Új Holnap, 1995 (40. évfolyam, szeptember-december)
1995 / november - ESZTÉTIKA - György Péter: Művészet és művelődéstörténet után : (A reprezentáció kérdése a nyolcvanas években)
18. Craig Owens: Representation, Appropriation and Power, Art in America 1982. május, 1-21. és Beyond Recognition, Representation, Power and Culture, 88-113. University of California Press 1992. Arra, hogy Owens milyen keményen kiélezi a művészettörténészek és posztstrukturalisták közti ellentétet, Preziosi is felhívja a figyelmet: i.m. 182. 19. Michel Fried: Absorption and Theatricality, Painting and Beholder in the Age of Diderot, University of Chicago Press 1980. 20. Svetlana Alpers: The Art of Describing, Dutch Art in the Seventeenth Century, University of Chicago Press 1983. 21. Michael Baxandall: Patterns of Intention, On Historical Explanation of Pictures, Yale University Press 1985. 22. Arthur C. Dan to: Works of Art and Mere Representations, The Transfiguration of Commonplace, A Philosophy of Art, Harvard University Press 1981,137-164. 23. Lásd pí. Claude Lévi Strauss: Szomorú trópusok, Európa, Budapest. 1973.192- 212. Egy bennszülött társadalom és stílusa. 24. Michel Foucault: The Subject and Power. Hubert Dreyfus and Paul Rabinow, Michel Foucault Bayond Structuralism and Hermeneutics, 208-26. Univetsity of Chicago Press. 212. 25. A globális technológiákkal kapcsolatban lásd a Public Culture 1992-ben indult sorozatát - University of Chicago Press - amely a Social Text kiadványai mellett a legtöbbet teszi a transznacionális kulturális tudományok szemléletének elfogadtatásáért. Nem csekély dologról van szó: nevezetesen arról, hogy a harmadik világ, illetve bármilyen marginális kultúra általi értelmezés lehetőségéhez juthat-e egyáltalán a szellemi termékek piacán, vagy automatikusan kisodródik a szélekre, s mint giccset vagy tanulatlant visszautasítjuk. Úgy hiszem tehát, hogy a Radnóti Sándor által felvetett vad befogadás kérdése nem pusztán elmélettörténeti keretben releváns, hanem a globális multimédiában is. Végezetül a vad befogadás, illetve a félreértés egyik példájának tekintem a jelen tanulmányban Pollockról és az absztrakt expresszionizmusról írottakat. 26. V.ö. Peter Wollen: The Triumph of American Painting, Raiding the Icebox, Reflections on Twentieth Century Culture, Indiana University Press, 1993, Bloomington, 72-120. 27. Erica Doss: Benton, Pollock, and the Politics of Modernism, from Regionalism to Asbstract Expressionism, Chicago University Press, 1991. 28. Lásd pl: Maurice Berger: Of Cold Wars and Curators. Artforum 1989. 2. 86-92. ill. Francis Frascina ed. Pollack and After: The Critical Debate, New York, Harper and Row, 1985. 29. V.ö. Maurice Tuchman: The York School, abstract expressionism in 40s and 50s, Thames and Hudson, London é.n., ill. Abstract Expressionism, the critical development. Organized by Michael Auping. Harry Abrams Inc. in association with Albrigth- Knox Art Gallery, New York, 1987., ill. Clement Greenberg: Collected Essays and Criticism, vol. 2. Arrogant Purpose, Chicago University Press 1986. 30. Serge Guilbaut: How New York Stole the Idea of Modem Art: Abstract Expessionism, Freedom and the Cold War, Chicago University Press, 1983. 31. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a fenti mondat egyike azoknak a retorikai fordulatoknak, amelyek az ilyen szövegeket, Hayden White ide