Uj Idők, 1898 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám - Vayk: Régi magyar színészet / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások

— 503 - De azért örömmel vett részt Zsiga szelíd mulatságaiban s csak nemrégen került ke­zembe egy kemény, sima papirszelet, ráírva : I­ sö hely, ára tetszés szerint. Jól a gyermekelőadásokról. Biléta volt azok­melyeket Zsiga kis pajtásaival rendezett annak az Esterházy­utcai egyemeletes háznak egyik udvari szobá­jában, az Justhné és a többi fiuk mamái rendesen I­ső helyen ültek; négy nagy, sötét ripszel bevont rokokó fauteuille volt ez s hátrább, a Nl­ik helyet képező nádszékeken a nevelők és egyéb vendégek foglaltak helyet. A színház később is passziója maradt Justh Zsigának és édes­anyja a szent-tor­nyai híres parasztelőadások évadján úgy­szólván Európa legkitűnőbb íróit és festőit látta kényelmes kastélyában. Feledhetlenül kedves nyarak voltak azok, melyek a zseniális író halálával csakhamar véget értek. Fiának az emlékét nagy kegyelettel és szeretettel őrizte Justhné. Kis szalonja tele volt a korán elhunyt arcképeivel, albumjai­val, messze keleti utazásaiból hozott ritka­ságaival. A téli hónapok egy részét, rendesen egy régi­, igen kedves, nagyon intim barátnője töltötte nála. Többnyire bele­esett a kará­csony is ebbe az időzésbe és ilyenkor már napok előtt figyelmeztette Justhné barát­nőjét : — A gyerek is eljöjjön ám . . . És a gyerek, Zsigának egyik játszópaj­tása, rendesen el is jött. Ahol régen, régen a gyermekelőadások folytak, abba a régi kedves udvari szobába hozták be a pompás uzsonnát, ott gyújtot­ták meg a karácsonyfát és a jóképű, kövér inas oda helyezte a mákost, meg a dióst, arra az íróasztalra, ahol valamikor a Pénz legendáját meg a Gányó Julcsát írták . . . Mikor a szent fa gyertyácskái már lobog­tak és néma áhítat szállt a szivekbe, olyankor mindig nagyon elérzékenyedett Justhné. Régi karácsonyesték, Zsiga gyer­mekkora jutott eszébe ... de csak egy pil­lanatig tartott ez. Erős lelke nem engedte csüge­dni. A vallásban keresett vigaszt, enyhülést pedig nemes hivatás, nemes kötelesség tel­jesítésében. Odaadó szeretettel és gonddal ápolta férjét, aki vak és legfő öröme abban telt, ha másoknak szerzett örömet. Egy igazán jó, igazán nemeslelkű as­­szony hunyt el Justinéban. Akik igazán ösmerték, igazán szerették, nagyrabecsülték kiváló lelki tulajdonait és igazán megsiratták. Milyen lesz az 1899-iki esztendő. Falb időjóslása. Az öreg német garabonciás diák ismét megjelent a könyvkirakatokban, köpenyegéből szétáradnak a kritikus Lyukas napok, a viharok, áradások és földrengések. Az emberek már megszokták egy kicsit és nem félnek már annyira tőle, hanem inkább a kíváncsiság viszi őket rá, hogy jóslatait meghallgassák. Az idén nem olyan zord, mint máskor. Összesen huszonhárom kritikus napot jósol az 1899. esztendőre, ami nagy önmérséklet tőle. Tudvalevő, hogy Falb a kritikus napokat különböző tényezők közreműködéséből kom­binálja. Ilyenek : a hold közeledése a föld­höz, a föld közeledése a naphoz, az újhold, holdtölte, a nap és a holdfogyatkozás. Minél több ilyen tényező találkozik, annál kritiku­sabb arca van annak a bizonyos napnak. Ezek szerint három rendre osztja a válságos napjait. Elsőrendű kritikus nap nyolc lesz 1899-ben. Veszedelmességük szerint osztályozva, következő sorrendben következnek : augusz­­­tus 21, szeptember 19, február 10, március 11, január 12, október 18, július 22 és április 10. Másodrendű kritikus napok: június 23, március 27, április 25, november 17, február 25, december 3, szeptember 5 és május 9. Harmadrendű­ek : december 17, január 26, augusztus 6, június 8, július 7. Ezekre a napokra viharok, hatalmas esőzé­sek, sőt földrengések és bányakatasztrófák is várhatók. Meg kell még jegyezni, hogy Falb újabb jóslataiban több a tudományos alapra fek­tetett kombináció, mint a régiekben. Az igaz, hogy ez is csak kombináció, de meg­van benne a valószínűség. Ami pedig az idő­járásra vonatkozó próféciáit illeti, ezek a jövő esztendő első hat hónapjára a következők: Január első harmadában erős havazás, közepes hideg, második harmadában mérsé­kelten hideg és száraz időjárás, utolsó har­madában csekély hóesés és nagy hideg. Februárról nem mond semmi nevezetest. Március végén sok vihar és árvíz-veszedelem. Április elsejétől tizedikéig száraz időjárás, tizedikétől huszadikáig hóesés, huszadikától harmincadikáig vihar és esőzés. Május végére általános és tartós havazást jósol. Júniusról sem mond sok biztatást : eső, vihar, szél­vész, felhőszakadás és áradás fölváltva, sőt a hónap közepén havazás. Szerencse, hogy Falb saját bevallása szerint az ő elmélete sem éppen dogma és apró tévedések nincsenek kizárva. A téli tárlatból. Dévény. Fes­ette Olgyay Ferenc. A téli tárlatból. A bodajki kálváriahegy. Festette Spányi Béla.

Next