Uj Idők, 1906 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1906-07-15 / 29. szám - Müller Vilmos: Behring új széruma / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
Hehring tanár új széruma Marburg, jun. 18. Hónapok óta, a világtól elzárkózva él Behring tanár marburgi kastélyában. Hónapok óta nem fogad senkit, nem bocsájtanak elé idegent, egyes-egyedül nagy eszméje lelkesíti: az emberiség részére meglelni a tüdővész biztosan gyógyító szérumát. Úgy mondják, hogy még famíliájával sem érintkezik, hogy kiközösíti magát minden társadalmi kötelékből, hogy azon időn keresztül, amíg kitűzött célját el nem éri, remeteéletet él és laboratóriumán, meg vele dolgozó asszisztensein kívül senkit se lát maga körül. Így töltött el hónapokat, amikor az emberiséget a torokgyík (dyphteria) elleni szérumával megajándékozta, amely a gyermekek százezreit mentette meg az életnek és amelyért máris az egész világ elismerését vívta ki magának. És éppen így dolgozik most is szüntelenül, amidőn egy másik és nem kevésbbé pusztító óriás ellenségét az emberiségnek akarja legyőzni: a milliók életét áldozatul követelő tüdővészt. Így lehet, hogy ez éppen úgy sikerül neki, mint a torokgyík elleni harca, mert Behring nem siet el semmit, nem dolgozik nagy dobbal, mielőtt teljeseni bizonyos adatok birtokában nincs. És ma már ott tart, hogy szérumának gyógyító erejét állatokon kétségtelenné tette. A nagy munka, amely az emberek gyógyítását is el akarja érni, most folyik a marburgi remetelakban, amelynek műhelyében a világ legizgatóbb drámája játszódik le mostanában : az emberiség sorsáért küzködő tudós titáni harca az emberiség legnagyobb gyilkosával, a tüdővésszel. Behring tanár teljesen elszigetelve lakik a kies fekvésű és óriási diáksereggel bővelkedő Marburg városától. Villája azonban, amely a környék hegyláncolatának egyik legmagasabb pontján épült, a város minden pontjáról idelátszik. Érdekes mozzanata Behring élettörténetének és az egész művelt világban való nagy hírnevének, hogy alig van Marburgon átutazó idegen, aki ne emlékeznék meg a nagy tudósról. Naponta százszámra hozza a posta azoknak a lapjait, akik felhasználva a marburgi állomáson töltött néhány percnyi időt, üdvözletükkel ne kedveskednének a nagy tudósnak. Persze nem hiányoznak ezek közül a kissé követelődzők sem. Válaszos levelezőlappal üdvözlik Marburg városban való keresztülutazásuk alkalmából Behring tanárt, de egyben kérik is, hogy a mellékelt és címmel ellátott levelezőlapra nevének aláírásával boldogítsa az őt üdvözlőt. És Behring eleget tesz eme furcsa kívánságnak, mert amint ő mondani szokta: „Minden ilyen kívánság azt bizonyítja nekem, hogy az embereknek megvan az érzékük a tudomány haladása iránt". Ebben a villában lakik és dolgozik Behring tanár. A villa közelében óriási laboratórium emelkedik, amelyben az asszisztensek dolgoznak és itt történnek az állatkísérletek is. Behring tanár új széruma a tuberkulózé nevet viseli. A legutóbb lefolyt párisi tüdővész elleni kongresszuson jelentette Behring, hogy olyan anyag birtokában van, amely lehetővé teszi azt, hogy állatokat tüdővész ellen megóv, sőt a már kifejlődött betegséget előhaladásában meggátolja és azt a gyógyulás útjára tereli. De egyúttal azt is kijelentette Behring, hogy senkinek nem ad szérumából mindaddig, amíg azt teljesen ki nem próbálta. A próbakísérletek természetesen elsősorban állatokon történnek. E célra a telep közelében istállók vannak, amelyekben a kísérleti állatok nyernek elhelyezést, legtöbbnyire tehenek. Az állatok szigorú felügyelet alatt állanak. Az állatok számmal vannak ellátva és minden állatnak külön fülkéje van. Az állatokról éppen úgy pontos kórtörténeteket vezetnek, mint a kórházban az emberekről. Minden istálló elején teljesen modernül berendezett, majolikával kirakott, ragyogó tisztaságú műtőterem talál elhelyezést, ahol a kísérletek történnek. E célra a kísérleti állatot a szolga a fülkéből a műtőtérre hozza és azután az orvos, éppen úgy, mint azt embernél szokás, a műtétre előkészíti. Hogy itt éppen olyan rendkívüli tisztaságnak kell uralkodnia, mint a kórházakban, az csak természetes. A kísérletek rendszerint Behring tanár személyes felügyelete alatt folynak le. Egyetlen, akár a legcsekélyebb beavatkozás sincs Behring nélkül. Behring tanár új szérumát az állat vérébe fecskendi. Előbb az állatot gümőkórossá (gyöngykóros) teszi, olyképpen, hogy mesterségesen tenyésztett tüdővészt okozó gümőkór-bacillusokat fecskendez az állat vérébe. Az állat lázassá lesz és szerveiben mindenütt elszórtan megjelennek a bacillusok, amelyek éppen úgy, miként az embernél, lassú, de biztos pusztuláshoz vezetnek. A betegség kezdeti és kifejlett szó- Dr. Rösner (i), Behring tanár sssistense Az orvos és a laboratórium-szolga az istállóban 65