Uj Idők, 1916 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1916-01-16 / 4. szám - Pes száz év előtt / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
Pest száz év előtt kicsiny város volt Pest 1816-ban. Városformája tulajdonképpen csak a mai Belvárosnak volt: az Országút, amelynek neve ma Károly- és Múzeum-körút, még igazi poros országút volt, tele kátyúkkal. Túlsó oldalán még nem állt nagyobb épület, mert például a Nemzeti Múzeumnak csak a telke volt meg. A Király-, Dob- és Rombach-utca táját piszkos apró vityillók foglalták el, a legszegényebb zsidóság menhelye. De éppen a Király-utca és az Országút összeszögellésén már állt az Orczy-ház s mintegy összekapcsolta a Belváros polgárvilágát a ghettóval. Az Orczy-Mz a gellérthegyi csillagvizsgálóval együtt legnagyobb nevezetessége volt az akkori Pestnek, már száz év előtt is ezt mutatta Ferenc császár a Budára rándult szövetséges orosz és porosz fejedelmeknek. Egy kis világ volt ez az akkor még óriás-számba ment épület, 142 szobájával, pincéivel, raktáraival, tágas udvaraival, amelyek mindegyike valóságos vásártérré változott. A benne levő kis kávéház helyettesítette több buzgalommal, mint sikerrel az akkor még nem létező börzét. Az üzleti élet sikerét valami más is akadályozta ez idő szerint, nemcsak a börze hiánya. Hiányzott a hozzávaló pénz is. Az 1816-iki esztendő a sötét ínség esztendeje volt. A napoleoni háborúktól kimerült országot még rossz terméssel is sújtotta a sors: koldusvilág volt az. Vay grófné egykorú emlékirataiban ezt jegyzi meg: „Nálunk nincs rendőrség, annyival több a kóborló koldus, nincs árvaházunk, nincs dolgozóházunk, egyetlen jótékony intézetünk egy nagyon kisszerű kórház. Mi ez egy 30.000 lelket számláló városban? S amellett a fényűzés oly erősen ki van fejlődve, hogy az a legtöbb családapát erején túl költekezésre kényszeríti." ban A sötét nyomorban sínylődő Pest azonnekilátott a munkának. Nemcsak praktikus találmányokat próbálgatott ki, például éppen ez évben a gázvilágítást (amelyet aztán csak 40 év múlva tettek általánossá), hanem mindenekelőtt a sajgó nyomoron igyekezett segíteni. Már ebben az évben tanácskozásra hívta József nádor szelidszívű leánya, Hermina, gróf Teleki Johannát, báró Vay Miklósnét, s még néhány nemeslelkű hölgyet, hogy megvesse alapjait a „Pesti Jótékony Nőegylet"-nek, vagy amint akkor mondták : „Asszonyi Társaságnak". Lelkes férfiak, Schedius Lajos, Szabó János s mások vették kezükbe az ügyet, a jótékony egylet megszületett s elsősorban iskolát alapított szegény gyermekek számára, hogy ha már a jelen oly sötét, legalább a jövő kapjon műveltebb, tettre készebb nemzedéket. Önkéntes dologházat is állítottak szegény emberek számára, akik ott munkához jutva legalább egy időre kenyeret szerezhettek. A száz év előtti Pestnek ez az Egylet volt legszebb műve. A sötét szegénység e napjaiban nem sokat beszélhetünk a magyar kultúra különösebb lendüléséről. Ez egy későbbi kor erejének volt fönntartva. S Pest ekkor töves-gyökeres német város volt, s német volt a színháza is, amelynek építését négy évvel azelőtt fejezte be építője, Ámon. A társasélet is csak a legszerényebb polgári keretek közt mozgott általában. A belvárosi kereskedők, tisztes, megtollasodott purgerek a Huszár-kávéházba jártak (a mai Deák-téren állt), s ha a nagykereskedő urak egészen maguk közt akartak lenni, hogy pipaszó mellett anekdotázzanak vagy üzleti kötéseket végezzenek, fölmentek ugyanannak a háznak e célra bérelt emeleti szobáiba; ez volt a pesti kereskedők kaszinója. A Duna sodrait még nem szelte gőzhajó, ellenben hullámai enyhén ringatták a Budára vezető hajóhidat. Bár a Dunapart poros volt és piszkos, mégis esténkint sok ember sétált oda ki. A Margitsziget még igazi sziget, ősvadon, ahova már csak társaságiban rándultak ki a polgárok egy-egy névnap alkalmával. A Vizafogó-gátnál mindig akadt csónakos, aki pár garasért átszállította a társaságot. A mai Városligetben száz évvel ezelőtt még több volt a homok, mint a bokor, ellenben kedvelt kirándulóhely volt az Orczy-kert, akkor még messze a várostól, s annak is fő nevezetessége az üvegház, amelyről a kor emberei álmélkodva jegyezték meg, hogy van vagy 36 láb hosszú! A legszebb térnek a Vásárteret minősítették, amely körülbelül a mai Erzsébet-tér helyén volt s amelyet már valódi kövezett gyalogjáró szegett körül. Itt volt a vásár, s ha nem volt vásár, itt gyakorlatozott a helyőrség. E néhány adatból nyilvánvaló, hogy kisszerű, picike, piszkos város volt száz év előtt Pest, a mi mai szép Pestünk. Száz év alatt naggyá nőtt s lüktető szívévé vált Magyarországnak. r • 1 J» Különbéke. Várkonyi Titusz fényképe 108 Világok tusáján. Azok közt a versek közt, melyeket Wlassics Tibor ily című kötetkéjébe gyűjtött egybe, van egy, amely körülbelül számot ad valamennyinek alaphangjáról: az „Igric-sors". Benne e sorok: Ám a kobzos múltját nem tudja temetni, Dalia hivatását nem tudja feledni. Az igricnek ma is mesélés a tisztje, Regélésre kedvét bár rég elvesztette. A távol ködében hős harcosok hantja. . E zordon napokban sírva szól a lantja. T ősz csaták hevében diadalra vágyunk, Az Úristen felé fohászt zeng gitárunk. A versek egyszerű beszéde összevág a kor komolyságával, s jóleső, hogy minden kérkedő cifraság hiányzik belőlük. Gyöngéden lelkes szív szülöttei s bizonyára sok emberben keltenek visszhangot. Fehér harisnyák. Jó budai családokban, vidéki kúriák öreg nagy szekrényeiben bizonyára akadnak még jó erős, elpusztíthatatlan fehér harisnyák, melyeket a nagymama kötött. Nem selyemből valók, pókháló finomságúak, mint a mai divathölgy harisnyái, nem . . . Mindent kiszedett a háború a jó asszonyok szekrényéből : ékszert, vásznakat, selymeket és ők szívesen adták, ha katonák vagy hozzátartozóik sorsán könnyítettek vele. Most a praktikus német nők még valamit akarnak: a régimódi, erős pamutból készült fehér harisnyákat. A berlini Kriegsfürsorgeamt kitűnő mintát küldő, a budapesti Városi Segítő Bizottság Anyavédő Osztályának (Budapest, utca 9., földszint 22.), melyből Városházmeglátjuk, e régi harisnyából milyen meleg melénykét lehet a szegény kis katona-gyerekeknek, csecsemőknek készíteni. A legújabb budapesti szenesember Uj könyvek Elbeszélések. Irta Dessewffy Berta. Ára 3 korona. Asszonysírás. Novellák. Irta László Aladár. Ára 2 korona. A vén honvéd álma. Iskolai színjáték három képben. Irta Tordai Ányos dr. Ára 40 fillér.