Uj Idők, 1916 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-09 / 3. szám - Abonyi Árpád: Békekötés / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok - Jakab Ödön: Szomorú esték / Költemények

lennének is! Bár hiszen nem is lehet az, hogy azok is haragudjanak, akiknek nem vétettem . . . meg az is igaz, hogy amióta háborúban vagyok, másképpen gon­dolkozok és sokban el vagyok csendesedve — folytatta enyhülve, békülékeny, majdnem engesztelő hangon, mi­közben ismét lehúzta sipkáját mélyen a homlokába — sokban nem vagyok a régi, merthogy sok mindent be­láttam és sokat megbántam­, amit hebehurgyán elkövetni nem átallottam . . . A rezervista bólintott. — Hm . . . hát ez okos beszéd, öcsém, de így vagyon-é ? — így vagyon, János bátya — igenelte még békü­lékenyebb hangon a legény, s egy-két lépéssel most már közelebb ment a rezervistához — és éppen mert így vagyon, azt is felvállalom, hogy kegyelmedet igenis megbántottam, de ha kegyelmed megbékél velem, a faluban másnak nincs rajtam keresnivalója, mert más­nak nem vétettem. — Tehát becsméred, hogy nékem vétettél? — Bécsmérem. — Azt is, hogy piszok voltál ? — Azt is. — Meg azt is, hogy akkor lopakodtál be éjszakának idején a házamba, amikor én az ugrai ménesben jártam lovat venni ? — Azt is . . . — dunyogta engedelmesen a legény. — Meg azt is, hogy a feleségem ki akart lökni és segítségért is kiabál vala, de te befogtad a száját és ha a bakter­t éppen akkor nem veti arra a jószerencse és a kiabálásra bé nem igyekszik a házamba — hát csúfot teszel az asszonyon, meg a becsületemen — igaz-e? — Igaz. — Hm . . . Tehát látom, hogy mégsem vagy olyan piszok, hogy letagadd, ami igaz. Ez fordít egyet az én ellened való haragomon, öcsém . . . bár nem tu­dom miképpen béküljek meg veled. A legény erre a szóra még közelebb ment és leült az ör­eg harcos mellé a fűbe. — Azt akarom mondani, János bácsi — szólt bá­tortalanul, s izmos, durva keze zavartan babrált az ölébe nyugtatott fegyver csövén, •—­ hogy ne tartson rám haragot és engedjen meg azért a dologért . . . Fölötte bé voltam italozva. Nem is igen emlékszek. Ellenségeink táborából: a Dardanellák ostroma. Franciák táborozása a Suvla-öbölben, ahonnan a törökök már elűzték őket r 70

Next