Uj Idők, 1918 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1918-08-18 / 33. szám - Murad Efendi: Fatime és Juszuf / Költemények
Idegen írók Murád Efendi. Családi nevén: Franz v. Werner (1836— 1881) jeles német író és költő volt. Előbb a török hadseregben mint tiszt, később a török diplomáciai karban mint konzul (többek között Temesváron is), majd mint miniszterrezidens s végül mint hágai és stockholmi követ szolgálta második hazáját. Mint lelkes magyarbarát, több magyar tárgyú költeményt is irt; legtöbb drámája és költeménye tárgyát azonban a török életből vette. Legjobb művei: „Klänge aus Osten", „Ost und West" — költemények, „Seiini III", „Mirabeau" és „Marino Faliero" — drámák. Alábbi költeménye „Ost und West"ből való: F.fime és Juszuf Juszuf ezen ének hőse, Szép Fatime hegedőse, Irigyelt, gáláns lovag, Ki apjától, Iszpahánba — Hol szerelme fogta hámba — Hozott némi árukat. De, ha özvegy már az asszony, Rózsát többé ne szakasszon? Ne védje baráti kéz? Előbb félve, majd merészen Fátyla lebben s át a résen lít Juszuf arcába néz. Hejh, ez ám a kéjek kéje! Csókot hint rá, nem feléje, Ajak ajakra tapad. — „Ha maradsz-é, drága asszony?" — „Van erő, mely elszakasszon ilyen szívós szákikat?" Női kar addig marasztá, Míg egy szép nap felriasztá Apja hívó levele: Virradóra 1 szpahánnak Fordítson JuszufTal hátat Áru, öszvér és teve. Jaj, ki tudna adni számot. Mennyi sóhaj, mennyi bánat, Mennyi „ah" és mennyi „óh"! Könny nyomába új könny buggyan. — Ezt leírni hogyan tudjam — Toll erre nem kapható. — „Ne folyjon keserved árja. Szíved nem hiába várja Vissza majd Juszufodat. Mire harmadízben ontja Sugarát a Kohl korongja, öltök fecskeszárnyakat. Megrakom az öszvérházat S fordítva Sx tani bújnak hátat. Mint a szélvész termek itt, Kengyelem tapossa vágyom. Türelmetlenség a szárom Húzza, szívem van pedig." — „Oh, ellanyhul majd szerelmed. Nem mégy, nem, szívem nem enged És ha elmégy — meghalok." — „Nézd fiam, ez meg van írva. Ne bocsáss utamra sírva, Szivemme' itt maradok. Hitem rá!" — „Ali hagyjad! Ám itt Eskü engem ,el nem ámít. Zálogot! Más mit sem ér." Ctipp! Vér szökken és a nyomda' Kis kezébe hull bomba. Óriási foggyökér. Néktek ez, kik ily esetbe' Egy hajfürtöt metszetek le, Durvának fog tetszni. Ám szerelmi zálogoknak Orrt, fület s fejet szotktak Napkeleten metszeni. S ahogy harmadízben újra Az öregesé hold kibújna, Újra látja Iszpahán. Ott, az ösmerős kapucskán Vágyakozva bekukucskál S szól: „Nyiss ajtót, hű babám!" Volt pedig ez este mása Annak, midőn dobbanása Szíveiknek egybevert. Szellők épp úgy játszadoztak, Rózsák épp úgy illatoztak. S filoméla énekelt. — „Allah akbar! Ki dörömbül?" Mézédesen, mint a bülbül Búgja Juszuf. ..Én vagyok. Én vagyok, a hű, a pontos, Utazástól poros, rongyos. De szterelmes Juszufod." Ám az ajtót fel se nyitván —• Fatme hangja hallszik. ..1 litvánt. Pusztulj innen, rongyalak! Nem lehet bizton az ember! Kit keressz? Ki vagy? -Gazember, Szemtelen tömlöc-salak!" — Fatme, tévedsz, lásd be gyermek: Juszuf szólít, ha szerelmed, Nézz meg jól, engedj utat — Utámból most tett tevém le, Zálogul nálad tevém le Legkedvesebb fogamat." — Ej, elég már! mini! <1, még sem!" Ablakot nyits át a résen Egy dobozt hajít oda: — „Fogak — így szó! — vannak benne, De a tied melyik lenne. Keresd le ki, ostoba!" Fordította Dicballa György Szerelem hajnala. Bán Ferenc regényének csaknem minden eseménye egy férfivé fejlődő fiúnak a lelkében játszódik le négy nap alatt. A fiatal fiúról van szó, aki Rousseaut olvassa és ugyanakkor fedezi föl magában, hogy a társadalmi rend és az emberiség megváltására van hivatva, amikor azt is, hogy nővérének szolgálóleányát kell okvetlenül feleségévé tennie, hogy így mintegy általa emelje magához az elnyomottakat, benne válthassa meg ez eltaposottak világát. Ez a problémája ennek a szűk keretek közé szorított regénynek, mely nem is más tulajdonképen, mint hajszálról-hajszálra, nyomról-nyomra követett boncolgatása az önmagával és környezetével — de még ezzel is csak önmagán keresztül — küzködő ifjú lelkének. Ám amit itt nyújt Bán Ferenc és ahogyan adja, abban benne van a férfiak bizonyos korának hű és pontos megrajzolása. Azt a válságos időt gondoljuk, amely éppen így, vagy ehhez hasonlóan viharzik át minden serdülő ifjú lelkén és teszi a könyv egyes lapjait az örök emberit ábrázoló értékűvé. Bán Ferenc nem tartozik a könnyen és sokat termelő írók közé. Küzd önmagával és a mondanivalójával, minden szavát önmagán szűri keresztül, éppen ezért nincsenek felesleges szavai. Stílusa érett, kész, meglepő, plasztikus képekkel és gondolatokkal teli. Regénye nagy erejű, súlyos mondanivalókkal gazdag írói tehetségről tanúskodik. Szivárvány. Andorffy Mária regényében bátor — bár nem teljesen igaz — tételt állít föl a nőkről. Szerinte „szerelem nélkül senki és semmi az asszony! Csak a szerelem fényében szép, csak szerelemben tündököl, ragyog!" Hasonlattal is igyekszik ezt bizonyítani. A nőnek fény kell, hogy tündökölhessen, hogy nagyszerűnek és csodálatosnak lássék. Ez a fény pedig — megint csak a szerelem. Mert a szerelemben fölragyog a nő lelkiének minden színe, mint a szivárvány. Na aztán elmúlik a fény, elhalványul a szépség is... Ha csak a szerelem látószögéből nézzük az életet s a nőket — és a fiatalság a legtöbbször még mindig innen nézi — föltétlenül tetszetős ez a szerelmi tétel, amely azonban nem adja — és természetesen nem is adhatja — magának a női nemnek analízisét. De valószínűleg maga Andorffy Mária sem akart ilyen nehéz feladattal megbirkózni e regényében, csak meg akarta alapozni lelkileg is e filozófiai tétellel a regény akcióját. A cselekmény, amely elég szövevényes és fordulatos, mindenképpen elősegíti ezt és el kell még ismernünk, hogy egy-egy alakját ügyesen, sőt erőteljesen állítja elénk. A stílusa kifejező és sokszor költői erejű is. Az bizonyos, hogy női íróink között Andorffy Mária "föltétlenül figyelmet érdemel e könyvével is. Doktor Nikola: Fantasztikus történet ez, tele van rendkívüliségekkel, s mégis a realitás vonja be, szerzője úgy mondja el, az elbeszélés egyszerű hangján, túlzó színek nélkül, mint egy végigélt regényt. Persze, hétköznapi szemüvegen át nem lehet nézni, helyzetei és lelki rugói messzire túlnőnek a rendes, szokványos élet körforgásán. Rejtelmes erők műkődnek doktor Nikola különös, talányszerí alakja körül, az a világ, amelyben históriája lejátszódik, számunkra, európai ember számára, maga is csupa ősi misztikum: távol Ázsiában, a mennyei birodalom földje. Guy Boothby regényének sikerét az érdeklődést lebilincselő volta mellett egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy „Doktor Nikola" most második kiadásban jelent meg. Ara 6 kor. A sivatag lovagja. A Milliók Könyve új száma viseli e regényeimet. Igazi „kalandos" regény „A sivatag lovagja", amelyet Hydens írt, váratlan fordulatokból, frappáns helyzetekből szövődik. A félelmetesen nagyszerű afrikai sivatag, a Szahara romantikája él e rendkívül érdekfeszítő regény lapjain. Úgy indul, mint egy könnyen vett fürt egy előkelő angol hölgy és arab tiszt közt, a fürtből azonban dráma alakul, amelyben mint valami fantasztikus díszlet, játszik szerepet a beláthatlan és titkokat rejtő sivatag, s amely az arab tisztnek, „a sivatag fiának" végzete. A regény a Milliók Könyve 73 számában jelent meg. 153