Uj Idők, 1929 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1929-09-29 / 40. szám - Balje, J. P.: A villámhárító (Vécsey Leó) / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

Fájdalmak ellen [!«) Aspirin-tabletták Gyógyszertárakban kaphatók. Hát, akkor kövessük pontosan azt az eljá­rást, melyet az Uj Idők legutóbbi számá­ban a tiroli rétes készítésére vonatkozólag közreadtunk. 2. Tessék fellapozni az Uj Idők 33. évf., 36. számát és ott elolvasni a Gasztronómia a szépségápolás művészeté­ben és szolgálatában című cikket. Hogy formás testalkatunkat megtarthassuk, táp­lálkozzunk friss, érett és megfelelő év­szak termelte gyümölcsökkel is, melyek bő víz- és aromatikus cukortartalmuknál fogva szabályozólag hatnak a vérkeringésre (nem hizlalnak), a vért tisztítják és ebből ki­folyólag a pattanások keletkezését is gátol­ják, csökkentik. MÁRIA-KOSZORÚ: 39ti­ 5. A Maggi nem más, mint húskivonat, esszencia (Fleisch-Extrakt). Házilag éppen olyant, mint az ismert Maggi-kockák, nem készíthetünk, mert nincs hozzávaló gépünk, apparátusunk. Hozzá hasonlót azonban lehet előállítani, az úgynevezett Glage de viandot. Ezt a hús­glásszt, minden nagyobb konyhában na­ponta főzik s ezzel ízesítik, tartalmasabbá teszik a híg leveseket, mártásokat, ecsettel festik, színezik a tojásokat, halakat, szár­nyasokat, sülteket, mint például az étlapon gyakran található fényezett borjúszegyet is. Húskivonat: marha- és borjúcsontokat bővízben zöldséggel addig főzzük, míg a leve meg nem sűrűsödik, forrás közben a fel­színen képződő zsírt, tajtékot folyton le kell szedni, mert ha szorgalmasan nem szed­jük le a piszkot, akkor az belefér a kivo­natba. Körülbelül másfél napig tartó sza­kadatlan főzés után a levét átszűrjük és ha sűrűsödni kezd, még ruhán is át kell haj­tani. Ha a glüssz sűrűsödni kezd, vigyáz­zunk, mert ha odaég, kidobhatjuk. Ha szép fényes és sűrű lett, bögrébe öntjük és szá­raz helyen megóvjuk. Használatkor egy darabkát kivágunk belőle és kevés vízben vagy levesben feloldva használjuk a szük­ség szerint. FALUSI: 3889. Az édes, frissen sajtolt mustot erősfalú palackokba szokták lefej­teni (például pezsgős üvegekbe), aztán egy-egy jó késhegynyi szalicilt hozzáadva, erősen bedugaszolva és beszurkolva, homok­ban, hűvös pincében kell elraktározni. Van­nak, akik a tiszta és száraz üveget ki is kénegezik. Ha nagyban, illetve kereskedelmi célokra akarja felhasználni, akkor tessék ajánlott levélben (válaszbélyeget mellé­kelve) a M. kir. Erjedéstani Intézet igaz­gatóságához (dr. Tóth Hérics Ferenc úr­hoz) fordulni, ahonnan tekintettel a küszö­bön álló szüretre, biztosan és gyorsan meg­kapja a szükséges felvilágosítást. A fent jelzett intézet Budán, II. ker., Hermann Ottó­ út 15. szám alatt van. A többi levélre következő számunkban válaszolunk. Láb-, kéz- h­ónál j izzadás biztos szere a CHandn-féle PODOl. Lábai­ után a lábat bepodolozva azon­nal megszűnik a lábizzadás, égető érzés, pöffedtség. A kőrt puhán, üdén tartja, a járást végtelen könnyíti, szagtalanít. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban. Fiilerakat: Maritnl­t drogtéria, Buda­pest. V., Nádor­ utca 23. — Jugoszlávia: Nagy I>. gyösgyszertírra, Subotica, Városháza. Olcsóbb lett a vidkghirű FOGKRÉM Csak egyszer kísérelje meg, h­ogy Ön is meggyőződést szerezzen e kitűnő fogkrém kiválóságáról ! GIBBS a fogápolószerek királya Alapítva 1712, GIBBS az angol király udvar szállítója. Kis tubus H - "90. Nagy tubuc P 1"30 ] London —Párizs —Budapest V., Nádor-utca Szépségápolás Rovatvezető: Dr. Bród Miksa Hogyan lehetünk szépek? Szépnek lenni nemcsak a hiúságnak, hanem még inkább az erkölcsi és anyagi érdeknek is kérdése. Ez a felfogás teszi érthetővé korunknak azt a jellegzetes törekvését, hogy minden nő erejének tel­jes megfeszítésével még a legnagyobb áldozatok árán is nemcsak szép akar lenni, hanem az is akar maradni, még­pedig minél tovább, sőt lehetőleg késő öregségéig, illetve az emberi kornak leg­végsőbb határáig. A szépségnek arányla­gos volta egyáltalán nem ellenkezik az előhaladó korral és aki testét az egészségi szabályoknak megfelelőleg gondozza, öreg napjaira is üde, friss és bájos ma­radhat. A jó egészség — a legtökélete­sebb szépség. Aki nem ügyel az egészsé­gére, legkedvezőbb esetben lehet ugyan csinos, de szép csak a legkivételesebb esetben. Sohase felejtsük el, hogy igaza van a régi közmondásnak, amely azt tartja, hogy: „Csinos, fájdalomdíja mindazoknak, akik nem szépek". A mindennapi életben bőséges tapasz­talatot szerezhetünk róla, hogy a testi szépség egyre fokozódó megbecsülésben részesül. Mivel ezt a megbecsülést telje­sen jogosultnak kell tartanunk, egyálta­lán nem meglepő, hogy a szépség után való törekvés alkalmat szolgáltatott a testalak modern kozmetikájának kifej­lődésére. Bár részben megtartottuk a régi szépségápolás konzervatív módjait és megmaradtunk a szépségvizek, kenőcsök, paszták és hasonlók használata mellett, mégis ezekhez új és sok tekintetben ha­tásosabb és inkább célravezető eljárások csatlakoztak, amelyek lehetővé teszik, hogy testi fogyatékosságainkat eltün­tessük és még inkább, hogy létrejöttüket megelőzzük. Ámbár például a diather­miának is folyton növekvő hasznát lát­juk a kozmetikában, mégis az újabb idő­ben alkalmazott gyógyító eljárások között kétségkívül leghatásosabbnak a sebészi beavatkozás bizonyult, amely lehetővé teszi olyan hibáknak és kozmetikai fo­gyatékosságoknak megszüntetését is, amelyeknek megjavítása még aránylag rövid idővel ezelőtt is egyébnek nem lát­szott, mint merész álomnak. És a sok álom valóra vált és ha nem is sikerült még az örök ifjúságot a hervadt arcokra visszavarázsolni, annyi bizonyos, hogy a fiatalság látszatát kellő beavatkozással máris fel lehet kelteni. És mindezt a sebészet igen egyszerű eszközökkel, fáj­dalom nélkül és olyan teljes biztonság­gal végzi el, hogy a páciensnek egyálta­lán nincs oka a félelemre, sőt még a leg­csekélyebb nyugtalanságra sem. Igaz, hogy a kozmetikai sebészet terén jó ered­ményre csak az a műtő számíthat, akinek széles látóköre, megfelelő szaktudása, nagy gyakorlata, bőséges tapasztalata és ezeken fölül még művészi érzéke is van. Hogy a­ modern sebészetnek legfőbb lelve a seb zavartalan gyógyulását biztosító aszepszisz, vagyis a tisztaság, azt nem kell bővebben magyaráznunk. Helytelen következtetések elkerülése céljából megjegyezzük, hogy nemcsak a sebészet, tökéletesítette a szépségápolás művészetét, hanem , nagy mértékben hozzájárult még az örnihopédia, vagyis a testegyenesít­és tudománya, a testgyakor­lat, a sport és a víznek, levegőnek és napfénynek kozmetikai célra való fel­használása is. Ez utóbbiak főleg azért fontosak, m­ert a jó egészségnek leghaté­konyabb előmozdítói. A jó egészség pedig­minden testi szépségnek elengedhetlen kelléke. Hogy ez minden vitán felül áll, azt mindenki elismeri és ha ennek elle­nére még­is külön kiemeljük, azért tes­­szük, mert a szépség lényegéről alkotott fogalmak nagyon eltérnek egymástól. Bölcsek és tudósok sokféle módon igye­keztek megmagyarázni, hogy mit nevez­zünk szépnek és hol kezdődik, hol végző­dik az emberi szépségnek a határa. Mind­nyájan ismerjük a neves magyar esztéti­kusnak meghatározását, amely szerint: ,,Szép az, ami érdek nélkül tetszik". Ám­bár ez a meghatározás első pillanatra tet­szetősnek is látszik, mégsem fedi teljes mértékben a valóságot, mert a szépségnek sokféle változata lehet nem, faj, kor, sőt éghajlat és ízlés szerint is és amit az egyik ember minden érdek nélkül szépnek talál, azt a másik ugyancsak minden érdek nél­kül kevésbé szépnek látja. A szépség­ tehát nagyon relatív fogalom. Az in­diánus tele tetoválja az egész testét, ki­vált pedig az arcát a legkülönösebb raj­nagy vfl asztékban ó* mer­lek után Kés'penzái­ban es/.letre levo.csobban Szormebundák Hoffer Pongrác képe-h­eti prilisraeste- IV., E-kis-út 6 (Klotild.palo­a) Telefon : Ant 8 !-(>•) 419

Next