Új idők, 1946 (52. évfolyam, 24-47. szám)
1946-09-21 / 33. szám - Fekete István: Gyeplő nélkül / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
Irodalmi kis lexikon Don Quijote és az irodalmi don qui jotizmus. (A Don Quijote nevet nálunk donkizsotiiak ejtik, helyes kiejtése azonban donkihote). A Don Quijote a világirodalom első igazán „nagy regénye", írója, Cervantes, 1547-ben született Alkatában, Spanyolországban. Cervantes művét kalandos életének alkonyán írta. A Don Quijote ma úgy szerepel a köztudatban, mint ifjúsági regény, holott a legmélyebb lélektani regények egyike. A Don Quijotenek, az álomvilágban élő lovagnak az alakja, irodalmi fogalommá vált. Don Quijote a fellegekben jár, az élet realitásait nem akarja tudomásul venni, ezért szakadatlanul beleütközik a valóságokba és állandóan a gyakoritól emberek gúnyának és üldözésének tárgya. Ideáljaihoz való ragaszkodásában hősiesen tragikussá válik. Nagyon sok irodalmi alaknak vannak Don Quijotehoz hasonló vonásai. Cervantes novellái az elbeszélő Lrodkiloini remekelt. Gulácsy Irén (özvegy nagyrozvágyi Pálffy Jenőné) született 1891-ben Lázárföldpusztán, Torontáli megyében, régi magyar nemesi családból. A „Nagyvárad" című hetilap belső munkatársa volt. Első kötetei (Förgeteg, Hamueső) kíméletlen realizmussal, mély szociális érzékkel és belsőséges együttérzéssel rajzolják a magyar parasztsorsot és a falu valóságos életét. Írói hírnevét nagy történeti regényei alapozták meg. Első nagy történeti regénye „A fekete vőlegények", a mohácsi vész korabeli Magyarország pártatlanul éles és gazdag korképe. A „Pax vobis" hősei I. József korképe. A „Pax vobis" hősei I. József és szerelmese, Páliffy Mária. Legrcmlantikusabb regénye. ,,A káliói kapitány" a török hódoltság korában játszódik. Hatalmas regényciklusban dolgozta fel Nagy Lajos korát és az ezt követő viharos éveket („Nagy Lajos magyar király", „Jezaibel"). A magyar múlt korszakait és alakjait nagy alakító erővel jeleníti meg. A Gestapo bátor magyar helytállásáért üldözte. Meghalt Buda ostroma alatt 1944 decemberében. Szimbolizmus az irodalomban. Mint irodalmi irány, a sziimbolamus a mult század második felében hódított tért Franciaországban. Előfutárja a barokkkor költészete, tudatos útegyengetőd, Baudelaire, Verlaine és Rimbaud. Iskolává Mallarmé tette. A szimbolizmus célja, hogy a gondolatok útján ki nem fejezhető élményeket költői jelképekkel, szimbólumokkal fejezze ki. A maga egyéni módján Ady Endre is a költői szimbolizmus követője volt. Hatása alatt a szimbolizmus az egész modern magyar lírában érvényesül. Szimbólumokat, jelképeket következetesen alkalmaz a modern drámairodalom is (Ibsen, Maeterlinck). Földrajzi kislexikon Csallóköz. A történelmi Magyarországnak tájilag egyik legérdekesebb, leggazdagabb és legmagyarabb vidéke. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiának juttatta és ezen az alapon kerül most valószínűleg megint vissza Csehszlovákiához. A Pozsony előtt több ágra szakadó Dunaág főágától északra fekszik és miután annakidején a Dunát jelölték miéig mint a Csehszlovákia és Magyarország közötti határt, a Csallóköz is Csehszlovákiához került. A felső folyásánál gyorsan rohanó Duna itt is kijut a Kis-Aliföldre, ahol rendkívül meglassul folyása és ennek folytán hosszú évezredeken át rengeteg hordalékot rakott le. Ebből keletkezett a Csallóköz és a fő Dunától délre fekvő Szigetköz igen termékeny talaja. A dúsan termő földeket és gyümölcsös kerteket a Duna kisebbnagyobb vadvizes ágai szelik keresztül-kasul és ezek igen sok tájszépséget rejtenek. A Duna legnagyobb szigete. A hossza kb. 84, a szélessége 15— 30 kilométer. Mintegy 140 kisebb-nagyobb község van rajta. Legnagyobb helysége Dunaszerdahely, amely a többi nagy falvakkal együtt színmagyar település. Lakosainak számát ma 120 ezerre tehetjük. Dardanellák. Ezen a néven találkozunk újabban ismét igen gyakran a Földközi-tengeri politika egyik nagy problémájával. Valójában helyesebb volna, ha a „tengerszorosok kérdéséről" beszélnénk. A Földközi-tenger és Feketetenger között két helyen szűkül össze igen erősen a szárazföld. Az egyik a Boszporus Istanbúinál, amely a Feketetengert a Márvány-tengerrel köti össze. A Márvány-tenger és az Égei-tenger között nyúlik el azután a Dardanellák szorosa, amely 67 km hosszú, míg szélessége egy-két helyem alig haladja meg az 1000 métert. Mióta csak a történelem zajlik Európában és Kis-Ázsiában, mindenkor fontos szerepet játszottak ezek a tengerszorosok. A Dardanellákon keltek át már az ókorban a perzsák, majd Nagy Sándor seregei, később pedig a törökök. Az újabb korban egész sor nemzetközi szerződést kötöttek a Dardanellák ügyében. A legutolsó ilyen nemzetközi szerződés az 1936-ban kötött Montreux-i egyezmény, amely Törökországra bízza a tengerszorosok védelmét és részletesen szabályozza az átmenő hajózást. Az egyezmény szerint a szorosok nyitva állnak minden ország kereskedelmi hajózása lezárására, míg külön engedély nélkül csak a Fekete-tengeri hatalmak hajói használhatják. A Montreux-i egyezményt Törökországon kívül Anglia, Franciaország és Olaszország írták alá. Revíziójának kérdését most Törökországihoz intézett jegyzékében, Szovjetunió vetette fel, amely Törökországgal egyenrangú szerepet igényel a Dardanellák védelmében. A világpolitika kis lexikona Atlantic Charta, vagy más szóval Atlanti Bulla, az a sokat idézett nevezetes okmány, amelyben a második világháború alatt első ízben írásban fektették le háborús céljaikat a szövetségesek. Az Atlantic Charta szerzői Winston Churchill, a Brit Birodalom háborús miniszterelnöke és Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok akkori elnöke voltak. Nevét onnan nyerte, hogy a két államférfi egy brit cirkáló fedélzetén, „valahol az Atlanti Óceánon" tanácskozott. Megbeszélésükre nem sokkal Amerika hadbalépése után került sor, 1941 elején. Oroszország akkor még nem volt hadviselő fél, később azonban szintén csatlakozott az atlanti okmány határozataihoz. Az Atlantic Charta-ban az emberi jogoknak, az igazi demokráciának és általában az emberek és népek együttélésének legigazságosabb elveit fektették le. Hogy csak egyet említsük: „Nem járulunk hozzá semmi olyan területi változáshoz, amely nincsen összhangban az ott lakó népek akaratával". Molotov: Szovjetunió Mjaoseszláv Mihajlovics, a külügyminisztere az a diplomata, akivel kapcsolatban a világsajtó előszeretettel használja a szfinx jelzőt. Valóban van valami szfinx-szerű megjelenésében. Egyébként 56 éves, tehát a már említett nagy hármasnak ő a Benjamiinja. Az orosz bolsevik pártnak egyik legrégebbi harcos tagja.. Már 1909-ben csatlakozott a mozgalomhoz, megjárta ő is a szibériai száműzetés útját, innen azonban megszökött. A forradalom kitörésétől kezdve azután mindenkor vezető szerepet játszott a pártban, ahol fokozatosan bízták rá mindig a mind nagyobb feladatokat, míg végül 1919-ben Litvinovtól átvette a külügyi népibiztosságot, amelyet a legutóbb, a többi népbiztosságokhoz hasonlóan, szintén minisztériummá szervezték át. Még akik közelebbről ismerik, sem tudnak róla sokat, úgyszólván kizárólag csak a munkának él, iszonyatos munka,bírása van és ugyanakkor kötélideges. Tökéletesen beszél angolul, franciául és németül, a párisi konferencián azonban beszédeit — szenvtelenül és megfontolt lassúsággal — oroszul mondja el. Sztálin marsallhoz, a bolsevik párt hőskora óta, közvetlen baráti szálak fűzik. AZ ÚJ IDŐK K R>3S