Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 27-52. szám)
1948-11-20 / 47. szám - Antal Gábor: Szerelem és szabadszerelem / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések - Vajda István: Vizivárosi képeslap / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
SZÍNHÁZ Erdő - Lélekbúvár • A Nemzeti és a Magyar Színház bemutatói A Petőfivel és Madách-csal egy esztendőben született klasszikus orosz színműíró, Osztrovszkij komédiája, az Erdő, abban az időben játszik, amikor az orosz nemesség kezdi már kényszerűségből elakadni birtokának egy-egy darabját a felszabadult jobbágyságból feltörő zsírósparasizik és ker •i ellensúh fölcstetenségét híven őrzi ínég. lóknak ereskedöknek, de gőgjét, önzését, könnyelműséggel ellensúrozott kapzsiságát, pátriárkál hamissal álcázott erkölcs darai légkörét mint a korabeli orosz regényben is a jellegzetes ablakok sokasága adja meg. Egyik-másik talán nélkülözhető lenne az egyszerű mese szempontjából, de a legmellékesebb is ad valamit a társadalmi rajz teljességéhez. És a Nemzeti Színház megengedhette magának azt a tulajdonképpen nagyon is szükséges fényűzést, hogy minden szerepet kitűnő jellemábrázoló képeibe adjon. Ladomerszky Margit, mint özvegy földbirtokosnő, még a Mrs. Warren után is följebb tudott emelkedni. Megjátszotta a fesletthajú, fonnyadtképű idős asszony leplezett bujaságát, ravasz szpentieskedését, féltékeny aggodalmait, gőgjét és szívtelen kapzsiságát. Ossztályjának többi képviselőjét Szendrő és Gózon eleven ítélte meg. Előbbi (akinek a darab kifogástalan, igen jól hangzó fordítását is köszönhetjük) egy közhelyeket szónokló, kongófejű figurát játszott, utóbbi egy kiábrándult öreg előkelőséget. A minden hájjal megkent kereskedő alakját Tompa formálta meg; fiát, az apai hatalom alatt nyögő élhetetlen szerelmest Horváth. Kállai az élősdi gimnazistának pökhendi férjjé alakulását alapozta meg már az első gesjzlusaival ittka ' " " " ' " ' 1 Intskai Éva bűbájos és egyszerű volt a szegény gyámleány szerepében. A cselédség sem mellékes a darabban s az alázatosságában is szókimondó volt-jobb,ágy Maklári Zoltánban, a leselkedő kerítő, öregkori feligerjedésében úrnőjéhez hasonló szolgáló Pártos Erzsiben talált méltó megszemélyesítőre. Ha az összehangolt együttesből egyáltalán szabad színt kiemelni valakin, az csak Tímár lehet, a színésznek ripacshiúságtól művészi önérzetig, emberi nagylelkűségig, bátor társadalom-bírálatig lendülő szerepében. Jól ismert komikai érzékével szekundált neki vándor-kartársa, Pethes. Amit a darab levegőjének érvényesüléséről és az együttesről mondtunk, az egyben a rendező, Pártos Géza < kísérete is. Zavartalanul szép este volt talán csak némi rövidítés nem ártott volna néhány elszélesedő jel'netbolt. "S Illyés Gyula Lélekbűtvárja már a színházi babona szerint is rászolgált arra a zajos sikerre, amelynek a Magyar Színházban tanúi voltunk, mert a vígjáték bemutatóját Major Tamás moszkvai útja miatt háromszor is elhalasztották. A darabot nemcsak művészi szempontból várta nagy érdeklődés. Folyóiratokban megjelent részletei és a szerző hogy nyilatkozatai alapján tudtuk, hogy" egy sokat vitatott tudomány: a lélekelemzés, a mélylélektan körül forog, ,s a hőse egy analitikus orvos sarlatán. Kzmuk doktor, Illyés hőse, mindenek előtt szűk kopogva, amelybe úgy befészkelődött egy nagy eszmei, hogy semmi másnak nem hagyott helyet . Mint tudós tehát sárhátán. Emberi mivolttából a beteges hiúságot, a pénzéhséget és a műszavakkal leplezett nemi vágyat látjuk. A sarlatán azonban annyira meg van győződve a maga igazáról, hogy a darab végén már a mániákus őrült benyomását teszi ránk. A mese: hogyan kerít hatalmába ez a sarlatán egy képzelt beteget (ezúttal egy javakorábeli özvegyasszonyt), s hogyan szűnik meg mágikus hatalma, amikor az assizioinst (voltaképpen a mélylélektan tanításának megfelelően ) egy ifjúkori vonzalom tudatossá válása meggyógyítja. A vígjáték tele van ragyogó ötletekkel, hat szereplője megannyi remekbe formált alak. Gellért Endre kitűnő rendezése még arra is vigyáz, hogy a reális emberábrázolás és a karikatúra közt sehol se érezzünk szakadékot. Illyés Gyulától ma talán súlyosabb mondanivalókat voltunk volna, de ha neki kacagni volt kedve egy eltagadhatnaitalam emberi gyöngeségeit, szívesen kacagunk vele. Csak két dolog zavarta gyönyörűségünkéit. Az egyik: ha Illyés valóban a nagy gondolattal azölil sarlalanériát akarta nevetségessé tenni, nem lett volna szabad magát a gondolatot is eláztatni a közönség szemében. Ezt tette, amikor szerző, évszám és kiadói megnevezésével idézett a lélekelemzés egy elhunyt magyar művelőjének könyvéből. Ebben a könyvben csakugyan vannak tudományos szempontból is elfogadhatatlan tételek, de ennek megítélésére a színházi közönség nem alkalmas. Egy mísszavakkal tömött mondat felolvasásával könnyű derültséget kelteni: bárki megnevettetheti a közönséget Kant vagy Einstein egy tetszés szerint kiválasztott mondatával.A másik ízlés kérdése. ICielemzett embereiktől megszoktuk, hogy nevén nevezik a gyermeket . Amikor szekszuális ösztönökről van szó, megbocsáthatunk a szerzőnek annyi szabadszájúságot, amennyit például Shakespeare-től elfogadunk. Ie például az özvegy megjelenésekor akinek első gesztusa oly kitűnő ex xztdta, hogy a Tartajje kendőborító-jelenetére emlékeztet) elengednők azt, hogy a jelenet elnyújtása végül undorító képzeti társításokra kényszerítsen Amiben hiánytalanul megnyilatkozik Illyés elsőrangú író-Volta, az a hat szerep kifannaigálsa. Ez a hat szerep megtalálta a szerzőt, aki élő embert csináljon belőle. A szerző is a hat megfelelő színészt... Major Tamás káprázatos beszédtechnikával győz le Színiák doktor tudományos halandzsáit, egybefogta a sarlatánt a mániákussal, vitte a darabot a vígjátékból a farco felé. Sulyok Máriának, aki jól komédiázta el a műveletlen asszony mesterségesen magáraszieidelt hisztériáját, csak néhány monidlatia maradt a gyógyult beteg hangja számára, de ezt ki is tudta használni. Mészáros Áginak a fiatal orvosnő szerepében nem volt szüksége egész skálájára. Ladányi Ferencnek alkallma volt, hogy úgyszólván felvonásonkinti új színekben mitatkozzék s fölfelé ívelő pályájának alighanem egyik legnagyobb sikerét aratta. Rajczy mindig igen jó a természetéhez illő, magyaros tempójú jellemi szerepekben. Tökéfletesen hellyén volt. Bihari rokonszenvessé és egyszerűen emberivé tudta tenni a plébános nehéz szerepét: egyházat és vallást kellett egy személyiben képviselnie. ISEN EDER MARCELL Osztrovszkij •• Er<lő » című színműve a Nemzeti Színházban. Szenthrő József, Kállay Ferenc. ladomerszky Margit. Gózon Gyula Illyés Gyula «Lélekbúvár» című színműve a Magyar Színházban. Mészáros Ági, Major Tamás Műkedvelők figyelmébe ajánljuk. Afinogenov: Kis unokám. Háromfelvonásos színmű. Ara 10.— Ft. 317