Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 27-52. szám)

1948-11-20 / 47. szám - Antal Gábor: Szerelem és szabadszerelem / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések - Vajda István: Vizivárosi képeslap / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések

SZÍNHÁZ Erdő - Lélekbúvár • A Nemzeti és a Magyar Színház bemutatói A Petőfivel és Madách-csal egy esz­tend­őben született klasszikus orosz színműíró, Osztrovszkij komédiája, az Erdő, abban az időben játszik, amikor az orosz nemesség kezdi már kényszerűségből el­ak­adni birtokának egy-egy darabját a felszabadult jobbágyságból feltörő zsíró­sparasiz­ik és ker •i ellensúh fölcstetenségét híven őrzi ínég. lóknak ereskedöknek, de gőgjét, önzését, könnyelmű­séggel ellensúrozott kapzsiságát, pátriárkál h­amissal álcázott erköl­cs darai­ légkörét mint a korabeli orosz regényben is a jellegzetes abl­akok sokasága adja meg. Egyik-másik talán nélkülözhető lenne az egyszerű mese szempontjából­, de a legmellékesebb is a­d valamit a társa­d­almi rajz tel­jességéhez. És a Nemzeti Színház megengedhette magának azt a tulajdonképpen nagyon is szükséges fényűzést, hogy minden szerepet kitűnő jellemábrázoló képeibe adjon. Ladomerszky Margit, mint özvegy földbirtokosnő, még a Mrs. Warren után is följebb tudott emelkedni. Meg­játszotta a fesletthajú, fonnyad­tképű idős asszony leple­zett bujaságát, ravasz szpentieskedését, féltékeny aggodal­mait, gőgjét és szívtelen kapzsiságá­t. Ossztályjának többi képviselőjét Szendrő és Gózon eleven ítélte m­­eg. Előbbi (akinek a darab kifogástalan, igen jól hangzó fordítását is köszönhetjük) egy közhelyeket szónokló, kongófejű figurát játszott, utóbbi egy kiábrándult öreg előkelőséget. A min­den hájjal megkent kereskedő alakját Tompa formálta meg; fiát, az apai hatalom alatt nyögő élhetetlen szerel­mest Horváth. Kállai az élősdi gimnazistának pökhendi férjjé alakulását alapozta m­eg már az első gesjzl­usaiva­l­ ittka ' " " " ' " ' 1 Int­skai Éva bűbájos és egyszerű volt a szegény gyámleány szerepében. A cselédség sem mellékes a darabban s az alázatosságában is szókimondó volt-jobb,ágy Maklári­ Zoltán­ban, a leselkedő kerítő, öregkori feligerjedésében úrnőjéhez hasonló szolgáló Pártos Erzsiben talált méltó megszemé­lyesítőre. H­a az összehangolt együttesből egyáltalán szabad színt kiemelni valakin, az csak Tímár lehet, a színésznek ripacs­hiúságtól művészi önérzetig, emberi nagylelkűségig, bátor társ­adalom-bírálatig lendülő szerepében. Jól ismert komikai érzékével szekundált neki vándor-kartársa, Pethes. Amit a darab levegőjének érvényesü­léséről és az együt­tesről mondtunk, az egyben a rendező, Pártos Géza <­ k­ísé­rete is. Zavartalanul szép este volt talán csak némi rövidítés nem ártott volna néhány el­szélesedő jel'n­etbolt. "S Illyés Gyula Lélekbűtvár­ja már a színházi babona sze­rint is rászolgált arra a zajos sikerre, amelynek a Magyar Színházban tanúi voltunk, mert a vígjáték bemutatóját Major Tamás moszkvai útja miatt háromszor is elhalasz­­tották. A darabot nemcsak művészi szempontból várta nagy érdeklődés. Folyóiratokban­ megjelent részletei és­ a szerző hogy ny­ilatkozatai alapján tudtuk, hogy" egy sokat vitatott tudo­m­ány: a lélekelemzés, a mélylélektan körül forog, ,s a hőse egy analitikus orvos­ sarlatán. Kzmuk doktor, Illyés hőse, mindenek előtt szűk ko­pogva, amelybe úgy befészkelődött egy nagy eszmei, hogy semmi másnak nem hagyott helyet . Mint tudós tehát sár­hátán. Emberi mivolttából a beteges hiúságot, a­ pénz­éhsé­get és a műszavakkal leplezett nemi vágyat látjuk. A sar­latán azonban annyira meg van győződve a maga igazáról, hogy a darab végén már a mániákus őrül­t benyomását teszi ránk. A mese: hogyan kerít hatalmába ez a­­ sarlatán egy kép­zelt beteget (ezúttal egy javakorábeli özvegyasszonyt), s ho­­gyan szűnik meg mágikus hatalma, amikor az assizioinst (voltaképpen a mélylélektan tanításának megfelelően ) egy ifjúkori vonzalom tudatossá válása meggyógyítja. A vígjáték tele van ragyogó ötletekkel, hat szereplője megannyi remekbe formált alak. Gellért Endre kitűnő ren­dezése még arra is vigyáz, hogy a reális emberábrázolás és a kari­kat­úra közt sehol se érezzünk szakadékot. Illyés Gyulától ma talán súlyosabb mondanivalóka­t voltunk volna, de ha neki kacagni volt kedve egy eltagadhatn­aitalam­ emberi gyöngeségeit, szívesen kacagunk vele. Csak két dolog za­varta gyönyörűségünkéit. Az egyik: ha Illyés valóban a nagy gondolattal azölil sarlalanériát akarta nevetségessé tenni, nem lett volna sza­bad magát a gondolatot­ is eláztatni a közönség szemében. Ezt tette, amikor szerző, évszám és kiadói megnevezésével idézett a lélekelemzés egy elhunyt magyar művelőjének könyvéből. Ebben a könyvben csakugyan vannak tudo­mányos szempontból is elfogadhatatlan tételek, d­e ennek megítélésére a színházi közönség nem alkalmas. Egy mís­szavakkal tömött mondat felolvasásával könnyű derültséget kelteni: bárki megnevettetheti a közönséget Kant vagy Einstein egy tetszés szerint kiválasztott mondatával.­­A másik ízlés kérdése. ICielemzett embereiktől megszoktuk, hogy nevén nevezik a gyermeket . Amikor szekszuális ösztönökről van szó, megbocsát­hatunk a szer­zőnek annyi szabadszájúságot, amennyit például Shakes­peare-től elfogadunk. I­e például az özvegy megjelenésekor akinek első gesztusa oly kitűnő ex­ x­ztdta, hogy a Tar­tajje kendőborít­ó-jelenetére emlékeztet) elengednők azt, hogy a jelenet elnyújtása végül undorító képzeti társítá­sokra kény­szerí­tsen Amiben hiánytalanul megnyilatkozik Illyés elsőrangú író-Volta, az a hat szerep kifannaigálsa. Ez a hat szerep megtalálta a szerzőt, aki élő embert csináljon belőle. A szerző is a hat megfelelő színészt... Major Tamás káprázatos beszédtechni­k­ával győz le Színiák doktor tudományos halandzsáit, egybefogta a sarla­t­ánt a mániákussal, vitte a darabot a vígjátékból a farco felé. Sulyok Máriának, aki jól­ komédiázt­a el a műveletlen asszony mesterségesen magáraszieidelt hisztériáját, csak né­hány monidlatia maradt a gyógyult beteg hangja számára, de ezt ki is tudt­a használni. Mészáros Áginak a fiatal or­vosnő szerepében nem­ volt szüksége egész skálájára. Ladányi Ferencnek alkall­ma volt, hogy úgyszólván felvo­násonki­nti új színekben mi­t­atkozzék s fölfelé ívelő pályájá­na­k alighanem egyik legn­agyobb sikerét ara­tta. Rajczy mindig igen jó a természetéhez illő, magyaros tempójú jellem­i szerepekben. Tökéf­letesen hellyén volt. Bihari rokon­szenvessé és egyszerűen emberivé tudta tenni a plébános nehéz szerepét: egyházat és vallást kellett egy személyi­ben képviselnie. ISEN EDE­R MARCELL Osztrovszkij •• Er<lő » című színműve a Nemzeti Szín­házban. Szenth­rő József, Kállay Ferenc. l­adomerszky Margit. Gózon Gyula Illyés Gyula «Lélekbúvár» című színműve a Magyar Színházban. Mészáros Ági, Major Tamás Műkedvelők figyelmébe ajánljuk. Afinogenov: Kis unokám­. Háromfelvonásos színmű. Ara 10.— F­t. 317

Next