Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-14 / 29. szám
\ Készülünk május 16-ára A diákok is választanak ... A dunaszerdahelyi magyar középiskola sok nevezetes napot élt már át. Tanulmányi vizsgák, kultúrelőadások, Cssl-tag avatás, mind nevezetes esemény, amit nem felejthetünk el. Azonban május 16-a lesz a legfelejthetetlenebb napunk. Közülünk a legtöbben már választani fognak, tehát a diákok is részt vesznek a törvények végrehajtásában. De készülünk is ám május 16-ra. Nemcsak a választással kapcsolatos beszélgetéseken vagyunk jelen, hanem általunk a választás sikere érdekében. Agitkettősöket küldünk az üzemekbe és az EFSzekbe Beszélgetünk a néppel, akadnak még olyan egyének, akik még nem győződtek meg a mostani választás fontos jelentőségéről, hát mi ezeket az embereket meggyőzzük és rávezetjük a helyes útra. Azt akarjuk, hogy mindenki olyan lelkesedéssel várja a választást, mint mi. A kultúregyüttes próbái is nagyban folynak. Soha olyan lelkesen nem vettek részt a fiatalok a próbákon, mint most. A kultúrműsorral most nagyon sokat segíthetünk, most különösen fontos, hogy jól betanuljuk a színdarabot, az éneket vagy a táncot. A kultúrműsorral nemcsak szórakoztatjuk a hallgatóságot, hanem ezzel idejűleg felvilágosító munkát fejtünk ki. A kultúrműsorral párhuzamosan ismeretterjesztő előadásokat rendezünk, mert a jó előadás aranyat ér. A választási kampány ideje alatt a mi részünk mégis az a legérdekesebb dolog, hogy ránk diákokra is milyen fontos feladatok várnak a közéletben. Diákok azelőtt is voltak, de köztük és köztünk nagy különbség van. Ezt a különbséget 1945 tavasza óta érezzük. Köszönetet mondunk ezért jártunknak és a Szovjet Hadseregnek. KOVÁCS MIKLÓS Hódos Ekecsen is működik az agitációs központ Ekecsen a közelmúltban nyílt meg az agitációs központ, amely arra hivatott, hogy a választási kampányt irányítsa. Az agitációs központban a fiatalok is megtárgyalták a választási törvényt, amelyet a nép törvényének neveznek. A CsiSz alapszervezete is megtárgyalta a választás jelentőségét és 16 agitkettőst szervezett, akikre nagy feladat vár a választási kampány ideje alatt. Az agitkettősök már meg is kapták az irányelveket, ezek alapján dolgoznak. Meggyőző munkát fejtenek ki a faluban azzal a jelszóval, hogy „a Nemzeti Front jelöltjére szavazz!” A CsISz-szervezet kultúrműsor bemutatásával is igyekszik biztosítani a választási kampány sikerét. Az agitációs központ munkája is kiemelkedő. A hangszórón keresztül hetenként kétszer közvetítést adunk és felvilágosítjuk a népet, hogy az elmúlt időkben mit jelentett számukra a választás és mit jelent ma. Most végre alkalmuk nyílt a munkásoknak arra, hogy saját maguk válasszák meg képviselőiket, akik irányítani és vezetni fognak. Felvilágosítjuk a dolgozókat arról, hogy nem mindegy, hogy kire szavaznak és ha volnának észrevételeik, vagy ha a választási kampánnyal kapcsolatban hibákat észlelnének, azt azonnal jelentsék az agitációs központnak. A hangszórókon keresztül foglalkozunk a nemzetközi eseményekkel is, valamint a jó szövetkezeti dolgozók munkaeredményeit is köztudomásra hozzuk a jövőben. Tudományos elődadásokat is akarunk tartani, ígérjük, hogy amennyire csak tőlünk telik, az agitációs központ mindazt megteszi, amire hivatott és mi is mindent elkövetünk a választások sikerének érdekében. PAKSI LÁSZLÓ Ekecs . Ma már a katonák is szavazhatnak A választás a hadseregben is nagy eseményt jelent és minden katona készül rá. A mostani választásnak különösen nagy jelentősége van, mert valóban szabad választás lesz. Ismeretes, hogy 1927-ben az akkori kormány eltörölte a katonák választójogát. Ezzel a katonáktól elvették a legelemibb emberi jogot is és azóta a katona nem képviselhette magát a közigazgatásban. Ez a burzsoáziának érdekében állt, mert azt akarta, hogy a lakosság minél kisebb rétege vegyen részt a választásokon. Csak 1945. májusában iktatták törvénybe, hogy a katonáknak is van szavazati joguk. Most már tehát a katonák is részt vesznek országunk irányításában és nemcsak az a feladatuk, hogy védjék a hazát. Fontos azonban, hogy a hadseregünk minden tagja előtt világos legyen, mit jelent a választás nekünk katonáknak és minden katona tisztában legyen a választás jelentőségével. Hogy a katonák világosan lássák a választási törvény fontosságát, e politikai tiszt elvtársak megmagyarázzák nekik a választás jelentőségét és ismertetik a nemzeti bizottságokra vonatkozó törvényeket is. A katonák is készek segíteni a polgári hatóságoknak a választás előkészítésében. Példa erre a mi helyőrségünk is, amely ének- és zeneegyüttessel vesz részt a választási kampányban. A járási pártbizottság nyilvános gyűlést rendezett Morkov községben. A járási párttitkár elvtárs megkérte az ének- és zeneegyüttesünket, hogy műsorunkkal emeljük a gyűlés színvonalát. Együttesünk a kérést szívesen teljesítette. Az első eset, hogy a katonák ilyen vállalkozásba fogtak. Vígan szálltak be a járási székhelyről küldött autóbuszba, hogy Morkovba menjenek. Morkov, kis morvaországi falu, a hegyek között elrejtve. Az ember azt hiszi, ha először van a faluban, hogy alig van néhány lakosa. A kultúrházhoz érve azonban pontosan az ellenkezőjéről győződhettünk meg. A kultúrház terme zsúfolásig megtelt fiatalokkal, öregekkel. A helyi nemzeti bizottság elnöke és a járási kiküldött szívélyesen üdvözölte a katonákat. Együttesünk haladó szellemű népi énekekkel és zeneszámokkal szórakoztatta a hallgatóságot. A kultúrfellépés után részt vettünk a gyűlésen is. Meghallgattuk a járási kiküldött beszámolóját és részt vettünk a vitában is. A lakosságot különösen érdekelte a választókörzetek és járások felosztása, a választás módja. Sokan érdeklődtek, hogy mi, katonák részt veszünk-e a választáson. A kérdésekre megnyugtató választ adtunk és elmondtuk, hogy a katonák iszavazni fognak. így vesznek részt hadseregünk tagjai a választás biztosításán és ezzel is megmutatják, hogy a néphadsereg igazán a népé, a népet szolgálja és a nép jogait védi. VARGA ERNŐ tizedes Barantai Józsefet ás Birónét jelöltek A nyitrai járásban Nyitraújlak községben már két választókerületben tartottak gyűlést aválasztással kapcsolatban. Mindkét gyűlés bizonyította, hogy a Nemzeti Arcvonal bizottsága a jöltek kiválasztásánál helyesen járt el. Az első esetben a helyi nemzeti bizottságba Barantai József CsISz-tagot jelölték, aki a helyi nemzeti bizottságban végzett lelkiismeretes munkája mellett még a CsISz alapszervezetében is kezdeményezően dolgozik. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a jelölését. A másik választási kerületben Birónét jelölték a helyi nemzeti bizottságba, aki annak ellenére, hogy négy gyermekről gondoskodik, tevékenyen részt vesz a község politikai és közéltében és segít a helyi EFSz munkájában is. A Nemzeti Arcvonal bizottságának ezt a javaslatát is helyesléssel fogadták a választási kerület választói. M Három nemzet ifjúsága találkozik árcius 28-án Jelenia Gora városkában, nem messze a csehszlovák-lengyel határtól, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, a hagyományos „ifjúsági találkozóra” jöttek össze a fiatalok, hogy a „német kérdés békés rendezése és az európai biztonsági szerződés” jelszó értelmében támogassák a Szovjetunió javaslatát. A csehszlovák küldöttség autóbuszon Habartice községben lépte át a határt, ahol a lengyel lakosság meleg ünneplésben részesítette őket. imiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii / 1954. április 14. Pioníravatás Doborgazon A doborgazi iskolában több tanuló jelentkezett a pionírszervezetbe A jelentkezés után igyekeztek megismerkedni a pionírszervezet feladataival, a szervezet szabályzatával, valamint a pionírnyakkendő és a pionírjelvény jelentőségével. • A pionírokat a Világifjúsági Hét ünnepségének keretében avatták fel. Az avatási ünnepséget, melyet a pionírszervezet elnöke nyitott meg, a pionír vezetők és a tanítók nagy gonddal készítették elő. Majd utána Karger Terézia két verset szavalt. A szavalatok után az idősebb pionírok megkötötték az új pionírok pionírnyekkendőit. Erre a pillanatra nagy izgalommal vártak. Az ünnepségen a járási pionírvezető is jelen volt és lelkesítő beszédet mondott. Az avatást Duhaj Károly vezette. Az ünnepély végén nyilvánosságra hozták az új pionírok kötelezettségvállalásait, amelyek igen értékesek. Berta Ilonka azt vállalta, hogy jó micsurinista lesz és a tanulásban is segíteni fogja a gyengébb tanulókat. Hasonló vállalást tett még Jankó Imre, Majthényi Béla, Herberger Margit és még mások is. Az ünnepély megszervezésében nagy érdeme van Vörös Lenke tanítójelöltnek, aki a bratislavai Pedagógiai Gimnáziumból jött el próbatanításra. Az ünnepségen részt vettek a község lakosai is. BULLA LAJOS — Doborgaz Tergenyén még 1950-ben alakult meg a CsISz-szervezet. 1953 őszéig sok akadállyal küzdöttünk és sehogysem tudtunk eredményes munkát felmutatni. Az ősszel azonban hazajöttek a fiatalok, akik eddig a hadseregben voltak és bekapcsolódtak a szervező munkába. Azóta minden megváltozott, minden jóra fordult. Az első lépés az voltt, hogy 15 új tagot szerveztek a CsISz-be. Az új tagok felfrissítették az alapszervezetet. Utána pedig megtartották az évzáró taggyűlést, ahol Jurák Mátyást választották meg elnöknek. Azért választották meg, mert jó szervező és szeretik a fiatalok. Az évzáró taggyűlés után az új tagok száma már 38-ra emelkedett. Zámecsnik és Viktoriusz elvtársak vették ki legjobban a részüket az új tagok beszervezésénél. Az új tagok a kultúrmunkát is fellendítették. Egy háromszobás lakást alakítottak át kultúrotthonná és tavaly ősz óta hat színielőadást tanultak be.A kultúrműsorok előadásai több mint 10.000 koronát eredményeztek, ebből rádiót és gamaiont is tudtak vásárolni. A helyi labdarugó csapat részére sportfelszerelést is vettek. Most pedig a választásra készülődnek a tergenyei fiatalok. A CsISz-tagok a szervezetlen fiatalokat is előkészítik a választásra. Az agitációs központban, vizeleteken vitatják meg a választás jelentőségét. A választási kampány sikerét agitációs párokkal is biztosították. Az agitációs munkában leginkább Koperda elvtárs agitációs csoportja tűnt ki. A szövetkezetben ifjúsági munkacsoportot alakítottak, amely hat traktoristából áll. A csoportban Weber Vilmos dolgozik a legjobban, aki 10000- en felül teljesíti a munkáját és emellett ügyel a minőségre is. Ezek a fiatal traktoristák a X. pártkongresszus tiszteletére arra kötelezték magukat, hogy két váltásban dolgoznak a gépek jobb kihasználásáért. A CsíSz alapszervezet pedig kötelezettséget vállalt, hogy május elseje tiszteletére 590 órát dolgoznak le az EFSz-ben. A kézilabda és a futball pálya kiépítésén pedig 110 órát dolgoznak le a fiatalok. De nem hanyagolják el a tanulást sem. A orosz nyelvtanfolyamot 28 fiatal látogatja, sokat tanulnak és már értik az orosz nyelvet. A politikai kört minden tag látogatja és a fiatalok mindig részt vesznek az előadásokon. A Fucsík-körnek 15 tagja van, akik a X. pártkongresszusig megszerzik a Fucsík-jelvényt. Az alapszervezet több tagja megkapta a példás CsISz-tag jelvényt, Jurák elvtársat pedig a CsISz járási konferencián beválasztották a járási vezetőség elnökségébe. A tergenyei fiatalok jó úton haladnak és előre jutnak. DAJCS ZOLTÁN A CsISz járási instruktora Zselíz. A TERGENYEI FIATALOKRÓL MiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiuiHiiiiiiimiiiiiiHiiiMimmi Kötelesség és szerelem A falu szélén, ahol az Ipoly folyik, olyan csend honol, hogy az ember azt hiszi, temetőben jár. Ez ugyan rossz elképzelés, hol van itt temető? Még csak a közelben sem. Bódítóan illatozik az élet virágzó fája. Ipolypásztón vagyunk, kis falu ez, nincsenek nevezetességei. Szorgalmasan dolgozó nép lakja, és a CsISzszervezet itt nagyon jól működik. De milyen büszkék is erre a község lakói! Nemcsak a fiatalok, hanem az idősek is. Még a korcsma is elcsendesedik, amikor CsISz-gyűlés van a faluban. Ilyenkor alig vannak a korcsmában, legtöbben a gyűlésre mennek. A fiatalok politikai iskolázása is jól halad. Jól berendezett helyisége is van a CsISz-szervezetnek. Egyszóval, jól működik a szervezet. Most már csak az a kérdés, mi az oka annak, hogy itt jól működik szervezet. Milyenek hát itt a CsiSz- a tagok? Elsősorban is az itteni fiatalok szem előtt tartják a szervezet érdekeit és mindennel szemben megvédik. A legkisebb hanyagságot sem érik meg. A szervezet vezetősége peddig valóban a szervezetért él. Zalabai Vilma, az alapszervezet poltikai felelőse IS—19 évesnek néz ki. Középiskolát végzett, mindenhol feltalálja magát és mindenben jártas. Nappal sohasem ér rá, a szövetkezetben dolgozik és ég a keze alatt a munka. Szülei a szövetkezet legjobb dolgozói közé tartoznak. De Zalabai Vilma, ha sokat dolgozik is, a szervezet dolgait mégsem hanyagolja el. — Mindenről tud, ami a szervezetben történik.' Teljesen összeforrt a szervezettel. Egyik nap Vilmát nagy öröm érte. Látogatóba érkezett hozzá az udvarlója, aki különben katonai szolgálatot teljesít és szabadságon volt odahaza.. A fiú, természetesen, katonai ruhában, meglátogatta Vilmát s úgy nézett ki, mintha skatulyából húzták volna elő. A ritka találkozások nagy boldogsággal járnak. Nem szégyen az, ha valaki szerelmes. A fiú délután érkezett, este pedig gyűlést rendeztek a községben, ahol a fiatalok is megjelentek. Zalabai Vilma is a gyűlésre készült. Pedig hát sokkal boldogabb perceket tölthetett volna el udvarlója társaságában. Nekem gyűlésre kell mennem, — mondotta a fiúnak, — pedig hát ő is alig várta a találkozót, hiszen milyen jó is fiatalnak lenni. Majd beszélgetünk sokat, ha hazajövök, nemsokára itthon leszek. Gyere el te is a gyűlésre, az lenne a legjobb, ha te is ott lennél — mondta a fiúnak. — A gyűlésen nem értenék egy szót sem, mert ott magyarul beszélnek, én meg nem tudok magyarul. És éppen ma este menjek el gyűlésre, amikor már féléve nem láttuk egymást? Jobb lenne, ha te is itthon maradnál. — mondotta a fiú. — Nem akarok itthon maradni, akármennyire is fáj, hogy nem lehetünk együtt. — Ha mégis elmegy a gyűlésre, azonnal hazamegyek és már nem találkozunk. — Ne menj haza, nem akarom, hogy hazamenj, hiszen sokat szeretnék még veled beszélni. — Szólj hát, mert megyek — mondotta a fiú. — Te katona vagy és ’tudod mi a kötelesség. Ha őrségen állsz, nem adod ki a puskát a kezedből. Vagy eljönnél-e sétálni velem akkor, ha valamilyen szolgálati útra indulnál. Nem jönnél velem sétálni a szolgálati út helyett, az biztos. A puskát sem adnád ki a kezedből, ha őrségen állnál, így van ez jól, ezt parancsolja a kötelesség. A kötelességet pedig teljesíteni kell. És te mégis azt kívánod tőlem, hogy ne menjek el a gyűlésre. Mit szólna a többi fiatal, hogy ha nem lennék ott, pedig a szervezet politikai felelőse vagyok. Ez a funkció tudod milyen nagy kötelességet von maga után? — Hát én nem akarlak éppenséggel lebeszélni, menj el a gyűlésre — mondotta a fiú. — Elmegyek — szólt a lány. Te is pontosan teljesíted a szolgálatot a hadseregnél, hiszen azért tüntettek ki, hát én is pontos leszek az én szolgálatomban, az én hadseregemnél, a CsISz-szervezetben. A lány elment a gyűlésre, a fiú pedig mégsem ment haza. Sok lány tanulhat Z ’bai Vilma esetéből, aki nagyon jó dolgozó és CsISz-tag. BAGOTA ISTVÁN