Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-30 / 51. szám
2 Szervezeti életünkből új módszerrel fogunk aratni A nagymegyeri járás CsISz-alapszervezeteinek vezetőit aktívára hívták össze. Az aktívan az eddigi eredményeket értékelték ki és e további munkának vetették meg az alapjait. De a falusi szervezetek vezetői bizony hiányosan jelentek meg. Ez részben annak tulajdonítható, hogy éppen a legnagyobb dologidőben hívják össze az aktívát De mégsem az az egyedüli oka, mert már jónéhányszor nem jelentek meg azok a vezetők semmiféle aktívan, akik most sem voltak jelen. Ez arra vall, hogy az alapszervezetek képviselői és vezetői hanyag munkájuk miatt nem mernek megjelenni a járási bizottság által rendezett összejöveteleken. Nehezen szívlelnék el, de kritikailag szemükbe vágnák a hanyag munka okát Például a füsöi alapszervezet jól dolgozik, de az aktívan mégsem képviseltette magát. Ez is helytelen dolog, mert az eredményeikről be kellett volna számolniuk. Hiányoztak még a medvei, a szapi, csicsói, tanyi, mádéréti és az apáceszakálasi küldöttek is. Emiatt az aktíva értékén csorba esett. Pedig az összejövetel a szervezetek további feladatait tárta föl. Az elmúlt évben járásunk ezer lett az aratási és cséplési munkában és a terménybeedásben is. Ezt kell elérnünk az idei évben is — mondotta Gerhat elvtárs az értekezleten. Persze, ebben a nagy munkában az ifjúsági szervezetre nagy feladat hárul. Szórakoztatniok kell a dolgozókat, kultúrbrigádoket kell alakítani és legelső sorban az aratást» kell kivenni a részét minden fiatalnak A beszámoló foglalkozott e X. pártkongresszusra tett kötelezettségvállalások teljesítésével is. A nagymegyeri állami gazdaság üzemi szervezetében azok a hiányosságok. Az elnök és a politikai felelős elvtársnő szépen megértik egymást, azonban ott van a hiba, hogy a politikai felelős elhanyagolja az alapszervezet ügyeit. A vitában elmondották, hogy a legutóbbi tagsági gyűlésen, amikor már megindult volna a vita, akkor a politika felelős, Bartalos elvtársnő egyszerűen kijelentette, hogy vége a gyűlésnek és a járási küldött, valamint a tagok akarata ellenére is bezárta a gyűlést. Természetesen Bartalos elvtársnő attól tartott, ha a gyűlés tovább folyik, akkor a hibák felszínre kerülnek és a fejére olvassák azt, amit eddig elkövetett. A járási bizottság mellett működő CsISz-szervet arról panaszkodik, hogy az Új Ifjúság a múlt évben hasábokat írt róluk, most pedig nem említi meg őket. Azonban a küldött elvtárs bevallotta, hogy nincs is mit írni róluk, mert bizony nem a legjobban dolgoznak, csak a választási kampány keretében fejtettek ki lényegesebb munkát. Dehát miért nincs egy jó levelező ez alapszervezetből, aki rendszeresen tudósítaná az Új Ifjúságot az ott történtekről. Ebben a CsISz járási bizottsága is hibás, mert a járási konferencia határozata értelmében meg kellett volna szervezni minden alapszervezetnél levelező kört, de bizony eddig ezt elhanyagolta . A nagymónn alapszervezet is pangásnak indul. Vállalták ugyan, hogy e X. pártkongresszus idejére a város főterén lévő parkot átrendezik, de még a mai napig sem nyúlt hozzá senki az alapszervezet tagjai közül. Reméljük még azt, hogy teljesíteni fogják a kötelezettségvállalást, ha utólagosan is. A politikai kör itt igen rossz lábon állt és a tagok nem értették meg a politikai kör jelentőségét. Az ekersi küldött vitafelszólalásában arról beszélt, hogy a politikai kör nem a legjobban működött, de ezért mindig jobb állapotban volt, mint az előző felszólalásokból kitűnt, a többi alapszervezeteknél. A járási kultúrversenybe azonban nem tudott belekapcsolódni az ekecsi fiatalság. De ezentúl kultúrmunkával fogjuk a szervezeti életet színesebbé tenni — hangoztatta a küldött. A nemsócsai küldött ugyanazzal szavakkal kezdte, mint az ekecsi. Kul a tűrtéren Nemesócsán is hanyatlás mutatkozik. Azonkívül nem adnak semmit az elnök szavaira, sem pedig a vezetőségi tagokra Valószínű, az ottani vezetőségi tagoknak jobb példával kellene előljárni a tagok előtt. Fülöp elvtár, a CsISz bizottságának küldötte a politikai iskolázás fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogyan kell az ifjúságot nevelni, hogy jó munkásokká váljanak a társadalomban. Jó irodalmat kell a fiatalság kezébe adni és erélyesen fel kell lépni a hibáikkal szemben nemcsak a CsISz vezetőinek, hanem minden CsISz-tagnak. Elhatároztuk, hogy új munkamódszerrel fogunk neki az aratásnak és meggyorsítjuk azt. Mindent elkövetünk, hogy a gabonabeadást is elsőként teljesítse a járás - határozták el az aktíve résztvevői és a lelkesedésből ítélve biztosra vehető, hogy a határozatok valóra válnak. PAKSI LÁSZLÓ A Béke művészeti együttes első fellépésénél nagy sikert aratott az énekkar. Képünkön Zdena Kucharová és Buday Erika szólóénekesek Tyihonov-Hrenyikov „Kubányi sztyeppék” című dalát adták elő. A bősi szövetkezet legjobb munkásai A bősi CsISz-szervezet tagjai szorgalmasan kapcsolódtak be a mezőgazdasági munkákba. Ez nagy segítséget jelentett a szövetkezetnek és hozzájárul további megszilárdításához Azonban most már önkéntesen vállalták azt is, hogy a tavaszi munkák bevégzése után a nyári és az őszi munkákba is bekapcsolódnak. Vidáman végezték a tavaszi munkát. Reggel fél hatkor már várták a CsiSztagok az autót, amely a munkahelyre vitte őket. Az úton mindig vidám nótákat aláltak, ami által örömüket fejezték ki. A kijelölt munkahely a falutól kb. 3 kilométerre volt. Itt Bíró Jenő, az EFSz 2. számú munkacsoportjának vezetője, minden fiatallal ismertette feladatát és a munka megkezdődött. Különösen a kukoricakapálásnál segítettek sokat. A kukorica gyomtalanítása igen fontos feladat és a fiatalok ezt elvégezték. A gyomtalanítócsoportban 25 fiatal vett részt. Akadtak olyanok is, akik kavicsot hordtak az utakra és kijavították a talajvíz okozta károkat. A kukoricakapálásnál különösen Kukán Mária, Lakatos Mária, Bokros Margit, Csóka István Nagy Árpád tűnt ki. Közülük a legés többen egész héten át brigádban dolgoztak és értékes munkát végeztek. A bősi fiatalok ezáltal megmutatták, hogy tudnak alkotni, nemcsak a kapálásnál tűntek ki, hanem művelik kultúrmunka minden ágazatát is. Ezért a a CsISz járási bizottsága díszoklevéllel tüntette ki a szervezetet. A bősi fiatalok a szövetkezet legodaadóbb munkásai. JOHANCSIK GYULA — Bős AZ IFJÚSÁG A rozsnyói pionírok CsISz-szervezetet alakítottak A rozsnyói magyar tannyelvű nyolcéves középiskolában is megalakult a CsISz-szervezet. A CsISzszervezetbe 18 pionírt vettek fel, akik nagy lelkesedéssel készültek a felvételükre. Az eskütételnél Dorcsák elvtárs is jelen volt, a járási bizottság részéről. Beszédében ismertette az alapszabályzatot és a tagok feladatait Ezután Török Ilona a pedagógiai iskola tanulója szólott az tagokhoz, akit instruktorként jelölújtek a szervezethez Megválasztották a vezetőséget is. Elnöknek Barci Blankát választották, egyik legjobb tanulója, aki az iskola helyettese Tisza István lett. A tagsági könyvek kiosztása után tagok felajánlásokat tettek. A CsISz-tagok vállalták, hogy mindannyian megrendelik az Új Ifjúságot. A nyári szünidő alatt pedig segítik a falujukban lévő Egységes Földművesszövetkezetet és résztvesznek az aratási munkában. Azonkívül a vidékiek felveszik a kapcsolatot a vidéki szervezetekkel és segítségükre lesznek. A pionírok is szép kötelezettségvállalásokat tettek. Négyszáz brigádórát dolgoznak le a rozsnyói EFSz-ben és két métermázsa hulladékpapírt gyűjtenek össze. Ezenkívül rendeznek egy vidám táncmulatságot, amelyre meghívják a többi iskolákat is. Megfogadták azt is, hogy az Új Ifjúságnak 20 előfizetőt szereznek. Ezenkívül tanulmányi kirándulásra mennek Prágába és Tátrába, hogy megismerjék hazánk a szépségeit és népünk életét. A szép felajánlások azt bizonyítják, hogy hazánkban a tanulók boldogan élnek. SÍPOS BÉLA Rozsnyó 1954 június ?0 Gyén Zsuzsa orvos lesz A besenyői nyolcéves középiskolában is megtartották az évzáró vizsgákat A tanulók legtöbbje eredményesen vizsgázott, különösen azok, akik végleg ott hagyják a középiskolát. Megtörtént a pályaválasztás is. A tanulók közül sokan jelentkeztek mezőgazdaságba, ahol majd gyakorlatilag, elméletileg tovább képzik magukat. Gyén Zsuzsa azonban orvosnő szeretne enni, ezért ennek a szaknak megfelelő iskolában tanul majd tovább Nagyon örül, hogy ma a szegény munkáscsaládok gyermekei is mehetnek orvosi pályára. Képünkön azt látjuk, amint Gyén Zsuzsa a térkép előtt áll, földrajzból vizsgázik. ★ ★ ★ A Nemzeti Bizottság új tagjai bemutatkoztak A királyhelmeci járásban is bemutatkoztak a járási nemzeti bizottságok új tagjai. Az első ünnepélyes ülésen letették a hűségesküt és megosztották maguk között a munkát. Megválasztották a járási nemzeti bizottság tanácsának elnökét, alelnökeit, titkárát és a tanács többi tagjait. Az ünnepi ülés megkezdése előtt a JNB dolgozóinak kultúrcsoportja különböző kultúrszámokkal lépett fel akiknek nevében Hoza elvtárs a ROH üzemi szervezetének elnöke, és Szeman László, a szervezet titkára üdvözölték a JNB új tagjait és munkájukhoz sok sikert kívántak. A himnuszok elhangzása után a JMB első ülését az eddigi elnök Kobák Ferenc elvtárs nyitotta meg. Utána átadta az ülés vezetését a legidősebb tagnak Bodnár András elvtársnak Azután Kobák elvtárs megtartotta beszámolóját a JNB eddigi munkájáról A beszámolóhoz értékes hozzászólásokat fűztek, amelyek felfedték azokat a hibákat, amelyektől ezután tartózkodni kell. A hozzászólók közül Bagos elvtárs a járási pártvezetőség vezető titkára rámutatott a járásunkban elért gazdasági eredményekre és új feladatokat javasolt, amelyeket majd meg kell oldani a járási nemzeti bizottságnak. Utána a JNB új tagjai letették a hűségesküt a kerületi nemzeti bizottság képviselőjének, Cap elvtársnak kezeibe. Elosztották a funkciókat és a feladatokat is. A járási nemzeti bizottság új elnökévé ismét Kobák Ferenc elvtársat választották meg. Ugyanilyen lelkesedéssel választották meg Iván Andrást, a JNB első elnökhelyettesévé Bélán József elvtársat második elnökhelytteesnek és Gulyás Béla elvtársat. NNB titkárává, akik már eddig is sok munkát fejtettek ki dolgozóink érdekében. A záróbeszédet a kerületi nemzeti bizottság alelnöke, Cap elvtárs tartotta meg és világosan rámutatott arra, hogy milyen módon kell a NNB tagjainak a jövőben a munkáját megjavítania. Nem lesz elegendő csupán csak a panaszokat felvenni, — mondotta, hanem meg kell győzni dolgozóinkat pártunk és kormányunk határozatainak helyességéről, hogy mindannyian tevékeny harcosaivá váljanak ezen határozatok teljesítésének. « A záróbeszéd után a JT4B első ülését Kobák elvtárs elnök zárta be. Aratás előtt Az aratás mindig a legnagyobb élménye, legfontosabb munkája a mezőgazdasági dolgozóknak. Péter Pál táján erű, sárguló búzakalász díszük mindig a gazda kalapjánál és olyan büszkén viseli azt, mint a katona a kitüntetést. Ma az EFSz-ek és az állami gazdaságok irodáiba naponta hoznak egy-két kalászt a különböző gabonatáblákról mutatóba. Naponta ■ százszor is megnézik és tervezik, mikor, lehet már elkezdeni az aratást. A kalász az életet jelképezi a falusi ember szemében és valóban találó ez a hasonlat. A kombájnok, önkötözűgépek készen várják a nagy napot, az aratás kezdetét. Sokkal könnyebb ma az aratás, mint apáink idejében. Sok virtusos tettet beszélnek el a régi aratásokkal kapcsolatban. A szántóföldeken akkor még nem fordult meg az aratógép, de nem ismerték a parasztok sem. Minden faluban visszaemlékeznek még ma is arra, hogy az volt több évvel ezelőtt a legjobb kaszás, aki a legszélesebb rendet vágta. Számontartják hosszú idő múlva is az ilyen embereket, becsület jár érte. Ma már a gépek segítségével az aratás csak játék és a régihez képest nem is munka. Örülhetünk ennek, igazán szívből örülhetünk, de azért virtusra ma is adódik alkalom. Most már nem az erő, hanem az rész virtusáé a szó — hiába, a gépek nagy változást hoznak magukkal. A fiatal kombájnvezetők, önkötözőgépkezelők ügyességétől függ a gép munkája is. Régen úgy tartották, az a jó, ha sokáig elhúzódik az aratás és a cséplés, mert akkor jó a termés, sok kenyér lesz. Ez nem volt helyes. Ma a jó termést is a legrövidebb időn belül takarítjuk be, így jó sok mindenféle szempontból. Így mutathatják meg az aratógép fiatal kezelői virtusukat. Ha a gépet rosszul vezetik, hanyagul készülnek fel az aratásra, akkor bizony a gépi munka sem olyan kielégítő mint ezt kívánjuk. Előfordult, hogy fiatal CsISz-tag vezette a kombájnt. A dús kalászok szinte muzsikáltak a nyári szélben, jó volt a termés. Csak a kaszáló szerkezeten kellett valamit igazítani és minden jól ment volna. Nagyszerű munkát végzett volna a gép, de a CsISz-tag nem állította be helyesen a gépet ezért a halászok letörtek és magas tarló maradt a gép után, a munka rosszul sikerült. Persze vannak becsületes, odaadó kombájnosok, akiknek a gyors munka mellett céljuk a jó munka is. Az ilyen kombájnos. ha gépével elmegy a tarlóról, azt látjuk, hogy alig-alig marad el egy kalász utána, a tarló alacsony, sima, mint a tükör ahogy a szövetkezeti tagok szokták mondani. A gép- és traktorállomások üzemi CsISz szervezeteire nagy munka vár Az itteni fiatalokon múlik a legnagyobb részben, hogy miképpen folyik le az aratás Természetesen nem elég az, ha az üzemi szervezet vezetősége hosszú, üres beszéddel próbálja meggyőzni a fiatalt az aratás ideje alatt végzendő jó munka fontosságáról, m* ez is fontos, de ez még nem minden Az aratás ideje alatt nemcsak a tagságra, hanem a vezetőségre is vonatkozik, hogy sokkal nagyobb tevékenységet fejtsenek ki, mint bármikor. A jó munka eléréséhez jó szervezés is kell. Ezért fontos az is, hogy az üzemi szervezet vezetősége szervezze meg elsősorban azt, hogy minden fiatal naponta tisztában legyen azzal, a traktorállomás hatáskörében hányadik helyen áll az aratásban. Ez serkentőleg hat rá, mert az a fiatal, aki valamely oknál fogva lemarad, iparkodik behozni a késést, tudatában van, mennyire maradt le a többi arató mögött. Azonban vannak olyan esetek is, hogy a fiatal saját maga kezdeményezéséből nem képes bepótolni a lemaradást Ez azért is lehetséges, mert nincs meg esetleg a kellő szaktudása, különösen a kombájnhoz, vagy a cséplőgép kezeléséhez. A fiatal ilyenkor sok esetben tanácstalanul áll, a szövetkezeti tagok pedig várják a munka folytatását De az üzemi szervezet vezetősége azonnal avatkozzon be hogy a lehetőség szerint. a fennálló hibát minél hamarább kijavítsák Kisebb géptörés és másféle üzemzarók is hátráltatják az aratási munkát Hogy ezt elkerülhessük, naponta vizsgáljuk meg az aratógépeket, ellenőrizzük működését és ha a működésben valami gyanúsat veszünk észre, akkor azonnal tegyük meg a kellő óvintézkedéseket, így el tudjuk kerülni a nagyobb zavarokat és megrövidítjük az aratás idejét. Ha mégis valamilyen súlyos hiba keletkezik, például a gépen egy fontos alkatrész eltörik, a CsISz üzemi Vezetőségének elnöke intézkedjen, hogy gépkezelő idejében megkaphassa a hianyzó alkatrészt. Tehát az üzemi szervezet vezetőségi tagjaira is nagy feladat hárul. Különösen a kombájnoknál és a cséplőgépeknél fordulnak elő nagyobb hibák és ezért ezekre helyezzük a legnagyobb éberséget. Nem szabad megfeledkezni a szórakozásról sem. A bő termést vígan arassuk le. Elsőrendű szerepük van itt a kultúrbrigádoknak, különösen szombat este és vasárnap délután lehet a kultúrbrigádok fellépéséről szó. Tánccal, énekkel, muzsikával lelkesíthetik, szórakoztassák a dolgozókat. Fontos az is, hogy az egyes kutúrcsoportok az aratási és cséplési munkáknál ebédül alatt rövid kultúrfellépéssel lepjék meg a dolgozókat. Nagyon szívesen veszik ezt a fáradt dolgozók és örülnek neki. Különösen az üzemi és az egyes hivatalok mellett működő CsISz szervezetekre hárul ez a feladat. Például tavaly a vágsellyei járási nemzeti bizottság mellett működő CslSz szervezet tagjai több kultúrfellépést rendeztek a tarlón, vagy a cséplésnél ebéd közben. Minden kultúrfellépésnek nagy sikere volt. Megható dolog az is, hogy a pionírok nótával, tánccal fogadják esténként a munkából hazatérő aratókat. Ilyenkor aztán felragyog az aratók arca, és még jobban megszeretik a pionírokat. Az aratás nagy munka volt mindig, különösen megerőltető munka. Ma már lényegesen csökkent a munka, ellenben nagyobb szervezőmunka vár a dolgozókra. Minden szem kihullott gabona nagy veszteséget, az aratás idejében való elvégzése pedig nagy sikert jelent. Minden CsISZ-tag ezért a sikerért harcoljon. BAGOTA ISTVÁN