Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-07-27 / 30. szám
VIZ, VIZ, VIZ, VIZ Azokban a napokban jártam Gútán, amikor már Komárom környékét elöntötte az árvíz. Két nappal volt ez a csicseiátszakadás után. Komáromba még csak el tudtunk jutni a csallóközi úton, hazafelé viszont már csak egy utunk volt: Gúta felé. Sáros, poros mellékutacska ez Ekertől Vágsellyéig, elképzelhető, micsoda forgalom volt ott azon a szombaton. Autók és traktorok, emberek és hajszolt marhacsordák, így festhetett valahogy a tatárjárás, jegyzi meg sofőrünk, s igazat adunk neki. Azon az éjszakán Gúta felé áramlott az élet. Gondoltuk volna, hogy néhány nap múlva már ide is elér a kegyetlen víz, s elsodorja Csehszlovákia legnagyobb községének kilencven százalékát. Nem gondolták ezt a gútaiak sem. Hiszen való igaz, hogy a Kis-Duna ott folyik el közvetlen szomszédságukban, ám az is igaz, hogy ezzel a folyóval mindig jó szomszédságban voltak, s ha olykor-olykor megmakacsolta magát, egy-kettőre megzabolázták. Most azonban nem innen fenyegetett a vész, hanem Csicsó felől. — Hol van az innen — legyintettek a hitetlenek. Csicsó ötven kilométerre esik tőlünk, ki hallott még olyat, hogy ötven kilométerről jön majd ide a víz, elönteni több mint kétezer lakóházat, több mint hatezer hektár földet. Pedig hát így történt. Gátán ugyan építettek körgátat a falu körül, ami fel is fogta egy ideig a vizet, ám egyszercsak átszakadt. S ahelyett, hogy fokozatosan öntötte volna el a terepet, egyszerre zúdult rá a falura, éjfél után alig néhány perccel. Gútán valóban nem volt arra senkinek sem ideje, hogy pakoljon, s mentse ami menthető, örülhetett ki-ki, ha a puszta életét megmentette Két nappal a gátszakadás után helikopterről láttuk a legnagyobb falut, nem akartunk hinni a szemünknek. Nem láttam még Velencét soha, de úgy képzelem el körülbelül, ahogy Gúta festett azokban a napokban. 1965. JÚNIUS 25. Ez az a dátum, amelyre még évszázadok múlva is emlékeznek már a gútaiak. Hiszen, ahogy Jány elvtárs, a HNB elnöke mondja, azt még nem tudjuk felmérni, mennyi a kár Gútán, de azt már bizonyosan tudjuk, hogy nem sújtotta még a falut a történelem folyamán ehhez hasonló mértékű természeti katasztrófa. Gútán 523 ház dőlt össze, s kb. 1000 rongálódott meg. Több mint a fél községet érintette az árvíz, nem szólva a szövetkezetről, az ország gazdaságáról, legnagyobb közös amelynek 4572 hektárja van víz alatt. Szomorú látvány ez, nem jó még nézni sem. Meg-megállunk, beszélgetünk az emberekkel, vigasztaljuk őket. Megyünk tovább. A víz szélén autók állnak meg, utasai szemlélik a helyzetet. Csak közelebb kerülve látjuk, hogy nem akármilyen vendégek látogatták meg az árvíz sújtotta falut: Lénárt elvtárs, a kormány elnöke és Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke vitatják meg a helyzetet a község elöljáróival, Jány elvtárs, a HNB-elnök, Kamocsai elvtárs, a titkár. Zuba elvtárs a pártelnök és Ďurík elvtárs a szövetkezet elnöke kísérik a vendégeket s magyarázzák, hogy milyen elképzeléseik vannak a község újjáépítésével kapcsolatban. Mi is kihasználjuk az alkalmat, s megkérjük Lénárt és Chudík elvtársakat, szóljanak a helyzetről néhány szót lapunk olvasóinak. — Pillanatnyilag a legfontosabb. — mondja Lénárt elvtárs — a helyzet minél gyorsabb felmérése és a rend helyreállítása. A legfontosabb, hogy a víz elvonuljon, s megkezdődjék a lakóházak építése. Több száz család maradt Gútán fedél nélkül, ezeket még a tél beállta előtt lakáshoz kell juttatnunk. Gútát tudomásunk szerint többek között a CSISZ Központi Bizottsága is patronálni fogja, az Új Ifjúság nagy érdemeket szerezhet hát brigádosok toborzásában: több a száz brigádosra lesz szükség az elkövetkező hónapokban Gúta újjáépítése folyamán, várunk minden segíteni kész kezet. — A többi a szakemberek dolga — teszi hozzá Chudík elvtárs. — A helyzetet majd felmérik ők, megállapítják, mire van a leginkább szükség, mit kell a legelőbb elvégezni. ALIG NÉHÁNY NAP telik el Lénárt és Chudík elvtársak látogatása után, s Gútán újabb vendégek jelentkeznek. A falu újjáépítésében részt vállaló városok, járások és szervezetek felelős vezetői. Prága, Brno és Bratislava, hazánk három legnagyobb városa vállalta a patronátust Gúta felett, rajtuk kívül az olomouci és a trnavai járás, valamint a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség. A patronálás, a segítség formáiról, lehetőségeiről s koordinálásáról folyik a vita július 21-én a HNB nagytermében. Kostanko elvtárs, az SZKP komáromi titkára nyitja meg a tanácskozást, s Jány elvtárs tájékoztatja az egybegyűlteket a gútai helyzetről. Elmondja a helybeliek elképzeléseit is a község újjáépítését illetően, s kéri az illetékeseket, hogy támogassák őket, ki mivel tudja. Bevezető beszéde nyomán a következőket tudtuk meg: " A legfontosabb teendő jelenleg a víz elvezetése. Ehhez nagyfrekvenciájú szivattyúkra van szükségük, kéri hát mindazokat, akik ilyen szivattyúkkal rendelkeznek, különösen a prágaiakat, hogy haladéktalanul szállítsák őket Gútára. A következő feladat a károk megállapítása, a javítás és az építkezés. Itt a következő munkálatokra van szükség: kisebb javítások, generális javítások és teljesen új építkezés. Az új építkezéseket megintcsak három formában akarják megvalósítani: állami lakások, szövetkezeti építkezés és magánépítkezés, a patronáló városok, járások és szervezetek segítségével. Ezek a legsürgősebb tennivalók, mondotta Jány elvtárs. Nem jelenti ez ugyanakkor, hogy megfeledkezünk a távlati tervekről. Felelőtlenség lenne ugyanis, ha most csak a legsürgősebb feladatokra gondolnánk, s elfeledkeznénk például Gúta évek óta sürgető problémájáról: a kanalizációról és a kommunikációról. Felelőtlenség lenne most felépíteni a községet, s néhány év múlva ismét feltúrni, csak azért, mert most nem végezzük el a kanalizácis munkálatokat. Arról sem szabad megfeledkezni továbbá, hogy egy olyan hatalmas község, mint Gúta a jövőben semmiképpen sem lehet a legminimálisabb civilizációs lehetőségek nélkül. Tehát: korszerű iskolaépületek, internátus, óvoda, bölcsőde, sporttelep, művelődési ház, üzlethálózat, és adminisztrációs középületek nélkül. Arról sem szabad megfeledkezni továbbá, hogy Gúta akármilyen nagy település is, mégiscsak mezőgazdasági jellegű község, s noha korszerűen kell újjáépíteni, arról semmiképpen sem szabad elfeledkezni, hogy lakóinak kertekre, természeti környeA KISZ Intéző Bizottsága határozatot hozott, hogy a VIT alapra befizetett két és fél millió forintot felajánlja árvízkárosultak javára. Bulgária 50 ezer személy befogadására alkalmas új tengerparti üdülőhely építését vette tervbe a fekete-tengeri Sokople mellett, amelyet 1970- re akarnak befejezni. tetre van szükségük. Az árvíz következtében tönkrement a községben kb. 10.000 gyümölcsfa. Ezek újjátelepítése, valamint az új települések zölddel való ellátása ugyancsak sürgető feladat. MINDEBBŐL egy hatalmas távlati kép bontakozik ki a figyelmes szemlélő előtt. Az illetékesek tudatában vannak annak, hogy nem tíz évre építik újjá Csehszlovákia legnagyobb faluját, hanem hogy a mostani építkezés nagyobb távlatokra szól. Meggyőződtünk róla, hogy a gútai vezető elvtársak tudják ezt, s felelősségük teljes tudatában nyúlnak az újjáépítés problémáihoz. A perspektíva gyönyörű, meggyőződésünk, hogy nemcsak a patronátust vállaló városok, járások és szervezetek segítségét élvezik majd községük újjáépítésénél, hanem egy egész ország segítőkészsége kíséri majd munkájukat az elkövetkező hónapokban, években. Amint már említettük is, az egyik fő segítséget az ifjúságtól, az ifjúsági szövetségtől várják. A CSISZ nagyszabású akciókat szervez az újjáépítés folyamán s az akcióhoz brigádosokat toboroz. Meggyőződésünk, hogy nincs olyan CSISZ szervezete, s nincs olyan fiatalja ennek a társadalomnak, aki ne lenne tudatában annak, hogy milyen kár sújtotta az elmúlt hetekben Dél-Szlovákia lakosságát, s ezzel egyben az egész országot. Az árvízkárosultak megsegítése, az árvízsújtotta falvak helyreállítása, az egész ország gondja. A gútaiak csak úgy, mint az egész árvízsújtotta Dél-Szlovákia lakossága, tudják: ügyük jó kezekben van. Mesterséges gomba előállításával kísérletezik William Grey professzor, az illinoisi egyetem tanára. Kísérleteihez szén- hidrátdús anyagokat használ fel. Egy kg cukorból, körülbelül 30 óra alatt, fél kiló 20-30 az százalékos fehérjetartalmú gombát nyer. Prágai diákok nagyobb csoportja érkezett e napokban Miskolcra, két hétig segédkeznek majd a Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésénél. A szovjet százévesek klubjának mintegy 22 ezer tagja van — közölték egy kijevi tudományos értekezleten, amelyen az emberi életkor meghosszabbításával foglalkoztak. A legtöbb öreg ember a dagesztáni köztársaságban él. Egymillió lakos közül hétezer 90 éven felüli. London egyik régi negyedében most készült el az angol főváros legmagasabb épülete, amely kereken 128 m magas. Részben lakások, részben hivatalok kaptak benne helyet. A portugál kormány közölte, hogy Jaqueline Kennedy , meggyilkolt amerikai elnök özvegye július végén Portugáliába érkezik egy hónapra. Gúta, a legnagyobb falu CSELÉNYI LÁSZLÓ Pomíff Gútai látkép A patronátust vállaló városok, járások és szervezetek vezetői aláírják a szerződést Hogy A delegációk megtekintik az árvízsújtotta falut mit hogyan kell csinál... Nyáron itt még egy tűt sincs jóformán hová leejteni. Lipno a České Budejovice-ieknek, ahogy mondják, a kert alatt van s a prágaiaknak itt a tengerük. De most még minden kong az ürességtől. A magány azonban csak látszólagos, hisz itt emberek élnek, mégpedig fiatalok, a Frymburki Állami Gazdaság dolgozói, akik fölött a CSISZ vállalt védnökséget. Stanislava Kővárová az öt fiatal mérnök egyike, akik az utóbbi időben jöttek Frymburkba. Tavaly júliusban jött ide a férjével. Lakást kaptak a tópart menti új épületben. Nyáron csónakon majd az ajtó előtt kötnek ki, télen a duruzsoló kályha mellől nézegetik a végtelen havas tájat. Kováŕovék azonban nem bírják ki sokáig a kályha mellett. A férj agronómus. A blatnái farmon dolgozik, négy kilométerre innen. Homokfutóra pattan s útnak indul. Egész télen így járt munkába. Most öt óra előtt már talpon van, könnyű atlétikai edzést tart. A férj azt mondja, a felesége nem eléggé edzett. A közönséges halandók véleménye szerint ő is elvégzi a maga dolgát. A frymburki gazdaságban agronómus, ott a CSISZ csoport, a testnevelési kör, a kosárlabda, a vízi sportok és az asztalitenisz. A Kovárov házaspárnak köszönhető, hogy az ifjúsági mozgalom fellendült. Stanislava kijárta a lukovicei papírgyárnál, hogy autóbuszt kapjanak s a fiatalok elmehessenek a České Budejovice-i színházba. E nyáron kisebb hajót akarnak venni, meg vízisífelszerelést. Azonban nemcsak sportból meg pihenésből áll az élet, itt a munka is. Vajon elégedett-e Stanislava Kováŕová mérnök? Nem lehet azt mondani, hogy elégedetlen lenne. Az idősebbekkel, akiket irányít, jól kijön. S azokkal is, akik őt irányítják. Ha neki, vagy a fiataloknak szükségük van valamire, szívesen segítenek neki. Az üzemi bizottság még helyiséget is adott a fiataloknak, hogy gyülésezhessenek. És mégis hiányzik valami. Egy kis önállóság, hogy a gyakorlatban is megmutathassák a fiatalok, mit tanultak. — Amikor munkába álltam, — mondja •Stanislava Kováŕová, — három hónapig a szárítónál dolgoztam. A zsákokat írtam be a mázsálásnál. A férjemnek jóformán munkája sem akadt. Itt-ott egy telefon, vagy a postáért lépett el. Jobban szeretném, ha egy gazdaságot kapnánk, akár a legrosszabbat is. Csupa fiatal lenne ott s megmutatnánk, mit tudunk. Stanislava Kováŕová mérnök nemcsak a maga vágyát fejezte ki, hanem a frymburki gazdaság véleményét is. Mindnyájan ifjúsági farmon szeretnének dolgozni. Egyeseknek, mint Ivan Uhlík mérnöknek, ez már sikerült is. A svédlíki farmon dolgozik, agronómus. Habár nem is ismertük egymást, jó pár lépésről már sejtettem, csak ő lehet az. Eső paskolta a földet s a sáros úton kecmergett a motorkerékpár. Ki más csatangol ilyen időben, ha nem az agronómus? Itt, Svédíken katonás az élet. A külvilágtól félig - meddig elzárva, a város messze,. És mégis elégedettek. Miért? — Egyszerű dolog ez. — mondja Ivan Uhlík. — Csupa fiatal van itt, a gazdálkodásba kívülről nem nagyon szólnak bele. A lényeg: az eredmény. Én nem cserélnék mással! A többiek, Pepik Kutlák zootechnikus, Vojta Pisa gépesítő meg a fiatal Laco Kiss sem. A valóság az, hogy a fiatalok nem is olyan igényesek. Tudnak szerények lenni, egyről-másról lemondani, s mégsem futnak el az őrhelyükről, a mezőgazdaságból. Sőt, ellenkezőleg! Svédíken, ezen a kis farmon, ahol csak pár házszám díszeleg, a fiatalok klubhelyiséget rendeznek be, kosár- és röplabdapályát építenek. Olyan mozgalmas életet élnek, hogy a szomszédos városbeli ifjúsági szervezet fiataljai is megirigyelhetik. * * • Pepa, Lojka, fiatal mérnök a miinéi farmon dolgozik. Agronómus. Drahoš Beneš, a farm vezetője, aki a gazdaság egyik legtapasztaltabb szakembere, azt mondja róla: — Igyekszem, hogy Pepik munkájába ne nagyon szóljanak bele. Tudom magamról, hisz nekem az utóbbi időben ment a legrosszabbul, amikor idejártak a termelési igazgatóságról s „irányították", hogy Á-tól Z-ig mit hogyan kell csinálni. Szeretem Pepiket, jól megértjük egymást. Mégis azt gondolom, jó lenne a fiataloknak egy farmot adni, mondjuk a Slupecnát. Ott megmutathatnák, mit tudnak! Tudják ezt mindnyájan, az idősebbek meg a fiatalok is. A CSKP KB négy évvel ezelőtt határozatot hozott erről. „Az ifjúság gondjaira bízott, kiválasztott gazdaságoknak a komplett gépesítés, új technológia, a magas intenzitás és munkatermelékenység alapján szervezett mezőgazdasági nagyüzemi termelés példaképévé kell válniuk. A CSISZ KB feladata lesz, hogy a kiválasztott állami gazdaságokba fő és középiskolát végzett szakembereket, dolgozókat toborozzon s ott nagy munkatermelékenységet, magas hektár és haszonhozamot érjenek el.“ Más szóval, az ifjúsági védnökségnek nemcsak az lenne a szerepe, hogy a fiatalok dolgozzanak a gazdaságban, hanem azt is szem előtt kell tartani, hogy az ifjú szakemberek részt vesznek-e a gazdaság irányításában és igazgatásában. Négy évvel ezelőtt a fő feladat az volt, hogy a CSISZ valamilyen munkaerőt toborozzon a gazdaságokba. Most már vannak szakemberek s a CSISZ előtt a tevékenység új szakasza nyílik meg. Nem lenne helyes, ha a fiatal mérnököket nyomban a vezető állásba helyeznék. Ez sem számukra, sem a gazdaságnak nem lenne előnyös. Ha azonban olyan farmra kerülnek, ahol tevékenységük kibontakozókat a közös munkában, ez az álláspont helyes lenne. A frymburki ifjúsági állami gazdaság szép környezetben fekszik, eléggé fejlett a gépesítés, fiatalok a dolgozók is. Csupán az olyan munkafeltételek hiányoznak, amelyek között a fiatalok elméleti ismereteiket a gyakorlatban is érvényesíthetnék. S ekkor lenne az ifjúsági gazdaság valóban ifjúsági. (AS * * *