Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-07-27 / 30. szám

VIZ, VIZ, VIZ, VIZ Azokban a napokban jártam Gútán, amikor már Komárom környékét elöntötte az árvíz. Két nappal volt ez a csicsei­­á­tszakad­ás után. Komáromba még csak el tudtunk jutni a csallóközi úton, hazafelé vi­szont már csak egy utunk volt: Gúta felé. Sáros, poros mellék­­utacska ez Ekertől Vágsellyéig, elképzelhető, micsoda forgalom volt ott azon a szombaton. Au­tók és traktorok, emberek és hajszolt marhacsordák, így festhetett valahogy a tatárjá­­rás, jegyzi meg sofőrünk, s igazat adunk neki. Azon az éjszakán Gúta felé áramlott az élet. Gondoltuk volna, hogy néhány nap múl­va már ide is elér a kegyetlen víz, s elsodorja Csehszlovákia legnagyobb községének kilenc­ven százalékát. Nem gondolták ezt a gútaiak sem. Hiszen való igaz, hogy a Kis-Duna ott fo­lyik el közvetlen szomszédsá­gukban, ám az is igaz, hogy ezzel a folyóval mindig jó szomszédságban voltak, s ha olykor-olykor megmakacsolta magát, egy-kettőre megzabo­lázták. Most azonban nem in­nen fenyegetett a vész, hanem Csicsó felől. — Hol van az innen — legyin­tettek a hitetlenek. Csicsó öt­ven kilométerre esik tőlünk, ki hallott még olyat, hogy ötven kilométerről jön majd ide a víz, elönteni több mint kéte­zer lakóházat, több mint hat­ezer hektár földet. Pedig hát így történt. Gátán ugyan épí­tettek körgátat a falu körül, ami fel is fogta egy ideig a vizet, ám egyszercsak átsza­­kadt. S ahelyett, hogy fokoza­tosan öntötte volna el a tere­pet, egyszerre zúdult rá a fa­lura, éjfél után alig néhány perccel. Gútán valóban nem volt arra senkinek sem ideje, hogy pakoljon, s mentse ami menthető, örülhetett ki-ki, ha a puszta életét megmentette Két nappal a gátszakadás után helikopterről láttuk a legna­gyobb falut, nem akartunk hinni a szemünknek. Nem lát­tam még Velencét soha, de úgy képzelem el körülbelül, a­­hogy Gúta festett azokban a napokban. 1965. JÚNIUS 25. Ez az a dátum, amelyre még évszázadok múlva is emlékez­nek már a gútaiak. Hiszen, ahogy Jány elvtárs, a HNB el­nöke mondja, azt még nem tudjuk felmérni, mennyi a kár Gútán, de azt már bizonyosan tudjuk, hogy nem sújtotta még a falut a történelem folyamán ehhez hasonló mértékű termé­szeti katasztrófa. Gútán 523 ház dőlt össze, s kb. 1000 ron­gálódott meg. Több mint a fél községet érintette az árvíz, nem szólva a szövetkezetről, az ország gazdaságáról, legnagyobb közös amelynek 4572 hektárja van víz alatt. Szo­morú látvány ez, nem jó még nézni sem. Meg-megállunk, be­szélgetünk az emberekkel, vi­gasztaljuk őket. Megyünk tovább. A víz szé­lén autók állnak meg, utasai szemlélik a helyzetet. Csak közelebb kerülve látjuk, hogy nem akármilyen vendégek lá­togatták meg az árvíz sújtotta falut: Lénárt elvtárs, a kor­mány elnöke és Chudík elv­társ, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke vitatják meg a helyzetet a község elöljárói­val, Jány elvtárs, a HNB-el­­nök, Kamocsai elvtárs, a tit­kár. Zuba elvtárs a pártelnök és Ďurík elvtárs a szövetkezet elnöke kísérik a vendégeket s magyarázzák, hogy milyen el­képzeléseik vannak a község újjáépítésével kapcsolatban. Mi is kihasználjuk az alkal­mat, s megkérjük Lénárt és Chudík elvtársakat, szóljanak a helyzetről néhány szót la­punk olvasóinak. — Pillanatnyilag a legfon­tosabb. — mondja Lénárt elv­társ — a helyzet minél gyor­sabb felmérése és a rend hely­reállítása. A legfontosabb, hogy a víz elvonuljon, s megkez­dődjék a lakóházak építése. Több száz család maradt Gú­tán fedél nélkül, ezeket még a tél beállta előtt lakáshoz kell juttatnunk. Gútát tudomásunk szerint többek között a CSISZ Központi Bizottsága is patro­nálni fogja, az Új Ifjúság nagy érdemeket szerezhet hát brigádosok toborzásában: több a száz brigádosra lesz szükség az elkövetkező hónapokban Gú­ta újjáépítése folyamán, várunk minden segíteni kész kezet. — A többi a szakemberek dolga — teszi hozzá Chudík elvtárs. — A helyzetet majd felmérik ők, megállapítják, mi­re van a leginkább szükség, mit kell a legelőbb elvégezni. ALIG NÉHÁNY NAP telik el Lénárt és Chudík elv­társak látogatása után, s Gú­tán újabb vendégek jelentkez­nek. A falu újjáépítésében részt vállaló városok, járások és szervezetek felelős vezetői. Prága, Brno és Bratislava, ha­zánk három legnagyobb városa vállalta a patronátust Gúta fe­lett, rajtuk kívül az olomouci és a trnavai járás, valamint a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség. A patronálás, a segítség for­máiról, lehetőségeiről s koor­dinálásáról folyik a vita jú­lius 21-én a HNB nagytermé­ben. Kostanko elvtárs, az SZKP komáromi titkára nyitja meg a tanácskozást, s Jány elvtárs tájékoztatja az egybegyűlteket a gútai helyzetről. Elmondja a helybeliek elképzeléseit is a község újjáépítését illetően, s kéri az illetékeseket, hogy tá­mogassák őket, ki mivel tudja. Bevezető beszéde nyomán a következőket tudtuk meg: " A legfontosabb teendő jelen­­le­g a víz elvezetése. Ehhez nagyfrekvenciájú szivattyúkra van szükségük, kéri hát mind­azokat, akik ilyen szivat­­­tyúkkal rendelkeznek, különö­sen a prágaiakat, hogy hala­déktalanul szállítsák őket Gú­­tára. A következő feladat a károk megállapítása, a javítás és az építkezés. Itt a következő munkálatokra van szükség: ki­sebb javítások, generális ja­vítások és teljesen új építke­zés. Az új építkezéseket me­gintcsak három­ formában a­­karják megvalósítani: állami lakások, szövetkezeti építkezés és magánépítkezés, a patroná­ló városok, járások és szerve­zetek segítségével. Ezek a legsürgősebb tenni­valók, mondotta Jány elvtárs. Nem jelenti ez ugyanakkor, hogy megfeledkezünk a távlati tervekről. Felelőtlenség lenne ugyanis, ha most csak a leg­sürgősebb feladatokra gondol­nánk, s elfeledkeznénk például Gúta évek óta sürgető prob­lémájáról: a kanalizációról és a kommunikációról. Felelőtlen­ség lenne most felépíteni a községet, s néhány év múlva ismét feltúrni, csak azért, mert most nem végezzük el a ka­­nalizác­is munkálatokat. Arról sem szabad megfeledkezni to­vábbá, hogy egy olyan hatal­mas község, mint Gúta a jö­vőben semmiképpen sem lehet a legminimálisabb civilizációs lehetőségek nélkül. Tehát: korszerű iskolaépületek, inter­­nátus, óvoda, bölcsőde, sport­telep, művelődési ház, üzlethá­lózat, és adminisztrációs köz­épületek nélkül. Arról sem szabad megfeledkezni továbbá, hogy Gúta akármilyen nagy te­lepülés is, mégiscsak mezőgaz­dasági jellegű község, s noha korszerűen kell újjáépíteni, ar­ról semmiképpen sem szabad elfeledkezni, hogy lakóinak kertekre, természeti környe­A KISZ Intéző Bizottsága határozatot hozott, hogy a VIT alapra befizetett két és fél millió forintot felajánlja árvízkárosultak javára. Bulgária 50 ezer személy befogadására alkalmas új ten­gerparti üdülőhely építését vette tervbe a fekete-tengeri Sokople mellett, amelyet 1970- re akarnak befejezni. tetre van szükségük. Az ár­víz következtében tönkrement a községben kb. 10.000 gyü­mölcsfa. Ezek újjátelepítése, valamint az új települések zölddel való ellátása ugyan­csak sürgető feladat. MINDEBBŐL egy hatalmas távlati kép bon­takozik ki a figyelmes szem­lélő előtt. Az illetékesek tu­datában vannak annak, hogy nem tíz évre építik újjá Cseh­szlovákia legnagyobb faluját, hanem hogy a mostani épít­kezés nagyobb távlatokra szól. Meggyőződtünk róla, hogy a gútai vezető elvtársak tudják ezt, s felelősségük teljes tu­datában nyúlnak az újjáépítés problémáihoz. A perspektíva gyönyörű, meggyőződésünk, hogy nemcsak a patronátust vállaló városok, járások és szervezetek segítségét élvezik majd községük újjáépítésénél, hanem egy egész ország segí­­tőkészsége kíséri majd munká­jukat az elkövetkező hóna­pokban, években. Amint már említettük is, az egyik fő segítséget az ifjúság­tól, az ifjúsági szövetségtől várják. A CSISZ nagyszabású akciókat szervez az újjáépítés folyamán s az akcióhoz brigá­­dosokat toboroz. Meggyőződé­sünk, hogy nincs olyan CSISZ szervezete, s nincs olyan fia­talja ennek a­­ társadalomnak, aki ne lenne tudatában annak, hogy milyen kár sújtotta az elmúlt hetekben Dél-Szlovákia lakosságát, s ezzel egyben az egész országot. Az árvízkáro­sultak megsegítése, az árvíz­­sújtotta falvak helyreállítása, az egész ország gondja. A gú­taiak csak úgy, mint az e­­gész árvízsújtotta Dél-Szlová­kia lakossága, tudják: ügyük jó kezekben van. Mesterséges gomba előállítá­sával kísérletezik William Grey professzor, az illinoisi egye­tem tanára. Kísérleteihez szén-­ hidrátdús anyagokat használ fel. Egy kg cukorból, körülbe­lül 30 óra alatt, fél kiló 20-30 az százalékos fehérjetartalmú gombát nyer. Prágai diákok nagyobb cso­portja érkezett e napokban Miskolcra, két hétig segédkez­nek majd a Nehézipari Műsza­ki Egyetem építkezésénél. A szovjet százévesek klub­jának mintegy 22 ezer tagja van — közölték egy kijevi tu­dományos értekezleten, ame­lyen az emberi életkor meg­hosszabbításával foglalkoztak. A legtöbb öreg ember a da­­gesztáni köztársaságban él. Egymillió lakos közül hétezer 90 éven felüli. London egyik régi negyedé­ben most készült el az angol főváros legmagasabb épülete, amely kereken 128 m magas. Részben lakások, részben hi­vatalok kaptak benne helyet. A portugál kormány közölte, hogy Jaqueline Kennedy , meggyilkolt amerikai elnök özvegye július végén Portugá­liába érkezik egy hónapra. Gúta, a legnagyobb falu CSELÉNYI LÁSZLÓ P­omíff Gútai látkép A patronátust vállaló városok, járások és szervezetek veze­tői aláírják a szerződést Hogy A delegációk megtekintik az árvízsújtotta falut mit hogyan kell csinál... Nyáron itt még egy tűt sincs jóformán hová leejteni. Lipno a České Budejovice-ieknek, a­­hogy mondják, a kert alatt van s a prágaiaknak itt a ten­gerük. De most még minden kong az ürességtől. A magány azonban csak látszólagos, hisz itt emberek élnek, mégpedig fiatalok, a Frymburki Állami Gazdaság dolgozói, akik fölött a CSISZ vállalt védnökséget. Stanislava Kővárová az öt fiatal mérnök egyike, akik az utóbbi időben jöttek­ Frym­­burkba. Tavaly júliusban jött ide a férjével. Lakást kaptak a tópart menti új épületben. Nyáron csónakon majd az ajtó előtt kötnek ki, télen a duru­zsoló kályha mellől nézegetik a végtelen havas tájat. Kováŕovék azonban nem bír­ják ki sokáig a kályha mellett. A férj agronómus. A blatnái farmon dolgozik, négy kilomé­terre innen. Homokfutóra pat­tan s útnak indul. Egész télen így járt munkába. Most öt óra előtt már talpon van, kön­­­nyű atlétikai edzést tart. A férj azt mondja, a felesége nem eléggé edzett. A közön­séges halandók véleménye sze­rint ő is elvégzi a maga dol­gát. A frymburki gazdaságban agronómus, ott a CSISZ cso­port, a testnevelési kör, a ko­sárlabda, a vízi sportok és az asztalitenisz. A Kovárov házas­párnak köszönhető, hogy az if­júsági mozgalom fellendült. Stanislava kijárta a l­ukovicei papírgyárnál, hogy autóbuszt kapjanak s a fiatalok elmehes­senek a České Budejovice-i színházba. E nyáron kisebb ha­jót akarnak venni, meg vízisí­­felszerelést. Azonban nemcsak sportból meg pihenésből áll az élet, itt a munka is. Vajon elégedett-e Stanislava Kováŕová mérnök? Nem lehet azt mondani, hogy elégedetlen lenne. Az időseb­bekkel, akiket irányít, jól ki­jön. S azokkal is, akik őt i­­rányítják. Ha neki, vagy a fiataloknak szükségük van va­lamire, szívesen segítenek ne­ki. Az üzemi bizottság még helyiséget is adott a fiatalok­nak, hogy gyülésezhessenek. És mégis hiányzik valami. Egy kis önállóság, hogy a gya­korlatban is megmutathassák a fiatalok, mit tanultak. — Amikor munkába álltam, — mondja •Stanislava Kováŕo­vá, — három hónapig a szá­rítónál dolgoztam. A zsákokat írtam be a mázsálásnál. A fér­jemnek jóformán munkája sem akadt. Itt-ott egy telefon, vagy a postáért lépett el. Job­ban szeretném, ha egy gazda­ságot kapnánk, akár a legros­­­szabbat is. Csupa fiatal lenne ott s megmutatnánk, mit tu­dunk. Stanislava Kováŕová mérnök nemcsak a maga vágyát fejez­te ki, hanem a frymburki gaz­daság véleményét is. Mindnyá­jan ifjúsági farmon szeretné­nek dolgozni. Egyeseknek, mint Ivan Uhlík mérnöknek, ez már sikerült is. A svédlíki farmon dolgozik, agronómus. Habár nem is ismertük egymást, jó pár lépésről már sejtettem, csak ő lehet az. Eső paskolta a földet s a sáros ú­­ton kecmergett a motorkerék­pár. Ki más csatangol ilyen i­­dőben, ha nem az agronómus? Itt, Svéd­íken katonás az élet. A külvilágtól félig - meddig elzárva, a város messze,. És mégis elégedettek. Miért? — Egyszerű dolog ez. — mondja Ivan Uhlík. — Csupa fiatal van itt, a gazdálkodásba kívülről nem nagyon szólnak bele. A lényeg: az eredmény. Én nem cserélnék mással! A többiek, Pepik Kutlák zoo­­technikus, Vojta Pisa gépesítő meg a fiatal Laco Kiss sem. A­ valóság az, hogy a fia­talok nem is olyan igényesek. Tudnak szerények lenni, egy­­ről-másról lemondani, s még­sem futnak el az őrhelyükről, a mezőgazdaságból. Sőt, ellen­kezőleg! Svéd­íken, ezen a kis farmon, ahol csak pár házszám díszeleg, a fiatalok klubhelyisé­get rendeznek be, kosár- és röplabdapályát építenek. Olyan mozgalmas életet élnek, hogy a szomszédos városbeli ifjúsági szervezet fiataljai is megiri­gyelhetik. * * • Pepa, Lojka, fiatal mérnök a miinéi farmon dolgozik. Agro­nómus. Drahoš Beneš, a farm vezetője, aki a gazdaság egyik legtapasztaltabb szakembere, azt mondja róla: — Igyekszem, hogy Pepik munkájába ne nagyon szólja­nak bele. Tudom magamról, hisz nekem az utóbbi időben ment a legrosszabbul, amikor idejártak a termelési igazgató­ságról s „irányították", hogy Á-tól Z-ig mit hogyan kell csi­nálni. Szeretem Pepiket, jól megértjük egymást. Mégis azt gondolom, jó lenne a fiatalok­nak egy farmot adni, mondjuk a Slupecnát. Ott megmutathat­nák, mit tudnak! Tudják ezt mindnyájan, az idősebbek meg a fiatalok is. A CSKP KB négy évvel ezelőtt határozatot hozott erről. „Az ifjúság gondjaira bízott, kiválasztott gazdaságoknak a komplett gépesítés, új techno­lógia, a magas intenzitás és munkatermelékenység alapján szervezett mezőgazdasági nagyüzemi termelés példaképé­vé kell válniuk. A CSISZ KB feladata lesz, hogy a kiválasz­tott állami gazdaságokba fő és középiskolát végzett szakem­bereket, dolgozókat toborozzon s ott nagy munkatermelékeny­séget, magas hektár és haszon­hozamot érjenek el.“ Más szóval, az ifjúsági véd­nökségnek nemcsak az lenne a szerepe, hogy a fiatalok dol­gozzanak a gazdaságban, ha­nem azt is szem előtt kell tar­­tani, hogy az ifjú szakembe­rek részt vesznek-e a gazda­ság irányításában és igazgatá­sában. Négy évvel ezelőtt a fő feladat az volt, hogy a CSISZ valamilyen munkaerőt toborozzon a gazdaságokba. Most már vannak szakemberek s a CSISZ előtt a tevékeny­ség új szakasza nyílik meg. Nem lenne helyes, ha a fia­tal mérnököket nyomban a ve­zető állásba helyeznék. Ez sem számukra, sem a gazdaságnak nem lenne előnyös. Ha azon­ban olyan farmra kerülnek, a­­hol tevékenységük kibontakozó­kat a közös munkában, ez az álláspont helyes lenne. A frym­burki ifjúsági állami gazdaság szép környezetben fekszik, e­­léggé fejlett a gépesítés, fia­talok a dolgozók is. Csupán az olyan munkafeltételek hiányoz­­­nak, amelyek között a fiatalok elméleti ismereteiket a gyakor­latban is érvényesíthetnék. S ekkor lenne az ifjúsági gaz­­daság valóban ifjúsági. (AS * * *

Next