Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-13 / 37. szám
Kommentárunk Nincs mit titkolni Rendkívül érdekes nyilatkozatot adott a moszkvai Izvesztyijának Ladislav Adamec, a Szövetségi Kormány elnöke. A terjedelmes Interjút e rövid kommentárban ismertetni elég nehéz, ezért csak néhány alapgondotlatra szorítkozom. Miniszterelnökünk kifejti, hogy a radikális gazdasági reform híve, mert enélkül nem lehet megállítani a gazdasági helyzet romlását. Elsőrendű jelentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődés fellendítésének. Számottevően bővíteni kell teljesítmények alapján a rendelkezésre álló forrásokat. Természetesen nem a termelés akármilyen növelésére van szükség, hanem olyanra, amelynek eredményeképp a belföldi piacon jól, gazdaságosan értékesíthető termékekből lesz több. Különös hangsúlyt kap a beszélgetésben országunk szociálpolitikája. A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy érthető módon növekednek az életszínvonal és a szociális ellátottsággal szemben támasztott állampolgári igények. Elismeri, hogy a nyolcvanas években ezen a területen nem volt lényegesebb javulás, sőt bizonyos értelemben inkább visszaesésről beszélhetnék. Különösen vonatkozik ez az egészségvédelemre. Csehszlovákia a hatvanas években az egészségügyi ellátottságot illetően még a világ élenjáró országai közé tartozott, ami növelte a szocializmus vonzerejét. Ma, sajnos, ez nincs így, és az egészségügyi ellátásban is sürgős változásokra van szükség. Természetesen a szociális célok elérése is a népgazdaság teljesítőképességétől függ. Tehát azt a következtetést kell levonnunk, hogy a műszaki haladás meggyorsítása és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményesebbé tétele meghatározó fontosságú, halaszthatatlan feladat. Végrehajtásától függ a népgazdaság további teljesítménye, a szocialista társadalom sokoldalú korszerűsítése. Fontos távlati érdekeink teszik fontosssá társadalmi életünkben a kezdeményező, újító szemlélet állandósítását. Az Interjúban elhangzott vélemény szerint itt igen nagy szerepet kap az ország politikai struktúrája, a CSKP, a további négy politikai párt és az a huszonhat társadalmi szervezet, amely a Nemzeti Front alapját képezi. A kormány hajlandó párbeszédet folytatni mindazokkal az emberekkel és szervezetekkel, akik, illetve amelyek a Nemzeti Fronton kívül állnak, de az ország boldogulását, fejlődését kívánják. A kormány a szocialista pluralizmus híve, ezért messzemenően figyelembe veszi a bíráló hangokat, a javaslatokat és az ötleteket. Nem óhajt viszont párbeszédet folytatni azokkal, akiknek a tevékenysége destruktív, és a szocializmus alapjai ellen irányul. Meg kell őriznünk társadalmunk jövőbe mutató vívmányait, és arra kell törekednünk, hogy az értékváltás, a strukturális átrétegeződés úgy valósuljon meg, hogy ne legyen szakadás a mai értékek és az újak kialakulása között. Az Izvesztyijában közölt beszélgetés nagy figyelmet szentel a nemzetiségi kérdésnek is. Elsősorban a cseh-szlovák viszonyoknak, de hangsúlyozza a nemzetiségek szerepét is, mely nemzetiségeknek a kormány a jövőben a lehető legoptimálisabb feltételeket kívánja megteremteni. Strasser György A Ssocialista Ifjétégl Siövattég Saiová Mal Központi Bizottságának lap^ SZERKESZTŐSBO: Martanovicova IS, SIS 17 Bratislava Ffissarkssstö: CSIKMAK IMBB Halyattas lOssarkasstfi: NBSZMfiBI SANDOR Telafon:Assarkaaate• 113714, I1B4S43, helyatta a föszarkasstö — 21SB23. I1B4S41, titkárság — 2104542. 2184S41 gazdaségi és kulturális rovat — 1114S4B, szarvasatt élet át sport — 2104S45, mássakirásslog ■“ 2104541. Kiadja a Sneva Kiadóvállalat, «1214 Bratislava, Prattkd IL Nyomja a Zipadoslovacské dlaclama, 81282 Bratislava, Odborárska nám. 3. « Előfiselési díj: agy ávra S3 KBa, fái ávra 28 Köt. Tsrjasstl a Posta Hírlap szolgálata. Előfisatható minden postahivatalnál vagy káika aljánál A lap kölföldra a PNS Oatradná atpadlola a dovos ttaca, 81311 Bratislava. Oottmaldovo nám. 8 áláp randathatá mag. Késiratokat asm Őrzőnk mag ás nam külidünk vissza, ledez: 498 02. HA SZÓT KAPNÉK A KONFERENCIÁN PÓSA JUDIT a SZISZ Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottsága ideológiai és szervezési osztályának instruktora. Júniusban fejezte be egyéves tanulmányait a SZISZ SZKB Politikai Iskolájában. — Még élénken élnek emlékezetemben az iskolában tanultak, de állíthatom, a gyakorlat messze áll az elmélettől. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindazokat az elveket, amiket ott tanítottak, a gyakorlatban szinte lehetetlen megvalósítani. A fiatalok kevés fogódzót kapnak, hogyan s mint tovább a gyakorlatban, és szinte nem győzik figyelemmel kísérni az újabbnál újabb versenyeket, mozgalmakat. Egyrészt nincsenek meg ezekhez az anyagi feltételek, másrészt már ők is belefásultak a sztereotípiákra épülő tevékenységbe. Hiba az is, hogy nem engedünk teret az alulról jövő kezdeményezéseknek, hanem a SZISZ központi szervei mondják meg, mit hogyan, s ez sokszor nem találkozik a tagság érdeklődésével. Mindenesetre elmondanám azt is, amit munkakörömből kifolyólag gyakran tapasztalok, ez a falusi fiatalság magárahagyatottsága, szétziláltsága. A központi szervek keveset foglalkoznak e fiatalok sajátos helyzetével, megnyirbált jogkörével és nagyon szerény lehetőségeivel. A hozzáállása is sok nemzeti bizottságok kívánnivalót hagy maga mögött. Találkoztam olyan esettel is, hogy azt a klubhelyiséget, amelyet a fiatalok felújítottak, kicsinosítottak, a hnb kisajátította. Aztán mi legyen az olyan falvakkal, ahol az összevonások, központosítás által könyvtár, az iskola, a hnb hivatala is a megszűnt? Jó lenne, ha a központ, a kerületi és a járási bizottságok sokkal több figyelmet szentelnének a falusi szervezeteknek. A mi járásunkban például 54 alapszervezet van, egyedül képtelen vagyok bejárni mindegyiket munkaidő alatt, ráadásul a tagok többsége a hét folyamán nincs is odahaza. És jó példákat, a megértő nemzeti bizottságokat a fél kezemen is meg tudnám számolni, olyan kevés van belőlük. Nem helyeslem azokat az évek óta rendszeresen megrendezett „gigantikus“ akciókat, amelyek elviszik az alapszervezetek pénzét, miközben a tagság sok esetben nem is szerez róluk tudomást. Ami az anyagi és erkölcsi támogatást , illeti, ez sem mindig elég. Az üzemek, vállalatok vezetősége még azt sem adja meg a SZISZ-nek, ami jár nekik. Persze van arra is példa, hogy a fiatalok mindent megkapnak, amit kérnek, néha még azt is, amit meg sem érdemelnek. Jó lenne, ha végre az ifjúsági kezdeményezés számláját egyszer s mindenkorra és mindenütt elismernék, mert hisz az a bizonyítéka, hogy a fiatalok igenis dolgoznak, vannak eredményeik. Nagyobb , önállóság, demokrácia kell, mert csak így juthat érvényre mindaz, amit a fiatalok közös munkával és összefogással el akarnak érni. Kép és szöveg: Polgári Lisila Vakáció műszaki táborban Hogy a nyár a pionírok számára sem csak az édes semmittevés ideje, azt tudjuk, de hogy e semmittevés közben is sok hasznosat meg lehet tanulni, arról az ifjú technikusok cigefkai szakosított pionírtáborában győződtünk meg. Tizenöt éves hagyománya van már ennek a tábornak, amelyet a SZISZ Pionírszervezetének Kelet-szlovákiai Kerületi Tanácsa szervez a kerületi Ifjúsági és pionírházzal karöltve. Ez a tábor abban különbözik a többitől, hogy ide nem juthat be akárki, jóllehet az érdeklődés óriási. A részvételt ki is kell érdemelni. Általában azokra esik a választás, akik a műszaki szakkörökben dolgoznak. — Azt hiszem, a hagyományos pionírtáborok ideje lassan lejár — mondja Jirka Cuprová, a tábor pedagógiai vezetője. — Ma már a gyerekeket sem nagyon érdekli, hogy két-három hetet pusztán játékkal, napozással, fürdéssel töltsenek el, jobban érzik magukat, ha valamivel foglalkozhatnak is, mint például nálunk. Igaz, ez a szakmai foglalkozás naponta csak két órát vesz igénybe, bár némely gyerek akár egész nap is szívesen csinálná. Úgy véljük azonban, hogy két óra foglalkozás elég, ennél több már az iskolára emlékeztetne. Elég, ha olyan szakavatott oktatók vezetik, mint Štefan Plavčko és Dagmar Ďurčová mérnöknő a kerületi pionírházból. Ráadásul gyakorlati szakemberek is segítik a munkájukat, mint például Richard Hergott, a tévé kassai (Košice) stúdiójának hangtechnikusa. Megtudtuk, hogy a cigelkai táborban idén két „szakma“ hívei is táboroztak. Az egyik csoport éppen Stefan Blavőko irányításával repülőmodellezéssel foglalkozott, a másik Dagmar mérnöknő vezetésével az elektrotechnika rejtelmeit kutatta. A modellezők a táborozás végén egész szép bemutatót tartottak a táborban készült „gépeikkel“. Valamennyien nagyon jól szórakoztak, miközben kipróbálták az ún. „hazugságmérőt“, amelyet viszont az elektrotechnikusok készítettek. Ha valaki hazudik, akkor felhevül, és izzad a tenyere, erre a fiziológiai jelenségre alapult a pionírok készítette szerkentyű. Elég volt a vállatattal megfogatni az elektródákat, s ha a keresztkérdésekre hazug választ adott, a készülék felvijjogott a többiek nagy derültségére. Mindamellett játékban, fürdésben, napozásban sem volt hihány. Szóval van miről beszélni társaiknak most, hogy újra beültek az iskolapadokba. Fém Zsuzsa A kis táborlakók sirásait figyelmesen követik Štefan Plavčkonta Hogy Újra visszatérjenek Vége a nyárnak, aminek egyik csalhatatlan jele, hogy elrepültek a gólyák, ezek a jellegzetes és szép vándormadarak, amelyeknek az igazi otthona azonban mégiscsak nálunk van. Volt idő, amikor sajnos nemigen találtak nálunk igazi otthonra, de vésztjóslóan megcsappantak a Kelet-szlovákiai kerületben is, ahol legnagyobb számban fordulnak elő. A természeti tényezőkön kívül ebben az ember is közrejátszott a maga felelőtlen beavatkozásaival a biológiai környezetbe. Szerencsére az utóbbi években kedvező fordulat állt be, s idén már több mint 500 gólyapár fészkelt a kerületben. Ez a természetvédők beavatkozásának is köszönhető. A gólyákkal azonban van egy kis baj is. Fészkelésre alkalmas nádtetős épületek híján egyre gyakrabban rakják fészküket villanypóznákra. A villanypóznák tetején levő gólyafészkek pedig elég gyrakan okoznak azonban üzemzavart, s nemegyszer lakóik is elpusztulnak a rövidzárlat folytán.Éppen ezért a kelet-szlovákiai természetvédők két évvel ezelőtt érdekes vállalkozásba kezdtek. Amíg a gólyák melegebb tájakon tartózkodtak, a természetvédők tizenkét méter magas póznákat állítottak fel nem messze a madarak fészkelési helyétől, LEVELEZŐINKTŐL és azokra helyezték át a fészkeket, majd kíváncsian várták, vajon a vándorok elfogadják-e az új otthont. Nem mindegyik „költözött be“, hanem ismét fészket rakott eredeti helyén. Ekkor a természetvédők cselhez folyamodtak. A villanypóznákra rakott fészkeket akkor helyezték át az erre a célra állított póznákra, amikor már kikeltek a kisgólyák. A gólyaszülők — ha nem akarták, hogy fiókáik elpusztuljanak — kénytelenek voltak az új fészekben etetni az utódokat, és lassan megszokták az új környezetet. A csel bevált, s bár az egész vállalkozás több mint hatszázezer koronába került, megérte, mert ennek folytán alighanem unokáink is gyönyörködhetnek majd ezekben a szép vándormadarakban. A természetvédőkön kívül az energiaiparban dolgozókat is dicséret illeti, amiért társadalmi munkában vállalták a fészkek áthelyezését. Hétszáz év Farah Valéria Kevés falu mondhatja el magáról, hogy hétszáz éves múltra tekint vissza. Ezek közé tartozik Cseke [Čakaj a Lévai (Levicei járásban. Polgárai a közelmúltban emlékeztek meg a község alapításának 700. évfordulójáról. Ezen az ünnepségen megemlítették, hogy az utóbbi negyvenöt év alatt sokszorta többet fejlődött a település, mint az előző hat és fél évszázad alatt. A nagy ünnepre a polgárok sokezer órai társadalmi munkával kicsinosították a falut. Az ünnepség a felújított művelődési házban volt, amelyen húszezer órát dolgoztak le. Nagyon sokat segítettek a fiatalok, a SZISZÍ-alapszervezet tagjak ÚSZÓ szálloda Ivan Hanka Komárom (Komárno) Idegenforgalma évről évre rohamosan nő. Lassan sem a vendéglátó-, sem a szállodaipar nem képes kielégíteni az igényeket. Éppen ezért a vendéglátóipar megrendelésére már készül a Hajógyári Kutatóintézetben egy úszó szálloda tervrajza. A szállodahajó a Duna hullámain ringva fogadja majd vendégeit. Négy fedélzete lesz, hossza 53, szélessége 12 méter. A 32 háromágyas kajOtben 90 vendéget fogadhat majd. Ezenkívül lesz benne étterem hetven vendég számára és egy tágan társalgó. A szállodahajó egész évben üzemel majd. niéi Staao