Új írás, 1973. július-december (13. évfolyam, 7-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám - SZEMLE
őket időnként a polcról. Az élők közt is volt ilyen magamagát bennem megsemmisítő tűzvész-olvasmányom: Németh László. Azok, akik nem égettek, csak melegítettek és világítottak, megmaradtak: Pilinszky szikár kétségbeesése, Vas István vershídjai élet és halál partjai között, Weöres Sándor mágiája, Illés Endre elegáns analitikája, Mándy mindennapos szégyenei, Ottlik cégereinek ördöglakatsorsa - és még annyi kortárs könyv, vers, novella. 2. " Azt hiszem, a könyvkiadás minden felfedezhetőt felfedezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szépen betakarítottuk a múltunkat. A hivatásos kritikusok még csak-csak végzik a dolgukat, de mintha a középkorú s annál fiatalabb írókat egyáltalán nem érdekelné a régebbi magyar irodalom. Faggatni, vádolni, megmutatni egy-egy régi írót, ahogy az előttünk járó nagy esszéíró nemzedékek s előttük Babits,Móricz, Ady, Arany tette - ezt mi valamiért nem csináljuk. 3. Én - megírtam már több helyütt - sok jó magyar könyvet olvastam az utóbbi években. Hacsak a prózát veszem is, legalább nyolctízet. Ha egy valakit kell kiemelnem íróik közül, az talán Örkény volna. Mert nemcsak jó műveket írt, hanem egy kaput is kitárt. 4. Erősen törtem a fejem, hogy milyen sokat emlegetett klasszikus könyvet nem olvastam. Már csak illemből is szerettem volna találni legalább egyet. Nem találtam. Hogy azért-e, mert egyre feledékenyebb vagyok, vagy régebbi munkám jóvoltából, nem tudom. Egyetem után - s az egyetem egyúttal az Eötvös Kollégiumot is jelentette - tizenkilenc évig voltam a klasszikus magyar irodalom szerkesztője a Szépirodalmi Könyvkiadónál. Ha a kérdés úgy szól, hogy mit olvastam rosszul, gépiesen, mi az, amire már alig vagy egyáltalán nem emlékszem, elszomorítóan hosszú listával szolgáltam volna. SZENTKUTHY MIKLÓS Négy legrövidebb megjegyzés, bevezetőképpen. Egy: érdeklődésem elősorban történelmi, természettudományi, képzőművészeti, zenei (a kapcsolt tudományokkal) és bölcseleti. Szépirodalom: nem másodsorban, talán csak nem legelsősorban. Kettő: a felsorolt könyvekkel kapcsolatban (ez természetes) a körülmények épp oly izgalmasak, mint a könyvek, személyes barátság (pl. Halász Gábor, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kerecsényi Dezső, Németh László, Szerb Antal, Vas István, Weöres Sándor), politikai, szerelmi, családi, utazási, egyetemi nagy-nagy pillanatok. Ez memoáranyag, de helyet is kaptak naplómban, itt nem szerepelnek. Egy-két következetlenség persze elkerülhetetlen. Három: Illyés Gyulát, József Attilát, Radnótit, Vas Istvánt, Weöres Sándort nem vettem bele az alábbi lajstromba, mert a velük kapcsolatos élmények szinte „természetesek”. Négy: a lajstromban is szerepelnek ilyen „magától értetődő” dolgok, de azért a legszubjektívebb (ha tetszik, tán kuriózus) felforgató könyvek felsorolására törekedtem. 1. Egy legnagyobb hatású könyvet képtelen volnék mondani, ahogy egy kedvenc virágot sem. Ezért hát bocsánatot kérve (a sorrend esetleg ingatagságáért is): Haller János: Gesta Romanorum, 1695. (Régi Magy. Könyvtár 18., Bpest 1900.) Régi Magyar Próza (Kerecsényi Dezső, Magyar Szemle 1942.) Magyar Széphistóriák (Magyar Helikon 1965.) Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Bp. Rózsavölgyi és társa kiadása, Vas István dedikáló versével, 1938.) Bornemisza Péter: Ördögi Kísértetek (Eckhardt Sándor, Akadémia 1955.) Bethlen Miklós Önéletírása (W. Windisch Éva, Szépirodalmi Kiadó 1955.) Pázmány népies és barokk prédikációi (gimnazista korom; bibliográfiai adat ennyi: Jeles írók Iskolai Tára) Martinovics Ignác: Filozófiai írások (Mátrai László, Magvető 1956.) Kriza János: Vadrózsák, I—III. (Bibliotheca 1943) Betlehemes Játékok (Bartók-Kodály-Kerényi, Jeles Napok, Akadémia 1953.) Magyar Népballadák (Ortutay Gyula, Szépirod. Kiadó 1968.) Csudatáska, székely népmesék (Ősz János, Révai 1941.) Kuthy Lajos: Hazai Rejtelmek I—II. 1846— 47. (Magyar Regényírók 8-9. Bp. 1906.) Endrődi Sándor: Petőfi Napjai (Petőfi Könyvtár, 29-30. Bp. 1911.) Vörösmarty Levelezése, I—II. (Brisits Frigyes Akadémia 1965.) Szekfű Gyula: A mai Széchenyi (Révai 1935.) Eötvös József:-A falu jegyzője - Beszédei IIII. (Révai 1905.) Kemény Zsigmond: Gyulai Pál - Esszék (1971: Élet és Irodalom; 1970: Sorsok és Vonzások - Szépirodalmi Kiadó) „Összes” Jókai, kiemelve: Ahol a pénz nem Isten; Görögtűz (Riumin); Őszi fény. Justh Zsigmond: Fuimus (Szépirodalmi