Új Kelet, 2009. július-december (12. évfolyam, 26-51. szám)
2009-09-10 / 36. szám
2009. szeptember 15-16. Kolléganőnk jelenti Budapestről: Elkezdődött a tanítás az iskolákban Néhol már hullatják leveleiket a fák, és az időjárás is mind hűvösebb lesz - ezek a természeti jelenségek is jelzik, véget ér a nyár, itt az ősz. Ez az évszak sokak kedvence, de az iskolába járók többsége jobban örülne, ha még nem szeptembert írnának a naptárak. Romániában is készülnek az oktatók és tanulók, hiszen nemsokára becsöngetnek, Magyarországon pedig szeptember elsején már elkezdődött a tanítás. Diákéveim tanévkezdeteit visszaidézve számtalan kedves és szomorkás hangulatú emlék is „rámköszön" a múltból. Az első nap, amikor Sepsiszentgyörgyön az akkor még 2-es számot viselő általános iskolaiitípusát léptem át édesanyám kezét szorongatva. Én izgatott voltam, ő inkább félt, vajon hogyan birkózik majd meg csendes kislánya a tanintézményben ráváró kihívásokkal. Julianna tanító nénire bízott, aki nemsokára mosolyogva újságolta, nem is olyan szófián az a copfos leányka, sőt, talán neki van a legnagyobb szája. Hamar elröpült a két és fél év, és a harmadik osztály téli vakációja előtt elbúcsúztam első iskolámtól, és mindenkitől, aki ott kedves lett számomra. Várt rám Magyarország, egy budapesti tanintézmény, Zsuzsa tanító néni, és 15 rendkívül csintalan osztálytárs. Hamar beilleszkedtem, főként, miután sikerült hathatósan elmagyarázzam, semmi közöm Ceausescuhoz, és az itt-ott sérülést szenvedő nagyszájúak lettek a barátaim. Az ötödik osztály Anna tanító nénivel, és jónéhány új osztálytárssal kezdődött, és bár jól biciklizni a túrázások ellenére sem tanultam meg, az irodalom új szeretetét magammal vittem. Közgazdasági szakközépiskola kapuját léptem át azon az őszön, tele nagy reményekkel, világmegváltó szándékkal. Nagyon szép évek voltak, élményekkel gazdagok, kudarcok és sikerek váltakoztak. A külkereskedelmi osztálytól sok tanár tartott, nem mi voltunk a legcsendesebbek az iskolában. A jó közösség, a bulik és néhány tanár kiváló oktatása, amikre azóta is szívesen emlékszem. A többit pedig igyekszem nem előhívni a múlt képei közül. A vakációk, a nyarak azonban mindig a szívemben élnek. Az utazások háza, Gyergyószentmiklósra, a Békény-parti kalandok, játékok, barátságok és szerelmek a legszebb emlékeim. A tanévkezdés miatti búcsú mindig keserű volt, az első napok az iskolában pedig nagyon szomorúig .Soha nem vártam a visszatérést az iskolapadba, ellentétben néhány mai diákkal, aki örül, ha ismét koptathatja oktatási intézménye folyosóit. Ballagás, majd érettségi, és a nagy betűs élet. Valami akkor vitathatatlanul véget ért. Hiába következtek utána a továbbképzőn, majd az újságíró akadémián töltött évek, a sikerélmények, az ismert tanárok, a máig hasznos tanítások, a jópofa társak, a gondtalanság már tovaszállt. Tanévkezdéskor gyakran eszembe jutnak azok az évek, amelyeket én is iskolapadban töltöttem, így volt ez most is. Szeptember elsején Magyarországon több mint 1 millió 300 ezer diák számára csengettek be, közülük közel 100 ezren először lépték át az iskola kapuját. Az anyaországban a tanítás minden év szeptember első munkanapján kezdődik, és június 15-én fejeződik be, így most az első és az utolsó nap is keddre esik. Az általános iskolások 183 reggel mennek az oktatási intézménybe, a középiskolások eggyel kevesebbszer. Még mindig az általános iskolások alkotják a közoktatásban tanulók nagyobb részét, hiszen a nyolc évfolyamon öszszesen 775 820-an vannak. Tehát, közel 100 ezer főből áll egy-egy évfolyam, míg a közép- és szakiskolába járók több mint félmilliós létszáma - 203 360 gimnazista, 236 230 szakközépiskolás, 123 720 szakiskolás és 9770 speciális szakiskolás - kissé bővebb évfolyamokat takar. Ennek egyik oka, hogy a demográfiai hullámvölgy főként az általános iskolákat érte el. A tanévnyitókon hangsúlyozták, hogy szeptember elsején nyugodt, kiszámítható tanév kezdődött, hiszen jogszabályi változás ezúttal nem nehezíti a munkát. Az elmúlt 20 évben általában minden tanévben módosították a rendszert Magyarországon, csak az elmúlt négy évben közel 160 alkalommal módosultak a közoktatással kapcsolatos törvények. A magyar oktatási rendszer ráadásul sokak szerint az összeomlás szélén van, mert az elmúlt négy évben 120 milliárd forintot kellett megspórolnia, és a mostani tanévkezdéskor is elvonásokkal kell szembesülni, hiszen a készülő jövő évi költségvetés sem sok jót ígér. Magyarországon az első félév 2010. január 15-ig tart. Az őszi szünet október 26- tól 30-ig, a téli december 23-tól 31-ig tart, míg a tavaszi 2010. április 2-6. között lesz. Magyarországon már becsengettek, a diákok számára elkezdődött a sok tanulást igénylő időszak. Otthon, Hargita megyében még sok tanuló igyekszik kihasználni az utolsó napokat, gondtalanul játszanak, rúgják a labdát, de számukra is megállíthatatlanul ketyeg az óra: nemsokára itt az új tanév, megszólal a csengő. Barabás Orsolya 5. oldal Tatárul is imádkoztak Tatár nyelven is imát mondtak azon a múlt szombati megemlékezésen, amelyet az 1658. szeptember 6-i tatárdúlás sikeres visszaverésének tiszteletére szerveztek immár második alkalommal a gyergyószárhegyi ferencesek. A szentmisével kezdődő megemlékezésen Böjte Csaba ferences atya ismételten az öszszefogásra és az ősök tiszteletére szólította fel az egybegyűlteket. „A múltra egyházmegyei szinten ezer évre tekintünk vissza, amikor Szent István döntése alapján, Gyulafehérvár központtal megalapítja az egyházmegyét. A egyházközségek múltjában nem tudunk ilyen messzire visszatekinteni, de azt biztosra tudjuk, hogy már hétszáz évvel ezelőtt Gyergyóban léteztek, mert már az 1300-as években eljutott innen az adomány Rómába" - hangoztatta prédikációjában Portik-Hegyi Kelemen, gyergyószentmiklósi főesperes-plébános, az esemény ünnepi szónoka. Kifejtette, hogy a székely nép szenvedésének kutatójaként még teológus hallgató korában rájött arra, hogy a nehézségek és megpróbáltatások ellenére a székelységben mindig megvolt az erő az újrakezdésre, a lerombolt javaik újraépítésére. A mise végén Tatár Mária Magdolna Mongóliában doktorált keletkutató történész tartott szemléletes történelmi áttekintést a Gyergyószárhegy és Gyergyóditró határában lezajlott csatáról. A történész kihangsúlyozta, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem idején, 1958-ban mindössze három olyan település létezett, ahol sikeresen visszaverték a fosztogató tatár hadakat. Ezek a háromszéki Tamásfalva, Torockó, Nagyenyed és Gyergyószárhegy. Ám ugyanekkor felégették a gyulafehérvári székesegyház levéltárát, kifosztották Brassót és a szász városokat, Kolozsvár pedig hatalmas hadisarcot fizetett, hogy a tatárok elkerüljék a várost. Előadása végén felszólította Portik-Hegyi Kelemen főesperesplébánost, hogy a csatában elhunyt székelyek és tatárok lelki üdvösségéért imádkozzék el tatárul is a Miatyánkot. A misét követően közös ebéden és szórakoztató programokon vehettek részt az érdeklődők. Jánossy Aliz ■i Sandru elvtárs tollából Hl Újabb magyarellenes kirohanás került napvilágra Köztudott, hogy a Maroshévízen lakó Ilie Sandru 1990 után magyarellenes írásai révén vált ismertté. Ezen cikkek a megyei román lapban és néhány bukaresti újságban láttak, látnak napvilágot. Az említett firkálmányok egytől egyig soviniszta írások, alapjuk elsősorban a magyar nép elleni uszítás, és a bennük foglaltak többnyire nem felelnek meg a valóságnak. Nemrég egy újabb írása jelent meg, természetesen ez is magyarellenes. Ezúttal a közelmúltban alakult Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet támadja. Cikkében felháborodásának ad hangot, kifejtve, nem érti, hogy az egyesület bejegyzését miért engedélyezte a törvényszék és a közjegyzőség. Sandru elvtársat főként az zavarja, hogy az alapszabályzatuk tartalmaz egy cikkelyt, miszerint az egyesület támogatja a székely nép önrendelkezési törekvéseit. Az elvtárs egyáltalán nem ért egyet az autonómia szóval, neki ez egy nem létező fogalom, nem létező „jelenség". Ezennel megragadom az alkalmat, és figyelmébe ajánlom, hogy Európa számos demokratikus országában évtizedek óta igen jól működő szervezési forma. Csak néhány országot említek: Olaszország, Spanyolország, Svájc, Nagy-Britannia, Svédország, Finnország, Hollandia, Belgium stb. Emlékeztetni szeretném, hogy 1968-ig Romániában is létezett Magyar Autonóm Tartomány, és ez nem zavarta a kommunista vezetőket. Sandru elvtársnak az sem tetszik, hogy az alapszabályzat egyik cikkelye értelmében az egyesület vállalja Urmánczy Nándor örökségének gondozását. Továbbá kihangsúlyozza: Románia alkotmánya szerint nemzetállam. Feltenném azonban a kérdést Sandrunak, ha Románia nemzetállam, akkor itt nem élnek magyarok, németek, ruténok, oroszok vagy más nemzetiségű népek? A tavaly első alkalommal megrendezett Urmánczy Nándor Emléknapon hárman emeltek szót a rendezvény ellen, köztük volt a nyugdíjas maroshévízi tanár is. Az idei emléknap közeledtének ismeretében Sandru elvtárs két hete felkereste a Kulturális Központ igazgatóját, és kérte, ne engedélyezze a rendezvény megszervezését. Az igazgató azonban örvendetes módon nem befolyásolható. Érdekességként megjegyezném, hogy minden évben az Urmánczy kastélyban rendezik a Miron Cristea Napokat, ez nem zavarja az illető személyt, csak az Urmáncy Nap ellen van kifogása. Czirják Károly HŰSÉGESEKNEK - FŐNYEREMÉNY! Hűséges olvasóink számára folyamatosan kínálunk pénznyereményes játékot. Játékszabályaink változatlanok: az itt található szelvényt kell kiollózni hetente, és összegyűjteni az adott hónap folyamán közreadottakat. Egy szelvény értéke 30 lej, így szeptember hónap fődíjasa 120 RON boldog tulajdonosa lesz. Jelszavunk nem változott: Hűség - főnyeremény!