Uj Kelet, 1920. szeptember (3. évfolyam, 47-67. szám)
1920-09-26 / 65. szám
2 oldal UJ KELET : Msgyar lm fenyegeti Ausztriát Négy hadgyakorlatok f nyugatú magyaropatagon - Ai Új Kelet tu-JAttójól,Bécs, Bzept! 22. A mrtt héten kezdődtek nyugatmfigyarországon Lehár ezredes , parancsnoksága alatt a magyar hadgyakorlatok. A gyakorlatok színterét Ausztria határára helyezték és pedig Pinkafő vidékére. A hadgyakorlaton részt vett a szombathelyi hadosztály, a debreceni hadosztály egyik dandára, a veszprémi hadosztály és a budapesti karhatalmi divízió, amely magába foglal négy tulu karhatalmi zászlóaljat. A gyakorlatok legtöbb irányítója Horthy kormányzó. Aki mélyebbre lát és ismeri a világpolitika, háború utáni mesterkedéseit, nem fogja véletlennek találni, hogy Horthy éppen azokon a területeken, amelyek olyan közel esnek Ausztriához, folytatja le a haborlatokat; ezek a hadgyakorlatok mélat«»Jn a háború előtti császárhadgyakorlatokat közelítik meg. . Egy egész hadtest vonult fel, e felvonulást pedig megelőzte a magyar vezérkar újjászervezése, magyar katonatisztek előléptetése és kinevezése. Ez a kinevezés már olyan arányokat öltött, hogy a magyar nemzetgyűlésnek, amely tisztára horthynak köszönheti létét, szintén az idegeire megy. Azt azonban még mindig védelmi intézkedésként lehet feltüntetni. Igaz ugyan, hogy a mai Magyarországot környező álumiak közül egynek sincs szándéka támadólag fellépni Horthy ellen, de senkinek nem lehet kifogása, ha egy ország azt hiszi, hogy konszolidációját fokozott és nagyarányú kiépített militarizmussal tudja megteremteni. Bár van egy tünet, amely kétségtelenül arra vall, hogy a mai magyar politika nem a bel e rend megszilárdítására törekszik, nem az újjáépítésre, hanem ama kevés javaknak elherdálására, amiket a hatéves háború, a forradalmak és az ellenforradalom meghagytak. Akik ma Magyarországon hatalmon vannak, ige is háborra készülnek. A zalaegerszegi "őszhatalmi országot,' amelyet tudvavevőkg ')szták honosokból verbuváltak, feleskettek a sansburgi legitimitásra. Az osztagot azonfelülnegerftsitették, nyilván oly célból hogy ezek ?Somthyék osztrák földre való betörése esetén, mint osztrák emberek, a megszállásban segítséget nyújtsunk a magyar csapatoknak. A saint germain békeszerződés — írja a mai Arbeiter Zaitung — Kisbanítja i Ausztria érinthetetlenségét, de a franciák, akik féltékenyen őrködnek azon, nehogy az éhező Ausztria Németosághoz csatlakozzék, aki a országot a sokat szenvedett Mgyarországgal tartatja a sakkban. Franciaország, amely ma egy éve élesen tiltakozott a habsburgi főherceg magyar kormányzósága ellen, most nem kifogásolja, hogy a magyar hadsereg, amely a békeszerződés értelmében nem lehet nagyobb az osztráknál, olyan arányban szervezkedjen, aminőre csak háborús szándékú országnak van szüksége. A francia imperiálistáknak semmi kifogásuk az ellen, ha Ausztriának Bajorországhoz való csatlakozása esetén a magyarok bevonulnak Bécsba és a Burgormára kitűzik a Habsburgok fekalesárga zászlóját. Annyira nem bíznak a németek demokráciában, a német nép háborús iszonyában, hogy Ausztria komoly csatlakozási szándéka esetén a gyűlölt Nbsburg-monarchia újraéledésétől sem riadnának vissza. A francia politika, amint ebből is kitettüik, egy új világháború csiráját rejti magában. És ez a bábori rémszékben és borzalmakban nagyobb lens az elmutrálón ért polgárháború lesz. Ausztriában anyira kiéleződtek az osztályellentétek, a nyomor és a vágyok különbségei annyira szembeszöktek, az éhség, a lerontyolódottság annyi elkeseredést halmozott fel a lelkekben, hogy egy nagyobb megmosdás csak polgárháborút robbanthat ki. Ám ez olyan tűzvész, amit legnehezebb egy helyre letesszilni. Felidézheti ugyan azokat a szörnyűségeket, amelyek keleten halomra döntik évezredes kulturk eredményeit. Nem akarjuk a Nyugatot a Kelet rémségetek színhelyévé lenni. Európa demokráciájának össze kell fognia és minden eszközzel meg kell gátolnia egy uj háború kitörését. Zsuzsanna Regény (18) Írta: Kaczér Illé* Az Uj Kert számbra — Igen, igen, odavetődtél. Azért igyekeztél a kerítésért átmászni. Azért próbáltad a kertajtót kiemelni. Hogy odavetődjél. — Enyje, Zacharia, úgy beszélsz velem, mint biró a bűnössel. Vagyok olyan biró, mint te és te vagy olyan bűnös, mint én. — Úgy véled, Lémuil, hogy én bűnös vagyok ? — Egy. — Hogy vagyok olyan bűnös, mint te. — Bizony. — Szóval bűnösnek tudod magadat. Én is bűnösnek tudlak. De magamat? — Magadat? — Magamat nem. Konok egy vén, gondoltam magamban. Kezdődött a faggató játék elölről. — Akkor miért nézted Zsuzsánnát, Zacharia ? — Majd megtudod. Mikor tudom meg? — Hamarosan. ■— Valóban nem azért nézted? — Nem azért? Miért? — Hogy nézzed. — Hogy nézzem? Miért őt nézni? Nem endlékszem, súgtam-e vagy ordítottam . — Mert őt nézni gyönyörűség! Zacharia kiduzzasztotta alsóajkát. — Nekem gyönyörűség? Vajjon nem vagyok-e egy elszáradt vén ? — És én Zacharia, én? — Mit tudom én, te talán fiatalabb vagy. — Én nyomorultabb vagyok, én kiaszottabb vagyok. — Akkor nem értelek, Lémuel. Láttam, hogy így nem megyek vele semmire. Leültem a főbe és hallgattam. Vártam, hogy ő szólaljon meg. Meg is szólalt idő múltán. — Te — mondta az orra alatt — Hanna asszony idejön érted? . — Ide. — A törvénykezőbe? —■ Nem. . — A pitvarra? — Nem. Ide a kertbe. — Ide, a kertbe ? ~ kiáltotta — Hogy tudja, hogy itt vagy? Láttam, hogy ez ingerli. Nyugodt hangón szóltam. — Tudja. — De hiszen ide senki be nem jöhet, tudhatja, hogy te sem. — Úgy tudja, hogy nekem szabad. — És miért jöttél volna ide ? — Lefeküdni. , —* Lefeküdni? — Lefeküdni. A beteg embert itt nem zavarja senki. — Hát beteg vagy?*• Egy kicsit. #*• Az imént tagadtad. A hideg nem borzongat, de beteg vagyok. Melyik öregember nem beteg? Melyik öregember nem igyekszik nyugtatni törődött testét. Te nem? — És hogy jöttél volna ide kulcs nélkül ? — Elkértem volna Joakimtól. Ideadta volna. Persze, hogy lássad a feleségét, amikor fürdik. — Azt én nem tudhattam, hogy fürdik. — És nem is tudtad, Lémuel? Nem is tudtad ? — Nem én. ’ — És csakugyan csak idevetődtél ? — Bezzeg csakugyan. — Hazudsz, Lémuel, hazudsz. Most én nevettem, örültem, hogy kifordult a magára erőszakolt nyugalomból. — Én a nép bírája vagyok — mondtam. — Sose hazudtam életemben. És újra hallgattam egy ideig. * Tudtam, hogy nem sokáig bírja. Nem is bírta. — És Hárma asszony idejön ? Orosz kidijelentés Moszkva, szept. 25. (Damian) Hadijelentés szeptember 23. Nolkovisknál és Prushanynál harcolt. Volotsisknál visszavertük az Oldonság támadásait. Xandrovek-Jekatinoslav vidékén kiürítettük Alexandrovskot és a Dnyeppor jobbpartjára vonultunk Vissza. Vasárnap, I0. évf. 65. n. Az ukránok Kamenecz Podolszkban Csernovitz, szept. 24. (Damian) Hágán, jelentések szerint az ukrád csapatok visszafoglalták Kamenecz Podolskot. (Telefonjelent) Sebastopol. (Damian) Vrangel tábornok serege elfoglalta Pologlonyt, (?) ahol 1200 foglyot és 20 gépfegyvert zsákmányolt, továbbá elfoglalta az Igei delbety Boutichaak fonalat és itt 4100 foglyot ejtett. Varsó. (Damian) A lengyelek Rowko bevételénél 1000 foglyot ejtettek. Megszakadtak a lengyel-litván béketárgyalások Prága, szept 24. A „Kurír“ prágai tudósítója jelenti, hogy a lengyel kormány a lehető legengedékenyebb álláspontra helyezkedett át a litvánokkal, mint az oroszokkal szemben, litván kérdésben a lengyel kormány hajlandó a döntést a neófizetiek ligájára bízni. Lengyelország lemond az 1772 iki határaira való igényeiről, úgyszintén Vilnáról is. Viszont számít arra, hogy Litvánia tiszteletben fogja tartani az etnorasiai határokat és nem igényel oly területeket, amelyek lakossága túlnyomólag lengyel eredetű. Minthogy „lengyel“ helyett külön a „lengyel eredetű“t hangsúlyozzák, ez a kitétel aggodalmakra ad okot diplomáciai körökben. Ugyancsak lemond a lengyel kormánynak arról a tervéről is, hogy Lengyelország és Szovjetoroszország közé pufér államokat létesítsen. Vagyis a lengyel kormány nem fogj támogatni az Ukrajnai és Fehéroroszországi antibolsevista kormányokat. Ez az álláspont nem az egész lengyel kormány álláspontja, csak Szapiega miniszteré. Ezzel ellentétben Pilzuszki a régi lengyel imperiilista állásponton van. Megnehezíti helyzetét még az is, hogy a rigai béketárgyalásokon megjelent Rakovszky is, mint az ukrán szovjetköztársaság elnöke. A diplomáciai körök véleménye szerint a rigai tárgyalások igen kevés sikerrel kecsegtetnek. Erre vall a következő Lyoni rádiotávirat is: »Varsóból jelentik, hogy Lengyelország és Litvánia között a béketárgyalások megszakadtak, lengyel békedelegátusok visszaérkeztek Varsóba. A tárgyalások megszakadásának oka, hogy a lengyel megbízottak egy semleges zóna létesítését követelték vegyes adminisztrációval.“