Uj Kelet, 1920. szeptember (3. évfolyam, 47-67. szám)

1920-09-21 / 61. szám

Ciul, (Kolozsvár) 5081. Tripl 0. Kedd, 1090. szeptember 81 Jom Kippur Ezer figserüség és gyönyörű reménységek közepette köszönt reánk Kippur szent napja. ts ezer ínség és gyönyörű reménységek közepette legyen ez a nap nékünk a megengesztelődés­­nek, mellek verésének és bűnök vallásának emberien fenséges napja. Béke, béke legyen tőlünk, távolban állónak és közelben levőnek egyaránt, csak öblös­ magunkkal viaskodjunk meg szombatok szombatján, csak magunk mellét döngessük keserű megösmeréssel és prófétai el­hután­zással: „Mertek szálljunk perbe és ha bűneink pirosak voltak, mint a bibor­­fonál, fehérré váljanak, mint a gyapjú és ha veresek voltak mint a biborféreg, úgy tündö­köljenek fehérségükben mint a tiszta hó.* Mi volt nékünk valamikor a félelmetes hippurim napja és a bűnbánat és megbocsátás szent fogalmát mivé züllesztettük mi, b­izalmas elődök­nek szegény korcs utódai. Milyen fenséges ragyogóan csendül ki népszabaditó Mózes parancsa,elmúlt idők homályából, ragyogó szent parancs a főpapnak: „és engeszteljen magáért és családjáért,* de csak azért, hogy maga meg­­ tisztultságábra „engeszteljen aztán az egész népért* És milyen szegényesen, milyen keserve­sen lerongyolt lélekkel áll oda a mai idők Didója Kippur,­in napjának előestéjén szobája közepére és keríti körbe körbe feje fölött a rikácsoló szárnyast: „ezt én érettem váltság­­dijjal, ezt én érettem megváltásomért, ezt én éreztem bánóim megbocsátásáért. ..* Hát csak én és folyton és mindenek fölött a féltett a dédelgetett, a falánk lenn, falánk gyomra én? Haj, papok nemzete, ősi zsidó nép, hát hol marad népszabadító Mózes múltakat átragyogó parancsa a papokhoz : „és engeszteljen magáért és cs­iládjáért, de csak azért, hogy maga tisztaságában engeszteljen az egész népért?* Ezer ínség és gyönyörű reménységek kö­zepette, múltat megértő és jövendőket építő zsidó akaratok áradatos buzdulásában, legyen ez a nap nékünk a megengesztelődésnek, mel­lek verésének és bűnök vallásának emberien fenséges napja. Béke, béke legyen förfiek tá­volban állónak és közelben levőnek egyaránt de öklös magunkkal viaskodjunk meg szomba­tok szombatján, de magunk mellét csak dön­gessük keserű megösm­eréssel, de magunkkal csak szálljunk pörbe prófétás keménységgel és harsogjuk bünt valló zs­dóság fölébe: héj testvérek, fonálul bántok ti bűnt is megbá­nástok értk újabb bűnözés, héj testvérek, „ha jöttök görnyedt háttal és fehérbe öltözötten, hogy megjelenjetek isten színe előtt, ki köve­telte ezt, ki követett ilyent tőletek, hogy tapos­sátok templomok csarnokait ?* Bizony, úgy van az, hogy rólatok, szegény, fonákul bünivallók­­ról és büntvallón­ ujrabünözökröl mondották régi bölcsek a keserű, fogatcsikorgató, ajkat véresre maró szójátékot: „Jóm kippurim : Jóm ki Purim* — Purim­­ appá tettétek ti­­ szent Kippurim napot hét testvérek. Szobák közepén és fejetek körül kerengetett rikácsoló szárnya­sokkal: ez csak a ti váltságdíjatok, ez csak a tiérettetek való engesztelés, de testvérek, platok nemzetsége, ki fog engesztelni, hogyan fogtok engesztelni az „egész népért ?* És ezer ínség és gyönyörű reménységek közepette és múltat megértő és jövendőket építő zsidó akaratok áradatos buzdulásában és mellek verésének és bűnök vallásának emberien fenséges napján hadd mondjuk el néktek ezt is. Mikor országunk pusztulásának idején római császár Vespasianus körülfogta lángokban álló szent városunkat, mikor már minden elveszett, a népért halálba menők egyike, Zakkai fia Jo­­chanan letette elcsigázott kézéből a fegyvert és kikivánkozott az égő város falai közül. És római császár Vespasianus biztos diadalának és a zsidó nemzet teljes pusztulásának tudatában gúnyosan mondotta az agg harcosnak: Kívánj valamit a magad részére és megadom. Miért is ne ? Zsidók szent városa romokban, a Tem­plom földig égve, a nép teljesen kiirtos, miért ne lenne kegyes, gúnyosan kegyes Róma csá­szárja az utolsó élő zsidóhoz? És Zakkai fia Jóchanan azt felezte a császárnak: add nékem Jabnét és az ő iskoláit. És Zakkai fia Jócha­nan, a végső pusztulások közepette igy engesz­telt az ő népéért: megmentette a zsidó iskolát és ezzel megmentette a zsidó népet. Ezer ínség és gyönyörű reménységek kö­zepette múltat megértő és jövendőket építő zsidó akaratok áradatos buzdulásában legyen béke tőlünk mindenkinek, közelben lévőnek és távolállónak. De öklös magunkkal csak viaskod­junk meg szombatok szombatján és fonákul bánt vallás helyett immár ne csak magunkért, de népünkért engeszteljünk. Zakkai fia, Jócha­nan, a végső pusztulások idején úgy engesztelt az ő népéért, hogy megmentette Jabnét és is­koláit. Romokból újjáépülésünk idején engesz­teljetek, engeszteljetek a mi népünkért, hogy megengeszteltessétek ti is, a szoba közepén álló, rikácsoló szárnyasokat fejetek körül keren­­gető testvérek, már hagyjátok szegény énetek bűneit fonákul engesztelő régi szokást, de ve­gyetek kezetekbe pénzt és sokat, aminthogy a törvény szerint ez is módja, — és áldozatos lendülettel kerengessétek meg fejetek fölött és görbedt hátatok kiegyenesedjék és szomorú könnyes csuklás helyett múltat megértő, jövőt építő, szent harsogással kacagjátok Isten tró­nusa felé: ezt a mi váltságdíjunkért, ezt mi éreztünk a kiengesztelésre, ezt népünkért a megváltásra, ezt a zsidó iskoláért. „És ha bű­neitek pirosak voltak, m­int a piros fonál, fe­hérré válnak mint a gyapjú és ha véresek vol­tak mint a biborféreg, tündökölni fognak fehér­ségükben mint a tiszta hó.* — •••*•»«« Mn-Mwr perszonílunio tetve Take Josesch Unttá átázik — az orosz—lengyel kéketsmo­ás — Hj Salat tudósítójától —­­ A Neue Freie Presse feltűnő cikket közöl arról, hogy magyar részről újból felújították a román-magyar perszonálunió gondolatát. Ezt a nyilván sugalmazott cikket nem tekinthetjük másnak, mint kísérleti ballonnak, amelyet nem először és bizonyára nem utoljára bocsátanak fel. A mai magyar uralom nem először kínál­kozik fel azoknak a hatalmaknak, amelyeknek pártfogásától politikai és gazdasági támogatást és előnyöket remél. Ezt a megoldási módot magyar részről azok az erdélyi mágnások for­szírozzák leginkább, akik oszlopai voltak Er­délyben a magyar nevénpolitikának és a román nemzet jogos és korszerű törekvéseivel szemben, mindenkor merev elzárkózást mutat­tak, de ezúttal szívesen tagadják meg múltju­kat, mert nagybirtokaiknak megmentése a ke­csegtető jutalom. Katonai szövetség vagy perszonálunió, Bécs, szept. 20. A­­Neue Freie Presse cikk­et közöl a román-magyar perszonálunióról. A­­ cikk szerint ezt a már egyszer eltemetett gondolatot az erdélyi nagybirtokosok dobták ismét a magyar közvéleménybe. Az erdélyi magnósok kört­ben kétféle kombinációt emle­getnek, az egyik szerint katonai 6-9 kereske­delmi szövetség jönne létre Magyarországgal Erdély autonómiájává), a másik terv szerint pedig perszonáluniót létez­í­tenének Románia és Magyarország között. A cikk szerint a romá­noknak az­­ utóbbi megoldás szimpatikusabb, mert a román sovinisza politikusok nem hajlandók a meghódított országrés­e­inek politikai vagy kulturális suton­miát adni. Az anyaországi politikusok egy része azonban szívesebben járulna hozzá Erdély autonómiá­jához, mert ezzel a bukaresti politikának támo­gatását remélik Bukovina és Biszarátia képvi­selőivel szemben. Az autonómia plattformját gróf Bethlen István vetette fel és támogatja ebben az erdélyi nagybirtokosok többsége. A Presse szerint Budapesten ma legszigorúbb titkolódzás van a kérdés körül, de hivatalos beismerésnek veendő a parlamentben a külügyminiszter ré­széről e­langzott beszéd, amely szerint az ország elszige­eltségének véget kell vetni és Magyarország jelenlegi orientációja Bukarest és Varsó irányába esik. A legközelebbi Duna­­konferencián valószínűleg konkrét kijelentések is fognak elhangzani a két ország közeledé­sétől.­­Eddig a „Presse” közleménye. Nem két­séges, hogy az erdélyi grófok szívesen látnák akár az egyik, akár a másik megoldást, ők céljaikat úgy az egyik, mint a másik után el­érnék. De Románia, különösen a többi demo­kratikus hatalom hazódozásai és tagadó vá­laszai után bizonyára meggondolja, hogy hozzá­járuljon-e támogatásával a mai magyar rend­szer konzerválásához. Bukarestben sokkal job­ban ismerik ennek a rendszernek tendenciáit és céljait, semhogy át ne látnának a szilám De mindentől eltekintve, ismételten hangsúlyoz­zuk, hogy nem hiszünk komoly tárgyalásban, inkább csak grófi és „kurzus“-kísérletezésekről van szó. Take Jonescu Rómában Róma, szept. 20 (Az Új Kelet távirata.) A lapok azt írják, hogy Take Jonescu szep­tember 28-ikán Rómába érkezik, Giolitt­ivel és Sforza külügyminiszterrel fog tanácskozni. Politikai körökben nagy fontosságot tulajdoní­tanak a tanácskozásoknak. Az orosz—lengyel béketárgyalások AIO­Z­va, szept. I9. /Damian) Megerősítik azt a hírt, hogy Csicserin Rigába utazott, ahol Sapiehával fog találkozni. Varsó, szept. 19. (Damian.) A lengyel bé­­kedelegáció Rigába érkezett A béketárgyakisok hétfőn kezdődnek. , Bukarest, szept. 20. A bolseviki megbí­zottak Rigába érkeztek. Dobszki elnök szerint a békét három hét alatt megkötik.

Next