Uj Kelet, 1920. október (3. évfolyam, 68-89. szám)

1920-10-19 / 82. szám

Cin] (Kolozsvár), 1681. marckenán 7. Bratianu tévedése Delbrück professzor, aki professzorsága mellett jó német és fiű porosz hazafi volt s mint ilyen a belügyi álamtitkárságig vitte Né­metországban, néhány évvel ezelőtt törvényja­vaslatot készített arról, hogy a külföldre, külö­nösen Amerikába elszármazott németek ne ve­szítsék el német állampolgárságukat, még ak­kor sem­, ha új hazájuk már felvette őket pol­gárai közé. Azt jelentette volna ez, hogy a külföldi németeknek kettős állampolgárságuk lehet és egyszerre élvezhetik az amerikai és német állampolgári előnyöket. Egészen kézen­fekvő, hogy milyen célt akart szolgálni Delbrück a törvényjavaslattal. A német imperializmus polipkarjait akarta elnyújtani mindenüvé, ahol hangyaszorgalmú germán telepesek megvetik lábukat. Azt akarta, hogy a német ember Né­­m­etország határain túl is érezze kötelességeit a hazája iránt, küzdjön német célokért és ter­­j­­essze a német gondolatot. Műúszóval: Német-­­­ország van mindenütt, ahol német izmok fe­szülnek munkára. A Delbrück javaslatból nem lett törvény, mert közjogi abszurdum volt és megvalósítása európai bonyodalmakat idézett volna elő. A kellős állampolgárság gondolata csak mint meg­valósíthatatlan közjogi elmélet maradt fönn,­­ amiről már csak elvont jogi vitákban lehet szó. Ezt a lehetetlen közjogi abszurdumot szedte most újból elő .Ionel Bratianu, a román liberális párt vezére. Bratianu az Új Kaiét mai számában nyilatkozik többek között a romániai zsidókérdésről is és azt mondja, hogy helyte­len dolog, ha a zsidók külön nemzetiségnek tekintik magukat, mert Románia nem tűri a kettős állampolgárságot. Szerinte a zsidók iz­raelita vallású románok, akik mint ilyenek tel­jes polgári egyenjogúságot élveznek. Nem tudjuk, mit ért Bratianu kettős ál­lampolgárság alatt, de valószínűleg úgy gon­dolja, hogy mi zsidók nem lehetünk egyszerre Palesztinának és Romániának is állampolgárai. Ha így gondolja Bratianu, akkor tökéletesen egyetértünk vele. A kettős állampolgárság gon­dolatát mi is abszurdumnak tartjuk, amit az állam nem tűrhet meg, mert a mai jogrend szerint csak egy féle állampolgárság létezik, az, ahol élünk és dolgozunk. Ám ha ilyen szépen egyetértünk­ Brati­­anuval az állampolgárság kérdésében, miért van az, hogy Bratianu épen az ellenkező kö­vetkeztetést vonja le belőle, m­int mi. Miért tartja Bratianu helytelennek a zsidóság nemzeti orientálódását, holott ez semmi befolyással nincs az állampolgári minőségre. Nem gondol­hatunk mást, mint hogy Bratianu összetéveszti a nemzetiség fogalmát az állampolgársággal és tétele talán így hangzik: nem lehet valaki egyszerre román nemzetiségű és zsidó nemze­tiségű. Ebben is teljesen igaza van Bratiannak. De a következtetés most sem logikus, mert ebből épen az csúcsosodik ki, hogy a román legyen román nemzetiségű, a zsidó pedig zsidó nemzetiségű. Bratianu azonban csak izraelita vallású románokat ismer. Nem lehet másként, minthogy Bratianu a kettős állampolgárság alatt azt érti, hogy csak román nemzetiségű embe­rek lehetnek Románia polgárai. De ha így érti, akkor miért beszél mégis kisebbségi jogokról és a magyar, német stb. nemzetiségek szabad­ságáról. Miért nem ismer csak evangélikus, vagy unitárius vallású románokat ? Hiszen Bratianu tételéből ugyanígy következnék a ket­tős állampolgárság vádja azokra is, akik ma­gyaroknak, vagy oroszoknak vallják magukat. Vagy netán Bratianu Palesztinát tartja a leg­veszedelmesebb államnak Romániára nézve, hogy csak a zsidó polgároktól tagadja meg a nemzeti különállás lehetőségét? Nem kutatjuk tovább Bratianu rejtélyes nyilatkozatának nyitját, mert ha alaposan mélyére nézünk nem is olyan­­rejtélyes. Bratianu a zsidósággal szemben az ezerszer megbukott asszimilálási politikát akarja folytatni. Ugyanazt a politikát, amit Tisza István folytatott s ami­ről Bratianu azt mondja, hogy okult belőle, ez a nyilatkozata ép­ez ellenkezőjét bizonyítja. Bratianu azt hiszi, hogy a zsidóságot asszi­milálni lehet azzal a régi megbukott hazug­sággal, hogy nem létezik zsidó faj, csak izrae­lita vallás. Nem veszi észre, hogy a beolvadás még akkor sem, sikerült, amikor maga a zsidó­ság hirdette ezt, amikor még a zsidó nemzeti érzés csak a tudat alatt lappangott Es nem veszi észre, hogy ma már maga a zsidóság küzd az asszimiláció ellen, ma már maga a zsidóság nem akarja, hogy másnak, mint zsidó­nak tekintsék. Bratianut ravasz és okos politikusnak mondják. Bratianu az okos és ravasz politikus okulni akar a csődöt mondott Tiszi-politikából Eddig még nem tette. Ha komolyan akar okulni, akkor elsősorban azt kell meglátnia, hogy az államnak is sokkal hasznosabb eleme a nyílt siaaku zsidó nemzetiség, mint hazugság álar­cába rejtőzött izraelita vallású román. A kis ántánt gazdasági céljai London, okt. 17. (Damian.) a .Times“ Take Ionescu látogatásával kapcsolatban azt írja, hogy a kis ántánt ellensúlyozza némely állam elzárkózási politikáját. Remélhetőleg kü­lönböző gazdasági és kereskedelmi megállapo­dások lehetővé teszik majd, hogy a tengerentúli kereskedelem kihasználja a Dunát és megélén­kítse a parti államok gazdasági életét. Ezek az államok a gazdasági érdekek közösségében újabb kapcsolatot fognak találni. Anglia a francia-magyar szerződés ellen­ ­ A jóvátételi bizottság fog dönteni — Az Uj Kelet tudósítójától. — Berlin, okt. 17. A .Sonn- und Mantags­­zeitung“ jelenti. Bécsi diplomáciai körökből arról értesülünk, hogy a magyar-francia szer­ződést szeptember 14-én aláírták. Ez a szerző­dés sokkal kevesebbet tartalmaz, mint a július ■Js-án megszerkesztett gödöllői egyezmény, amely tervezet marad" A szeptemberi egyez­mény értelmében egy francia bankcsoport Ma­gyarországnak 309 mil a frank kölcsönt ad 15 évre, 11 százalék kamatra. Ellenszolgáltatásul a bankcsoport opciót kap az összes magyar állami és magánvasutak húsz éves bérletére. A magyar kormány erre az időre lemond a vasu­tak feletti szuverén rendelkezési jogról. A francia kormány a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy igyekezni fog az antantnál a tria­noni szerződés katonai rendelkezéseinek módo­sítását annnyiban kieszközölni, hogy Magyar­ország erősebb hadsereget tarthasson, mint aminőt a békeszerződés megszab. » Bécs, okt. 17. A .Neue Freie Presse* je­lenti Londonból. Hitelt érdemlő információ szerint az angol kormány jegyzéket intézett Franciaországhoz, amelyben megállapítja, hogy a magyar államvasútnak egy francia pénzügyi konzorcium ellenőrzése alá való juttatása, meg­sértése a Magyarországgal kötött békeszerző­désnek. A békeszerződések szerint a legyőzött államok állami javai egészükben zálogai a jóvá­tételnek, amely zálog körül a győző hatalmak egyetemlegesen és pedig határozott arányban vannak érdekelve. Teljesen lehetetlen tehát, hogy egy legyőzött állam tulajdonának lényeges része minden további nélkül az egyik győző állam valamely pénzcsoportjának ellenőrzése alá jusson. . A francia kormány erre a jegyzékre azt felelte, hogy véleménye szerint a békeszerződés megsértéséről nem lehet szó, mert a francia csoport a magyar államvasutakat sem meg nem vette, sem el nem zálogosították azokat nála. A francia pénzemberek csupán csak a magyar államvasutak felett gyakorlandó ellenőrzést igényelték, ami természetes, mert a francia tőke Magyarországon nagyobb mértékben óhajt tevé­kenykedni, ez pedig az ország legfontosabb közlekedési vonalainak ellenőrzése nélkül lehe­tetlen. Anglia a francia választ nem vette tudo­másul. Azt felelte, hogy ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a legyőzött államok állam javait vagy nagy ipari vállalkozásait illetően semmi­féle szerződésnek nem szabad létrejönnie a jóvátételi bizottság előzetes beleegyezése nélkül. Franciaországnak ezt a felfogást el kellett fo­gadnia. Tehát a francia-magyar gazdasági szer­ződést, és­pedig a magyar államvasutakat illető részeiben, a jóvátételi bizottság elé kell majd terjeszteni. Nagy a valószínűsége annak, hogy a jóvátételi bizottság semmisnek fogja kijelen­teni a szerződést, mert előrelátható, hogy úgy Anglia, mint Olaszország, valamint más álla­moknak egész sora ellene fog szavazni. Páris, okt. 1. (Damian). A francia-magyar katonai egyezményről szóló hírt hivatalosan megcáfolják. Lyon október 17. A .Le Temps* szerint a bécsi francia követség megcáfolja a bécsi lapok ama hírét, hogy egy állítólagos francia­magyar egyezmény szerint Magyarország a trianoni szerződésben megengedett haderőnél nagyobbat tarthat. A francia követség katego­rikusan megcáfolja ezt az állítást és hozzáteszi, hogy most is folynak tárgyalások Budapest és Páris között, de ezek tisztán gazdasági jelle­gnek. A francia kormány egyébként megsür­gette a magyar kormánynál a trianoi szerződés ratifikálását. T­ake Jonescut Parisban ünnepélyesen fogadták Paris, okt. 17. Take Jonescut Londonból való visszaérkeztekor ünnepélyesen fogadták. A francia-román korallé bankettet rendezett tiszteletére, amelyben Barthou beszédet tartott, a kisentente előnyeit ecsetelve. Take Jonescu válaszában magasztalta a diadalmas Francia­ország dicsőségét, kiemelve, hogy a kis antánt a nagy­­antantért és annak javára kíván dol­gozni. (Damian.)

Next