Uj Kelet, 1920. október (3. évfolyam, 68-89. szám)
1920-10-27 / 85. szám
M) (Kolozsvár), 1681. marchesván 15. Maior Ha,Igán Clltgrl»». 1920. OMittf 2} Dolgozni! Öt napig szünetelt a munka és a termelés Romániában. Öt napon át tétlenül hevertek az értékes emberi erők, az idő gépezetéből, amelynek folyton-folyvást forognia kell, kiesett egy kerék s a gép megállott. Roppant kár. Pótolhatatlan mulasztás ez az öt nap békés időkben is. Hatalmas tétele a tartozik rovatnak akkor is, amikor minden gyár pincéje és raktára telve van nyersanyaggal és árufölösleggel. De százszorosan az ma, öt év háború és két év dologtalanság anyagi lezüllése után. Amikor semmi nincs, csak a dolgozók két keze, nem öt napig, de öt óráig sem maradhat munkátlan ez a két kéz, mert ahány perce van az órának, annyi méter lecsúszás ez a lerongyolódás lejtőjén. Nem először és sajnos nem utoljára írunk sürgető írást a munkához és a termeléshez. Erős hitünk nekünk, hogy mindenütt másutt, de főként ebben az országban csakis fokozott munkával és termeléssel lehet megteremteni az igazi jólét és a demokrácia alapjait. És ezért sötét szkepszissel fogadtuk a sztrájkot, mert idétlennek és időtlennek láttuk. Sem időszerű nem volt, sem szükségszerű nem volt. Az utolsó pillanatban is józan intelem volt a mi szavunk, leülni tárgyalni — mondottuk. Tárgyalásra hívtuk fel mind a két felet, mert nincs az a háborúság, amit előzetes békével el ne lehetne , hárítani. És most nem jóleső elégtétellel, de fájdalommal kell látnunk, hogy az események minket igazoltak. Újra meg újra csak azt kell mondanunk, a vesztett flltájk után is azt, amit a kétesnek látszó harc előt mondtunk: dolgozni! Ez az egyetlen oldószó, amely ezekből a boszorkányosan zavaros időkből kivezethet. Hiába nézünk keletre vagy nyugatra, a sokszínű politikának mind a hét szivárványszínére, nincs más megoldás. Az egész világ beteg és szegény. Ha meg akar gyógyulni, ha vissza akar térni a néhai jómódhoz, nem tehet mást, előkaparja régi szerszámait és indul a műhelybe. Romániának ez még sokkal nagyobb kérdése, mint minden más országnak, mert ennek az államnak a talajában mérhetetlen erők szunynyadnak. Itt mindenkinek korán kell kelnie, korábban mint maga a természet, hogy a természetben alvó energiákat felébressze. Ebben az országban csodákat lehetne növelni produktív munkával. Hiszen a semmittevéssel is csodákat tudnak művelni némelyek. Ahol a semmiből, levegőből olyan nagyszerűen meg tudnak élni olyan sokan, milyen nagyszerűet lehetne teremteni a meglévő anyagból itt, ahol a levegő is tele van fűtő és hajtó erővel, hiszen a drága földgáz ott foszlik és kallódik semmivé. Ebben az országban, ahol a régi monarchiák átkos örökségét, a politizálást és a diplomatizálást vették át, jobban tennék, ha Machiavelli és Jángosza társainak a könyvei helyett a modern építészet, a modern tudomány, a modern technika munkáit bújnák hatalomratörő, becsvágyó férfiak. Mi látjuk a román politika törekvéseit, a demokrácia felé, de ha még annyira pleonazmus is, ismételnünk kell, igazi demokrácia csak ott lehetséges, ahol jólét van. Jólét pedig csak ott lehet, ahol termelnek. Nos és termelni hol lehet? Nagyromániában bizonyára. Meg van hozzá minden, ami szükséges. Még tanult munkássága is van többé-kevésbbé. Ha a munkásságot kétes kimenetelű harcokba ugratják és a munkásság nem látván maga előtt semmilyen célt, ugrik,, a kormány nem lehet a megtorló és bosszúálló hatalom, csakis a megbocsátó. Mi ,így tudjuk, Averescu is így gondolkodik. A munkást, aki dolgozik és termel, nem lehet megbüntetni, mert élt a sztrájkkal, nem lehet megbüntetni akkor sem, ha tudatlanságból helytelenül élt vele. A kormánynak meg kell mutatnia, hogy ő igazán atyai és jóint afalu minden polgárával szemben, aki az államra nézve hasznos. Aki dolgozik, hasznos és nélkülözhetetlen s e tekintetben nem lehet az állam pazarló. Nem dobálhatja és nem kergetheti el a dolgozni akarókat egyik helyről a másikra, sőt ki az országból. Ez nem volna más, mint folytonos műtét, az operációs kezelés pedig hasznos lehet egy esetben, de nem lehet hasznos úgy, hogy rendszert csináljanak belőle. Mi, akik pártatlanul a küzdelem felett állunk, akik mindig, mindenben a konszolidációt, ennek az országnak a boldogulását óhajtjuk és hirdetjük, akik ugyanezt mondtuk és írtuk a sztrájk előtt, mondhatjuk és írhatjuk bízvást most is a sztrájk után. Munkás- barát politika, szociális politika felülről, béke, nyugalom s a biztonság érzete az állam minden polgárának, aki a két kezével, vagy az eszével dolgozik. Hinni akarjuk, hogy a kormány nem csak mondja, de cselekedni is fogja a demokráciát. A demokrácia hogyha cselekszik, megértés, jóság és szeretet s ahol ez ilyen, ott nincs elégedetlenség, ott nincs zugolodás, ott nincs zaklatottság s a tömegeket se jobbról,se balról nem lehet ellene megmozdítani. Ha a munkára és a termelésre való akarat olafenn is erős, ezt meg kell tudni értetni tüzön-vizen keresztül mindenkivel, a legcsökönyösebb dolgozninemakaróval is. Persze ennek a dolgozni akarók konok akaratának kell lennie. POLITIKAI A Balkán államok szövetsége felé — Az Új Kelet tudósitójától — Take Ionescu román külügyminiszter miután fontos gazdasági és pénzügyi kérdésekben , befejezte tárgyalásait Londonban, továbbutazóit Párisba, ahol tüntető melegséggel fogadták. A külügyminiszter visszautaztában érinti Prágát és Belgrádot is, ahol ugyancsak nagy jelentőségű tárgyalásokat fog folytatni. Ezek a tárgyalások minden bizonnyal dűlőre viszik a kisántant ügyét, amelybe Take Ionescu most már Bulgáriát is hajlandó felvenni, ha ilyen irányú kívánságát kifejezi. Bulgária miniszterelnöke,Stambulinski jelenleg Angliában van és az hatalmakat igyekszik meggyőzni arról, hogy Bulgáriának minden irányban csakis békés szándékai vannak és minden erejét a békeszerződés betartására és az ország fellendítésére kívánja fordítani. Stambulinski látogatást fog tenni Romániában, Görögországban és Szerbiában, hogy a békés érintkezést az összes Balkán államokkal helyreállítsa. Távirataink a következők: Take Jonescu Londonban és Parisban London, okt 20. Take Jonescu, aki nemrégen Loyd Georgeval értekezett, ma meghívást kapott Bouar-Lawtól, hogy a pénzügyminiszterrel együtt fontos gazdasági kérdésekről tárgyaljanak. Azután Take Jonescu Oxfordba utazott, hogy az egyetemet meglátogassa. Az oxfordi egyetem alkancellárja Take Jonescu tiszteletére bankettet adott, amelyen ünnepelték a román külügyminisztert a szövetségesek érdekében kifejtett tevékenységéért. Páris, okt. 21. (Damino) Take Ionescu tiszteletére szombaton a Serbeneban bankettet rendeztek, a külügyminiszter vasárnap elhagyja Párist. Útjában meglátogatja Prágát, Belgrádot, és Brassót és a terv szerint november 7-én fog visszaérkezni Bukarestbe. Bulgária a kis antantban London, okt. 22. ( Damian) A .Manchester Guardian- interjút közöl Take Ionescutól, aki kijelentette, hogy a kis ántantba felveszik Bulgáriát is, ha kívánja. A kis ántant nem irányul se Magyarország, se más állam ellen, hanem a Balkán békéjét kívánja, amely az utolsó években háborúk tűzhelye volt. Angol-belga egyezmény Németország ellen Lyon, okt. 25. (Rádió) Delacroix francia miniszterelnök kijelentette, hogy Anglia és Belgium között egyezmény jött létre, amelynek értelmében Anglia segítségére lesz Belgiumnak, ha Németország megtámadná. Bulgária keresi a megegyezést Romániával és Görögországgal London, okt. 28. A Manchester Guardian arról értesül, hogy Stambulinski bolgár miniszterelnök, aki jelenleg Manchesterben tartózkodik, kifejezést adott ama óhajának, hogy Venizeloszt Bulgáriába való visszatérése alkalmából felkeresse. A görög kormány ezt az ajánlatot el is fogadta. A lap továbbá úgy értesül, hogy úgy a görög, mint bolgár részen a megértés módjait keresik és várható, hogy a közeljövőben e két állam között lényeges közeledés feg létrejönni. Stambninski ellátogat "Belgrádba is. A Manchester Guardian érdekes interjút közöl Take Joescuval, aki nemrégen hosszasan tanácskozott Lloyd Georgeval. Take Ionescu kijelentette, hogy amennyiben a román kormány Bulgáriától ugyanilyen értelmű ajánlatot kapna, úgy azt elfogadná, természetesen a görögökkel egyetértésben. Kijelenti továbbá Take Ionescu, hogy ez a kívánt megegyezés nem irányul sem Magyarország, sem más állam ellen, ez csupán a békés állapotok megteremtésére s a dunai kérdések megoldására irányuló akció. A Balkán mindig tűzfészek volt, aminek végre meg kell szűnnie s ez másképen nem történhetik meg, csakis a közvetlenül érdekelt felek közös megegyezése által. Magyarország ratifikálja a békét Lyon, okt. 25. (Rádió) A párisi legfőbb Tanács felszólította Teleky magyar miniszterelnököt, hogy november elsejéig ratifikálják a békét. Egy budapesti távirat szerint a magyar nemzetgyűlés kedden ratifikálja a trianoni békét. Összehívták a Népek Ligáját Lyon, okt. 25. (Rádió) Wilson elnök november tizenötödikére tanácskozásra hívta össze Genfbe a Népek Ligájának tagjait. Budapesttel megszűnt a táviróforgalom Bukarest, okt. 23. (Damian). A budapesti táviróösszeköttetést bizonytalan időre megszakították. Francia zsidó küldöttség Take Ionescu előtt Páris, okt. 24. (Dimian) Take Ionescu előtt egy zsidó delegáció jelent meg, amely a romániai zsidók helyzetére vonatkozó memorandumot nyújtott át. Lemondott a svéd kormány Lyon, okt. 24. (Rádió.) Branding kormánya, minthogy az új választások jobbra való eltolódást eredményeztek, lemondott.