Uj Kelet, 1920. október (3. évfolyam, 68-89. szám)

1920-10-27 / 85. szám

M) (Kolozsvár), 1681. marchesván 15. Maior Ha,Igán Clltgrl»». 1920. OMittf 2} Dolgozni! Öt napig szünetelt a munka és a terme­lés Romániában. Öt napon át tétlenül hevertek az értékes emberi erők, az idő gépezetéből, amelynek folyton-folyvást forognia kell, kiesett egy kerék s a gép megállott. Roppant kár. Pótolhatatlan mulasztás ez az öt nap békés időkben is. Hatalmas tétele a tartozik rovatnak akkor is, amikor minden gyár pincéje és rak­tára telve van nyersanyaggal és árufölösleggel. De százszorosan az ma, öt év háború és két­­ év dologtalanság anyagi lezüllése után. Amikor­­ semmi nincs, csak a dolgozók két keze, nem öt napig, de öt óráig sem maradhat munkátlan ez a két kéz, mert ahány perce van az órának, annyi méter lecsúszás ez a lerongyolódás lejtőjén. Nem először és sajnos nem utoljára írunk sürgető írást a munkához és a termelés­hez. Erős hitünk nekünk, hogy mindenütt má­sutt, de főként ebben az országban csakis fo­kozott munkával és termeléssel lehet megte­remteni az igazi jólét és a demokrácia alap­jait. És ezért sötét szkepszissel fogadtuk a sztrájkot, mert idétlennek és időtlennek láttuk. Sem időszerű nem volt, sem szükségszerű nem volt. Az utolsó pillanatban is józan intelem volt a mi szavunk, leülni tárgyalni — mon­dottuk. Tárgyalásra hívtuk fel mind a két felet, mert nincs az a háborúság, amit előzetes bé­kével el ne lehetne , hárítani. És most nem jóleső elégtétellel, de fájdalommal kell látnunk, hogy az események minket igazoltak. Újra meg újra csak azt kell mondanunk, a vesztett flltájk után is azt, amit a kétesnek látszó harc előt mondtunk: dolgozni! Ez az egyetlen oldószó, amely ezekből a boszorkányo­san zavaros időkből kivezethet. Hiába nézünk keletre vagy nyugatra, a sokszínű politikának mind a hét szivárványszínére, nincs más meg­oldás. Az egész világ beteg és szegény. Ha meg akar gyógyulni, ha vissza akar térni a néhai jómódhoz, nem tehet mást, előkaparja régi szer­számait és indul a műhelybe. Romániának ez még sokkal nagyobb kér­dése, mint minden más országnak, mert ennek az államnak a talajában mérhetetlen erők szuny­­nyadnak. Itt mindenkinek korán kell kelnie, korábban mint maga a természet, hogy a termé­szetben alvó energiákat felébressze. Ebben az országban csodákat lehetne nö­velni produktív munkával. Hiszen a semmitte­véssel is csodákat tudnak művelni némelyek. Ahol a semmiből, levegőből olyan nagyszerűen meg tudnak élni olyan sokan, milyen nagyszerűet lehetne teremteni a meglévő anyagból itt, ahol a levegő is tele van fűtő és hajtó erővel, hiszen a drága földgáz ott foszlik és kallódik semmivé. Ebben az országban, ahol a régi monarchiák átkos örökségét, a politizálást és a diplomati­­zálást vették át, jobban tennék, ha Machiavelli és Jángosza társainak a könyvei helyett a mo­dern építészet, a modern tudomány, a modern technika munkáit bújnák hatalomratörő, becs­vágyó férfiak. Mi látjuk a román politika törekvéseit, a demokrácia felé, de ha még annyira pleonaz­­mus is, ismételnünk kell, igazi demokrácia csak ott lehetséges, ahol jólét van. Jólét pedig csak ott lehet, ahol termelnek. Nos és termelni hol lehet? Nagyromániában bizonyára. Meg van hozzá minden, ami szükséges. Még tanult mun­kássága is van többé-kevésbbé. Ha a munkás­ságot kétes kimenetelű harcokba ugratják és a munkásság nem látván maga előtt semmilyen célt, ugrik,, a kormány nem lehet a megtorló és bosszúálló hatalom, csakis a megbocsátó. Mi ,így tudjuk, Averescu is így gondolkodik. A munkást, aki dolgozik és termel, nem lehet meg­büntetni, mert élt a sztrájkkal, nem lehet meg­büntetni akkor sem, ha tudatlanságból helytele­nül élt vele. A kormánynak meg kell mutatnia, hogy ő igazán atyai és jóint afalu minden polgárával szemben, aki az államra nézve hasznos. Aki dolgozik, hasznos és nélkülözhetetlen s e tekintet­ben nem lehet az állam pazarló. Nem dobál­hatja és nem kergetheti el a dolgozni akarókat egyik helyről a másikra, sőt ki az országból. Ez nem volna más, mint folytonos műtét, az operációs kezelés pedig hasznos lehet egy esetben, de nem lehet hasznos úgy, hogy rend­szert csináljanak belőle. Mi, akik pártatlanul a küzdelem felett állunk, akik mindig, mindenben a konszolidációt, ennek az országnak a boldogulá­­sát óhajtjuk és hirdetjük, akik ugyanezt mond­tuk és írtuk a sztrájk előtt, mondhatjuk és ír­hatjuk bízvást most is a sztrájk után. Munkás-­­ barát politika, szociális politika felülről, béke, nyugalom s a biztonság érzete az állam min­den polgárának, aki a két kezével, vagy az eszével dolgozik. Hinni akarjuk, hogy a kormány nem csak mondja, de cselekedni is fogja a demokráciát. A demokrácia hogyha cselekszik, megértés, jóság és szeretet s ahol ez ilyen, ott nincs elégedetlenség, ott nincs zugolodás, ott nincs zaklatottság s a tömegeket se jobbról,se balról nem lehet ellene megmozdítani. Ha a munkára és a termelésre való akarat olafenn is erős, ezt meg kell tudni értetni tüzön-vizen keresztül mindenkivel, a legcsökönyösebb dolgozni­­nemakaróval is. Persze ennek a dolgozni akarók konok akaratának kell lennie. POLITIKAI A Balkán államok szövetsége felé — Az Új Kelet tudósitójától — Take Ionescu román külügyminiszter mi­után fontos gazdasági és pénzügyi kérdésekben , befejezte tárgyalásait Londonban, továbbutazóit Párisba, ahol tüntető melegséggel fogadták. A külügyminiszter visszautaztában érinti Prágát és Belgrádot is, ahol ugyancsak nagy jelentő­ségű tárgyalásokat fog folytatni. Ezek a tár­gyalások minden bizonnyal dűlőre viszik a kis­­ántant ügyét, amelybe Take Ionescu most már Bulgáriát is hajlandó felvenni, ha­ ilyen irányú kívánságát kifejezi. Bulgária miniszterelnöke,Stambulinski je­lenleg Angliában van és az hatalmakat igyekszik meggyőzni arról, hogy Bulgáriának minden irányban csakis békés szándékai van­nak és minden erejét a békeszerződés betar­tására és az ország fellendítésére kívánja for­dítani. Stambulinski látogatást fog tenni Romá­niában, Görögországban és Szerbiában, hogy a békés érintkezést az összes Balkán államokkal helyreállítsa. Távirataink a következők: Take Jonescu Londonban és Parisban London, okt 20. Take Jonescu, aki nem­régen Loyd Georgeval értekezett, ma meghívást kapott Bouar-Lawtól, hogy a pénzügyminiszterrel együtt fontos gazdasági kérdésekről tárgyaljanak. Azután Take Jonescu Oxfordba utazott, hogy az egyetemet meglátogassa. Az oxfordi egyetem alkancellárja Take Jonescu tiszteletére banket­tet adott, amelyen ünnepelték a román külügy­minisztert a szövetségesek érdekében kifejtett tevékenységéért.­­ Páris, okt. 21. (Damino) Take Ionescu tiszteletére szombaton a Serbeneban bankettet rendeztek, a külügyminiszter vasárnap elhagyja Párist. Útjában meglátogatja Prágát, Belgrádot, és Brassót és a terv szerint november 7-én fog visszaérkezni Bukarestbe. Bulgária a kis antantban London, okt. 22. ( Damian) A .Manchester Guardian- interjút közöl Take Ionescutól, aki kijelentette, hogy a kis ántantba felveszik Bul­gáriát is, ha kívánja. A kis ántant nem irá­nyul se Magyarország, se más állam ellen, hanem a Balkán békéjét kívánja, amely az utolsó években háborúk tűzhelye volt. Angol-belga egyezmény Német­ország ellen Lyon, okt. 25. (Rádió) Delacroix francia miniszterelnök kijelentette, hogy Anglia és Bel­gium között egyezmény jött létre, amelynek értelmében Anglia segítségére lesz Belgiumnak, ha Németország megtámadná. Bulgária keresi a megegyezést Romániával és Görögországgal London, okt. 28. A Manchester Guardian arról értesül, hogy Stambulinski bolgár miniszter­elnök, aki jelenleg Manchesterben tartózkodik, kifejezést adott ama óhajának, hogy Venizeloszt Bulgáriába való visszatérése alkalmából fel­keresse. A görög kormány ezt az ajánlatot el is fogadta. A lap továbbá úgy értesül, hogy úgy a görög, mint bolgár részen a megértés módjait keresik és várható, hogy a közel­jövő­ben e két állam között lényeges kö­zeledés feg­ létrejönni. Stambn­­inski ellátogat "Belgrádba is. A Manchester Guardian érdekes inter­jút közöl Take Joescuval, aki nemrégen hosszasan tanácskozott Lloyd Georgeval. Take Ionescu kijelentette, hogy amennyiben a román kor­mány Bulgáriától ugyanilyen értelmű ajánlatot kapna, úgy azt elfogadná, természetesen a görögökkel egyetértésben. Kijelenti továbbá Take Ionescu, hogy ez a kívánt megegyezés nem irányul sem Magyarország, sem más állam ellen, ez csupán a békés állapotok megterem­tésére s a dunai kérdések megoldására irányuló akció. A Balkán mindig tűzfészek volt, aminek végre meg kell szűnnie s ez másképen nem történhetik meg, csakis a közvetlenül érdekelt felek közös megegyezése által. Magyarország ratifikálja a békét Lyon, okt. 25. (Rádió) A párisi­­ legfőbb Tanács felszólította Teleky magyar miniszter­elnököt, hogy november elsejéig ratifikálják a békét. Egy budapesti távirat szerint a magyar nemzetgyűlés kedden ratifikálja a trianoni békét. Összehívták a Népek Ligáját Lyon, okt. 25. (Rádió) Wilson elnök no­vember tizenötödikére tanácskozásra hívta össze Genfbe a Népek Ligájának tagjait. Budapesttel megszűnt a táviró­­forgalom Bukarest, okt. 23. (Damian). A budapesti táviróösszeköttetést bizonytalan időre megsza­kították. Francia zsidó küldöttség Take Ionescu előtt Páris, okt. 24. (Dimian) Take Ionescu előtt egy zsidó delegáció jelent meg, amely a ro­mániai zsidók helyzetére vonatkozó memoran­dumot nyújtott át. Lemondott a svéd kormány Lyon, okt. 24. (Rádió.) Branding kor­mánya, minthogy az új választások jobbra való eltolódást eredményeztek, lemondott.

Next