Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1921-01-14 / 9. szám

CM (tolozsvír, SUI. rent)­s All ptifMfafM )l 1*50 ill Cfiiw V. Borzeu MKHUnUml­ll fcsnwpoLinxfli* *t1­­4 I 1734 Te­rf. Lejár.­ Sztambulinszki Nincsenek róla életrajzi adataink, nagy­jában azt se tudjuk, kicsoda, előttünk csak most kezd kibontakozni, de ahogy ezt teszi, megragadja a figyelmünket, s valósággal kény­szerít rá, hogy véleményünk legyen róla. A véleményünk jó. Sztambulinszki bolgár minisz­terelnök jó politikus, igazi balkáni tehetség. Amikor azt mondjuk: balkáni, dicsérő értelmé­ben használjuk a szót, hiszen államférfias kva­litást mérünk vele. Köztudott tény pedig, hogy a Balkán Anglia és talán Japán után a leg­kiválóbb államférfiakat adja a világnak. Pasics, Venizelosz, Take Ionescu, Bratianu, Nikita, Konstantin: végtelen sor közepén vannak ők, a sor eleje a messzi ókorba vész a macedón F­ülöpök és Sándorok korába, a vége a messzi jövőbe, mert a politikai képességek nem apad­nak le s a balkánnépek jellege jó érlelő böl­csője marad a tehetséges diplomatáknak. Danev, Gesov és Radoszlavov utódáról csak annyi ismeretes, hogy parasztpárti vezér volt, az antant barátja és németellenes. A há­ború végéig börtönben sínylődött, hogy Ferdi­­nánd cár és Radoszlavov politikáját ne keresz­tezhesse. Amikor Franchet d’Esperay tábornok áttörte a bolgár frontot s a bolgár ezredek Szófia ellen vonultak, az összeomlott és forra­dalmi Bulgáriában minden szem Sztambulinsz­­kira tekintett, a börtön­tartalékba helyezett politikusra, mint az egyetlenre, aki az orszá­got a végső összeomlástól megmentheti. Az első pillanatban úgy tetszett, hogy minden elveszü, és Sztambulinszki se segít. Bulgária, amely Európában a leghosszabb ideig, csaknem nyolc esztendeig viselt háborút, összetörve és megalázva, szinte a halál küszöbén hevert a győztesek talpa alatt. Bulgáriát mindenki le­győzte. Az erős antánt, egykori szövetségesei a még új szövetségese Németország is elfordult tőle, annak a haragjával, aki az egységes köz­ponti front megbontásáért neheztel. Hónapokig tartott Bulgária ájultsága, az ország álért­an feküdt, még a lélegzetvételét sem hallották Európában. Nem is nagyon tö­rődtek vele, mindenki el volt foglalva a maga bajával. És mégis a levert kisállamok közül ő volt az első, amely meggyógyult, talpraállt, munkához látott és megkezdte az élő, dolgozó embernek azt az egészséges gondolkodását, amely a friss, fiatal parasztnépeket jellemzi. A kis országok sorában az egy Ausztria, amely gyanennek a politikának a művészetével jutott el oda, hogy ma győző és legyőzött előtt ő a legrokonszenvesebb, de Ausztria, nem lévén parasztállam, de ipari ország, nem regenerálód­hatott olyan gyorsan, mint Bulgária. Hangsú­lyozni kell, hogy Bulgária ezt nem csupán népe testi frisseségének köszönheti, de politikusai elmebeli frisseségének is, köztük elsősorban Sztambutinszkinak. Így történhetett meg, hogy a megvert, elgyötört, szétomlott és megcson­kított Bulgária újra eleven tényező nemcsak a Balkánon, de az európai politikában is s Ausz­tria után őt vették fel másodiknak a népszö­vetségbe. A múltban a jó politika ismérve a siker volt. Ami sikerült, akár okos, akár ostoba po­litikus csinálta, jó politika volt. Ami nem sike­rült, lehetett akárminő lángelme munkája, rossz politikának bélyegezték. Akik a bolgár politikát messziről nézzük, látunk benne véres hibákat, rossz sakkdínzásokat, de rossz politikát alig. A bolgár politika mint balkáni politika, mindig készen állott a rossz eshetőségekre is és hogy volt egy Sztambulinszkija tartalékban, ez is ezt bizonyítja. Ez a Sztambulinszki most, miután elérte, hogy Bulgária tagja legyen a népszövet­­ségnek és visszaszerezze ellenségei rokonérzé­sét is, minden okosságával a további békepoli­tikán dolgozik. Nyilván van Bulgáriában is fáj­dalom, elkeseredés, elfojtott revansgondolat a vereség és az elszakított területek miatt, de Bulgária ezt nemes józansággal elnyomja és államférfiai még külön hangfogót tesznek ezekre az érzésekre: kifelé, befelé egyaránt tagadják, mert tudják, hogy ez az idő nem az indulatok élesztésére való, hanem a munkára. A felindí­­tott tömegekkel pedig minden egyebet lehet csinálni, de a műhelybe, a munkapadhoz visz­­szaküldeni nem lehet őket. Sztambulinszki ma már az egykori ellen­séggel, Romániával ül a fehér asztal mellett, ott érintik össze a kibékülés poharait. Sztam­­­bulinszki nagyon jól tudja, hogy Bulgáriának nemcsak távoli hatalmas ellenségeivel kell ki­békülnie, de főként legközelebbi szomszédaival, mert gazdasági érdekei ezekre utaljak. Lehet­séges, hogy Bulgária nagyon drágán, a revana­­gondolatnak két ízben való bukása után jött rá az egyedül lehetséges politikára, de az sem lehetetlen, hogy amit most cselekszik, tisztán politikai józanságának és éleslátásának bizony­sága. Akár úgy igaz, akár így, mindenképen üdvözölnünk kell Bulgáriát és okos politikusait, akik azt vallják, hogy egy ország bármilyen ki­csiny, a munka és a béke politikájával na­gyobbá és gazdagabbá tehető, mint harcias, kardesőztető készülődéssel. Amerika a francia beavatkozás ellen Amerika se helyesli Németország megszállását . Nem rész rész a párisi konferencián . A francia kormány, miután már ismeri az angol és olasz álláspontot a német leszerelés kérdésében, most Amerikánál tájékozódik, hogy megtudja, m­ilyen rendszabályokat helyeselnek arra az esetre, ha Németors­ág nem teljesítené a spaai határozatokat Az angol és az olasz kormány figyelmeztette a francia külügyi hivatalt hogy ha Németország nem is teljesíte­né a le­szerelési követelményeket, Fra­nciaország egy­előre ne nyúljon katonai rendszabályokhoz mert Olaszország ilyen akcióban semmi körül­mények között se venne részt, Anglia pedig csapatait, melyik Kölnnél­­-illanek, egy lépés­sel sem küldené előbbre. Kétséges az is, hogy Belgium résztvenne-e a katonai operációkban. Az angol és olasz álláspont ismerete mellett az utóbbi napokban jegyzéket intézett a francia kormány a washingtoni külügyi hiva­talhoz, hogy az amerikai álláspontról tájékozó­dást kapjon. Washington eddig még nem adott feleletet, de a beavatottak már tudják, hogy a washingtoni külügyi hivatalnak az a véleménye, hogy a spaai határozatoknak fegyveres erővel való kikényszerítése és a Ruhrvidék megszál­lása nem fedi az amerikai á­lláspontot. A fran­cia kormány ennek a kérdésnek a megvitatá­sára meghívta a párisi konferenciára Amerika képviselőit is. Amerika a meghívást visszauta­sította, mert mint pártatlan szemlélő akarja a lefegyverzés kér­dését figyelemmel kísérni, hogy kellő pillanatban é­letbavesse a kérdés elintézésénél minden befolyását. Townshed tábornok Lloyd , George keleti politikája ellen Lyon, jan. 11. Townshed tábornok a mezopotámiai angol csapatok volt parancs­noka, akit képviselővé választottak meg, a „Petit Parisien“ munkatársának a török hely­zetről a következőket mond­otta: A szövetségesek nem tartották tisztelet­ben azokat a feltételeket, amelyek mellett 1918 ban a törökök beszüntették az ellensé­geskedést. Görögországnak Törökország rová­sára a szövetségesek igen nagy előnyöket biz­tosítottak. A sevresi béke tarthatatlan és azon feltétlenül változtatni kell. Musztafa Kemal pasával sürgősen kell tárgyalni és mielőbb meg kell egyezni vele. Townshed tábornok egyébként a Török­ország elleni háború alatt Kat El Araarában a törökök kezére jutott, akik igen jól bántak vele Oroszország lemond Kame­­netz-Podolskiről Lyon, január 11. A moszkvai kormány közölte a lengyel kormánnyal, hogy Kamenetz- Podo­skót és a négy szomszédos kerületet ki fogja üríteni. A szovjet kormány ezeket a terü­leteket azért engedi át Lengyelországnak, hogy ezzel lerójja azt az aranytartozását, amelyet az előzetes békeszerződés értelmében fizetnie kel­lett volna. Anatole France kommunista Párisból jelentik : Anatole France csatla­kozott a kommunista internacionaléhoz. (Damian) Véres lázadás Vrangel had­seregében London, jan. 12. (Damian). Vrangel tá­bornok hadseregében általános lázadás tört ki. Az angol, francia és olasz tiszteket lemészá­rolták. A sereg fosztogatja a környéket és Konstantinápoly felé nyomul előre. Egy 2000 főnyi banda kivált a seregből és Rodostó felé vonult. A szovjet kormány készül a­ román béketárgyalásra Pária, Jan. 11. A .L'Humanité* * khietkeil moszkvai szikratáviratot közli. Az orosz szovjet kormány re­méli, hogy rövidesen kinevezheti azo­kat a delegátusokat, akik az eroat­­román békéről tárgyalni fognak. Szerbek és mont­eneg­ró­iak harca Milano, jan. 12. (Damian.) Podgoricán a mon­­tenegróiak Nikita király mellett tüntettek a szer­bek ellen. A szerb kormány a városban és környékén 300 montenegrói letartóztatott. Bieskopoliban a szerbek és m­ontenegróiak összeütköztek, aminek több halott és sebesült áldozata van. Részletek a francia szenátorválasztásokról Lyon, jan. 12. A szenátorválasztások nyugodtan folytak le, noha a legtöbb departe­ment-ban igen sokan szavaztak. Az eddigi eredményből ítélve nem lehet mondani, hogy nagy véleményeltolódás következett volna be. Ricard földművelési miniszter megbukott Finis­­tere-ben, ennek folytán le fog mondani. A szenátus radikális csoportjának vezéreit, Com­bes és Doumergue volt miniszterelnököket újból megválasztották. Az újonnan megvá­lasztottak közül van Paul Deschanel, volt köztársasági elnök és Jouvenal, a­­Matin­ szerkesztője. Politikai szempontból az eredmény a radikális irányzat megerősödését jelenti. Paris, jan. 12. (Damian). Richard föld­művelésügyi miniszter lemondott, mert meg­bukott a választáson. Paris, jan. 12. (Damian): A szenátus ked­den tartja alakuló ülését. Elnöke Leo­n Bar­geoist fogják megválasztani.

Next