Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)

1921-02-23 / 40. szám

Cenz.: V. Börse« CM dlolonvúr) 5(11. Idar 13 in Is­i­so­ki Szerda 1921 latsisz 25 Párisi levél " . Páris, február 19. .A háborút megnyertük, fontos hogy a békét is megnyerjük." Franciaországnak ez most a jelszava. A gloire mámora elfoszlott a „szerdai u­jconva" már Csak szimbólum, min­­denki a jövőért reszket, a Rajna túlsó padján egy szorgalmas, levert nép gyűjti erőit. Egy ■ómét közgazdász nemrégiben büszkén jelen­ tette ki: Harminckét milliárd évi munkaóra ez a német remény. Szabad e Franciaországnak a német re­generáció folyamatát mo. «Osztani, ha a politikai észszerű­ség szavát­a hallgat és nem a vak gyűlölet őrületére. Ám mindenfelé, par­lementben, sajtóban és az utcán szinte érezni lehet a félelemnek már patologikussá váló jelenségeit. Aggódva kérdezik, vájjon egy talpra­­állott Németország nem rejti e magában egy új katasztrófa veszedelmét, amely a négyéves francia szenvedés és heroizmus minden vív­mányért tönkre silányíthatja. Ez ez a gond, ez a bizonytalanság azt az érzést ébreszti az embe­rekben, hogy mindenképen biztosítékot kell sze­rezni a német ágaskodás ellen és ezek a bizto­­síítékok ne csak katonai természetűek legyenek. Fontosnak tartják e szempontból a Franciaor­­szág és Anglia között lévő viszony, továbbá Németország pénzügyi politikájának olyan ren­dezését, hogy az ne szolgáljon egyebet, mint a vállalt kötelezettségek teljesítését. Fontosnak találják még Németország belpolitikai alakulá­­tát is befolyásolni. A párisi konferencia intenzív munkája után a jóhiszeműek azt mondják, hogy az egy­séges fron­­l, az ideális antant ismét helyreállott. Kétségtelen, hogy a jóvátétel kérdésében teljes egység jött létre : Németország tartó­­k külön­böző adósságok törlesztése fejében évi 226 milliárd aranymárkát fizetni negyvenkét évig. Ez a plattform hosszas és bonyolult tárgyalások eredménye, amelyeknek során Franciaország beigazolta, hogy nem akar egyebet, mint Német­ország progresszív fejlődését saját jelzálog­követelésére átváltoztatni. Briand ezt a meg­­álnapodást beleszorította a jóvátételi köt­elezett­­ségek szakaszaiba. Kérdés, hogy mi célja volt Angliának Németországgal ? A bri­t politika elsősorban természetesen meg akarta fékezni a német túltermelést és az, iparban első helyre lendülő versenyképességét. A Nortcliff sajtó nagyon meg van elégedve az angol eredményekkel. Barthelemy ismert politikai tekintély, a külügyi parlamenti bizottság egyik legkiválóbb tagja, a a közelmúltban kimerte tanul­má­st közöl az angol francia viszonyról és többek között ezeket ,mondja k i ^ „Az ember nem mehet Londonban anél­kül, hogy utcanevek, műemlékek, a Themse partja és nagyobb terek elnevezései századok franciaellenes háborúit és versengéseit ne jut­­tatnák az ember emlékeze­tbe. Az angolok megszállották Calaist, háromszáz évig uralkod­tak Bordeauxban, az amerikai gyarmatok láza­dásakor mi támogattuk őket, mégis ők égették el Jean d’Arc­t és ők fosztottak meg bennün­­ket Indiától és Kanadától Úgy látszott, hogy a tragikus évek során a német gonoszság kö­vetkeztében az ellentétek felhői eloszlottak volna, de úgy látom, hogy most e felhők ismét tornyosulni kezdenek.* Aki mélyebben lát, észreveheti, hogy a francia angol szövetség pillérei valóban inogni kezdenek. Az ellentétek napról napra sűrűsöd­nek és félelmetesen következik az idő, amikor a korhadós folyamata megteszi a mega termé­szetes útját. Az angolok támadják a francia sajtót és a francia kormányt. Az Observer civil újság­a különösen hangoztatja az antant feloszlatás­ folyamatát és azt írja, hogy a bomlás folya­mata akkor kezdődött, amikor Millerand elba­­ ­r, 1 l,ueT vftpy neikuie Dérnél területre vonul be. Persze francia részen is igen sok dl­ionérvet vonultatnak fel. A francia­barát Northcliff sajtó — Times, Morningpost, Dady Mill mellett az angol újságok befo­­lyásos és tekintélyes része fran­ciaellenes maga­tartást tanúsít, vagy legalábbis merev semle­gességet. Sutherland ellenőrzése alatt álló és a miniszterelnök által befolyásolt sajtó szálka a franciák szemében. Az „Eveningpost" támadó tendenciával leplezte le a francia-lengyel meg­állapodásokat és a lengyel vereséget megérde­melt leckének minősítette. A „Manchester Guardian­ban" és a „Daily Newsban” Francia­ország az imperializmus, sovinizmus és katonai reakció központjának van feltüntetve. Angliában különben is igen sok befolyásos németbarát akadémikus él, akik annak idején Németország­ban jártak egyetemekre és a legtöbb felsőbb tanintézetben m­a is német szemináriumokat tartanak. Rendkívül sok politikai és gazdasági ellentét is merül fel a két nagyhatalom között Anglia külpolitikája ugyanis kereskedelmi jelle­get k öltött. A kereskedelem folytatására azonban elsőrangú szükséglet, hogy az országok között béke legyen. A múlt és első hat hónapjában Németor­szág Angliába 11896.000 font ezer cég értékben küldött árut, míg ugyan-­­kor Angolországból Németországba 24817.000 font sterling értékű áru ment A mérleg tehát Anglia előnyös hely­zetét igazolja. Ez Anglia politikai állásfoglalá­sának kritériuma. Németország gazdasági meg­szilárdulása, valutájának bonitása elsőrangú ér­deke az angoloknak. Hogy áll az ügy Francia­országgal ? A háború tít viruló francia megyét pusztított el, ezzel szemben Anglia földje, né­hány Zeppelin-támadástól eltekintve, érintetlen maradt; a francia ipar még mindig sínyli a pusztulás szörnyű következményeit, míg Angol­ország ipara a produktív munkát az egész vona­lon megkezdte. Franciaország férfilakosságának hatvan százalékát mozgósította, míg Anglia csak negyven százalékot. A világháborban Anglia 500 000 fiát vesztette, ezzel szemben a francia föld még mindig nem szívta föl két­­milliónyi emberének vérét. Anglia német táma­dás igen biztosítva van, Franciaország azonban még mindig tart tőle. Nem lehet csodálkozni, ha a két állam között rivalitás fejlődött. W.J. Mit várhat Németország Amerikától.... Bernstopff gróf az amerikai-német viszonyról — Harding elnök nem németbarát ” - Az UJ Cetet tudósítójától­­ • Hamburg, fdt.. 21. Gróf Bernstorff, aki a német amerikai bátora kitöréséig Német­ország washingtoni nagykövete volt, hosszabb beszédben ismertette Amerika és Németország viszonyát. Németországnak — mondotta gróf Bern­­storff — reális politikát kell csinálnia. A német kormánynak súlyt kell helyezni arra, hogy Amerikát megnyerje a k3x­­▼etltésre. Ez a közvetítés csak a gazdasági és pénzügyi kérdésekben remélhető, politikai segítséget Né­metország nem várhat Amerikától, mert A­melonzág még jobban elszegényedik és kép­telen amerikai vásárlásokra. Aki azt hiszi, hogy Amerika új elnöke németbarát, az nagyon téved. Az amerikai elnök csak egyet­len érdeket ismer: Amerika érdekét. Harding új népszövetséget akar alkotni, egy olyan népszövetséget, amely az egyes népek gazdaság­­szolida­itásán nyugodna. Amerikában szükségesnek tartják, hogy a két ország szoro­­­sabb és bensőbb gazdasági kapcsolatot kapjon. Arra nem lehet számítani, hogy Amerika újabban nagy kölcsönöket adjon. Financiális támogatást csak akkor lehet várni Amerikától, ha Az Egyesült Á Államok nem tudja befolyásolni Európa politikai fejlődését. De Európa gazdasági felépítése érdekli Ame­rikát, mert hszen ebben anyagi érdekeit kell felfedeznie. Amerikában a gazdasági pangás és az árucsere szünetelése miatt kereskedeelmi kö­rökben nagy a lehangoltság. Európa, főleg Németország csak ak­kur leas vásárlók épén ha a gazdasági viszonyok konszolidálódnak. Ezért kell Amerikának a szövetségesekkel szem­ben támogatnia Németországot, különben Iró­Oroszország elfogadta Románia feltételeit Moszkva, febr. 21. (Damiar.) Csicorrin orosz külügyi népbiztos megkapta a román külügy­minister jegyzékét. Caleneria egy nyilatkozatban ki­jelentette, hogy elfogadja az abban közölt feltételeket. Az angol-orosz árucsere Prága, febr. 21. A „Tribuna*-nak jelentik Hedingforsból. A pétervári „Pravda* közlése szerint Anglia és Oroszország között az árucsere a következő formában fog történni. Orosz keres­kedelmi szövetkezetet fognak alapítani tízmillió font sterling tőkév­é. A tőke felét Anglia, a másik felét Oroszország adja. A szövetkezet Európa békéjét az észszert­ béke teremti meg. Amerika és Japán között nincsenek már olyan éles ellentétek, mint a múltban voltak. Japán politikája súlypontját a Csendes Óceánról Kelet­­ázsiába, elsősorban Kínába helyezte át Amerikánál, jóindulatát és bizalmát csak úgy tudja megnyerni Németország, ha gazda­sági erőfeszítései mellett beltő politikájában is kitart a demokratikus köztársasági eszme fenn­tartása mellett. Amerika csak a köztársasági Németországban bízik és erre a biztosíték csak a középpártokra támaszkodó kormány lehet. elnökét az angol kormány jelöli ki Az intéző tanács igazgatója angol állampolgár lesz, melléje egy orosz állampolgárt osztanak be. Az intéző­tanács két tagja angol, kettő orosz. Az ellen­őrző szer­vezetben az oroszoknak többségük lesz. Oroszországból az árukat a külkeres­kedelmi népbiztosig szállója. Angliában a szövetkezet szabadon vásárol. A megkötött üzletekből két százalékot kap a szövetkezet, amelyet egyenlően osztanak el a két állam között. A szövetkezetnek úgy Angliában, mojot Oroszországban fiókjai lesznek. Pétervár az ellenforradalom kezében Kopenhága, febr. 21.(Damian.) A bolsevis­ták kísérletei, hogy Pétervárt visszafoglalják, neki sikerültek, a felkelők az egész várost birtokukban tarják.

Next