Uj Kelet, 1937. május (20. évfolyam, 99-120. szám)
1937-05-01 / 99. szám
«Otite in mim. N<T 224713/929. kiadóhivatal: Cluj, Str. Baron L Pop 19. Telefon: 861. előfizetési árak: Havonta 110, negyedévre 320, félévre 600, egészévre 1200 lej. Külföldre: Havonta 2, negyedévre 6, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hirdetések díjszabás szerint. Az ״ ÚJ KELET״ a transilvaniai és bánáti zsidóság egyetlen politikai napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a fonás megjelölésével engedjük meg. 5697. KV. UAR 20. INKEKET Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el ! — Kéziratok megőrzését és vállaljuk. Főszeri Ernő. Felelős I. Ferenc. Bucurest szegi Ernő, Strad Ara 5lej visszaküldését nem vesztő: dr. Martonzerkesztő: Jámbor 1 szerkesztő: Hatda Cobalcescu 52. Szombat 1937. május 1. XX. ÉVF. 99. SZÁM A munka maga május elseje, munkásünnep. Évről évre, mindig ezen a napon, a világ összes országaiban, Szovjet-Oroszországban éppen úgy, mint a hitlerista Németországban, munkásmilliók gyűlnek egybe, hogy rövid egy napon át emlékezzenek meg a munkáról, életük legfőbb valóságáról, mely érezhetővé és megfoghatóvá teszi egyéni létüket, az emberiséghez való viszonylatokat és mely a mindennapi kenyér jussát is jelenti egyben. De nemcsak munkás ünnep a május elseje.Ez a nap szabadság ünnep. Miért lenne Ünnep ez a nap, ha a fogalom mögött, hogy mirar, nem rejtőzne olyan eszmei tartalom, melynek lökőereje ünneppé emelte az agynak, izomnak és képességnek szentelt május elsejét? üres frázis maradt volna ez a szó, ha mögötte nem feszülne, soha el nem fojtható elevenséggel a munka jogának, amunka szabadságának gondolata. A munkát ünnepelni kell, mert a munka fogalma egyben jogot is jelent. Jogot, mely éppen úgy alapvető törvénye az emberiség életének, mint a megszületés és elhalás joga, amelyet nem lehet elvitatni senki emberfiától. Mint ahogyan jog maga az élet, ugyanúgy jog a munka. Ez vitathatatlanul és megcáfolhatatlanul, mint minden alapigazság. Milyen furcsa, hogy minderről beszélni és írni kell! A munka szabadságának jogát megmagyarázni és bizonyítani meddő kísérlet volna. Olyan nyilvánvaló, mint ahogyan nyilvánvalóan süt nyáron a nap és nyilvánvalóan virítanak és hervadnak el évről évre a virágok. De bizonyította-e eddig valaki is, hogy a munka joga elvitázhatatlan? Kellett-e ehhez valaha is érv, vagy meggyőzés? A munka jogát minden ország alaptörve- 0,1־ ben lefektették, együtt az önBZe a többi ■ emberi jogokkal. Mint ahogyan alkotmányunk 17-ik szakaszában lefektették, hogy: „Vallási és egyházi hitbeli, etnikai szár-mazásbeli és nyelvi különbség nem képezhet [akadályt a polgár és politikai jogok elnyerétére és azoknak gyakorlására“; vagy mint ahogyan az alkotmány 8. szaka- I* *jának második kikezdésében olvasható, hogy: „Az összes románok, etnikai származásra, nyelvi vagy felekezeti különbségre való tekintet nélkül egyenlőért a törvény előtt és kötelesek egyenlő mértékben hozzájárulni a „közterhekhez és adókhoz“; ugyanennek az alkotmánynak a 21. szakasza iktatta örökérvényű törvénnyé, hogy: ״ A termelés összes tényezői egyenlő véde- Ilemben részesülnek“; ennek a szakasznak második kikezdésében [pedig, hogy: ,,A munka szabadságát megvédi az alkotmány«. Meg kell emlékezni ma, ezen a vészterhes , május elsején erről a jogról. Fel kell kiáltaniezen a szabadságünnepen: a munka joga vehélyeztetve van. Vannak törekvések, amelyek meg akarják semmisíteni a 21. alkotmányszakasz második kikezdésének egyetlen mondatba foglalt törvényét: a munka szabadsága az alkotmány védelme alatt áll. Észzel a megsemmisítéssel vagy megkerüléssel egyidőben meg akarják semmisíteni vagy *1 akarják kerülni az összes többi alkotmányos jogokat, amelyeket fentebb idéztünk: a polgári és poltikai jogok és a törvény előtti egyenlőség szabadságát. Talán soha olyan szükségszerűen nem ün*epeit© ország a munka ünnepét, mint éppen ma. fco qgpa» ^ yym—,״״ ****s^t►■ די׳־׳ ragfwssfössi *abb korszak, ׳י* ^t־ss£> r יה?** *.' Paradoxszerű jelenséget kell ütnünk benne: n3»»4»*s5a*srf ^Az "elmet *irá^"tár^ad^ni válságból fellopakodott erők a munka gyász®apjává akarják átváltoztatni a munka busz*ek május örömünnepét. Május elseje sohasem volt egy nép ünnepe. A világ összes embereinek ünnepe ez, az ősz- 82**eké, akik a munka jogát maguknak követelik. Nem a mi banünk, hogy ezen az ün Kormányrepülők elsülyesztették az ״ Espanát", a felkelők legnagyobb hadihajóját Bilbaot is borzalmas kegyetlenséggel bombázták a német repülők Nemzetközi összefogás készül a felkelők ellen a kereskedelmi hajók védelmére BILBAO, április 30. A Bilbao körül dúló harcok, meilyek véres jelenetekkel az egész világ figyelmét erre a harctérre összpontosítják, ma óriási jelentőségű eseménnyel bővültek. Mint a Havas jelenti: a köztársasági kormány repülői elsüllyesztették az ,JEspana” nevű felkelőhajót. A Havas újabb santanderi jelentése szerint az Espana bombázása a kormány repülői által 9 4 5 órakor vette kezdetét. A hajót háromnegyed órán belül elsüllyesztették. A Valesco felkelő páncélos fedélzetére vette az Espana tisztjeit, de a legénységet sorsukra bízták. A santanderi hatóságok halászhajókat küldtek a helyszínére, amelyek felvették a szerencsétlenséget túlélőket. A felkelők legfontosabb hadihajójának elsüllyedéséről újabban ezeket jelentik: A Velasco határoló tüze miatt a Santanderbbe készülő Brora angol kereskedelmi hajó éppen el aka£t távozni, amikor megérkezett az Espana is. A parti hatóságok amelyek a kikötői párról szemlélték az eseeményeket, azonnal telefonáltak a kormány repülőterére, ahonnan pár percen belül több gép szállt fel és ritka pontossággal több bombát dobtak le. Az Espanát azonnal felibetalálták. A Velasco gyorsan elmenekült. Az Espana személyzete kénytelen volt a tengerbe vetni magát, mert a mentőcsónakok lebocsájtása lehetetlen volt. A Brora az Espana bombázása után sértetlenül folytatta útját Bilbao felé. Hatvanezer kormánykatona és 2000 ágyú védi Bilbaot Madridi jelentés szerint Bilbaot Mola közeledésének és offenzívája megkezdésének hírére már hetekkel ezelőtt rendkívül megerősítették. A várost mintegy 2000 ágyú védi, melyeket különböző stratégiailag fontos pontokon állítottak fel. A csapatokat a legmodernebb nehéz gépfegyverekkel szerelték fel. Vezetőik valamennyien kipróbált és a spanyol hadseregben szolgált tisztek. A város környékét uraló Sierra Mendoya hegyet betonfedezékekkel építették ki és ezeket a fedezékeket egy tizenöt kilométer hosszú földalatti futóárok rendszer hálózza körül. A védők létszáma 60.000 baszk ■katona, 6000 asturiai bányász és 2000 santandrei hegyilakó. A tengerfelőli védelem is tekintélyes, mert 4 tengeralattjáró, két gyors ágyúnaszád, 10 felfegyverzett kereskedelmi hajó és 100 repülőgép áll a kormány rendelkezésére. Nehézséget csak az élelmezés okoz, miért is elrendelték a hivatalos adagolást. Gyermekeket és asszonyokon bombáztak Bilbaóban is a német repülők A Reuter bilbaói jelentése szerint Bilbao városát tegnap délután 16 repülőgép bőmן bázta, amelyek a szemtanúk leírása szerint németeknek látszottak. Másik 22 bombatvető és 6 vadászrepülőgép, szintén német gyártmányúak bombázták tegnap délután Galdacano falut, amely 15 kilométernyire van Bilbaótól. Hatalmas mennyiségű robbanóanyagot és gyújtóbombákat dobtak le, amelyek 12 magánházat elpusztítotttak és nagyobb tüzeket okoztak. A repülőkről gépfegyverrel tüzeltek a rémülten menekülő lakosságra és kimélet nélkül kaszálták le a férfiakat, asszonyokat és gyermekeket egyaránt. A tengerparti zóna védelmére összpontosítják erőiket a baszk csapatok A madridi kormány hivatalos közleménye szerint mivel a felkelők folytatják felgöngyölítő tevékenységüket Eibár körzetében, a kormányerők visszavonultak a vezérkartól kapott utasításnak megfelelően, hogy az óceán partján levő állásaik körülkerítésének elejét vegyék. Az ellenség folytatja bekerítési kísérleteit a partmenti körzeteikben, Eibar városát használva fel kiindulópontul. A köztársasági csapatoknak sikerült biztosítani a csapatok zöme visszavonulásához szükséges óvintézkedéseket. Durango körzetében a kormányerők ellentámadásba mentek át és 17 foglyot ejjtettek. Tizenhárom felkelő katona, élén egy szakaszvezetővel jelentkezett a kormálycsapatoknál. Madridnál a felkelők ■ támadási kísérletét a Los Francezes-híd mellett meghiúsították. Toldeonál tüzérségi párbaj volt. ־(Folytatása a 12-ik oldalon) A**scr0t»i fcntma iMarira. Ez volt az a törvénykezés, amely a szombati munkaszünet vallási kényszerűségével szentelte meg a munkát. Ez adta a kötelező szünnapot a világ összes dolgozóinak, ez tette szentté a munka fogalmát még mielőtt párid kitalálta volna május elsejét. BARZILAY ISTVÁN népén vetődik fel parancsoló kényszerűséggel az a gondolat, hogy ennek az országnak min-den kisebbségi polgárára az elkövetkező napok súlyos lehetőségeinek tudata nehezedik. VILÁG TÜKRE Mit akar Anglia? Írta: Danzig Hiftiel .Amikor Hitler uralomra került, egy zsidó telekügynök beállított a telavivi börzére és igy szólott: Zsidók! Hitler kancellár lett, tíz százalékkal emelkedtek a földárak! A telavivi ügynök százalékra számította át a náci forradalmat és ösztöne nem csalt ezrével jöttek a német zsidók , és a földárak tényleg felszöktek. Ha a palesztinai sbörzeügynökök ösztöneire bíznánk magunkat, kész dolognak vehetnék Palesztina kanonizálását, illetve arab és zsidó államra való felosztását. A királyi bizottság állítólagos javaslatairól szóló hírek első következménye ugyanis az volt, hogy a tel avivi börzén — legalább is elméletben— emelkedni kezdett a telkek és házak értéke. (Ha kantonizálják az országot, vagy domíniumot kapnak a zsidók, urak lesznek ott. Ha urak lesznek, korlátlanul jöhetnek majd az új bevándorlók De nem lesz többé zsidó expanzió. A börze szerint tehát emelkedni fognak a földárak a zsidó ״ állam“ban.nem. Ezzel szemben Ben Gurion kijelenti az IAI. C. jeruzsálemi ülésszakán, hogy az egész ügy ״ spekulatív“ stádiumban van még. A ״ spekulatív“ jelző mindenesetre találó. Nem a börzére, hanem a politikai helyzetre. A félelmetes spekuláns azonban ez alkalommal nem a zsidó telekügynök, hanem az angolgyarmatügyi hivatal. Ott folyik most a nagy spekuláció és félő, hogy a zsidók börére. ---Ez a helyzet nyomasztó szignaturája. És még hozzá nem is lehet eligazodni a sok ellentmondás között, ami a felszínen mozgó politikai jelenségek között mutatkozik. Pontosan tudjuk, hogy mit akarnak az arabok. Ha a részletek tekintetében különböztek is a vélemények, tudjuk világosan, hogy mit akarnak a zsidók. De sem a zsidók, sem az arabok nem tudják, mit akar Anglia? !Az ország különböző részein kaszárnyákat építenek. Egyedül a haifai körzetben, félmillió fontot költöttek el az utóbbi időben katonai építkezésekre az angolok. A jól informált ״ Sunday ׳ Times" máris tudni véli, hogy Palesztinába akarják áthelyezni az egyiptomi angol katonai parancsnokságot. Az angol indokolás őszinte és egyszerű: ״ Palesztina a kulcs a Földközi־ tenger keleti medencéjéhez és az Indiába vezető úthoz a Szuezi csatornán keresztül Mit nem adna Olaszország Anglia palesztinai állásaiért?! Palesztina többet ér ma, mint egy tucat l Abesszinia és többet jelent a Földközi-tenger keleti sarkában, mint Spanyolország a nyugatiban." Angliának tehát kárpótlást kell találnia Egyiptomban elvesztett katonai pozícióiért a Szuezi csatorna mellett. Erre viszont a legalkalmasabb a csatorna túlsó partján fekvő Palesztina. Más szóval: Angliának fontosabb ma Palesztina, mint valaha. Nagyobb szüksége van erre a kis országra, mint eddig. Ezek a szükségletek viszont túlnőnek a népszövetségi mandátum megengedett határain. Az angol érdekeket és szükségleteket nem elégíti ki többé a mandátum, amely a szomszédos arab országok egyre növekedő önállósága miatt is halhatatlanná vált. (Az iraki és szíriai mandátum megszűnésével Palesztina maradt az egyetlen mariiatárius terület a Közelkeleten. Nem kétséges tehát hogy a mai palesztinai válság kezdettől fogva a Palesztinamandátum válsága volt.. És az is világos, hogy miről van szó voltaképpen: a mandátum kieseréséről olyan rezsimmel, amely kielégíti az angol szükségleteket. Két lehetőség volna erre: Palesztina korona gyarmattá (dominium) való nyilvánítása, vagy olyan „szerződéses“ viszony teremtése Anglia és Palesztina között, amilyen Irak s a brit birodalom, illetőleg Iníria és Franciaország között áll fenn, állami önállóságot ad Anglia az országnak és a szövetségi szerződéssel biztosítja saját katonai, stratég