Uj Kelet, 1937. május (20. évfolyam, 99-120. szám)

1937-05-01 / 99. szám

«Otite in mim. N<T 224713/929. kiadóhiva­­tal: Cluj, Str. Baron L Pop 19. Telefon: 8­61. előfizetési árak: Havonta 110, negyedévre 320, fél­­évre 600, egészévre 1200 lej. Kül­­földre: Havonta 2, negyedévre 6, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hir­­detések díjszabás szerint. Az ״ ÚJ KELET״ a transilvaniai és bánáti zsidóság egyetlen politikai napilap­­ja. Cikkeink utánnyomását csak a fonás megjelölésével engedjük meg. 5697. KV. UAR 20. IN­KEKET Bérmentetlen­­ leveleket nem fogadunk el ! — Kéziratok megőrzését és­­ vállaljuk. Főszeri Ernő. Felelős I. Ferenc. Bucurest szegi Ernő, Stra­d Ara 5­lej visszaküldését nem vesztő: dr. Marton­zerkesztő: Jámbor 1 szerkesztő: Hat­­da Cobalcescu 52. Szombat 1937. május 1. XX. ÉVF. 99. SZÁM A munka maga május elseje, munkásünnep. Évről évre, mindig ezen a napon, a világ összes orszá­­gaiban, Szovjet-Oroszországban éppen úgy, mint a hitlerista Németországban, munkás­­milliók gyűlnek egybe, hogy rövid egy napon át emlékezzenek meg a munkáról, életük leg­­főbb valóságáról, mely érezhetővé és meg­­foghatóvá teszi egyéni létüket, az e­mberiség­­hez való viszonylatokat és mely a mindennapi kenyér jussát is jelenti egyben. De nemcsak munkás ünnep a május elseje.­­Ez a nap szabadság ünnep. Miért lenne Ün­­nep ez a nap, ha a fogalom mögött, hogy mirar, nem rejtőzne olyan eszmei tarta­­lom, melynek lökőereje ünneppé em­elte az agynak, izomnak és képességnek szentelt má­­jus elsejét? üres frázis maradt volna ez a szó, ha mögötte nem feszülne, soha el nem fojtható elevenséggel a munka jogának, a­­munka szabadságának gondolata. A munkát ünnepelni kell, mert a munka fogalma egyben jogot is jelent. Jogot, mely éppen úgy alapvető törvénye az emberiség életének, mint a megszületés és elhalás joga, amelyet nem lehet elvitatni senki emberfiá­­tól. Mint ahogyan jog maga az élet, ugyanúgy jog a munka. Ez vitathatatlanul és megcáfol­­hatatlanul, mint minden alapigazság. Milyen furcsa, hogy minderről beszélni és írni kell! A munka szabadságának jogát meg­­magyarázni és bizonyítani meddő kísérlet volna. Olyan nyilvánvaló, mint ahogyan nyil­­vánvalóan süt nyáron a nap és nyilvánvalóan virítanak és hervadnak el évről évre a virá­­gok. De bizonyította-e eddig valaki is, hogy a munka joga elvitázhatatlan? Kellett-e eh­­hez valaha is érv, vagy meggyőzés? A munka jogát minden ország alaptörve- 0,1־ ben lefektették, együtt az önBZe a többi ■ emberi jogokkal. Mint ahogyan alkotmányunk 17-ik szakaszában lefektették, hogy: „Vallási és egyházi hitbeli, etnikai szár-­­mazásbeli és nyelvi különbség nem képezhet [akadályt a polgár és politikai jogok elnyeré­­­tére és azoknak gyakorlására“; vagy mint ahogyan az alkotmány 8. szaka- I* *jának második kikezdésében olvasható, hogy: „Az összes románok, etnikai származásra,­­ nyelvi vagy felekezeti különbségre való te­­­­kin­tet nélkül egyenlőért a törvény előtt és kötelesek egyenlő mértékben hozzájárulni a „közterhekhez és adókhoz“; ugyanennek az alkotmánynak a 21. szaka­­­sza iktatta örökérvényű törvénnyé, hogy: ״ A termelés összes tényezői egyenlő véde- Ilemben részesülnek“; ennek a szakasznak második kikezdésében [pedig, hogy: ,,A munka szabadságát megvédi az alkot­­mány«. Meg kell emlékezni ma, ezen a vészterhes , május elsején erről a jogról. Fel kell kiáltani­­ezen a szabadságünnepen: a munka joga ve­­hélyeztetve van. Vannak törekvések, ame­­lyek meg akarják semmisíteni a 21. alkot­­mányszakasz második kikezdésének egyetlen mondatba foglalt törvényét: a munka sza­­b­adsága az alkotmány védelme alatt áll. És­zzel a megsemmisítéssel vagy megkerülés­­sel egyidőben meg akarják semmisíteni vagy *1 akarják kerülni az összes többi alkotmá­­nyos jogokat, amelyeket fentebb idéztünk: a polgári és poltikai jogok és a törvény előtti egyenlőség szabadságát. Talán soha olyan szükségszerűen nem ün­­*epeit© ország a munka ünnepét, mint éppen ma. fco qgpa» ^ yym—,״״ ****s^t►■ די׳־׳ ragfwssfössi *abb korszak, ׳י* ^t־ss£> r יה?** *.' Paradoxszerű jelenséget kell ütnünk benne: n3»»4»*s5a*srf ^Az "elmet *irá^"tár^ad^ni válságból fellopakodott erők a munka gyász­­®apjává akarják átváltoztatni a munka busz­*ek május örömünnepét. Május elseje sohasem volt egy nép ünnepe. A világ összes embereinek ünnepe ez, az ősz- 82**eké, akik a munka jogát maguknak kö­vetelik. Nem a mi banü­nk, hogy ezen az ün­ Kormányrepülők elsülyesztették az ״ Espanát", a felkelők legnagyobb hadi­­hajóját Bilbaot is borzalmas kegyetlenséggel bombázták a német repülők Nemzetközi összefogás készül a felkelők ellen a kereskedelmi hajók védelmére BILBAO, április 30. A Bilbao körül dúló harcok, meilyek véres jelenetekkel az egész világ figyelmét erre a harctérre össz­pontosítják, ma óriási jelentőségű ese­­ménnyel bővültek. Mint a Havas jelenti: a k­öztársasági kormány repülői elsüllyesz­­tették az ,JEspana” nevű felkelő­hajót. A Havas újabb santanderi jelentése szerint az Espana bombázása a kormány repülői által 9 4 5 órakor vette kezdetét. A hajót háromnegyed órán belül elsüllyesztették. A Valesco felkelő páncélos fedélzetére vet­­te az Espana tisztjeit, de a legénységet sorsukra bízták. A santanderi hatóságok ha­­lászhajókat küldtek a helyszínére, amelyek felvették a szerencsétlenséget túlélőket. A felkelők legfontosabb hadihajójának elsüllyedéséről újabban ezeket jelentik: A Velasco határoló tüze miatt a Santand­erbbe készülő Brora angol kereskedelmi hajó éppen el aka£t távozni, amikor megé­rkezett az Espana is. A parti hatóságok amelyek a kikötői párról szemlélték az esee­ményeket, azonnal telefonáltak a kormány repülőterére, ahonnan pár percen belül több gép szállt fel és ritka pontossággal több bombát dobtak le. Az Espanát azonnal felibetalálták. A Velasco gyorsan elme­­nekült. Az Espana személyzete kénytelen volt a tengerbe vetni magát, mert a men­­tőcsónakok lebocsájtása lehetetlen volt. A Brora az Espana bombázása után sértet­­lenül folytatta útját Bilbao felé. Hatvanezer kormánykatona és 2000 ágyú védi Bilbaot Madridi jelentés szerint Bilbaot Mola közeledésének és offenzívája megkezdésé­­nek hírére már hetekkel ezelőtt rendkívül megerősítették. A várost mintegy­ 2000 ágyú védi, me­­lyeket különböző stratégiailag fontos pon­­tokon állítottak fel. A csapatokat a legmo­­dernebb nehéz gépfegyverekkel szerelték fel. Vezetőik valamennyien kipróbált és a spanyol hadseregben szolgált tisztek. A város környékét uraló Sierra Mendoya he­­gyet betonfedezékekkel építették ki és eze­­­ket a fedezékeket egy tizenöt kilométer hosszú földalatti futóárok rendszer hálóz­­za körül. A védők létszáma 60.000 baszk ■katona, 6000 asturiai bányász és 2000 san­­tandrei hegyilakó. A tengerfelőli védelem is tekintélyes, mert 4 tengeralattjáró, két gyors ágyún­as­zád, 10 felfegyverzett keres­­kedelmi hajó és 100 repülőgép áll a kor­­mány rendelkezésére. Nehézséget csak az élelmezés okoz, mi­­­­ért is elrendelték a hivatalos adagolást.­­ Gyermekeket és asszonyokon bom­­­báztak Bilbaóban is a német repülők­­ A Reuter bilbaói jelentése szerint Bilbao­­ városát tegnap délután 16 repülőgép bőm­­ן bázta, amelyek a szemtanúk leírása szerint németeknek látszottak. Másik 22 bomba­­t­vető és 6 vadászrepülőgép, szintén német­­ gyártmányúak bombázták tegnap délután Galdacano falut, amely 15 kilométernyi­re­­ van Bilbaótól. Hatalmas mennyiségű rob­ba­nóanyagot és gyújtóbombákat dobtak le, amelyek 12 magán­házat elpusztítotttak és nagyobb tüzeket okoztak. A repülőkről gépfegyverrel tüzelte­k a rémülten mene­­külő lakosságra és kimélet nélkül kaszál­­ták le a férfiakat, asszonyokat és gyerme­­keket egyaránt. A tengerparti zóna védelmére össz­­pontosítják erőiket a baszk csapa­­tok A madridi kormány hivatalos közlemé­­nye szerint mivel a felkelők folytatják felgöngyölítő tevékenységüket Eibár kör­­zetében, a kormányerők visszavonultak a vezérkartól kapott utasításnak megfele­­lően, hogy az óceán partján levő állásaik körülkerítésének elejét vegyék. Az ellen­­ség folytatja bekerítési kísérleteit a part­­menti körzeteikben, Eibar városát hasz­­nálva fel kiindulópontul. A köztársasági csapatoknak sikerült biztosítani a csapatok zöme visszavonulásához szükséges óvintéz­­kedéseket. Durango körzetében a kormányerők el­­lentámadásba mentek át és 17 foglyot ej­­j­tettek. Tizenhárom felkelő katona, élén­­ egy szakaszvezetővel jelentkezett a kor­­­­má­lycsapatoknál. Madridnál a felkelők ■ támadási kísérletét a Los Francezes-híd mellett meghiúsították. Toldeonál tüzér­­ségi párbaj volt. ־(Folytatása a 12-ik oldalon) ­ A*­­*scr0t»i fcntma iMarira. Ez­ ­ volt az a törvénykezés, amely a szombati­­ munkaszünet vallási kényszerűségével szen­­telte meg a munkát. Ez adta a kötelező szü­n­­napot a világ összes dolgozóinak, ez tette szentté a munka fogalmát még mielőtt párid kitalálta volna május elsejét. BARZILAY ISTVÁN népén vetődik fel parancsoló kényszerűséggel­­ az a gondolat, hogy ennek az országnak min-­­­den kisebbségi polgárára az elkövetkező na­­­­pok súlyos lehetőségeinek tudata nehezedik. VILÁG TÜKRE Mit akar Anglia? Írta: Danzig Hiftiel .Amikor Hitler uralomra került, egy zsidó telekügynök beállított a telavivi börzére és igy szólott: Zsidók! Hitler kancellár lett, tíz százalékkal emelkedtek a földárak! A telavivi ügynök százalékra számította át a náci­ forradalmat és ösztöne nem csalt­ ezrével jöttek a német zsidók , és a föld­­árak tényleg felszöktek. Ha a palesztinai sbörzeügynökök ösztöneire bíznánk magunkat, kész dolognak vehetnék Palesztina kanonizálását, illetve arab és zsidó államra való felosztását. A királyi bi­­zottság állítólagos javaslatairól szóló hírek első következménye ugyanis az volt, hogy a tel avivi börzén — legalább is elméletben­­— emelkedni kezdett a telkek és ház­ak ér­­téke. (Ha kantonizálják az országot, vagy domíniumot kapnak a zsidók, urak lesznek ott. Ha urak lesznek, korlátlanul jöhetnek majd az új bevándorlók De nem lesz többé zsidó expanzió. A bör­ze szerint tehát emel­­kedni fognak a földárak a zsidó ״ állam“­­ban.n­em­. Ezzel szemben Ben Guri­on kijelenti az IAI. C. jeruzsálemi ülésszakán, hogy az egész ügy ״ spekulatív“ stádiumban van még. A ״ spekulatív“ jelző mindenesetre találó. Nem a börzére, hanem a politikai helyzetre. A félelmetes spekuláns azonban ez alkalom­­mal nem a zsidó telekügynök, hanem az an­­gol­­gyarmatügyi hivatal. Ott folyik most a nagy spekuláció és félő, hogy a zsidók bö­­rére. ---­Ez a helyzet nyomasztó szignaturája. És még hozzá nem is lehet eligazodni a sok el­­lentmondás között, ami a felszínen mozgó politikai jelenségek között mutatkozik. Pontosan tudjuk, hogy mit akarnak az ara­­bok. Ha a részletek tekintetében különböz­­­t­ek is a vélemények, tudjuk világosan, hogy mit akarnak a zsidók. De sem a zsidók, sem az arabok nem tudják, mit akar Ang­­lia? !Az ország különböző részein kaszárnyá­­kat építenek. Egyedül a haifai körzetben, félmillió fontot költöttek el az utóbbi idő­­ben katonai építkezésekre az angolok. A jól informált ״ Sunday ׳ Times" máris tudni véli, hogy Palesztinába akarják áthelyezni az egyiptomi angol katonai parancsnokságot. Az angol indokolás őszinte és egyszerű: ״ Palesztina a kulcs a Földközi־ tenger keleti medencéjéhez és az Indiába vezető úthoz a Szuezi csatornán keresztül Mit nem adna Olaszország Anglia palesztinai állásaiért?! Palesztina többet ér ma, mint egy tucat l Abesszinia és többet jelent a Földközi-ten­­ger keleti sarkában, mint Spanyolország a nyugatiban."­­ Angliának tehát kárpótlást kell találnia Egyiptomban elvesztett katonai pozícióiért a Szuezi csatorna mellett. Erre viszont a legalkalmasabb a csatorna túlsó partján fek­­vő Palesztina. Más szóval: Angliának fontosabb ma Pa­­lesz­tina, mint valaha. Nagyobb szüksége van erre a kis országra, mint eddig. Ezek a szükségletek viszont túlnőnek a népszövet­­ségi mandátum megengedett határain. Az angol érdekeket és szükségleteket nem elé­­gíti ki többé a mandátum, amely a szomszé­­dos arab országok egyre növekedő önállósá­­ga miatt is halhatatlanná vált. (Az iraki és szíriai mandátum megszűnésével Palesz­­tina maradt az egyetlen mariia­tárius terület a Közelkeleten. Nem kétséges tehát hogy a mai palesz­­tinai válság kezdettől fogva­ a Palesztina­­mandátum válsága volt.. És az is világos, hogy miről van szó voltaképpen: a mandá­­tum kiese­réséről olyan rezsimmel, amely ki­­elégíti az angol szükségleteket. Két lehetőség volna erre: Palesztina koro­­na gyarmattá (dominium) való nyilvánítása, vagy olyan „szerződéses“ viszony teremtése Anglia és Palesztina között, amilyen Irak s a brit birodalom, illetőleg Iníria és Francia­ország között áll fenn,­ állami önállóságot ad Anglia az országnak és a szövetségi szerződéssel biztosítja saját katonai, stratég

Next