Uj Kelet, 1958. február (39. évfolyam, 2893-2916. szám)
1958-02-07 / 2898. szám
Három krízis húsz év alatt Az angol udvar és a közvélemény Az a hazafias pofon, amelyet néhány hónap előtt a jóhiszemű Lord Altrincham képére kentek, bevonult a történelembe. Nem mondom, középkori lovagi tornákon ejtett sebekre nagyobb tisztelettel nézett fel a közönség, de azért ennek a csattanó véleménynyilvánításnak legalább olyan visszhangja volt, mint egy megbokrosodott gyarmat fegyveres zendülésének. Ahhoz már hozzászoktak Albion szigetlakói, hogy az Union Jack védelme alatt navigáló Commonwealth-gőzös fedélzetén rakoncátlan utasok meghúzzák a vészféket, mert vagy ki akarnak szállni, (Ciprus), vagy Gána és Malaya példáján okulva, párnázottabb ülésre aspiráltak (Nigéria), de arra még nem volt példa, hogy egy márkás nevet hordó márki kikezdte volna az ezeréves birodalom ezeréves, legrespektáltabb közjogi intézményét, az udvart. Mert a fent említett főnemes megtette ezt, amikor arra vetemedett, hogy egy londoni folyóiratban ügyetlenül fogalmazott és még tehetségtelenebbül fűszerezett cikket között a királynő és környezete ellen. A kritika óriási feltűnést keltett. Az a kisebbség, amely maradéktalanul helyeselte a korhadt állapotok megváltoztatására irányuló törekvést, túltette magát a kétségtelenül merész dzsentri stílusbeli fogyatékosságán és azon a beidegződött szokáson, hogy az udvarral legalább is udvariasan illik bánni. Ezzel szemben az angol nép többsége felindultan utasította vissza azt a gyanakvást, hogy a királynőt megfosztották volna attól a hatáskörtől, amely magasztos feladata teljesítéséhez feltétlenül szükséges és ezáltal nem volna abban a helyzetben, hogy öntelt, maradi és népidegen tanácsadói által csírájában elfojtott tehetségét érvényesíthesse. Jóllehet ennek a hozzászólásnak a hátterében az uralkodói jogkör tisztázását célzó szándék húzódik meg, az illetéktelen, nagyképű kritika feletti megrökönyödés olyan nagy volt, hogy lázban tartotta az egyensúly helyzetéből különben nehezen kilendíthető angol közvéleményt. A polgároknak heteken át nem volt más, vagy fontosabb témájuk, mint annak az ügynek a megvitatása, amelyet a fiatal lord dobott felszínre, mert a problémában nem egy szenzációt hajhászó lap rendkívüli tudósítását látták, hanem világnézeti kérdést. Ha a királyi pár őszi tengerentúli látogatása nyomán felviharzó spontán lelkesedés beleitta magát az angolszász öntudatba, úgy feltételezhető, hogy ez a népszavazásnak beillő több mint rokonszenv a II. Erzsébet által szende gráciával megszemélyesített intézménynek szólt, amelynek az idők szellemének megfelelő makulátlan fennmaradásáért senki sem hadakozik hevesebben, mit a rövidéletű krízis elismerten jó — és (a markos inzultustól átmenetileg) da■ gadtképű előidézője. * Az, hogy az angolok dinasztia-hűségének misztikusan vallásos arányai vannak, az utóbbi húsz év alatt három kritikus esemény kapcsán nyilatkozott meg. Az első vihar VIII. Edward király 1936 december 10-én bekövetkezett lemondásához fűződik és hullámai olyan magasra csaptak, hogy szinte elsodorták a trónszéket. A hercegi pártütés kétessé tette a monarchia örökérvényűségébe vetett hitet. Bebizonyosodott, hogy Edward már trónralépése percében el volt tökélve arra, hogy oltárhoz vezeti Wallis Warfieldet, aid ..The heart has its reasons’׳ citen (Pascal egyik־ moralizáló írásának címét kisajátító) tavaly publikált memoárjában becsületesen bevallja, hogy a válását követő hónapokat kizárólag társadalmi érvényesülésének szentelte Londonban, amit az amerikai családja anyagi támogatásával megtoldott tartásdíj lehetővé tett. A viktoriánus idők önbizalomtól duzzogó légkörében sarjadt legénnyé Edward, bár minden lépésére őrmesteri fegyelemmel csőszködő apja, divatjármuk kaptafára szerette volna szegeini érzékeny, szabadságra és misemulasztó szórakozásokra vágyó lelkét. Megváltásszámba ment, amikor — felcseperedve — elvegyülhetett az osborne-i tengerészeti akadémia kadétjai között és valójában itt, majd később Oxfordban és az első világháború különböző frontszakaszain kialakíthatta jellemét és életelméletét. Hogy az eredeti elveknek nem volt foganatja, azt már walesi herceg korabeli könnyed, hajlékony modorú, hol Wilde-ra, hol Beau Brummell-re emlékeztető extravaganciája sejtette. Politikai nézete a felületesen értelmezett laissez-faire és a „mögöttem a vízözön” között ingadozott. A világuralomra törő berchtesgadeni várúr felé való elnéző hunyorgatása szintén távlatok és arányok iránti érzéketlenségét igazolja. Azt a szerepet, amelyre Edwardot évtizedeken keresztül előkészítették, öccse játszotta el helyette, meglepő ügyességgel és tapintattal, az atyai vezényszavak szellemében. Húsz év távlatából ma már megállapítható, hogy ha VI. György és hitvese hagyománytisztelő mértékletességgel és méltóságteljes szerénységgel nem állították volna vissza a királyság tekintélyét, az angol monarchia visszasüllyedt volna arra a szintre, amelyen 130 év előtt, a népakarattal dacoló IV. Vilmos uralma alatt alig hogy mozgott. Edward a ,,The Kings story” című, hét év előtt megjelent könyvében feltárja elhatározása hátterét. Az önvallomás, — minden színes, órabéri, fordulatos és szinkópás hangszerelése mellett — nélkülözi a drámai feszültséget kísérő rokonszenv, vagy azonosítási készség feltörését. Hogy a befejezett tények elé állítás alternatívája nem mentesíti a szereplőket a lelkiismereti cenzustól, annak ékes bizonysága az a körülmény, hogy Mrs. Simpson, aki nem ismerte a kényszer parancsát és képtelen volt felfogni azt, hogy magánügyei felett egyházi és világi hatóságok döntsenek, végül is kísérletet tett arra, hogy visszavonuljon. Ugyanakkor feltűnő, hogy könyvében egy szóval sem említi unokahúgának, Margaret hercegnőnek egy, az övéhez hasonló helyzetben való viselkedését. ★ Ki ne emlékezne a szép, életvidám princessznek a dél cég repülőezredessel való, operettlibrettókat megcsúfoló romantikus idilljére? Wing Commander Townsend aki csak piros vérét százszor kockáztatta Anglia és a korona védelmében, méltatlannak találtatott arra, hogy a társadalmilag felsőbb, sőt privilegizált osztályba léphessen. Margaret, néhány napi, kellő publicitással beharangozott lelki napfogyatkozás után, öröklött rangja mellett döntött, ami nem zárja ki azt, hogy továbbra is szeresse a polgári élet szalon — ha nem is udvarképes — örömeit, viszont ugyanakkor alkalmat nyújt arra is, hogy felséges nővére parancsára és a Court of St. James képviseletében Trinidadba, vagy Ork'sndba repüljön, valamilyen hivatalos ünnepségen. Írta: Naschitz Frigyes Ez volt az angol korona második számú, érzelmi természetű teherpróbája az utóbbi húsz évben, anélkül, hogy ״ coronalis thrombosis”hoz vezetett volna, mert a dinasztikus érdekek olyan erősnek bizonyultak, hogy az idejében felismert kór lappangási ideje alatt öszszetörhették a hőmérőt, ami kellő segédlettel, a kisebbségben maradt szerelempártiak csendes szipogásától kísérve, elindította a gyógyulási folyamatot. Lord Altrincham gondolatmenetébe valószínűleg ott csúszott be hiba, amikor az angol királyság társadalmi berendezéseket megszilárdító történelmi szerepeinek nem tulajdonított fontosságot. Pedig hogy ez így van, arra jellemző az az epizód, amelyről Trockij számol be emlékirataiban. A nagy forradalmár a század elején Leninnel egy londoni munkásgyűlést látogatott meg és nem akart hinni a fülének, amikor a buzdító-lázító beszédek befejeztével a tömeg spontán rágyújtott a God save the King-re. Senki sem tagadhatja viszont, hogy az udvartartás különböző funkcionáriusai közé elvegyülhetett néhány alkalmatlan, tehetségtelen, kivételezett haszonleső, akik komoly ellenszolgáltatás nélkül élvezik előjogaikat. Kérdés, hogy az udvarnak ezektől a végeredményben ártalmatlan protekciósoktól való megtisztítása indokolttá tette-e a szóbanforgó kínos közlemény közzétételét? Az, ami az aggódó fiatal lordot visszatarthatta attól, hogy lelkiismeretével megnemtámadási szerződést kössön, inkább az udvar elavult szokásokat állandósító stílusának, valamint annak tudható be, hogy II. Erzsébetben történelmi korok ideális I. Erzsébetet szeretné látni. Ebből csak a név és a történelmi kor egyezik. De a két dátum közötti 400 év alatt megváltoztak a követelmények is Egyébként az első számú panaszt a közvélemény suttogását elleső és a jogos kritikával szemben érzékeny udvar meglepő gyorsasággal orvosolta: a Buckingham Palace hivatal 108 közlése szerint 1959-ben megszüntetik az úgynevezett ״ presentation party”-kat. Hogy ez a jelentéktelennek tetsző hír milyen közelről érinti a patinás sziget hagyománytisztelő népét, azt a közleményt követő felszisszenés bizonyítja. A ״ presentation party” tudniillik a hűbérvilágnak az a maradványa, amely az osztálykülönbségek gyakorlati elmélyítését célozta. Ez abból állt, hogy 500 tizennyolc éves a születésbeli és a pénzarisztokráciához tartozó hajadon, hivatalosan nyilvántartott néven, debutantes (rövidítve: ..debs") minden év márciusában abban a kegyben részesült, hogy a királynő előtt hajbókolhatott. Ennek a fényes külsőségek között lepergetett, egész Angliát lázban tartó szertartásnak, letűnése mintegy jelképe annak az új szellemnek, amely kiszorította a trónteremből a feudális rendszer dohos levegőjét. A jövőben tömegfogadtatások csak kerti ünnepségek keretében lesznek lebonyolítva, amelyekre 8—9 ezer vendég kap majd meghívót. Hogy ezeket a garden partykat a közvetlenség szele fogja átlengeni, arra biztosíték az elmaradhatatlan amerikaiak fesztelensége, akiknek a kedvéért. — horribile dictu — egy ízben már meleg virsliket szolgáltak fel. Ezzel a lenézett ..hot dog” beosont a sujtásos libér(־)רר׳' állítatott lakóin(.sorfala között az udvarba. A korral lépés-tartás értelmi szerzője egyébként maga az edinbourgi herceg, akit a hűvös angolok meleg szívükbe zártak, annál is inkább, mert a trónörököst bajtársi, könnyed, demokratikus szellemben neveli, azonkívül fess és sportszerű. Altrincham második számú kifogása, vagy óhaja nehezebben teljesíthető, mert egyrészt személyi adottságok megváltoztatását célozza, másrészt időszerűtlensége folytán nem is fedné az angol nép többségének véleményét. Hogy az angol alattvaló mit vár uralkodójától, hogy milyen királynőt kíván tisztelni és szeretni, azt a közhangulatot kifejező ,,Times” egyik vezércikkében A szputnyikok, a kontinensközi rakéták és a holdba való repülés annyira lekötik a nagyközönség figyelmét, hogy alig szentel figyelmet a nagy versenyfutás hátterében szerényen meghúzódó ,,nemzetközi geofizikai évnek”, amely a nemzetközi tudományos együttműködés jegyében született, de mégis lendületet adott a hatalmi versenyfutásnak a világűr meghódításáért. Pedig a tudósok nemzetközi konferenciákat tartanak, hallatlan érdekességű új felfedezésekről számolnak be egymásnak és a mai politikai feszültség mellett hihetetlennek tűnő együttműködés alapján együttes erőfeszítást tesznek a föld és a világűr titkainak kifürkészésére. Meg kell állapítani, hogy a Szovjetunió és más kommunista államok nem kis mértékben járulnak hozzá tudásunk kiegészítéséhez és ugyanúgy adnak tudományos információt, mint ahogy örömmel veszik át a nyugati tudósok megállapításait. A szputnyikok által kifürkészett tudományos adatok feldolgozása még folyik, de az oroszok már közöltek egyes érdekes megállapításokat. Ugyanakkor Amerikában rakétákkal és léggömbökkel fürkészik ki a föld felső atmoszférájában uralkodó viszonyokat, így megállapították, hogy a föld külső légköre rendkívül híg, nehezen észlelhető gázok formájában többezer kilométernyire terjed, jóval messzebb, mint eddig hitték. A NAPFOLTOK A RÁDIÓ ELLENSÉGEI A múlt év júliusában megnyílt nemzetközi geofizikai évben résztvevő 64 nemzet tudósainak figyelmét elsősorban a nap és annak ki■ sugárzásai kötik le. A nap sugárzása okozza a villamossággal telített rétegeket az úgynevezett ionoszférában amely 80-tól 640 kilométer magasságig terjed a föld felett. Ezek a rétegek viszszaverik a rendes rádióadásokban használt középhoszszú és rövid hullámokat. A napfoltok, a nap kitörései pedig megszakítják a rádióhullámokat, befolyásolják a hajók és repülőgépek navigációs műszereit és valószínűleg szoros összefüggésben állnak a szélviharokkal, valamint az időjárás váratlan változásaival. Műszerekkel ellátott rakéták segítségével néhány hét előtt megállapították, hogy a nap kitörései, azaz fellángolásai folytán ezeken a helyeken tizenötszörösre emelkedik a hőmérséklet. A többmillió fokra becsült hőség úgy felhevíti a napot körülvevő gázokat, hogy azokból óriási mennyiségű röntgensugár indul ki. A sugarak a fény sebességével száguldanak a föld felé és ideprégzve megszakítanak minden rádióhullámot, nemrég megírta. A brit polgár nem az államháztartás és a politika berkeiben feltétlenül és döntő szóval jártas királynőt akar, hanem egy népszerű, kötelességtudó, méltóságteljes, fejedelmi megjelenésű és a haza üdvéért aggódó, bájos, mosolygó, egységre és összhangra törekvő asszonyt. Az angol "men of the street" nem azonosítja magát a skandinávok monarchikus vágyképével és nem szereti a kerékpározó királyságot. Az ő ízlésének az a fejedelmi életstílus felel meg, amely elüt a sajátjától. Nem akar kezet szorítani a korona birtokosával, hanem felnézni és visszamosolyogni rá. Ehhez kell mérnünk az angol és amerikai atomtudósok eredményeit a nehéz hidrogén atomjainak fúziója terén. A laboratóriumban öt-hat millió fokra becsült hőséget sikerült elérni, ami megközelíti a nap hevét. A lényeg azonban abban rejlik, hogy — egy másodperc töredékére — reprodukálták azt a kóserő-folyamatot, amely a nap fellángolásaiban játszódik le. Ezzel a tudomány erősen közeledett az ősenergia uralásához és az emberiség szolgálatába való befogásához. AZ AURORA TITKA Az északi fényt még Európában is látják néha, de a déli fényt inkább csak a sarkkutatók leírásaiból ismerjük, ősrégi természeti jelenség, de a tudósok csak most állapították meg, hogy a fény egyszerre jelentkezik az Északi- és a Déli-sark felett Amerikai tudósok pedig két hónap előtt kettős aurórát láttak, amely az egész amerikai szárazföldet áthidalta A színpompás jelenség tudományos magyarázata: a napkirobbanás sugarai által kilendített parányi testecskék összeütközése a föld felső atmoszférájával. A sarkvidékről kilőtt rakéták útján megállapították annak az energiának a jelenlétét, amely valószínűleg az aurórák okát képezi A kozmikus sugárzás kifürkészése volt a szputnyikok egyik legfontosabb feladata. Már megállapították, hogy egy hatalmas napkirobbanás után a föld felett 32 kilométer magasságban is mutatkoztak elektromossággal telített testecskék, míg eddig azt hitték, hogy a földtől 80 kilométernyire teljesen megszűnik a kozmikus sugárzás kihatása. Egyébként végre pontosan megállapították, mi az útiránya annak az állandó villamos áramlatnak, amelyet már régebben észleltek az atmoszféra felső rétegeiben. A tudósok azt gyanítják, hogy ez a sűrített, villamossággal telített áramlat csupán egyik része az egész bolygórendszerre kiterjedő áramlatrendszernek. AZ IDŐJÁRÁS A DÉLI SARKON A Sarkvidék felett úgy északon, mint délen, állandó villamosréteg van, amíg a magnetikus viharokat okozza. Ezt is csak most sikerült rakéták segítségével, kétséget kizáróan megállapítani. A réteg 56 kilométer magasságban van, öt kilométer vastag, de nem nagyon széles. Dr. Vivian Fuchs és Sir Edmund Hillary expedícióinak nagy segítségére volt az egész évre szóló időjárástérkép, amelyet most készítettek el első ízben a sarkvidékről. Az Antarktiszon elhelyezett 40 megfigyelőállomás együttműködé-se tette lehetővé a jeges földrész időjárásának megállapítását. Ekkor az is kiderült, hogy ezer kilométeres távolságban 70—80 fok eltérés mutatkozik a hőmérsékletben. Most Fuchs is hozzájárul annak megállapításához, hogyan, hol és miért keletkeznek a félelmetes sarkvidéki viharok.. ARAD GIDEON Feltárják a napsugárzás sitkait Tudósok nemzetközi versenyfutása az ionoszféra kikutatásáért Mike György kitűnő, szellemes könyve, az e helyen nemrég méltatott: ״ How to be an alien" finom adalék az angol polgár, az angol demokrácia hozzávetőleges megismerésére. Mert nem angol sohasem fogja a valódit hiánytalanul megérte•ni. ״ Semmi sem hasonlít Angliában a többi Európáha”, ezt irta 1763-ban Casanova Londonból és neki aztán igazán tudnia kellett... ,így vagyunk a modernizálást és tatarozást, valamint új eszményeket követeld lord Altrincham képére kent pofonnal is. Mert azt, hogy dilettáns cikke nyomán friss levegőt engedtek be az évszázados falak közé és hogy a közvélemény már nem is nagyon haragszik rá, mégis csak azt bizonyítja, hogy egészen rendes hazafi. Akkor miért verték meg? Sandburg, az ismert költő legújabb meséje így kezdődik: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy felhőkarcoló, mely olyan magas volt, hogy a két utolsó emeletét úgy építették, hogy helyéből kimozdulhasson Mert számolni kellett azzal, hogy szükség esetén utad engedhessen a holdnak." (Literary Digest, Boston) * A németországi Flanderno egyik lakosa nem volt hajlandó újszülött fiának nevet adni mindaddig, amíg a lakáshivatal nem utal ki neki megfelelő lakást. Száz márka pénzbírsággal sújtották, majd azzal fenyegették meg, hogy a gyereknek az anyakönyvvezetői hivatal ad hivatalból nevet, de csak akkor volt hajlandó abbahagyni a passzív rezisztenciát ,״ mikor a lakáshivatal hivatalos átiratban biztosította, hogy a közeljövőben megfelelő lakást fog számára kiutalni. (Neue Illustrierte. Kölni ★ A johannesburgi adóhivatal megállapította, hogy egy bennszülött bányász 1938 óta nem fizetett semmilyen adót és adóhátralékai több, mint 10 ezer dollárt tesznek ki Az adóhivatal megegyezett a késedelmes adófizetővel, hogy havi részletekben fogja tartozását lefizetni. A törlesztési terv szerint az utolsó részlet a 2122-ik évben esedékes. (Time. Csikágó) ★ ★ ★ Nagy emberek mondták Balzac. ..Ha meg akarod ismerni önmagadat, nézd, mit csinálnak mások és ha meg akarod ezeket érteni, úgy tekints saját szívedbe.'* Jean Jacques Rousseau I .Hossz jellemek semmi jóra sem alkalmasak, bármilyen is legyen az.” Cicero: ״ Ami erkölcstelen, sohasem használ még akkor sem, ha az ember elérheti általa, amit hasznosnak tart. Már az az elképzelés, hogy erkölcstelen dolog haszna• lehet, nagy szerencsétlenséget rejt magában.” Goethe: ״ Az a kormány a legjobb, amely megtanít bennünket arra, hogy önmagunkat kormányozzuk.” 1938N7 trj kelet 5