Uj Kelet, 1959. augusztus (40. évfolyam, 3347-3372. szám)

1959-08-03 / 3348. szám

Hogyan kezeljük az újfajta anyagokat? Már évek óta nap nap után találkozunk olyan is­­mert anyagokkal, amelyek keverve vannak szintetikus fonallal, gyűrhetetlenek, stb. A kérdés, hányan közülünk tudjuk helyesen kezelni eze­­ket az anyagokat, hogy meg­őrizzék friss és új kinézésü­­ket. A legtöbb anyag ma­­napság nem egyfajta fonal­­ból készült, hanem külön­­böző szintetik­us fonalak és természetes fonalak keveré­­ke. Ha nincs kezünkben a pontos használati utasítás az anyagot illetőleg, kezel­ jük úgy, mintha az egész anyag a finomabb fonalból lenne szőve. Például selyem­es nylon-keverék anyagot csakis egész langyos vasa­­lóval vasaljunk, mintha a legfinomabb selyemmel len­­ne dolgunk. (Tudnivaló, hogy a tiszta selyem érzé­­kenyebb a nylonnál.) Pár héttel ezelőtt a keres­­kedelmi minisztérium azzal a kéréssel fordult a textil­­gyárosokhoz, hogy minden anyaghoz, vagy ruhához mellékeljenek pontos hasz­­nálati utasítást, a kellemet­­len meglepetések elkerülésé­­re. A legjobb újfajta anya­­gok jól moshatók, hiszen fő­­leg azzal hozták piacra, hogy a háziasszonyok mun­­káját és tisztítási költségeit lecsökkentsék. Minden első mosás előtt próbáljuk ki el­­sősorban, hogy „nem fog-e” az anyag. Vágjunk le egy kis darabot, vagy a varrás­­nál, vagy a felhajtásnál és áztassuk be egy pohárka meleg, szappanos vízbe. Ha egy félórán belül a víz tisz­­ta marad, az anyag nyugod­­tan mosható. Ami a kész ru­­hákat illeti, előfordul, hogy a mosóanyagból készült ru­­hát más anyagból készült gallérok, gombok, övek stb., díszítik, és ezek miatt a mo­­sás lehetetlenné válik. Eze­­ket a hozzávalókat le kell bontani és a mosás után visszavarrni. Ha mosógép boldog tulajdonosai va­­gyunk, mielőtt kimosunk új ruhát, érdemes megvizsgál­­ni a varrásokat. Ha ezek gyengéknek látszanak, köny­­nyen bomlanak, térjünk vissza a primitív, kézzel va­­ló mosáshoz. Ügyeljünk a következő dolgokra: 1. Vasalás: Mindig lan­gyos vasalót és nedves ron­­gyot használjunk új hol­­miknál, amíg ki nem tapasz­­taljuk, hogy nincs rá szük­­ség. 2. Pecsétek: Érdemes a pecséteket, ha módunkban áll, mielőbb kivenni, mert minél tovább várunk vele, annyival jobban beleeszi magát a szintetikus anyag­­ba. 3. A gallérok, manzsetták, palm­ik, stb. a nylon, őrlőn és bakron ruháknál bam­a­­rabb piszkolódnak és külön kezelést igényelnek. Ezeket a helyeket a mosás előtt kü­­lön szappanozzuk be deter­­gens (zel­oldó) anyaggal, és könnyedén keféljük ki. 4. Mossuk gyakran a ru­­hát, mert az erősen piszkos anyag tisztítasa sokkal ne­­hezebb. 5. Ne csavarjuk a ruhát, csak könnyedén nyomkod­­juk ki belőle a vizet. Az el­­ütés után csavarjuk be könnyedén vastag törölkö­­■őbe. 6. Akasszuk a ruhát fa, vagy még jobb, plassztikkal bevont vállfára, amely nem fog. 7. Ha szőrös orion-anya­got mosunk, amikor már majdnem száraz, borzoljuk fel a szőröket egy tiszta, közepes keménységű kefé­­vel. Használati utasítások: gyűrhetetlen kattonból a pecséteket meleg víz segít- 4 IK­ Kelet 1959 VIII 3 segével vesszük ki, mossuk szappanpehellyel, vagy fi*­nom szappannal, meleg víz­ben és ne használjunk klór­­tartalmú fehérítőt. Ne ke­­ményítsük, meleg vízben öb­­lítsük és vállfán szárítsuk. Vasaljuk majdnem szára­­zon a fonákján, nem na­­gyon meleg vassal. Rayon-ból (műselyem) a pecséteket szappanos vízzel, vagy kémiai szerrel vesszük ki. Ugyancsak szappanpe­­hellyel, vagy finom deter­­genssel mossuk és csak op­­tikai fehérítőt használunk. Mossuk melegvízben és tö­­rölközőbe csavarjuk. Akasz­­szuk vállfára száradni, vagy ha az anyag nyúlik, szárít­­suk kifektetvi. Majdnem szárazon vasaljuk, kivéve a szaténszerű ragont, amelyet nedvesen vasalunk. A vasa­­ló ne legyen túl meleg ,s csak az anyag fonákján va­­saljuk. Orionból, dacronból és ny­­lonból ugyancsak szappanos vízzel vesszük ki a pecséte­­ket. Használjunk langyos vizet, kivéve a színes nylon­­nál, amelyet melegebb víz­­ben mosunk. A dacronnál nem szabad klórtartalmú szereket használni, öblítsük közepes melegségű vízben, ne csavarjuk és langyos vassal vasaljuk az oriont és a dacront. A nylont még langyosabb vassal kell va­­salni, mert különben végle­­gesen megsárgul. A dacront nedves rongy segítségével vasaljuk. Különben legtöbb­­nyire ezek az anyagok any­­nyira gyűrhetetlenek, hogy alig kell vasalóval hozzájuk nyúlni, kanálka tükröt. A vízbe amelybe• a halasedényt mossuk, tegyünk egy kis szelet citromot. Hagyma is fokhagyma­­evés utó• dil­usuk ki szán­­kát, szös feketekávéval. Legyünk üdék és illatosak Nincs borzalmasabb do­­log, mint egy nyári autó­­busz. Nemcsak a meleg te­­szi kellemetlenné, hanem a különböző izzadtságszagok, amelyek a meleg miatt még fokozódnak. Valljuk be, a nő jobban izzad, mint a férfi és így kétszeresen kell ügyelnie magára. Az első ellenszer: kánikulában leg­­alább kétszer tussoljunk és lefekvés előtt dörzsöljük be egész testünket egy alkoho­­los mosdókeztyűvel. A hón­­aljunkat legalább egyszer egy héten epiláljuk, mert a szőrzet melegít és jobban izzad tőle az ember, nem beszélve az esztétikai szem­­pontról. Azonkívül nyáron nélkülözhetetlen egy jó iz­­zadtság elleni szer, amelyet a hónaljnás tussolás után alkalmazunk. A cipőbe hintsünk talk­­púdert, sőt ha szükségesnek tartjuk, tussolás után a tes­­tünket is behinthetjük. A lakás Elmúltak azok az idők, amikor minden háznak meg volt a maga sajátos illata: levendula, piskóta, frissen­­sült kenyér, rózsa és ki nem emlékszik a nagymama szo­­bájának különleges, édes il­­latára? Ma az új, kicsiny la­­kások mészszagúak, majd később flit-szagnak, ahol­­ gyerek van, ott befészkelő­­­dik a bébik speciális illata. Bár ez ma már egy kissé komplikált, de mégis adjunk lakásunknak saját, egyéni illatot. Ha parfümöt használunk, permetezzük be hetenként egyszer szobánkat, így meg­­tartja az illatot. Az ameri­­kaiak autógummija fenyőfa­­illatú, a tinta érett gyü­­mölcs illatú, a bankban a pénzszámlálók gummigyü­­szűje tavaszi illatot áraszt a bankjegyekre, bár a pénznek nincs szaga ... A szekrényekbe akasszunk levendula, vagy fenyőillatú zacskókat És a W. C.-be akasszunk kis szagtalanító dobozokat. A cigarettafüst ellen gyújtsunk gyertyát, a füst és a dohányszag eltűnik. A vízben, amelyben káposztát, karfiolt, vagy kelkáposztát főzünk, rakjunk be kenyér­­héjat, elveszi a kellemetlen szagot Ha halat sütünk, egy má­­sik lángon olvasszunk pár Köall: RUDER - MATMOR KATI ASSZONYOKAT - - .. . . ■■■■-- ־ ■ —י A világháború óta nélkülözött, kiváló ávéfajtákban válogathat ismét! Naponta i­­­e­n­t pörkölve és darálva STERN Tel - Aviv, Karmel 81 33­0 Havat László utijagyzatal. A sevillai borbély Sevilla, julius A cégtáblára ezt írta ki: ״ FIGARO”. Megkérdeztem, mit tud róla? Egy opera. Miről van szó benne? Nem tudja. Miféle ember az a Fi­­garó? Nem tudja. Akkor miért választotta cégérnek? Egy angol tanácsolta neki. Délelőtt, ha nem ivott 90- kát előző éjjel, kinyit egy félórára. Azután következik az elengedhetetlen Bzieszla. Ez nála hatig, vagy hétig tart. A nagy forgalom esti tizenegy után kezdődik. Ha éjjel kettőkor megyek be hozzá, már kicsit részeg, mert a legtöbb vendég meg­­hívja borotválkozás után, ide szembe, a kocsmába. A falakon corridák (bika­­viadalok) plakátjai, híres matadorok fényképei, újság kivágások. Emlékszem, Bu­­dapesten egymásután négy borbélytól kellett kimarad­­nom, mert mindegyik a lab­­darúgásról akart beszélget­­ni. Figaró a bikaviadalokról beszélget. Ez önmagában nem lenne baj, mert a téma érdekel. Csakhogy a borbély nem éri be beszéddel. Bo­­rotválás közben be is mu­­tatja a legutóbb lezajlott viadal főbb mozzanatait, ahogyan történtek és azu­­tán, ahogyan kellett volna, hogy történjenek. Amíg a szappant keni, aránylag nyugodtan és hig­­gadtan regisztrálja az ese­­ményeket. Azután megfeni a kést és a penge villogása tűzbe hozza. Lehúzza a ha­­bot fülemtől államig. Ebben a pillanatban ér elbeszélé­­sében odáig, hogy a matan­dór, miközben balkezével a muletával (vörös kendő) manipulál — itt lerántja nyakamról a kendőt és lo­­bogtatni kezdi a képzeletbe­­li bika felé — jobbkezével felemeli a kardot — fenye­­getően emeli felém a borot­­vát, mert én vagyok a bika és a borotva a kard — és belédöf, pontosan a nyak­­ízertnél. Kezével kitapogat­­ja nyakamon a helyét és a borotva végével bökdösi, így történt. Persze, ha ő van az arénában... Majd ő megmutatta volna, hogyan kell csinálni. Nála nem hal­­doklott volna a bika két és fél percig, ő így csinálta volna: mozdulatlanul áll, lábait összeszorítva és las­­san félkört­ör le testével. Jön a bika. Gyorsan előke­­res a fiókból egy második borotvát, mert a bikának két szarva van. Feje fölé tartja a késeket, most ő a bika. Jön. Neki a széknek, könyökével belevág az or­­romba. Bocsánat. Tetszik érteni, ugy­e, hogy mit gon­­dolok? Nem lett volna sza­­bad hátralépni! A hab persze megszárad közben, újra kell szappa­­nozni. Alig kente fel, eszébe jut egy újabb mozzanat. — Képzelje csak, uram, az a marha picador... Amikor a bika nekiugrott a lovának, ahelyett, hogy bevágta vol­­na a botokat és teljes testé­­vel ránehezedett volna — itt a fejemre nyomja a borotva nyelét és ráfekszik — és addig nyomja, amíg a nyak­­izom át nincs vágva — ke­­ményen ütögeti a fejemet a kés tompa végével — az a kövér disznó egyszerűen hátralép a lóval és helyet ad a bikának, hogy nagy svunggal ugorjon neki a ló­­r­ak. Bum! Nekilendült a széknek és fellökött. Az utolsó pillanatban kap el, amikor már félig a földön vagyok. Új habot ken fel. Lehúzza azt a részt, melyet már két­­szer lehúzott. — És Ortega? Az is megéri a pénzét, mi? Lássa, amikor letérdelt és azt a látszatot akarta kel­­teni, hogy a bika súrolja a szarvával — Figaro persze letérdel, elkapja kezemet és végighúzza mellkasán, mint­­ha a bika szarva lenne — látta, mit csinált az a pokt­­rén? Egészen hátrahajolt, hogy könyöke majdnem a földet érte. Figaro a földön térdel, felsőteste hátrahajlik, majd­­nem a földig, vonaglik, köz­­ben a két késsel hadoná­­szik. Hatan várakoznak. Az egyik vendég, csendesen, de határozottan, már harmad­­szor mondja: ״ Sietek. Na­­gyon sietek." A borbély felugrik. Le­­csapja az egyik borotvát, a másikkal arcom felé köze­­lít. És nekem panaszolja felháborodottan: ״ Hát le­het így dolgozni, ha állan­­dóan zavarják az embert?!” Amnesztia Olaszországban (Reprinted o y ctiimuie■ from TIME, Tbe Weekly Newemagazine, copyright TIME Inc. 1958.1 A történelem egyik ironi­­­ja, hogy azon a földön, ahol valamikor a rómaiak meg­­vetették a nyugati világ igazságszolgáltatásának a■ alapjait, utódaik, a modern Olaszország jogászai, a világ egyik legkomplikáltabb és legnehézkesebb tör­vény rend­­szerének kátyújába süllyed­­tek. A bírók, akiknek kezeit K. e. 450-ig visszamenőleg a Cézárok, Hadriánuszok és Justiniánuszok precedensei kötik meg, s akiket egyrészt még a Napóleon-kódex ma­­radványai, másrészt még a fasiszta törvények kisért♦­­nek, tehetetlenül nézik az akták feltornyosulását. Az ügyek éveken át húzódnak és a börtönök megtelnek a tárgyalásra várakozó fogy■ lyukkal. Az orvosság: idő•»■ kénti amnesztia ״ A történelem során n nem­­nek rezsimek szigorát” — mondotta a múlt héten egy, olasz ügyvéd — ״ kétféle ״·״• bón enyhítették. Az egyik » királygyilkosság volt. A mé­­sik — az amnesztia, az ural­­kodó kegyének ajándéka. Pillanatnyilag ismét amnesa*­tia korszak van, tehát az el­­következő hat hónapban hagyja gazdátlanul a kocsi­ját és tartsa a kezét a pénz­tárcáján.” Az 1945 óta negyedik a«*» János amnesztia értelmében, amelyet Giovanni Grondio elnök a múlt héten emel törvényerőre, mintegy tizenn­­ötezer elitélt bűnöző és kö­­zel százezer „vizsgálati fog­ ságban” várakozó gyanúsí* tott sétált ki szabadon Olaszország börtöneiből. A megkegyelmezéstől eltérői­eg, amely a büntetést engedd el, az amnesztia a bűntett elkö­­vetésének még a tényét is eltörli. A múlt héten amnesz­ tiát kapott bűnözök kategór i­ájában vannak rágalma­­­zók, közönséges tolvajok, adócsalók, olyanok, akik az államfőt sértették meg, műg kedvelő bűnözök, akiket két évi elzárásnál kevesebbre ítéltek és — ami a legtöbb vitára adott okot — kommu­­nisták és fasiszták, akiket az 1943—46 közötti kaotikus évek alatt elkövetett politi­­kai bűnökért ítéltek el. Bár a politikai bűnösök az am־־ nesztiát nyerőknek csupán két százalékát teszik le, olyan egyéniségek vannak­ közöttük, mint Moranino, » ״ Vörös ördög”, aki a vas­­függöny mögött kapott ma* nedéket és két kommunista, akik részt vettek a dongói híres aranyrablásban.. A régi időben, az abszoltra tista kormányok, a közhan* gulat lecsillapítására, nagy pompával rendezték meg az amnesztia-osztást. De a m׳ o• dem Olaszországot a jelen­­legi törvények alapvető igazságtalansága és a bö•»* tanok túlzsúfoltsága ke«»• tett­e gesztusra. Bár _ az 1948-as olasz alkotmány alatt bevezették a ״ habe«• corpus”־ t ée minden állam­­polgár ártatlannak tekinten­­dő mindaddig, amig bűnödő­sége nincs bebizonyítva — az elavult procedúrák s akad tény következtében, hogy a birók többsége a fasiszta re­­zsim alatt tett szert joggya­korlatára — a gyanúsíto** tak gyakran évekig várnak a börtönben perük sorra­­kerülésére. Mint azt egy olasz ügyvéd a múlt héten megjegyezte: ״ Az am­neen­tia egy olyan betegséget *** vosol, amelynek, eredetileg, elő sem kellene forduladn?* KERESZTREJTVÉNY 553 Vízszintes:­­ Az örmény felvidék legmagasabb hegye. Az özönvíz után Noé bárká­­ja itt ért földet. 5. 1850 mé­­ter magas hegység Szibériá­­ban, a hasonnevű tó part­­ján. 9. összeállít. 11. Héber nekem. — 12. 350 kilométer hosszú lánchegység Észak- Iránban, a Kaszpi-tó déli partján (CSU). 13. Nép hé­­berül. 15. Addig jár a kút­­ra, mig el nem törik. — 17. Látószerv. 20. R. D. O. 21. Antilopféle emlős Kelet-Afri­­kában. Húsa ízletes. — 23. Diákétkezde keverve. 25. A rendes időszámítás szerinti második évezredben utolsó­­nak bevándorolt görög törzs. 26. Héber számértékben a. m.: 40 - 50 - 400 - 200. — 27. Ebben van országunk jö­­vője. — 28. John Logie.. skót feltaláló (1888—1940). A televízió pionírjai. — 29. Francia válogatott, előkelő társaság eredeti fonetikával. 31. Olaszországi folyó Apeo­­nino félszigeten. 32. Ékezet­­tel gólyaalkatú gázló madár. 34. Az első gyilkosság áldo­­zata. 35. Francia orvos, a francia forradalom egyik ve­­zére, az ״ Ami du peuple” szerkesztője. 37. Minden szi­­lárd ásvány vagy kőzet.­­ 38. Szíriai hegység a Föld­­közi-tenger mentén. 39 Hé­­ber világosság. 41. Sokszor szerencse, de legtöbbször küzdelem eredménye. 43. Bel­­ső-ázsiai 5 ezer m. magassá­got meghaladó hegyvidék a Plaidam és a Gobi sivatag között. 44. Meredek hegyvo­­nulat Kisázsia déli részén. Függőleges: 1. Hegység Észak-Afrikában. 2.... ovo. 3. Német hideg keverve. 4. Izraeli hegy. 5. A hüvelye­­sek családjába tartozó nö­­vénynemzetség. 6. Német te­­hát. 7. Készpénz. 8. Viasza: Izraeli hegység. 10. Ameri­­ka nyugati oldalán végighú­­zódó és az Anktartiszon is folytatódó lánchegység ösz­­szefoglaló neve. 14. Betű­­pótlással európai hegylánc 16. Két szó: 1. Izraeli szob­­rász, 2. becézett női név. 18. Ékezettel, énekes héberül. 19. Földalatti villamos vasút. 21. Vissza, Európa legmaga­­sabb hegysége. 22. ... sai­­son, francia holt idény. 24. Magánhangzótlan héber lá­­zadás. 25. Német névelő. 28. Erdős hegység Bulgáriában, 30 szorosa közül nevezetes a Sipka szóróé. 30. A Kau­­kázus legmagasabb hegye, utolsó kockában dupla hang­­zó. 32. Jean . .. nagy fran­­cia filmszínész. 33. Francia festő. 1832-1888. Sokáig a francia impresszionista zérének tekintették, man hegedűművész kt. ״zt­­neve. 36 Tan. 40. Puha fém. 42. Cipész szerszám. •­ NYEREMÉNYKÖNYV | Justh Zsigmond: FAIMUS HEGYEK UIKEIET ־־ sssr:״ . *'APU.SIP ^ Nfrvr ____________________________________________________ Clin:..................... ....................................................... Mit ?»• a vilatj»«*.tó AZ 55. SZ. KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE VÍZSZINTES: 1. TIGRIS, 6. GANGES,­­ 13. BALATON 38. ORINOCO, 43. VARDAR, 44. ARAUCA. FÜGGŐLEGES: 1. TEVERE, 8. SZAJNA, 10. JANGOBA KIANG, 14. ZAMBEZI, 12. SENEGAL, 38. VOHKSE, 30. LADOGA.

Next