Uj Kelet, 1965. január (45. évfolyam, 4999-5024. szám)
1965-01-25 / 5019. szám
I ügyeletes gyógyszertárak Tel-Avivban Dr. Kohlberg, Allenby 23, tel: 55535. Frenkel, King George 28, 223721. Jehuda Halévi, Rd. Jehuda Halévi 91, tel: 615159. Merkáz Hácáron, Ben Jehuda 200, tel: 242523. JeruzsálembenLibent, Heh. Hámelech David. tel: 24856. MJ fánRaraham, Arlozorov 29, tel:2974. ■ ... ! ■ A század legnagyobb halottja***********************************************************************************************************************| Churchill — korának szimbóluma Ha az utánunk következő nemzedékek igazi nagyságot akarnak majd keresni a mi furcsa évszázadunkban, illetve ■ annak első felében, ezt kétségtelenül Winston Churchillben fogják maradék nélkül megtalálni. Talán egész a görögökig és a rómaiakig kell visszamenni hogy hozzá hasonló nagyságot találjunk. Egész biztos azonban az, hogy még a rómaiak és a görögök is eltörpülnek mellette, ha meggondoljuk, hogy milyen óriási volt az az aréna, melyben Churchill történelmi szerepet játszott. Franciaország eleste 1940-ben teremtette meg azt a háttért, melyben Churchill nagy írta: XIr. Feuerstein Emil sága a maga teljes egészében kibontakozhatott. Aki hallotta remek, cizellált beszédeit az angol rádióban, az akkori történelmi napokban, sose fogja azt elfelejteni. Azon egész kevesek közé tartozott, akik nemcsak történelmet csináltak, hanem azt meg is írták. Júliusa Caesar tartozott ezek közé. Leigázta Galliát, aztán leült és megírta a „De bello Gallico”-t. Churchill levezette a világ legnagyobb háborúját és megírta annak történetét. vet ír az első világháborúról. Lord Balfour a következőképpen definiálta ezt a művet: „Winston brilliáns autobiográfiája, melyet úgy állít be, mintha világtörténelem lenne ...” A pátosz és a száraz stílus Egy amerikai újságíró egy érdekes és jellemző részletre mutatott rá Churchillel kapcsolatban. Az átlagműveltséghez tartoznak Churchill 1940—41-ben tartott beszédei. Dörgedelmes pátosz áradt szavaiból. Remekül megfogalmazott mondatok. Lenyűgöző gonddal összeválogatott szavak... (Nem véletlen, hogy az irodalmi Nobel-díjat ítélték oda a nagy harcosnak.) Nézzünk utána, hogy miképpen közölte a győzelmet 1945 május nyolcadikén? Egyszerű mondatok, melyeket bármely hivatalnok megfogalmazhatott volna: „Tegnap hajnalban, két óra 41 perckor, aláírta Jodl tábornok, a német főparancsnokság nevében a feltételnélküli megadásról szóló dokumentumot. Ezzel a német háború véget ért. Éljen a király.” Háromszor megbukott a katonai akadémia felvételi vizsgáján Winston Churchill nem kezdte „lent”. A híres Blenheim palotában látta meg a napvilágot 1874-ben, már az apja is lord volt, a malboroughi herceg harmadik fia, akinek politikai karrierje 1886-ban érte el csúcspontját, amikor Lord Salisbury kormányában pénzügyminiszterré választották. Anyja amerikai származású volt, a New York Times főszerkesztőjének és tulajdonosának lánya. A kis Winstonról senki sem hitte volna el, hogy ilyen magas kort érhet meg, nagyon gyenge lábon állt, azonkívül még dadogott is. A híres Harrow iskolában nevelkedett 12 éves korától kezdve. Latinban olyan gyengén állt, hogy egy teljesen üres lapot „nyújtott be” a vizsgán. A lord apa azt hitte, hogy elsőszülött fiából legalább ügyvéd lesz, a rossz iskolai bizonyítványok alapján könnyebb karriert indítványozott — legyen belőle katonatiszt. Azonban még itt is komoly nehézségek merültek fel, mert Winston háromszor bukott meg a katonai akadémia felvételi vizsgáján. Ez volt a sorsa minden idők egyik legnagyobb hadvezérének. Negyedszer is azért ment keresztül a vizsgán, mert súgtak neki, és mert vak szerencséje volt. Érdekes, hogy az akadémián kitüntette magát és 1894 decemberében osztályának 150 növendéke közt a nyolcadik helyet foglalta el. A fiatal katonatiszt a harctéren akarta megtanulni a háború szabályait, nem az iskolapadban, ő volt a huszadik század első haditudósítója, mert Kubából, ahol harcolt, riportokat küldött a londoni Daily Graphicnak. Aztán Indiában találjuk, ahol a katonai szolgálat és a pólózás közt Platót olvasta. Szudánban harcol és . .. könyveket ír a hadszíntérről, sőt még arra is van ideje, hogy egy regényt „elkövessen”. Indul a politikai karrier is mert Churchillnek egy karrier sosem elég, ez a harmadik, a katonaság és az ívás mellett. Itt is gyenge a kezdet. Churchill megbukik. Részt vesz a búr háborúban, fogságba esik, kiszabadul. Harminc évvel később írja meg akkori viszontagságait. Visszatér Angliába, ezúttal beválasztják a parlamentbe, ahol 1901 elején tartja első beszédét. 1904-ben faképnél hagyja a konzervatívokat és átpártol a liberális oppozícióhoz, melyhez húsz éven át maradt hű. 34 éves korában miniszter lesz. Az első világháború előtt három évvel az admiralitás első lordjának nevezik ki és ő készíti elő Angliát a háborúra. Furcsa miniszter ez. 1916-ban bevonul és harcol, azonban a közben miniszterelnökké választott Lloyd George hazarendeli, mert nincs elég muníció és az ő véleménye szerint csak Churchill képes a probléma megoldására. Később kibukik a parlamentből és három dologgal tölti idejét: kőműves, maga építi házát, fest és egy négykötetes mű Vezeti a háborút és könyveket ír... Revideálja politikai álláspontját és visszatér a konzervatívokhez. Amikor Baldwin kormányt alakít, siet Churchillt pénzügyminiszterré kinevezni, öt évig viselte ezt a nehéz hivatalt. A munkáspárt győzelme 1929- ben lehetővé teszi neki irodalmi tevékenységének folytatását. Megírja élete első 34 évének történetét, nagy ősének, Marlborough hercegnek biográfiáját. Az idő homokóráján peregnek a szemek és Churchill figyelmezeteti Baldwin a közelgő veszélyre. Amikor Baldwin 1935-ben kormányt alakít, nem biz Churchillre semmilyen feladatot, aki meg felbőszíti maga ellen a miniszterelnököt, amikor nyíltan a welszi herceg mellé áll, aki közben király lett és szerelme miatt lemondott a trónról. 1937-ben Baldwin megbukik és Chamberlain 1939 szeptemberében Churchillt újból az admiralitás első lordjának nevezi ki, ezt a pozíciót viselte már 1911-ben ... 1940-ben a közvélemény az ország élére állítja. Vezeti a háborút és . . . könyveket ír. 1941-ben jelent meg az Into Battle és egy évvel később az Unrelenting Struggle. Amerikába megy és ő lesz az első angol miniszterelnök, aki beszédet mond az amerikai kongreszszusban. Vezeti a háborút és járja a világot. Történelmi megbeszéléseket tart, melyeknek állomásai Casablanca, Kairó, Teherán, Yalta, Potsdam... A győzelem után lemond, a közvélemény a munkáspártot juttatja uralomra. Churchill vérig van sértve és elutasítja a magas kitüntetést, mellyel ki akarják békíteni. Hat éven keresztül az oppozíció élén áll, közben megírja a második világháború történetét. — Hetvenhét éves korában újból miniszterelnök. Kiépíti a NATO-t, az európai tanácsot. Aztán visszavonul és aratja egy ritka élet csodálatos babérjait. Húsz egyetem tiszteli meg díszdoktori címmel. Korának szimbóluma volt. November végén még 90 születésnapja alkalmából méltattuk Sir Winston Churchillt. Ebben a korban az ünnepeltnek már csak a múltjáról lehet írni arról az igen hosszú és ragyogó múltról, amely Viktória királynő korszakában kezdődött és az űrrepülés órájában ért véget. Rendkívüli pályafutása túl hosszú volt ahhoz, túlságosan változatos, hogy minden aspektusával egy rövid cikk keretében lehetne foglalkozni. A biográfusok és történelemírók amúgyis feljegyeztek mindent. Ki ne tudna arról a fiatal angol tisztről, aki haditudósító volt a búrok elleni háborúban Dél-Afrikában és fogságba esett? Az a nagykalapos búr katona, aki foglyul ejtette, nem is hitte volna, hogy híres ember lesz belőle, úgy fogják emlegetni: ez az az ember, aki elfogta Winston Churchillt. A sors véletlene úgy intézte, hogy az elfogó nemrégiben halt meg, néhány héttel megelőzve hajdani foglyát... Churchill hadnagy csaknem elfelejtett dél-afrikai kalandja mégis fontos jellemzője a katonai akadémia végzettjének, aki ezután civilhihát hordott és szíve mélyén mindig katona marad. Beszélgetéseiben sok-sok évig mindig arra hivatkozott, hogy azalatt a négy év alatt, amikor az angol flotta admiralitásának lordja volt, mi mindent tett az angol tengeri hatalom gerincét képező tengeri haderő modernizálása, újjászervezése érdekében. Azt nem szívesen emlegette, hogy a Gallipolinál elszenvedett kudarca buktatta meg. Az államférfi szívébez rejlő katona volt az, aki utasítást adott az első tankok megépítésére, mint ahogy a második világháborúban ő volt az, aki felfigyelt a francia De Gaulle ezredes nézeteire a modern tankháborúról. Churchill ki nem állhatta De Gaullet, a gőgös franciát, de tisztelte és elismerte De Gaulle ezredest s annak a páncélhadakról írt könyvét , amelyet a francia vezérkar meg sem értett és kinevetett. Winston Churchill, az angol miniszterelnök, a birodalmi szövetség vezetője, a világ felét képviselő nyugati szövetség kimagasló embere volt az, aki megvetette a győzelem alapjait, nem csüggedt a vereség legsötétebb óráiban és a szabad világ szimbólumává tette a végső győzelembe vetett szilárd hitét. Az egész világon ismételték Churchill híres jelzését: a V betű formában széttárt ujjakat, amelyek a Victory - győzelem jelét képezték. Alig akadt párja a történelmi meglátásban, a jelen és a jövő eseményeinek beillesztésében a történelmi perspektívába, a politikai tények felbecsülésében és a történelmet sor-! Irta: Arad Gideon máló erők megértésében Mégsem erre volt büszke, hanem stratégiai terveire. Ha nem is vehetett fel egyenruhát, sohasem mulasztotta el, hogy résztvegyen a vezérkar ülésein és gyakran megkeserítette a tábornokok életét terveivel, amelyek nem mindig bírták ki a rideg stratégiai bírálatot. Életének legnagyobb pillanata akkor következett be ,amikor a szövetséges hadak elindultak a végső győzelem felé, amelyben Churchill sosem kételkedett: megkezdődött a nagy partraszállás Normandiában, megindult a végső küzdelem a náci hordák letörésére, Hitler elpusztítására, az Európát borító sötétség eloszlatására. Eisenhower tábornok, szövetséges főparancsnok szigorú tilalmával szembeszállva Churchill ott volt, hogy megtekintse a partra szállást. És ekkor közismert fekete overallja fölé katonai köpenyt öltött, az őt megillető katonai rangjelzéssel. Mert erre volt büszke, hogy ő, mint tábornok vett részt a döntő győzelem megtervezésében. Látszott rajta, hogy a legszívesebben a katonák oldalán rohamozná meg a francia partokat. A katonák imádták Churchillt. Angolok és franciák lengyelek, osztrákok, csehek, norvégek egyaránt.. . Nemcsak azért, mert tudták, hogy Churchill neve azonos a győzelemmel. Nem csupán azért, mert tőle várták Európa felszabadítását. Tudat alatt érezték, hogy ez a nagy öregember bajtárs, katona, aki szívével ott van a lövészárokban, a tankban, a Németország fölött dübörgő bombavetőn. Winston Churchill, az angol politikus, aki 62 évig volt a parlament tagja, a történelmi múlt lezárt korszakához tartozik. A Brit Birodalomról Victoria királynő idejében alakultak ki nézetei és fél évszázaddal később is ezt hirdette: Nem azért lettem őfelsége miniszterelnöke, hogy a birodalom likvidálása fölött elnököljek! A konzervatív párt vezetője volt és a konzervativizmus szószerinti értelmezését hirdette: megőrizni azt, ami van, azt, ami jó és szép, megőrizni a hazát, megőrizni a birodalmat. Ez nem jelentette azt, hogy elzárkózott újítások elől, mint ahogy katonai téren ő volt a modern fegyverek úttörője a vezérkar konzervatív tábornokaival szemben , de a huszadik század közepének az atom- és rakétakorszak beköszöntésének forradalmi változásai már nem találtak megértésre Churchillnél. Anglia hosszú évszázados történelmének egyik legnagyobb emberét, legkiválóbb államférfiját és hadvezérét, legkimagaslóbb és legangolabb politikusát búcsúztatja benne. De ugyanakkor sokfelé a világon és főleg Európában őszinte fájdalommal gondolnak Churchillre azok a milliók, akik végigélték a sötétség korszakát és igen nagy mértékben Winston Churchillnek köszönik azt, hogy ismét meglátták a szabadság napját. Azt az embert tisztelik benne, aki elűzte a csüggedést és a kétségbeesést, amikor Hitler hordái sorra gázolták le az európai országokat,, amikor a horogkeresztes banditák szabadon gyilkoltak és porig megalázták az öreg Európa lakosait. Aki nem élte végig, fel sem tudja fogni, mit jelentett azokban az órákban Winston Churchillnek egyegy híressé vált mondása, amelyet szájról-szájra adtatok tovább a drótsövényeken keresztül, suttogva terjesztettek a horogkeresztes pribékek háta mögött. Hogyan tartotta a lelket a védtelenekben, amikor a diadalittas fasiszta hordák megtorpantak a gyatrán felfegyverzett, magára maradt kis angol szigettel szemben, mert egy bulldogarcú, szüntelenül szivarozó öregember kijelentette: — Harcolni fogunk, még puszta kézzel is, sohasem adjuk meg magunkat! Rejtett kamrákban, sötét pincékben, gondosan takart ócska rádiókon lesték a BBC adásait, amelyek közvetítették Churchill üzenetét: Ne csüggedjetek, bízzatok, mert hosszú és nehéz, az út, de miénk a végső győzelem. Bízzatok, mert ütni fog a szabadulás órája! Éjjelenként, szerte Európában megjelent a falakon Winston Churchill jelzése: V! És a nácik, a magabiztos, felsőrendű faj csizmás legényei győzelmük fényes órájában sem mertek nyugodtan aludni. Tudták, hogy az örök Birodalom köré vont betonbástyákon is keresztü hatol Winston Churchill szava ... Winston Churchillben azt az embert tisztelték Európa milliói, aki élesztette a szabadság gyengén pislákoló lángját. Azt a tipikus angol bulldogot szerették benne, aki beleharapott az SS csizmába és tűrte az ütéseket, de nem engedett, amíg végül felülkerekedett és ledöntötte lábáról a nácilegényt. Azért az emberért lelkesedtek, aki hajlandó volt a legnagyobb áldozatokra a szabadság és az emberi becsület védelmében ,aki tudta, hogy a véres küzdelem sok ember halálát követeli meg, de a szabadság örök és halhatatlan. Talán nem is kerülhet szebb jelző Sir Winston Churchill sírkövére: A szabadság védelmezője Búcsú Sir W A Hisztadrut munkadíját megítélték az aradi út építőinek Ápolónő, munkások, kibucok a 20 díjnyertes között Tel-Aviv, (Az Új Kelet tudósítójától). Csütörtökön osztják ki a Hisztadrut húsz munkadíját. A nyerteseket több mint 40 jelölt közül választották ki. A munkadíjat ezúttal hatan gyáripari tevékenységükért, öten a mezőgazdaságban, öt különböző szolgáltatásokban, négy pedig az építkezés terén elért kitűnő eredményekért kapta a díjat. A húsz díj közül 15 magánosnak lett odaítélve, öt díj pedig különböző munkaközösségeknek. A magánosok pénzbeli díja 250 font, a munkaközösségeké pedig 750 font. A díjbizottság jutalomban részesítette a közmunkaügyi hivatal útépítőit, akik az Arad-Sered-Zohar 26 kilométeres országutat építették meg, nehéz klimatikus körülmények között. Az építés alatt egyetlenegy alkalmazott sem mulasztott a munkahelyről. Díjban részesült továbbá Sosáná Mizráchi, aki a tibériási középítési hivatalban több mint 40 éve dolgozik, mint ápolónővér. A Dan-Mizráchi munkaközösség Kirját Smonán öntözés és ivóvíz biztosítása terén kivívott eredményeiért részesült a díjban. Zeitlin Chaszan karbantartó mérnök a hulladék kitűnő felhasználási módozatáért kapott díjat, a Kfár-Rupin kváca pedig az ipari növények termesztése terén elért eredményekért részesült kitüntetésben. Benjámin Avramcsik, a telavivi Dán szálloda raktárnoka kitűnő munkamódszereiért, Ruth Heimann beér-sévai agronomus pedig a mezőgazdasági oktatás terén elért eredményekért kapja a Hisztadrut munkadíját. Elchanan Magid, a natanjai Chuté Natanja fonalgyár alkalmazottja vállalatát megmentette a csődtől, miután a leégett gyárfelszerelést újjáépítette. MODERN BÚTORT OTTHONÁBA ★ Kiállítás és árusítás. AGRQN ELIEZER GRUNDMAN TEL-AVIY. Jaffa-TeJ-Aviv út 43., telefon: 612821, 612945. Adv. Korén