Uj Kelet, 1967. július (48. évfolyam, 5758-5783. szám)

1967-07-28 / 5781. szám

Szegény, nyomorult Scharf Móric T­iszaeszlár faluban pon­­tosan nyolcvanöt évvel ezelőtt eltűnt egy parasztl l­­ány, bizonyos Solymosi Esz­­ter. A faluban susogni kez­­dett a nép, hogy Esztert a zsidók ölték meg, vérét vet­ ,­ték, hogy a pászkájukba süss­jék. A susogást meghallotta a falu papja és jelentette a szolgabírónak. Néhány nap múltán már hurcolták is a kakastollas csendőrök az őrs­­­re az eszlári zsidókat. ] Hiába verték véresre a­­ csendőrök őket, a zsidók csak * nem vallották be bűnüket. A * nyíregyházi királyi ügyész-­­ nek azonban sikerült terhelő­­ bizonyítékokat szerezni a le­­f­fogottak ellen. A tanú saját­­ szemével látta, amint Scharf I Ábrahám, az eszlár­ zsidók­­­rakterje, leszúrta az ártat­­­­lan leányzót és vérét egy­­ csöbörbe csorgatta, míg a többi zsidó segédkezett neki. A tanú Scharf Móric volt, a r­eakter kamasz fia.­­ A Scharf-fiú megismételte vallomását a tekintetes ki­­rályi törvényszék előtt is, de a bíróság mégis felmentette a vádlottat. Időközben ugyan­is a folyó kivetette Solymosy , Eszter hulláját és azon egyet­­­len késszúrásnak sem volt nyoma. A leány nyilván mo­­sás közben esett a vízbe és­­ a gyors tavaszi áradat ma- 1 gával sodorta. A hirhedt tiszaeszlári vér-­­ vád, amely a maga idejében­­ Európa-szerte ingerelte fel a­­ kedélyeket, lassanként elme- ץ rült a történelmi viharok po- ן rában, de Scharf Móric ne­­vét még sokáig emlegették az öreg zsidók. Ha valakire nagyon rosszat akartak mon- ־ dani, azt mondták: ״ Olyan­­ gonosz, mint Scharf Maria­­ volt". Én magam is hallot­­tam még gyermekkoromban , nagyapámtól ezt a szólás­­mondást. ft★ M­i oka volt e cikk szer­­zőjének, hogy most, mikor a világ nagyjai láza­­san tevékenykednek, hogy a Közelkelet gordiuszi csomó­­ját megoldják, vagy még jobban összecsomózzák, fel­­elevenítse a tiszaeszlári per és Scharf Móric emlékeze­­tét? A téma valóban nem tűnik éppen aktuálisnak. Va­­lami összefüggés azonban mégis fennáll Tiszaeszlár és a győzedelmes izraeli hadjá­­rat között és ez az összefüg­­gés Scharf Móric alakja. A tiszaeszlári hamis tanú,­­ az antiszemita szabolcsi dzsentrik bűntársa bizonyára­­ már réges régen halott, de a típus, amelyet megtestesít­­­tett, most ismét jelentkezik, több, sajnos elég sok példány­ban. Az új Scharf Móricok most nem egyes személyek, néhány szerencsétlen kaftá­­nos zsidó felé nyújtják vád­­ló ujjukat, hanem a zsidó ál­­lam és a világ egész zsidó­­sága felé. A királyi ügyész, a csendőrszázados és az el­­adósodott magyar dzsentrik helyett most ,a zsidógyűlölő és zsidó­irtásra szövetkezett államoknak nyújtanak segí­­tő kezet. A vád is monumentálisabb lett: nem egyetlen leány, ha­­nem tíz és százezer ártatlan véréről szól. Fedorenko az UNO-ban pontosan megszö­­vegezte és minősítette a vá­­dat: „Az izraeliek súlyosabb bűnöket követnek el, mint Hitler ...” Az új hamis zsidó tanuk pedig helyeselnek és minden tőlük telhetőt elkövet­nek, hogy a vád alapján az ítélet marasztaló legyen­­ Izrael és a világ zsidósága ellen. ★ A­z új Scharf Móricok többsége magas álla­­mi- és pártpoziciókat tölte­­nek be szülőországukban. Kettő közülök a külügymi­­niszteri bársonyszékben ül és így közvetlen hatáskörébe tartozik országunk és Izrael kapcsolatainak ápolása. Az egyik május elején, amikor már a hangulat a közelke­­leten megközelítette a forr­­pontot, végiglátogatta az arab fővárosokat és beszé­­dekben, meg interjúkban biz­­tatta az arabokat, hogy csak lássanak hozzá a „cionista bandák” kiirtásához. Az ő országa majd segít a tiszto­­gatásban, a régebben már megszerzett gyakorlat és jár­tasság alapján. A másik kül­­ügyminiszter személyesen szövegezte meg a diplomá­­ciai jegyzéket, amely agresz­­szióval vádolta Izraelt és ez­­ért megszakította a diplomá­­ciai kapcsolatokat. Az egyes pártvezetőségek­­ben is ülnek zsidók, akik megszavazták az arabok tá­­mogatását az UNO-ban és ha kell fegyverrel is. Amikor szavazásra került a sor, pon­­tosan olyan határozottsággal nyújtották fel karjukat a vád mellett, ahogy Scharf Móric mutatott rá apjára: „ő volt a gyilkos”. A pártlapok szerkesztősé­­geiben, sőt főszerkesztői szé­­kekben is ülnek zsidók, akik fordítják a Pravda antisze­­mita cikkeit és írják a ma­­guk hasonló vádiratait újság­­­juk számára. Ismét más zsi­­dók a gazdasági életben te­­vékenykednek és sürgetik az alájuk beosztott gyárvezető­­ket, hogy növeljék a fegyver­termelést az arabok számá­­ra. A pártgyűlések szónokai között is akadnak zsidók, a­­kik ugyanolyan határozott­­sággal mondják fel a párt­­központ Izrael-ellenes vádja­­it, amint Scharf Móric ha­­darta el a leckét, amelyre a csendőrtiszt betanította. Talán ezek az új Scharf Móricok azzal nyugtatják meg néha mégiscsak háború­­­gó lelkiismeretüket, hogy ők­­ csak parancsra, a kényszer­­ hatása alatt cselekszenek. A­­ki az ilyen és hasonló védeke­­zést elfogadná, egyben fel­­mentést adna valamennyi SS-legénynek, táborparancs­­noknak, sőt magának Eich­­mannak is. A náci gyilkosok valamennyien ugyanazzal mentegette magát, mint most az új Scharf Móricok. Lehet, hogy, ha a zsidó pártfunkcionáriusok és ma­­gasrangú hivatalnokok meg­­tagadnák a részvételt az Iz­­rael-ellenes kampányban, ez a magatartás rákerülne ká­­derlapjukra és ártana pozíci­­ójuknak, meg karrierjüknek. Lehet, sőt valószínű, hogy el kellene hagyniuk a külügy­­minisztériumi bársonyszéket, a főszerkesztői íróasztalt és­ a tervhivatali igazgatói stal­­lumot,­­ sőt talán még a pártkönyvecskéjüket is meg­­vonnák tőlük. A világban azonban sok millió olyan zsi­­dó szaladgál, akik ugyan­­csak vágyakoznak karrierre, tisztségekre és könnyű élet­­re, de mégsem vetemednek odáig, hogy testvéreiket, sa­­ját népüket adják el. És ez még csak nem is megy erény számba__ H­a talán a zsidó-áruló zsidó pártvezetők, kül­ügyminiszterek és főszerkesz­tők álltathatják is magukat paranccsal és kényszerrel, de mivel csaphatják be önmagu­kat a Nyugaton élő Scharf Móricok? Sajnos ezekből is akad jó néhány. Valamennyi szabad országnak jutott olyan zsidó intellektuellek­­ből, akik önként nyújtanak segédkezet az araboknak és szövetségeseiknek a vádeme­­lésben és fenyegetőzésekben. Egyesek közülök tagjai az országuk kommunista párt­­jának, mások a lézengő rit­­terekhez tartoznak, akiket Koestler egyszer ,,heimatlos Linke” névvel illetett. A nyugati kultúrforradal­­márok, hogy bebizonyítsák a világnak és önmaguknak, hogy ők objektívek és meg­­bízható szolgái a világ­for­­radalom ügyének, most az első sorokba tolakszanak és még hangosabban üvöltenek a zsidó állam ellen, mint a nem-zsidó békeharcosok. Sze­replésük emlékezetembe idé­­zik az ugyancsak zsidó Révai József egyik fiatalkori köl­­teményét: ״ Dögölj meg apám, Dögölj meg anyám, Dögölj meg első tanítóm” Valóban szép, mély emberi érzésekről tanúskodó vers volt. ★ N­ekünk itt Svédország­­ban ugyancsak akadt két Scharf Móricunk. Az egyik egy pszichológiai ta­­nársegéd, aki már régebben szenved a gyógyíthatatlan szereplési viszketegség kór­­jától. Könyökéről is lekopott már a bőr a nagy tolongás­­ban, hogy véleményt nyilvá­­nítson a nyilvánosság előtt a szexuális felszabadítástól a vietnámi háborúig minden kérdésről. Legutóbb a Viet­­nam-tribunálon vett részt és mélységes arroganciájával kitűnt a résztvevők közül. Most a közelkeleti esemé­­nyekkel kapcsolatban inter­­jút adott az egyik délutáni újságban. Bevezetőben kije­­lentette, hogy ő híve Izrael állam fennmaradásának, de azután szinte szóról szóra felsorolta Nasszer és Fedo­­renko valamennyi érvét Iz­­rael ellen. A másik gyászvitéz az is­­mert modern drámaíró, aki­­nek egyik színművét világ­­szerte játszák. Német emig­­ráns­ szülők gyereke, aki min­denben és mindenhol a ná­­cizmust véli felfedezni. Most legújabban egy svéd lapban megjelent cikkében Dáján tábornokot fasiztázta le és Ben Gurionról állapította meg, hogy imperialista. Kettőjükön kívül akad még néhány fiók-Scharf Móric is,­­ akik tagjai az egyik szélső­­baloldali diákszervezetnek és hozzájárultak a határozat­­hoz, amely követeli Izrael ál­­lam felszámolását. A nyugati Scharf Móricok valamennyien szocialistáknak vallják magukat, béke­bará­­toknak és a népek felszaba­­dítása híveinek. Hogyan egyeztetik össze elveiket az­­zal, hogy a szociáldemokra­­ták és szocialisták által kor­­mányzott Izraellel szemben a fasiszta­ jellegű arab kato­­nai diktatúrákat és feudális királyságokat pártfogolják — ezt nem tudom. Az is ne­­hezen érthető, hogy ha az angolaiaknak és bantu-nége­­reknek követelik a jogot az önálló állami léthez és béke- írta: Hámori László 2 Új Kelet 1967 VII 28 A hatnapos háború hősei nyomában kissé megkésve vettük a szomorú hírt, hogy egyik földünk fia, Reitmann Ják­- Gyuri, a múlt hó 5-én Ráfi­­ác­nál hősi halált halt. Amikor elfogytak már a könnyek, csak akkor közölte velünk bánatát a Kfár Bilu­­ban lakó Reitmann-házas­­pár. Ják­-Gyuri szakaszveze­­tő tankparancsnokot a hábo­­rú első napján egy egyipto­­mi telitalálat érte. A Rafiac­ térségében elesett többi hős­­sel együtt a Beéri-i katonai temetőben temették el. A ma 60 éves Reitmann Ernő hangja el-elcsuklott, a­­mikor hős fiáról mesélt. Ez volt a szemefénye. Első fele­­ségét és 14 éves Ilonkájukat Auschwitzban vesztette el. A háború után új otthont alapított, s ebből a házasság­­ból, 1946 november 27-én született Gyuri fiúk. A kis­gyerek mindössze két és fél­­éves volt, amikor a Garam­­parti Kálna községből alisjár­tak. Első időben a még Cseh- Szlovákiában alakult Kfár Lidice (itt Mismár Ajálon) faluba, majd egy évvel ké­­sőbben, 1950-ben Kfár Bilu­­ba kerültek. Gyuri, most már Ják­, az elemi elvégzése után a reh­ovoti ,,ŐRT” iparisko­­la gépészeti szakát végezte el s a katonaság után a hai­­fai Techniumon szeretett vol­­na tovább tanulni... Érettségi után tíz nappal vonult be. Már szakaszveze­­tő volt s egy fél év múlva kellett volna leszerelnie.­­— Pár évvel ezelőtt kap­­tam az első szívalakot. Eb­­ből kifolyólag a munkatem­­pót csökkentenem kellett. Gyuri fiunkat annyira sze­­rették a hadseregben, hogy betegségemre való tekintet­­tel bizonyos időközökben 10- 14 napra hazaengedték, hogy helyettem vezesse traktorun­­kat, — meséli most sírva az apa, aki már második gyer­­mekét veszíti el tragikus kö­­rülmények között. — Várjátok ki, amig fél év múlva leszerelek s akkor rendbehozom a lakást, s a gazdaságot — mondotta utol­­só szabadságán. — Sajnos ez már csak terv maradt, Gyu­­rink már nem tér vissza töb­­bé. Egykori iskolatársai és tanárai jöttek helyette, hogy árkára keretében áldozza­­nak emlékének. Ezenkívül a jeruzsálemi Herzl-hegyen, a­ fll. Irta: Galili G. Ervin hová az egy év elteltével át­­hozzák tetemét, egy 10 fá­­ból álló ligetet ültettek Ják­ emlékére. A Herzl-hegyi hazatérés­­sel talál örök nyugvóhelyet azon a földön, melyér 21 éves ifjú életét áldozta. A múlt hétig mind a nyol­­can, mint szürke harcosok szerepeltek az Atyák váro­­sát felszabadítók sorában. Azok között voltak, akik el­­sőnek foglalták vissza ős­­atyáink és ősanyáink családi sírboltját, a Mádh Béla bar­­langot, melyet mintegy négy­­ezer évvel ezelőtt Ábrahám, az első zsidó négyszáz ezüst sókésért vásárolt meg a c­i­­ti Efrontól. A múlt hétfő óta viszont mind a nyolcan, mint ünne­­pelt hősök vonultak be új­­kori történelmünk Chevron­­jába. Amikor a Máchpéla barlang falai alatt tartották d­upájukat szívük választott­jaival. A Máchpéla barlang előtti térségen összegyűlt ezrek­­ előtt, Slomo Goren tábornok,­­ a hadsereg főrabbija többek között ezeket mondotta: ,,Szent legyen Nektek ez a nap. Az isteni gondviselés különös kegyéül jutott osz­­tályrészetekül, hogy a Né­­gyek Városában állíthassá­­tok fel családi tűzhelyeteket. Azért a Négyek Városa, mert itt nyugszik az első emberpár, valamint a három ősatya és ősanya. Külön ér­­­­demetekül jutott, hogy e szent város felszabadítói kö­­zé tartoztok, amiért a fizet­­ségetek, hogy a Mádh Béla barlang tőszomszédságában állíthassátok fel c­upátokat. Mint ahogy Mózes Tórája örökérvényű, úgy lesz örök­­érvényű a Ti kapcsolatotok is az Atyák városával, a már ör­ökké nálunk maradó szent Chevronnal” Nagy pillanat volt, amikor ott álltunk Aviva Cvi és Arje Kimchi c­upája mellett, me­­lyet P. N. puskák szuronyá­­ra tűzve, négy rohamsisakos katona tartott. Történelmi esemény ez, mely kifejezés­­re juttatja az évezredek óta itt nyugvó ősatyák álmának folytatását az itt kötött 8 frigy által. A Kimchi-pár frigyének megszentelése után, követke­­zett a további hét d­upa szi­­multán megtartása, melyhez Goren főrabbit további há­­rom alezredes-rabbi segített ki. A város katonai parancs­noka, a Seár Jásuv-i Háko­­hón rabbi, s Jeruzsálem pol­­gármestere is részt vettek az áldások elmondásában. A liturgiai részt Kármel Avrahám őrnagy, a hadsereg főkántora, háromtagú segéd­­lettel látta el. Közöttük volt Avrahám Sáni, a jeruzsále­­mi Hejd­ál Slomo főkántora is. A megható történelmi ese­­mény után a nyolc menyasz­­szony két szembeállított ágyú cső alatt vonult le a Mádh­­Béla barlang melletti magas­­latról... Sötét este volt már, ami­­kor az esküvőről visszafelé jövet a bet­leh­emi úton megálltunk s Ráchel ős­­anyánk sírját magában fog­­laló kupolás épület előtt. A sirhoz vezető ajtó már zárva volt. Csak az ablakon keresztül tudtunk az előtér­­be bepillantani s az ősanyá­­ra gondolni, akinek nem ada­tott meg, hogy a chevroni családi sírboltban pihenjen, ő, Ráchel az úton halt meg s a halálon túl is a két szent­­város (Jeruzsálem—Chebron) közötti úton sírt, amiig késői leszármazottai a száműzetés­­ben voltak. Talán az a vallásos katona is ugyanerre gondolt, amikor azon a csodálatosan szép és csendes estén Ráchel anyánk sírja mellett megfújta a só­­i sárt. O*£*־OO ^-<^<2• *3*0 # 1 hez, miért épen saját népük­­től tagadják meg ezeket. Szerencsére Svédországban a két felnőtt Scharf Móric és a néhány növendék társuk nem gyakoroltak hatást a közvéleményre. Pontosabban szólva hatásuk az volt, hogy minden valamire való svéd­­ csak fejét csóválja, ha nevük­­ szóba kerül. Hogy nem köp­­­ nek ki, az csak a jónevelé­­sük rovására írható. ■k szerepének motivációjáról semmi konkrétumot nem tu­­dok. Lehet, hogy a csendő­­rök fenyegetéseitől ijedt meg, talán egy pár pofont is ka­pott. Az sincs kizárva, hogy a királyi ügyész úr ígért ne­­ki szép ruhákat, pénzt és boldog jövőt. Talán minder-­­­re nem is volt szükség, a fiú lelkében az Oedipus-komple- t­­um dolgozott apja ellen és ez jutott kifejezésre hamis vallomásában. — Akár hogyan is volt, Scharf Móric szereplése még most, nyolcvanöt év után is undort és megvetést vált ki­­ minden emberien gondolkodó és érző emberből. Nem ta­­gadható azonban az sem,­­ hogy Scharf Móric önmagá­­ban tragikus alak is, és mint ilyen egyfajta szánalmat is vált ki. Szegény, nyomorult Scharf Móric, szegény, nyomorult új Scharf Móricok ... A MINI-SZOKNYÁS­Z - FÉRFI | A dallasi (USA, Texas ál­­lam) rendőrség nyomban­­ megjelent egy fűszerüzletben,­­ ahonnan azt telefonálták, hogy ott egy nő fegyveres rablást követett el. Ismerte­­tő jele: Jó alakja van, mini­­szoknyát visel és hosszú, bar­­na haja a vállára omlik.­­ A személyleírás alapján si­­került a mini-szoknyás szem­s­mélyt elfogni. Kiderült róla, 1 h°gy — férfi. (The New Yorker) Poloska zavarja álmát•­ Szú rágja bútorát? HALKO MÉRNÖK CIÁNOZ olcsón — garanciával lakások, raktárok féregmentesítése, egyes darabok ciánozása éttermek eszpresszók, élelmiszer raktárok. Üzemi konyhák havi karbantartása. Tel-Aviv, Jermijáhu­ u. 41., telefon: 444893 Kora reggel BaázBaoz kapja III KW,CT **umunuvou ha előfizet megbízottunknál Beér­ Léván HESZKEL Sikun Dálet, 294/11. Az

Next