Uj Kelet, 1968. július (49. évfolyam, 6063-6089. szám)
1968-07-05 / 6067. szám
ףסומ !ובטיז LÁBÁT! MELLÉKLET ׳ט זומת ח״כשת1968 JULIUS 5. Irta: Chermes Chájim Amikor Goren főrabbi megfújta a sófárt a Nyugati Fal tövében, még nem szűntek meg a lövöldözések az óváros szűk sikátoraiban. De néhány nappal rá nehéz traktorok sorakoztak fel az eltörölt határon, hogy lerombolják az otromba betonfalakat és a kiürült védőállásokat, melyek a fővárost ketté választották. Ezzel szemben még nem találtunk megfelelő sófárt, vagy traktort, mely lebontaná a világ közvéleményében a válaszfalakat a zsidó és az arab Jeruzsálem között. A Kneszet törvénybe iktatta fővárosunk egységét, de az UNO még mindig vonakodik elismerni a tényt, hogy Jeruzsálem a miénk. Ezt a változást még Izrael barátai sem hajlandók elfogadni, sőt néha az az érzésünk, hogy mi, zsidók, is kételkedünk cselekedetünk jogosságában, melyben „erőszakos hódítást”, vagy ״ okkupációt” látunk. ANTISZEMITIZMUS A LOGIKÁVAL SZEMBEN Ami a nagyvilág közvéleményét illeti, az minden bizonnyal a tudatos, vagy a tudatalatti antiszemitizmus hatása alatt áll. 1187 óta, amióta Száláh-A-Din kiverte a szent városból a kereszteseket, hozzászokott a keresztény világ, hogy a szent helyek az iszlám uralma alatt álljanak. A muzulmánok az évszázadok folyamán kesztyűs kézzel bántak a ״ hitetlen” keresztényekkel és privilégiumokat biztosítottak nekik. A konstantinápolyi „magas porta”, a török szultánok udvara a századforduló idején kiszélesítette a nyugati nagyhatalmak előjogait. Mindezt jó pénzért tette, mert az ottomán államkassza krónikus deficittől szenvedett. Allenby hadserege 1917-ben újból keresztény birodalom uralma alá hozta Jeruzsálemet. A mohamedánok vallási jogai nem sérültek meg, Jézus hívei pedig nem kértek újabb jogkiszélesítést. Úgy látszik, hogy őket kielégítette mindaz, amit már Abdul Hamid császárnál elértek. Az egyetlen megrövidített felekezet a zsidó maradt. A felvilágosodott angol mandátum 31 éve alatt sem sikerült kivívnunk a jogot, hogy a Szent Templom hegyére felmehessünk. A Nyugati Falat egy vizsgáló bizottság a muzulmánok tulajdonának ismerte el, bár nekünk megengedte, hogy árnyékában imádkozhassunk. Imádkozni és sírni szabad volt, de meglátották, hogy sófárba fújjunk, hogy meg ne bántsuk a hely mohamedán urainak vallásos érzését. Goren főrabbi volt az első zsidó, akit a kürjtölés miatt nem csuktak börötönbe. Keresztények és muzulmánok egyaránt élvezték jogaikat, de a zsidók jogfosztása és regaláztatása senkit sem zavart rajtunk kívül.Miért? Objektív választ nem találván, feltételezzük, hogy az ok csakis a begyökerezett nyugati antiszemitizmusban rejlik. Az Egyesült Nemzetek 11947-ben Jeruzsálemet nemzetközi várossá akarták tenni. Néhány hónappal később Abdalla király arab légiója Transzjordániához csatolta a kereszténység legszentebb helyeit. A Biztonsági Tanács mélyen hallgatott, csaknem húsz éven keresztül. De ami-jkor Izrael ejtőernyősei feltörték az Oroszlán-kaput és megnyitották az utat a szent helyek felé minden nép részére , a világ felhorkant. A hatnapos háború ragyogó győzelme és a kétezer éves szenvedés véres mártíruma I nem győzte meg a viágot ן arról, hogy nekünk is lehet I jogunk őrködni a Szent Város fölött. Úgy látszik, meg kell erősítenünk propagandaszolgálatunkat ezen a téren. Le kell rombolnunk az előítéleteket és ki kell hangsúlyoznunk oly történelmi tényeket, melyeket a tizenkiencéves arab hódítás elfelejtett. TÖBBSÉG ÉS EGYSÉG Kevesen tudják — és sokan elfelejtették — mi volt Jeruzsálem népi összetétele a zsidó állam kikiáltása előtt. Az angol mandátum idejében, 1946-ban a főváros lakosságá- I nak 62 százaléka volt zsidó. Jeruzsálem volt az első város az országban, amely az alisja nyomán zsidó többségűvé vált. Már 1900-ban, az ottomán uralom alatt, 28.000 volt a zsidók száma Jeruzsálem 34.000 lakója közt. Évezredeken át vegyes volt a város: zsidók, perzsák, görögök, rómaiak, arabok, törökök, keresztények laktak benne. De mindig csak egy Jeruzsálem volt. Avrahám ősatyánk idejében, amikor Málki-Cedek uralkodott a fellegvárban, négyezer évvel ezelőtt Uru- Sálem volt a város neve, azaz ,Egységes Város”. Vajon a 19 éves jordániai hódítás megállhatja a sarat négyezer év történetével szemben, mely csak egyetlen Jeruzsálemet ismer? Ha a török és az angol uralom alatt demokrácia lett volna, minden bizonnyal már 70 évvel ezelőtt zsidó polgármester állott volna a város élén. A városi tanács többségét azok a zsidók választották volna, akik Jeruzsálem minden részén laktak, nemcsak nyugaton, hanem a Scopus-hegyen, Sejk Dzsávádban, az óvárosban és a Siládban. Amennyiben pedig az UNO határozata értelmében Jeruzsálem nemzetközi várossá vált volna, kétségtelen, hogy a lakosság önkormányzata a zsidó többség kezében lett volna. Vajon ezeket a tényeket tudja a világ? ״ JUDAEA CAPTA” KRONOLÓGIÁJA Lehetséges, hogy az utolsó század demográfiai fejlődése nem győz meg mindenkit. Vannak, akik bennünk ״ betolakodót" látnak és az arabok történelmi jogaira hivatkoznak. Márpedig a mi történelmi jogainkban sincs hiány. Mikor Dávid királyunk az időszámítás előtti 990-ben a frigyszekrényt városába hozatta, szentté tette a helyet egész népünk számára. Ezer év telt el, amíg Jézus halálával a város egy másik vallás szent helyévé vált. Abd-el- Málik csak a nyolcadik században avatta Jeruzsálemet szentté Mohamed hívei részére, azaz 1700 évvel Dávid királysága után. A zsidóság elsőszülötti jogaihoz kétség nem férhet. Fővárosunk sokszor váltott gazdát évezredes történelmében. Rövid kronológiai áttekintés érdekes képet tár elénk. © A zsidó uralom 990-től 587-ig terjedt, Dávidtól az Első Szentély lerombolásáig. I © 50 éves babilóniai rabság után, 536-ban tértünk vissza és laktuk a várost a Második Templom lerombolásáig Titus által i. u. 70-ben, vagyis hat évszázadon keresztül. © Róma és Bizánc uralma Jeruzsálemben 638-ig tartott, két megszakítással, 130-ban. Bár-Kochbá lázadása alatt két évig újból zsidó főváros lett. 617-től 620-ig a perzsák foglalták el zsidó légiók segítségével. • Az arab uralom, amely a bizáncit követte, 460 év után összeomlott a keresztesek nyomása alatt. © A keresztes ״ Jeruzsálemi Királyság” mintegy 90 évig tartott. ¤ Az arab Száláh-A-Din 1187-ben kiverte a kereszteseket. 1244-ben az egyiptomi mamelukok foglalták el a várost és 1516-ban a törökök. • Az ottomán szultánok 400 évig uralkodtak itt. Helyükbe az angolok jöttek 1917 ben. • A brit mandátum 31 évig tartott és 20 évvel ezelőtt a megcsonkított Jeruzsálem újból Izrael fővárosa lett. Az idegen foglalók nem tették Jeruzsálemet államuk fővárosává. Babilónia, Róma, Bizánc, az arab kalifátusok, a mameluk birodalom és a török császárság legfeljebb kerületi központot látott benne, de nem fővárost. 90 évig volt Jeruzsálem a keresztes király székvárosa és 31 évig a mandatárius Palesztina központja. Ezzel szemben ezer esztendőn keresztül állott Jeruzsálem a zsidó állam élén. VESSÜNK VÉGET A MESÉNEK Zsidók és nem-zsidók, akik szerte a világon valóban szívükön viselik a Szent Város sorsát, ismerjék meg a térnyekett ! • Csak a transzjordániai katonai megszállás következtében és csak 19 évig volt Jeruzsálem kettészakítva. 4000 esztendő történelme csakegyetlen és egységes Jeruzsálemet ismer. | © Már 70 éve annak, hogy ebben az egységes Jeruzsálemben zsidó többség él és a kisebbség sem mind arab, vannak köztük örmények és keresztény egyházak nemarab hívei. j © Az arab uralom századai alatt a szent Jeruzsálem provincia volt és nem főváros. | © Ezzel szemben ezer esztendőn keresztül zsidó állam fővárosa volt Jeruzsálem. ¤ Izrael biztosítja minden vallás jogát szent helyeihez, de nem mond le elsőszülöttijogáról, mert már ezer évvel Jézus és 1700 évvel a muzulmán szentesítés előtt itt állta mi frigyszekrényünk. Kötelességünk a világ tudomására hozni ezeket a tényeket és szétfoszlatni az „arab Jeruzsálem” ezeregyéjszakába ülő meséjét. AZ EGYESÍTETT JERUZSÁLEM Az arab Jeruzsálem legendája Goren tábornok, a hadsereg főrabbija a Nyugati Fal előtt a győztes ״ fiúk” gyűrűjében ן A zsidó nép szolidaritása jegyében Megünnepelték dr.Mose Rosen országos főrabbi jubileumát A világ minden részéből érkezett küldöttségek vettek részt a nagyszabású ünnepségeken . A hitközségek föderációja ünnepi számot adott ki a húszéves jubileumi ünnepségek alkalmából. Az ünnepségek alkalmából jubileumi száma jelent meg a románia zsidóság héber, jiddis és román nyelven megjelenő lapjának, a Revista Cultului Mozaic című kiadványnak. A lapközli azokat az írásos üdvözléseket, amelyekkel romániai és más országbeli tisztelői keresték fel dr. Mose Rosen főrabbit jubileuma alkalmával. A héber rész első helyen Jiedák Niszim izraeli országos főrabbi üdvözlő levelét közli. Mint ismeretes, a főrabbi, dr. Rosen meghívásának eleget téve Bukarestbe utazott és személyesen is részt vett az ünnepségeken. Közli a lap dr. Náchum Goldmann, dr. Zerach Wahrhaftig vallásügyi miniszter, dr. Joszéf Burg népjóléti miniszter és más izraeli személyiségek üdvözlő átiratát is. Az Új Kelet Olvasói által ismert európai személyiségek között üdvözletüket küldték dr. Rosennek Elijáhu Katz pozsonyi főrabbi, dr. Bencsehofsky Imre budapesti főrabbi és dr. Seifert Géza, a magyar,országi hitközség elnöke. Mind Romániában, mind pedig Izráelben feltűnést keltett, hogy Izráelből üdvözlő sorokkal kereste fel dr. Rosen főrabbit — aki egyébként a román parlamentnek is tagja — Smuel Mikunisz Kneszet képviselő, az Izráeli Kommunista Párt főtitkára. Mikunisz azt kívánja dr. Rosennek, folytassa sikerrel nemes feladatát, mint a romániai zsidóság lelki vezetője abban az országban, amely Izráel népének igaz barátságát bírja. A romániai egyházfők üdvözletei sorát Jusztinian patriarcha, a romániai görögkeleti egyház feje nyitja meg. De üdvözlő átiratot küldtek az erdélyi magyar egyházfők is. Nagy Gyula kolozsvári református püspök, Papp László József ra■ formátus püspök és Kissi unitárius püspök szép üdvözlő szavain kívül különösen meleghangú átiratot küldött dr. Rosennek Márton Áron Gyulafehérvár református püspöke, akinek nevére jól emlékszik az erdélyi zsidóság abból az időből, amikor merész hangú szónoklattal ítélte el a zsidó üldözéseket és a deportálásokat. Márton Áron bibilia veretű üdvözletében Ezra és Nechemja korára utal, arra a korra, amikor Jeruzsálemben megújították az Úr dicsőítését. A történeti időkre, a távolmúltra utal időszerűséget is tükröző átiratában a gyulafehérvári püspök, amikor a többi között ezt írja: ״ A zsidó nép visszatért és újból megépítette Jeruzsálem falait. A vezetők megtették mindazt, amit a társadalmi rend helyreállítása végett tenniök kellett, felújították az istentiszteletet, megszervezeték a vallásos életet.” Márton Áron ezekkel a szavakkal utal arra, hogy húsz év előtt, amikor Rosen főrabbi a romániai zsidóság élére került, szükség volt a vallási élet megújítására, az istentisztelet rendjének megteremtésére és biztosítására.