Uj Kelet, 1969. október (50. évfolyam, 6444-6470. szám)

1969-10-10 / 6452. szám

Az idei WIZO-szeminárium Rövidesen megkezdődik a WIZO magyarajkú tagozatai­­nak országos szemináriuma, a­­melynek kereteit — a tavalyi si­­ker alapján — az idén jelentő­­sen bővítik. Ez idén Tel-Aviv­­ban, Haifán és Natanján is lesz­nek szemináriumi előadások.­­ Manapság a felnőtt emberek ן továbbképzése nemcsak izraeli,­­ de mondhatjuk, hogy világprob­­­léma lett. Szakemberek, tudó­­­­sok törik, a fejüket, hogy mi­­­­lyen kereteket biztosítsanak a továbbtanuló felnőttek számára. Nos, a WIZO magyarajkú ta­­gozata ebben az értelemben megtalálta a ״ bölcsek kövét”, ugyanis már évek óta bevált módszerrel szervezik ezeket a szemináriumokat. Az előadói asztalhoz egy-egy téma legjobb szakembereit hívják meg, a WIZO-d­ávérák pedig fiatal diáklányokat is megszégyenítő érdeklődéssel fordulnak a prob­­lémák felé. A témák sokoldalúsága jelle­­mezte és jellemzi az idén is a­­ szemináriumot. A kül- és bel-­­ politika, társadalmi és kulturá­­­ lis problémák váltják egymást a­­ napirenden. Áttanulmányozván az idei­­ programot, azt látjuk, hogy a rendezőség mintegy hidat akar teremteni a múlt és a jövő kö­­zött és ennek érdekében tanul­­mányozzák kivételes figyelem­­mel a jelen legfőbb kérdéseit. Megjegyezzük, hogy az idei­­ szeminárium egybeesik a WIZO ' 50 éves jubileumi ünnepségei-­­ nek sorozatával és ezért szá­­mos visszapillantó előadás hang­zik majd el. Ami nem jelenti,­­ hogy az ifjúság kérdéseit elha­,­­­nyagolják. Az egyik szeminá­­riumi nap a mai fiatal, értel­­miségi, illetve dolgozó aszo­­nyok problémáinak felmérésé-­i vel foglalkozik. Az előadás mellett néhány kirándulást is szerveznek a sze­­minárium résztvevői számára,­­ hogy az elméletben elhangzot­­takat látnivalókkal egészítsék­­ ki. IZRAELI DIVATHÉT LONDONBAN Nem könnyű a londoni divat­­szakma érdeklődését felkelteni. Az izraeli bemutatónak­­ sike­­rült! Kilencszáz angol cég bevásár­­lója igényelt meghívót erre a bemutatóra. Tavaly csak nyolc­­százan jöttek el. Senki nem ment el csalódással. Az volt a bemutató Után az általános vé­­lemény, hogy divatiparunk „nagykorú” lett, s most már bátran felveheti a versenyt a világ első cégeivel. A «IV»rra* ■ellemző, hogy egy . d*­vatcég, amelynek­­ mindhárom igazgatója jelen­­ volt,­­ jövőre gyárat akar lé­­tesíteni Izraelben, olyan nagy­­ hatással volt rájuk a bemutató. ן Persze, alig lehet képet adni­­ a bemutató gazdasági sikeréről, olyan sok megrendelést kaptak a kiállító cégek. A bemutató közönsége elragadtatással ta­­­nulmányozta a látottakat és­­ egyre-másra vették elő kis meg­­­­rendelő könyvüket. A rendezők szerint a jövő­­ évben ismét kibővítik a Lon­­donban rendezendő izraeli di­­vathét kereteit. Képünk két manökent mutat be az izraeli kollekció legszebb darabjaival 2-a Új Kelet 1969. X. 10. TENYÉRNYI NAGYVILÁG RIO: Egy brazíliai ifjú házaspár esküvőjére nagyon sok ajándék érkezett. Mikor az ünnepség után kibontották a csomagokat, az egyik csomag tartalmának láttán felsikoltott a fiatalasz­­szony. A bélelt kosárban egy kisbaba volt. Némi töprengés után örökbefogadták a csöppsé­­get. ATHÉN: Georgesz Balanitszasz sze­­relmes volt a szive választaniá­­ba és egyik este, miután haza­­kisérte, nem volt képes bele­­nyugodni, hogy most aztán hol­­napig nem látja. Másfél óra múlva egy hátsó erkélyen belo­­pódzott a lakásba, eljutott a szo­bájáig, odakuporodott az ágya­­szélére és úgy nézte a szépsé­­get. —־ Nem volt szerencséje, ugyanis felébredt a lány, meg­­ijedt és sikoltozni kezdett. A család is kiugrott az ágyból, a zord atya rendőrért telefonált. A szerelmes ifjút letartóztatták és három havi fogházra ítélték. LONGLEY: Robert Clarce anglikán lel­­kész felismerte, hogy hívei közé DELILAH az elbűvölő parfüm, a minden nő szívét elbűvölő csomagolás­­bar ben nincsenek tisztában. 1 mo­­ן dern házasság mibenlétével. — 1 Tanfolyamot rendezett, ahol­­ mindenről szakszerű előadást tart, a fogamzásgátló sz­erek­­ használatát is ismerteti. A tan­­folyam elvégzőinek diplomát is ad. ״ Okleveles férj”, illetve ״ Ok I leveles feleség” lesz a hívek- I ből. Nagy sikere an a tanfo­­­llamnak.­­ WASHINGTON: Jacqueline Susanne amerikai­­ írónő ״ A bábok völgye” című I regényének filmjogát egymillió dollárért adta el. Ez mammut­­ן honoráriumnak számít, s ami­­kor híre ment, egy másik film­­­­gyár ráduplázott. Az írónő ״ Szerelmi gép” című regényéért másfélmillió dollárt és a bevétel­­ bruttó összegének 10 százalékát­­ kapja. Ő ma a világ legjobban fizetett írónője. I PÁRIZS: A Rue de la Paix egyik ele­­gáns ékszerüzletébe két férfi és j­­ egy nő tért be, és míg az egyik ן valami drága apróságra alku­­dott, a másik kettő elemeit az üvegvitrinből egy kétmillió frank értékű brilliáris ékszert. Mindhárman eliramodtak, a­­ rendőrség ismeretlen, tettesek el­­len folytatja a nyomozást. LONDON: Tengerfenéken közlekedő te­­herszállító eszközzel, kísérletez­­nek Angliában. Kísérőhajóról táplálják árammal a szállítóha­­jót. NEW-YORK: A rendőrség elsőrendű prob­­lémái közé tartozik Amerikában a kábítószerkereskedelem­­kéz­­bentartása”. Hivatalos kimutatás szerint évente 541 millió dollárt költenek Amerikában kábítósze­­rekre. MAGDA FŰZŐ (­el-Avn Hi:׳ of) 155 (Passzázs) Telefon: 227284 Divatos főzöa, melltartók speciális gyógyfüzők hátja.1­ialmak ellen, operációk után orvosi rendelésre is m­­Ei.i rKQTty­ is BALOMÉTÓL a mai amerikai háziasszonyig Ez a reklámszöveg jónéhány amerikai magazinban megjelent az utóbbi hetekben , Libby Jones új könyvének hirdetései fölött. Szakkönyvről van szó, de nem akármilyen szakkönyvről. A szerző először fogott életé- í­ben tollat, mert eredeti mester­­ségi sztriptíz-táncosnő, de a gyakorlati vonatkozásokon túl a kérdés elméleti oldalával is foglalkozik. Azt írja könyve bevezetőjé- í ben, hogy az amerikai férj I kicsit elfásult, s egyre mérsé­­keltebb az érdeklődése saját fe­­lesége iránt, mert az amerikai I élet véget nem érő hajsza, s­­ a kimerültséget ellensúlyozni­­ kell. Mivel? Libby Jones szerint minden asszonynak meg kell tanulnia a sztriptiz-művészetet, legalább is amatőr­ színvonalon. A gazdagon illusztrált könyv megtanítja olvasóit ízléses és mégis „érdekes” vetkőzés-tudo­­mány ABC-jére. A szerző sze­­rint nem új dologról van szó, Salome fátyoltánca a sztriptíz egykorú formája volt, csak az­­óta némileg tökéletesedtek a módszerek. Még arra is kiterjed a fi­­gyel­me, hogy miközben bemu­­tatjuk a házi­ produkciót, a férj kényelmes fotelben üljön, mel­­lette legyen kedvenc itala és cigarettája, s ügyeljünk a hangulatvilágításra is. Lehet, hogy a férjet mulattat­­ja a dolog, de nincs kizárva,­­ hogy megnevetteti. Ez nem baj — érvel a szerző —, folytassuk a produkciót, amíg csak nem potyognak a könnyei. Mindent bele — ez is a siker egyik for­­mája. , A könyv ára egy dollár. A DORINA BEMUTATÓJA Néhány nappal ezelőtt divatbemutató volt a Dorina rámát­­gáni gyárának bemutató termében. A gyár kreációit Izraelben és a nagy fővárosok legelegánsabb üzleteiben árusítják. Képünk: A DORINA-BEMUTATÓ EGYIK SZÉP KREÁCIÓJA A Dorina-gyárat egy magyar-zsidó házaspár, Lessinger Lea és Jáákov vezeti. Bemutatták legszebb készítményeiket a bemutató közönségének, s nagy sikerük volt. --------------------״------------iiiMUTTTinnnfYYmmwvYvvvvvvvvvwwvwwwwvwwvvwYwvwvyyw EXIKÓI LEVÉL: Miért divatos a csecsemőrablás? M Mit is mondhatok önöknek? ! Mi valóban mindent elkövetünk, az orvosok és a nővérek igen­­ éberek, de képtelenek vagyunk megakadályozni a csecsemő­­­­rablást. Igazán sajnálom, hogy ilyesmi megtörténhet Mexikó-­­ ban ... Dr. Fournier, az egyik nagy mexikói kórház szülőosztályá­­nak igazgatója mondta ezt az újságírók előtt, a kínos ügyről tartott sajtóértekezleten. Lopják a csecsemőket, aztán keresked­­nek velük. Lelkiismeretlenül. A hatóságok tehetetlenek eb­­­­ben az ügyben. Nemrég az Ex­­׳ celsior című lap átfogó cikket­­ közölt az ügyről és hitelt érdeme­l­­ő orvosi nyilatkozatok alapján azt írja, hogy az elmúlt két év során valamivel több, mint 100­0 csecsemőt raboltak el. A csecsemő­rablás megérté­­­­séhez azt kell tudni, hogy a­­ mexikói törvény nagyon szigo­­­­rúan szabja meg, hogy kinek­­ van és ki­nek nincs joga örökbe­­­fogadni kisgyereket. — Az egész azért van, mert nálunk gyerekeket örökbefogad­­ni nehezebb, mint felfelé mászni egy bezsírozott kötélen — írja az Excelsior című újság. A gazdag, , de gyermektelen házaspárok a bonyolult örökbe­­fogadási eljárás helyett tetszés szerint leány-, vagy fiú­csecse­­mőt szállít­ó megrendelésre. A közvélemény sürgős intéz­­kedéseket követel a csecsemő­­rablók megfékezésére. Intellektuelek Rabinovics polgármester megválasztása érdekében Tel-Avivban sajtófogadást tar­tottak annak a közéleti bizott­­ságnak a tagjai, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy támogassa Jehosua Rabinovics tel-avivi polgármester ismételt megválasztását a város élére. A közéleti bizottság nevében And­ré de Vries professzor, a tel-avi­­vi egyetem rektora, Baruch Ro­­sen gyáriparos, Efrájim Ben Árd­ tartalékos tábornok c. Chá­jim Chéfer költő vett részt a Royal-kávéházban megtartott fo­gadáson. A szóvivők hangoztatták, hogy nincsenek semmiféle köz­­vetett vagy közvetlen érdekeik, sem pártpolitikai elkötelezettsé­­geik, amikor kiállnak Rabino­­vics polgármester mellett. ״ Bennünket kizárólag Tel-Aviv fejlődése érdekel és ezért lép­­tünk fel Rabinovics polgármes­­ter mellett, aki személy szerint és kiváló munkatársainak sze­­rencsés megválogatásával a leg­ úJ MODELLEK, KÜLÖNLEGES SZÍNŰ BŐRKABÁTOK KÉSZEN ÉS MÉRTÉK UTÁN KAPHATÓK ״ Transilvánia bőrkabát szalonéban BRAUN LEÓ - NAGYVÁRAD Tel-Aviv, Fin utca 8/6, Tábháná Merkázit Telefon: 34103 alkalmasabb, hogy a közel ne­­gyedmilliárdos költségvetéssel operáló várost vezesse” — mon Képünkön (jobbról balra) Ef­rájim Ben Arci, Chájim Ché­­fer és vele szemben, az asztal másik oldalán André de Vries professzor. Nincs többé kövérség! Kezelést kaptam a Rafael Halperín Intézetben. Lefogytam 11 kg-ot S. K o h e n, S’chunát Hátikva RAFAEL HALPERÍN INTÉZET, TEL - AVIV, Jicchák Szádé 34. Telefon: 31459. Nyitva 7-től 21-ig a­ dozták a szóvivők. A mesterséges édesítőszerek furcsa hatása A mesterséges édesítésre hasz­nált nátrium, vagy kalcium­­ciklamát nem nagyon ajánl­a­­tos — a legújabb kutatások szerint, ugyanis aki­ rendszere­­sen fogyasztja, az hiába vesz aztán magához — szükség ese­­tén — antibiotikumokat, azok hatását gátolja a mesterséges édesítő. Egyébként annyira új ez a felismerés, hogy a mai napig nagyon sok antibiotikum van forgalomban, amelynek kesernyés izét kalciumciklámát enyhíti. MESTERSÉGES ÜSTÖKÖS . Annak idején hírt adtak róla a szaklapok, hogy 1968 decem­­berében fellőtték az ESRO (Európai Űrkutatási Szervezet) Heos I. nevű mesterséges holdját. Ez év március 18-án 5 óra 40 perckor a 70.000 km magasságban, az Atlanti-óceán fölött száguldó holdról a bel­­giumi Redu helységben levő irányítóközpont parancsára le­­szállt egy tartály. Ezt a levált részt mintegy 50 km távolság­­ra a Heostól földi paranccsal 8 óra 25 perckor felrobbantot­­ták­. A leválasztott részben 2,5 kg bárium és rézoxid keverék volt, amely a robbantás hatá­­sára néhány másodpercen be­­lül gőzzé változott és egy mes­­terséges, a Földről szabad szemmel is látható 3000 km nagyságú felhőt alkotott. A felhőt a Nap ionizáló hatása sárga, vörös, zöld, majd lilába átmenő színűre festette, így olyan lett, mint egy üstökös csóvája. Ez volt a kísérlet cél­­ja, amelyet a bajorországi Carchingban levő Max-Planck Intézet tervezett. A felhőt a Kitt Peak obszervatóriumból (USA), Chiléből és Alaszkából sikerült lefényképezni. SZÍNES KOCKÁK Egy sakknagymester nem érzi jól magát és megy az orvoshoz. A vizsgálat alapos, levetkőzte­­tik, az orvos a hátára illeszti a hallgatót és így szól: — Sóhajtson, kérem. Mire a páciens: — Hej, ha a tegnapi verse­­nyemen a cl helyett a HIG-ot lé­­pem . . . Budapesten nagy divat mosta­­nában a közelkeleti társasuta­­zás Egy budai eszpresszóban a kairói suliról számol be barát­­nőinek egy platinára festett asz­szony. — És mondd, sok szép hol­­mit hoztatok? — kérdi irigyen az egyik. — Jaj, nagyon sok szépet. — Képzeljétek, sikerült hozzájut­­nunk egy igazi csodapalackhoz, amelyben valódi szellem van. — Ez komoly? — Száz százalék. Maga az árus mondta. — És mibe került?­­— Harminc piaszter, plusz tíz az üveg ... ★ A tanító korholja a kisdiá­­kot az amerikai iskolában: — Csak tudnám, mi lesz be­­lőled fiam az életben, mikor tízig tudsz csak számolni ... __Biró leszek a boxmeccsen! ★ MENYASSZONYI RUHÁK legutolsó, eredeti modellek - koszorúk, fejdíszek, fátylak kölcsönzése, kalapkölcsönzés, nászasszonyoknak és alkal­­makra. Ruhák mérték után, rendelésre. Legszebb mű­­virágok szalonoknak és privátoknak. Eladunk és készi­­tünk hozott anyagból is. J L D I T H” ־־־ az ismert, megbízható bukaresti cég TEL-AVIV, ALLENBY 60., I. em. (bejárat: Gedera­ u. 28, az ״ Allenby” mozi pénztárával szemben.; tel. 58218 A pesti Klauzál utcából a londoni színpadig 18 éves Klein Judit érdekes karrierje is áll a filmfelvevőgép előtt, mintha­­ életében ezt csinálta volna, pedig 16 korában ment először moziba. Úgy ma­­a színpadon, mintha otthon volna, pedig éves volt, amikor az első színházjegyet­­váltotta. Klein Judit hosszú és küzdelmes­t tett meg a budapesti Klauzál­ utcából, d­ eljutott odáig, hogy vezető szerepet ka­­pott az „Állítsd meg a világot — le akarok zállni róla“ című musicalban. Klein Judit ugyanis a főszereplő Ráchel Átász állandó he­­lyettese és ״ szabad perceiben“ kisebb szere­­pet is játszik, sőt segít Ávrahám Ninio ren­­dezőnek. Vallásos családból származik Klein Judit, aki ma is szigorúan betartja a Tóra paran­­csolatait. A zsidósággal való szoros kapcsola­­tát a szülői házban az anyatejjel szívta ma­­gába és világnézete további szilárd alapot ka­­pott, amikor a bno­bráki Ponyivezs­ jesiva mel­­letti Bét Jákov leányinternátus növendéke volt. Itt, az internátusban ismerkedett meg elő­­ször a színpad varázsával, mert a jótékony asszonyok számára rendezett előadásokon nem csak szerepelt, hanem a szövegíró és a ren­­dező feladatát is ellátta. Művészi képességeire már korán felfigyeltek és mindössze 14 éves volt, amikor először kapott ösztöndíjat az Alijját Hánpártól a festészeti tanulmányokra. Az igazság az, hogy Klein Judit a szülői házból hozta magával a szép és a művészet iránti szeretetét, mert néhai édesapja, Klein Nándor, akinek a Klauzál­ utcában edényüzlete volt, a vallásos körök felfogása szerint ״ bo­­hém embere volt. özvegy édesanyjával és három öccsével 1957-ben alijjázott Judit, majd a Bét Jákov­­intézet elvégzése után tanítóképzőbe ment. Az Alijját Hanoár ösztöndíja azonban ösztökélte és amikor otthagyta az iskolapadot, beállt grafikusnak. Kezdő fizetése havi 25 font volt. Két évi szorgalmas munka és tanulás után, négy évvel ezelőtt Londonba utazott, ahol grafikát tanult és a Group Theatre-ben dísz­­lettervezést. Három évi londoni tartózkodása alatt mosogatásból, héber nyelvtanításból tar­­totta el magát, sőt díszletmunkás és ifjúsági oktató is volt. A Group Theatre-ból néhány más társulat­hoz került, s mint öltöztetőnő, vagy segéd­­színpadmester tanult és dolgozott. Londoni tartózkodásának csúcspontja volt, amikor be­­került Sir Lawrence Olivier társulatához. Igaz, csak mint öltöztetőnő és díszletmunkás, de minden idejét a kulisszák mögött töltötte, fi­­gyelt és szorgalmasan tanult. Keresve sem ta­­lálhatott jobb tanítómestert, mint Oliviert. Az egyetlen idegen volt a társulatnál, s bár nem volt munkavállalási engedélye, megbe­­csülték. Ennek az ״ idillnek­ a zsidó vallás­­hoz való ragasz­o­ása vetett véget: elbocsát­Kisebb-nagyobb szerepeket kapott az angol televíziónál és közben beiratkozott a City Li­­terary Institute-ba, amelynek egyik tanára, Marjorie Seegle, jelenleg a Habimában ren­­dez. A koszut és a szombat szabályaihoz való ragaszkodása miatt gyakran éhezett és több­­ször is kénytelen volt munkahelyet változ­­tatni. Tíz hónappal ezelőtt nagyobb filmszerződést ajánlottak fel neki Németországban, Klein Ju­­dit azonban lemondott a zsíros gázsiról és hazajött. Egyetlen napig sem volt munka nél­­kül. Dolgozott, mint grafikus és kisebb sze­­repet kapott a Dávid Ben-Gurion életéről készülő filmben, ahol többek között Jiszráél Gurion és Rónai András partnere volt. Néhány héttel ezelőtt hirdetés jelent meg a lapokban, amely szerint énekelni és táncolni is tudó fiatal színésznőket keresnek­ egy nagy­­szabású musicalban való részvételre. Judit nem sokat gondolkozott. Ábrahám Nin­o rendező­­nek becsületesen bevallotta, hogy soha nem énekelt és nem táncolt még színpadon, viszont úgy látszik megállta helyét a vizsgákon, mert néhány nappal később értesítést kapott, hogy­ Ninio rendező Ráchel Átász főszereplő állandó helyettesének szerződtette. Klein Judit most szorgalmasan próbál, ke­­ményen dolgozik és arról álmodik, hogy majd egyszer rábízzák Hedda Gabler és Kurázsi Mama címszerepét. Bőven van ideje álmodoz­­ni, hiszen csak most lett 22 éves. FUCHS ÁVRÁM tották, amikor nem akart ros hásáná és jóm­­kipur napján dolgozni. SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ Az utóbbi napokban több könyv jelent meg a választások jegyében. Jellegénél fogva két munka emelkedik ki a sok közül. Élijáhu Ágresz újságíró — azelőtt a Munkapárt szó­­vivője, jelenleg a Dávár politikai munkatár­­sa — megírta Golda Méir életrajzát, amely gyönyörű kiállításban, sok illusztrációval je­­lent meg. A másik könyvet Hanoch Smith, az ismert statisztikus, a választások éjszakájának népszerű, angolszász-héber kiejtéssel beszélő kommentátora írta, ״ Amit a választásokról tudni kell“ címmel. A szerző tudományos igénnyel analizálja az eddigi választások ered­­ményeit, s közben alaposan kiegészíti a köny­­vet forgató olvasó történelmi, államigazgatási és általános közéleti ismereteit. Filmforgatókönyvet írtak Münchenben Barnard professzor életéről és munkásságáról. ״ Átültetés“ a címe. Egy bírósági tárgyalás ke­­retébe ágyazta a szerző a történetet, amely arról szól, hogy vádat emelnek a professzor ellen, s ő védekezik, mondván, hogy amit csi­­nál, abban semmi önkényesség nincs, a szerv­­átültetés egyszer még olyan általános lesz, mint napjainkban a fogpótlás. A müncheni tv közvetíti először a filmet, de világszerte nagy az érdeklődés iránta és számos ország tv-stúdiója lekötötte már. A vadgazdálkodás szakemberei világkong­­resszust tartottak Moszkvában. A legérdeke­­sebb delegátus Amerikából érkezett: Patrick Hemingway. A nagy író fia. Megkérdezték tőle az újságírók, hogy miért nem ír. ״ Úgy ír­­ni, mint apám — nem tudok. Gyengébben írni — minek? Nála kedvtelés volt a vadá­­szat, én hivatásos vadász vagyok. A vadvéde­­lem elméleti kérdéseivel foglalkozom — mon­­dotta —, így kerültem a moszkvai kongresz­­szusra.“ A New York Times hasábjain néhány iz­­raeli szerző Amerikában és Angliában meg­­jelent könyvével foglalkoznak. Dicsérettel em­­nti meg a cikkíró Sábtáj Tévéinek a tankos hadosztály harcairól szóló regényét, valamint Náftáli Lávi-Lau, Mose Dájánról írott biog­­ráfiáját. Mindkét szerző újságírással foglalko­­zik elsősorban, történetesen mindketten a Háárec munkatársai. A Mászádá kiadónál megjelent Cháná Ze­­mer, a Dávár magyar-zsidó származású he­­lyettes főszerkesztőjének ״ Cháci té, cháci káfé” — Félig tea, félig kávé ” című tárcagyűjte­­ménye. A szerzőnek népszerű csevegési rovata van évek óta a rádió délelőtti asszony­ műso­­rában, s ezeknek javát gyűjti egybe a kötet. Franciaországban se szeri-se száma az iro­­dalmi díjaknak. A legérdekesebbek egyike az Al Capone-díj, amelyet olyan szerzők számára létesítettek, akik korábban az alvilág külön­­böző területein fejtettek ki tevékenységet. Az idei Al Capone-díjat Jean Charles Bruck nyerte el. ״ A zsákmány felosztása“ című re­­gényéért, amely — mint címéből tüstént ki­­derül — egy alapvető fontosságú alvilági problémát taglal. Szerzője valóban a betörő­­szerszámot cserélte fel az Írógéppel. Mint ki­­derült, ez a csere nem volt végleges, mert né­­hány héttel a kitüntetés átvétele után letartóz­­tatta a rendőrség az írót. Tettenérték betörés Az Új Kelet vwwwwwwwv irodalmi figyelője ״ wwwwvwwww közben. Motozásánál megtalálták az irattár­­cájában az egyik tekintélyes párizsi kiadó szerződését. Újabb regény írására kérték fel Bruckot, aki a bíróságon azzal védekezik talán, hogy a betörés lényegében élménygyűj­­tés volt. Dán Ben-Amoc népszerű rádió-interjú mű­­sora keretében jelentette be az Am Ovéd könyvkiadó lektorátusának vezetője, hogy no­­vember második felében ״ Ofákim“ — Távla­­tok — címmel magas színvonalú ismeretterjesz­­tő sorozatot indítanak. Az első munka a szo­­ciológia alapfogalmait ismerteti majd, a má­­sodik viszont cikkgyűjtemény lesz arab folyó­­iratokból, s igyekszik átfogó képet adni azok­­ról a szellemi folyamatokról, amelyek a szom­­széd­ országokban mutatkoznak. A könyv a­­lapján az derül ki, hogy nincs egységes arab vélemény, a nézetek megoszlanak akár ál­­talában a Közel-Kelet jövőjéről, akár az arab nemzet és Izrael leendő kapcsolatairól van szó. Pozitívuma az lesz a cikkgyűjteménynek, hogy kiderül a lapjairól: Odaát, a határ túlsó olda­­lán is vannak gondolkodó, a problémákat nemcsak a gyűlölködés prizmáján át vizsgáló emberfők. Másrészt azonban bemutatja majd a gyűjtemény az elvakult arab értelmiségiek túszokádó elmeszüleményeit is. Harold Pintért, az Izraelben is jól ismert modern angol színpadi szerzőt tüntették ki az idei Shakespeare-díjjal. Az a díj érdekes­­sége, hogy a kitüntetett csak oklevelet kap, a pénzjutalom egy fiatal írónak jut, aki egy éven át a világ bármely egyetemének színház­­tudományi fakultásán tanulhat. További érde­­kesség, hogy nem a zsűri, hanem a Shakespeare díj kitüntetettje jelöli ki a pénzjutalomra érde­­mes fiatal írót — a kezdő színpadi szerzők közül. Nagyon népszerű manapság a tudományos­­fantasztikus regény. A műfaj újdonságát Michel Frayn londoni író írta meg. Olyan kor­­ban játszódik, amikor az ember szinte herme­­tikusan elzárkózhat a külvilágtól, táplálkozá­­sát csővezetéken kapja, tájékoztatásáról a tv és a rádió, valamint csőpostán érkező lapok gondoskodnak, szerelmi élete is automatizálva van. A szerző „holovizációs készüléknek“ ne­­vezi azt a gépet, amelynek segítségével gomb­­nyomásra oldódnak meg a problémái. A Kibuc Hamonh­ád kiadójánál megje­­lent Hanoch Bártor Angliáról szóló könyve. Azért érdekes a munka, mert a szerző Izrael diplomáciai szolgálatának tagjaként teljesített szolgálatot Londonban, s ez a körülmény ha­­tározza meg a nézőpontját. A Mááriv múlt pénteki számának irodalmi mellékletében Dávid Giládi kéthasábos cikk keretében elemzi és értékeli a könyvet, megjelenését irodalmi szenzációnak mondja. Ismeretes, hogy a cikk­­író maga is diplomata volt, kövé'<־'~’Inket ve­­zette Budapesten — ügyvivői minőségben — a kapcsolatok megszakadásáig. A tollforgatás­­hős is értő diplomatát megdicséri, könyvét na­­gyon melegen fogadja. Nem lehetetlen, hogy egyszer még Dávid Miládi is elérkezettnek látja majd az időt és megírja pesti diplomata­­élményeit. A londoninál nem kevésbé érde­­kelné a héber olvasót. (Összeállította: b.­p.)

Next