Uj Kelet, 1970. július (51. évfolyam, 6674-6700. szám)

1970-07-01 / 6674. szám

יקוח העונתה םישדחה םויזז תיסנכנ ןפקותל תונקת עתה הרוב תושדחה ןתמגמש לעייל תא הרובחתה תירוטומה םישיבכב חהלו­רימ םהישנועב לש יניירבע העונתה ללכב הלאו רשא םיננסמ תא ייח תלוזה .טרפב יקוח העונתה םישדחה םה ירפ ןויסנ ליש םינש .תוכורא ה­םייוניש םילבקמש *וקיית יקוח לחה םייחמ םיכירצ ריבגהל תא ןוחטבה םיברדב רשפאלו המירז תישפיח רתוי לש תעונת ־ילכ בברה םירעב םיכרדבו .תוינוריע־ןיבה ונייה םיצור תויקל יכ תונקת ה­הרובעת תושדחה ןכא ומרתי רופישל בצמה עורפה יקרועב .הרובחתה חה­תרמ ,םישנוע חוקיפ רבגימ עמשמו ה­תימצע לש םיזחואה הגהב םה םימרוג םיינייה תטלשהל רדס ןוחטבו יבכב­.םיש םע תלעפה תונקת הריבעתה דחה­םיש ונילע :ריהזהל אל וליעוי לכ יקוח םלועה םא םיגהנה םמצע אל וניבי יכ דע םויה הווהמ םרוגה "ה ישונא תא הנכסה הלודגה רתויב ל­ינוילימ םישנאה לעש .םישיבכה קחמ­םיר םייעדמ םייטסיטטסו וחיכוה שיב­לאר םלועבו יכ ,םתונלשר רסוח יהז­,םתור רדעה םתובשחתה לש םיגהנ םה דשא ומרג רפסמל לודגה רתויב לש תונואת .תוינלטק םימגפה םיינכמה םיאב קר ירחא םרוגה ישונאה ןיב תוביסה לטקל .םיכרדב ,קדצ ,איפיא ותרהזאב רש הרובחתה רשאכ :רמא המחלמה״ תאזה לע ה­םישיבכ תבייח קספיהל 1.״ תונקתה תושדחה תולוכי םורתל ל­תנטקה תונואתה ןוסירלו םיגהנ ־ירפ םיע יכלוהו לגר יתלב .םיעמשוממ ,םרב ןיא חוכשל ופיסבש לש רבד לכ םיקוחה םיבוטה םיפיהו׳ רתויב םייולת םנוצרב לש םישנאה םיכירצה סייקל תא ת־אריהה הבלה .השעמל רוביצה הווקמ להקש םיגהנה שמעי ןחבמב תונקתה .תושדחה Az új közlekedési szabályok Ma lépnek érvénybe az új közlekedési szabályok, amelyek­­nek az a rendeltetésük, hogy fo­­kozzák a közúti biztonságot és megszigorítsák azoknak a bünte­­tését, akik forgalmi kihágáso­­kat követnek el, különösképpen pedig mások életét veszélyezte­­tik. Az új közlekedési szabályok és törvények hosszú évek tapasz­talatának eredményeként jöttek létre. A változásoknak, amelyek ma lépnek életbe, az a céljuk, hogy nagyobb rendet teremtse­­nek az utakon, fokozzák a gép­­járműközlekedés biztonságát és ugyanakkor lehetővé tegyék a városokban és az országutakon áramló forgalom zavartalanabb haladását. Remélni szeretnénk, hogy az új közlekedési szabályok való­­ban hozzájárulnak a közutakon mutatkozó helyzet javulásához. A büntetések megszigorítása, a fokozottabb ellenőrzés és a vo­­lán mögött ülők önfegyelme el­­engedhetetlen tényezők a közúti rend és biztonság meghonosításá­­ban. Az új forgalmi rendszabályok életbe léptetésével egyidőben azonban figyelmeztetnünk kell: a világ összes törvényei sem fog­nak segíteni, ha maguk a sofő­­rök nem értik meg, hogy a mai napig az emberi tényező képezi a legnagyobb veszélyt az utakon haladó emberek millióira. Tudo­­mányos és statisztikai kutatások bebizonyították, hogy Izraelben és a nagyvilágban is a sofőrök hanyagsága, elővigyázatlansága és másokkal szembeni nemtörő­­dömsége okozta a legtöbb halá­­los kimenetelű balesetet. A mű­­szaki hibák csak a második he­­lyet foglalják el az országúti ha­­lálos statisztika elidézői között. Helyesen mondotta tehát a közlekedésügyi miniszter, amikor figyelmeztet: „Az utakon folyó háborúnak véget kell érnie!” Az új közlekedési szabályok sokban hozzájárulhatnak a bal­­esetek számának csökkentéséhez és a vad sofőrök megfékezésé­­hez, valamint az elővigyázatlan járókelők kordában tartásához. Nem szabad elfelejteni, hogy a legjobb és legszebb törvények azoktól az emberektől függnek, akiknek ezeket az utasításokat gyakorlatilag is végre kell haj­­tani. A nagyközönség reméli, hogy a gépkocsivezetők tábora kiállja az új szabályok próbáit. HAVONTA IL­ FONT. Tel-Aviv, POB 83' Postabank: 4-04444-6 HAIFA: Gtönhei ser. Shapira 13. Telefon: 62453 Telefon éjjel: 527010 JERUZSÁLEM: Erdős: Telefon: 24723, délután 4—6 között Landab, Köres utca 12, vagy János utca 12 (Binján Gád) Telefon: 26046 — A nagy iraki alista 20-ik évfordulója, illetve az ezzel kap­­csolatos élmények felelevenítése szerepel az Újságírók Székházá­­ban rendezendő Élő Újság mű­­során péntek este. — Mordecháj Ben Porát Kneszet képviselő, az alijja egykori megszervezője ad elő. Szerepel még az Élő Ujsá­­gon Mose Szné Kneszet képvise­­lő, a Maki vezető ideológusa és Dávid Rivlin, a külügyminiszter politikai tanácsosa is. Elimelech Rám, a rádió főmunkatársa szer­­keszti az Élő Újságot. • HOTEL PENZIÓN REICH. Jen­­­zsálem. Bét Hákerem. tel: 53121. a legideálisabb üdülőhely. Minden komfort, szén. Arnvas kert, kitűnő magyar konyha, (diétás is). Káser Unitiadon min hamhadrin. * Palace Hotel. Natanja, új vezetés alatt, az ideális nyaralás! Teljes léghütés. Minden kénye­­lem. Szigorúan kóser magyar konyha. Julius 15-ig 3 nap 80.— font. Helyrendelés postán, vagy tel. 24731/2. Külön terem es­­küvőkre és bár­ micvákra. w/////r/«//////«////»rr/o $ Izraelben az első § 5 SZÉPIRODALOM. SZAKKÖ­NYVEK. LEMEZEK $ 5 óriási választékban. £ $ ״ H A D A S H” § $ Tel-Avi», Nesy Clone utca 4.­­ » (Járkon­egállónál) Te' 5968*. 3 ír///////////////////////////. — Postahivatalt létesítettek Sám­ el-Sejkben. Az új hivatal felavatásán jelen volt dr. Eli­­m­eb­eh Rimáit postaügyi minisz­­ter is. 'trrrrrrgrrrrrmrwrrrurrrrr, FIGYELEM! HÁLÓSZOBA! 12 ajtós szekrény, duplaágy (Alliance matracok), toalett és szék. (Rostmentes anyag­­ból.) csak 1795 — IL. ״ SKOL” bútor Tel-Aviv. Kfár Giládi u. 36, telefon: 82 95 19 *///##/##­////////////##/////­ • ÚJ ZONGORÁK, ismert cégek gyártmányai, alkalmi vételei: is, 800 fonttal. Vétel, eladás, csere, köl­csönzés. — Részletfizetési lehetőség. Gottesmann, Tel Aviv, Allenby u. 38. sz. (Mugrabival szemben). Tele­­fon: 55682. — Egy izraeli játékos-pár a harmadik helyre került a bridzs­­olimpián, amely jelenleg folyik Stockholm városában. Michael Hochzeit és Singerné szép ered­­ményének élénk visszhangja van az izraeli bridzsjátékosok köré­­ben. A páros első helyezettje egy amerikai játékos-pár. A huszadik helyen ugyancsak egy izraeli pár végzett. mim ,!!1dotoz וש 1010110 ). HOLNAP A MIFAL HÁPÁJISZ I'UZÁSA Sorsjegyek kaphatók este 6.55 óráig A Mifál Hápájisz teremnél 10(mYmm1r1n(mv*»1nn(»vw»v Király Ráchelnek, Rámát-Gán, NŐI FODRÁSZATA MEGNYITÁSÁHOZ szívből gratulálok. Szerencsés órában! Király Adolf, Jeruzsálem, Talpiot 6/19 2 UJ KELET 1970. VILI KEVÉS AZ IPARI BEFEKTETÉS A következő hónapokban feltétlenül várható a magánfogyasztás csökkenése Még 1970-ben sem lesz olyan méretű az ipari befektetés, ami kielégítené a szükségleteket és elérje az egymilliárd fontot — jelentette ki Ám­osz Ben Chájim, a kereskedelem és iparügyi mi­­nisztérium gazdasági tanácsadója. A tanácsos ezt a megállapítást az eddigi befektetési ütemből és az előjegyzések alapján állapítot­­ta meg. Ben Cbájim az alábbi két adatra támaszkodik: az Iparfej­­lesztési Bank tervbe vett kölcsö­­nei és az ipari felszerelés beho­­zatala. Január és május között az Iparfejlesztési Bank 96 mil­­lió font értékű kölcsönt nyújtott a gyáriparosoknak és ez időszak­­ban az országban az ipari be­­fektetés nem haladta túl a 300- 350 millió fontot. Az év első ne-­­gyedében az importált ipari fel­­szerelés értéke 59 millió dollár volt. Ezekből az adatokból nem ne­héz kiszámítani, hogy ebben az évben sem sokkal haladjuk túl a tavalyi esztendő ipari befekte­­tésének összegét, amely 700 mil­­lió fontot tett ki és messze elma­­radunk a szükségesnek mutatkozó, egymilliárdos befektetési összeg-­­­től. Az ipar termelésének és for­­­galombahozott árumennyiségének­ az adataiból a tanácsos megálla­­pította, hogy nem lesz az idén­­ gazdasági lelassítás. Az év első­ negyedében az ipari üzemek áru-­ forgalma 4,2 százalékkal múlta, felül az év utolsó három hónap­­j­­ának forgalmát és 13,8 százalék-­­kal az egy évvel korábbi ered­ményt. Ha figyelembe vesszük az áremelkedéseket, akkor is 11—12 százalékkal magasabb volt az ipar termelése, mint egy évvel koráb­­ban a megfelelő­­időszakban. Az ipari termelés négy fő szük­­séglethez kötődik: a befektetés­­hez, a kivitelhez, a közületi fo­­gyasztáshoz és a magánfogyasz­­táshoz. Míg a befektetésben és a kivitelben nem volt meg a szük-­ séges emelkedés, addig hihetet­­len mértékben növekedett a kö-­ zületi fogyasztás a biztonsági­ szükségletek miatt és jelentékeny volt a magánfogyasztás is.­­ A nemzeti költségvetés szerint a magánfogyasztás várható nö­­vekedésének ellensúlyozását képe­­zi az ipari termelés várható 12 százalékos növekedése. De ha a magánfogyasztás növekedésének csak a fele következik be, illetve, ha a tavalyinál 3 százalékkal lesz magasabb, akkor az ipari termelés 12 százalékos emelkedés helyett 9%-kal növekedik és ez még korántsem jelent mitunt. Ez lenne a legszélsőségesebb eset — állítja a tanácsos — és ez még igen messze van az 1965—66-os mituntól, amikor drasztikus mó­­don csökkent mind az ipari be­­fektetés, mind a közületi és ma­­gánfogyasztás. Hosszabb távon azt kell bizto­­sítani, hogy az ipar fellendülésé­­vel a kivitel jelentékeny mérték­­ben növekedhessék. A meglévő ipari kapacitás jobb kihasználá­­­sát kell szorgalmazni, ha látjuk, hogy az ipari befektetések üte­­mében megtorpanás van. Még rengeteg belső tartalék van kor­­­­szerű­ iparunk kihasználása tekin­­tetében (továbbbi műszakok, még jobb technológiai folyamatok,tu­­­dományos módszerek alkalmazása, stb.) . A gazdasági tanácsos annak a véleményének ad kifejezést, hogy a költségvetési korlátozások meg­­nyirbálhatják az ipari termelést­­ és gátolják azt a fellendülést, ami-­ re hosszú távon van szükségünk, hogy az ipari kivitel jelentékeny­­ növelésével javíthassunk külkeres-­ kedelmi mérlegünkön. A gazdasági tanácsos sem lát megoldást rövid távon az ipari kivitel növelése tekintetében,mint a magánfogyasztás csökkentését. Szemben az 1965-ös helyzettel, amikor iparunk még nagyon távol ן állt attól, hogy szilárd felvevő piacokkal rendelkezett volna, ma­­׳ az a helyzet, hogy az izraeli áru hihetetlen gyors idő alatt nem­­zetközi hírnévre tett szert és szin­­te korlátlan lehetőségei vannak a világpiacon. Nem az áru elhelye­­zése a probléma többé, a minőség és ízlés, a megfelelő csomagolás és a kialakult külkereskedelmi kapcsolatok és szabályos, üzlet­­szerű kiviteli forgalom, a rend­­szeresen megrendezett kiállítások, divatbemutatók, ״ izraeli hetek" biztos talajt jelentenek az izraeli árunak. De a baj az, hogy a belső szükségletek miatt a gyárosok nem tudnak eleget exportálni,nem szorítja őket termelési volumen­­jük arra, hogy a még mindig nehézkes adminisztrációt igénylő exportot tekintsék a legjobb meg­oldásnak áruik elhelyezésére. Csak­is az egészen nagy üzemek, me­­lyeknek öntudatos vezetői össze­­fonódtak az ország gazdasági po­­litikáját irányító személyekkel, ér­­zik át annak a nagy jelentőségét, hogy mindenek­előtt exportálni kell. Feltétlenül várható a magán­­fogyasztás csökkenése. Márpedig a fogyasztás mérséklődése közvet-t lenül kihat a behozatal csökke-­ nésére és ez ugyanolyan fontos a devizatartalékok és a külkeres־­­kedelmi mérleg deficitjének ala-­ kulása szempontjából, mint az export. Egyszerű a dolog: a két tétel, a kivitel és a behozatal­­ közötti különbséget kell kiegyen­­súlyozni. Ehhez nagyszerű eszköz a kivitel növelése, a belső fogyasz­tás csökkentése útján és az ipari kapacitás belterjesebb kihasználá­­sa révén, valamint azzal, hogy olyan árucikkeket gyártsanak kor­­szerű ipari üzemeink, amelyek feleslegessé teszik a behozatalt. Van erre lehetőség és képesség. Csakis szervezettség kérdése és a tudományos segítségnyújtásé. Fel­­tehető, hogy tudományos intéze­­teink a legmesszebbmenő támo­­gatást megadják az ipar részére, hogyan tudjon lemondani bizo­­nyos nyersanyagok behozataláról, hogyan tudja azokat belföldiek­­kel pótolni és hogyan tudja úgy megjavítani a termelés színvona­­lát, hogy számos tartós közszük­­ségleti cikk behozatala felesleges­­sé váljék. Nincs válság Hollywoodban Állás nélkül van a színészek egy része Mike Frankovitz, a „Kaktusz­­virág” producere, akinek sikerült jó néhány milliót keresnie ezzel a nagyon kedves filmjével, a na­­pokban sajtófogadást rendezett Londonban, amelyen nagy derű­­látással beszélt a filmszakmáról, kijelentvén, hogy nincs válság Hollywoodban. — Minden olyan mese, ami Hollywood válságáról szól telje­­sen alaptalan. Igaz ,hogy a leg­­főbb nagy filmgyár bizonyos gaz­­dasági nehézséggel küzd. Ez azért van, mert nagyok és merevek, nem tudnak változtatni bizonyos hagyományokon, túl dimenzio­­náltak, túl sok sztárt szerződtet­­nek le, túl nagy technikai sze­­mélyzetet tartanak és még mindig olyan keretek között kívánnak működni, mint a film virágzásá­­nak idején. Csakhogy azok az aranynapok elmúltak. Már nem lehet tízmilliókat keresni egy filmmel és kevesebbel kell beérni. Nem is kell olyan hatalmas ösz­­szegeket befektetni, mert nem sza­­bad kockáztatni a sok pénzt. Jó filmeket kell adni, lehetőleg ol­­csó kiállításokat. Ha valami baj történik ,akkor legfeljebb egy-két millió dollár forogjon veszélyben és nem tíz-húsz, ami maga alá te­­methet egy vállalatot. Majd így folytatta: — Azok a filmgyárak, artie-,­lyek megértették az időket, bi­­zony nincsenek válságban. Példá­u­l a Columbia és az United Ar­­tist, nagyon is jó üzleteket csi­­nálnak, sokat keresnek filmjei­­ken. Ma is az a helyzet Holly­­woodban, hogy minden olyan filmkészítő, akinek ötletes és ész­­szerű javaslata van filmezésre, aki megfelelő forgatókönyvet tud produkálni, az korlátlan hitelt kap a filmszakmát finanszírozó banktól. A bankok, amelyek oly sok pénzt kerestek a filmszakmán, továbbra sem szívesen mondanak le ezekről a hasznokról. Továbbiakban: — Igaz, hogy a színészek egy része, nem is kis része állás nél­­kül van Hollywoodban. De ne felejtsük el ,hogy a hollywoodi színészegyesület tagjai nyolcvan százalékának nem a színészet az állandó kenyere. Aki egyszer sze­­repelt, akármilyen ■kis filmben, az tagja lehet az egyesületnek, annak ellenére, hogy kenyerét egyéb­­ként, mint utazási n­évnek, hiva­­talnok, vagy fagylaltozó tulajdo­­nosaként keresi meg. Tehát ez a szám korántsem nyújt megbízható képét a válságos helyzetről. A valódi színészeknek, igenis van munkáink, legalábbis az év túl­­nyomó részében és igen szépen ke­­resnek. Nincs semmi baj Holly­­woodban. Csak azt kell tudni, hogy igenis lehet jó és sikeres filmet készíteni kétmillió dol­­lárért, sőt kisebb összegekért is. A ROMÁN KORMÁNY NAGYRA ÉRTÉKELI AZ IZRAELI SEGÍTSÉGET A szarvasmarha állomány f­elúj­ításához is hozzájárulnak Izraelből A román kormány eljuttatta köszönetét az izraeli közéleti bi­­zottsághoz, amelynek vezetésével hetek óta folyik a gyűjtés a ro­­mániai árvízkárosultak javára.­­ Eddig mintegy 15 tonna ruha­­nemű, másfél tonna szappan — a Semen gyár ajándéka — két és fél tonna főzőolaj — a Jizhár gyár ajándéka —, továbbá igen nagymennyiségű takaró és sok egyéb hasznos ajándék gyűlt ősz­— Ismeretlen tettesek betörtek Jigál Lévi, Derech Slomo 125 sz. alatti tel-avivi textilüzletébe és 16 ezer font értékű árut vittek magukkal. A rendőrség megindí­­totta a nyomozást. • SHAMIR CIPŐ. Nyári ortopéd cipők és kitűnő Breiers ortopéd fa­­cipők nagy választékban. Tel-Aviv. Ibn Gvirol 7. Autóbuszok: 5, 11, 12, 19. • FIATAL, gyermekszerető, vallá­­sos nőt felveszünk kóser háztartás­­ba. Steiner, Givatájim, Herzog u. 29. Telefon: 74 75 19. — Egy rámat­ gáni utcai szték­­sütő főmagánvádas bírósági eljá­­rást indított a város polgármes­­tere ellen, aki saját hatásköré­­ben elrendelte a sztéksütöde el­­távolítását. Tegnap visszavonta a főmagánvádló a keresetét, mond­­ván: „Belátom, hogy a polgár­­mester a közérdek szempontjából találta szükségesnek a sztéksütö­­de eltávolítását”. sze. Az El A1 porta nélkül szál­­lította Romániába a segítséget. Zeév Seref sikmrügyi minisz­­ter áll a bizottság élén, tagjai pe­­dig dr. Michael Landau, a Mifái Hápájisz elnöke — a román par­­lament egykori tagja — és J. Koren Kneszet­ képviselő, a romá­niai élők szervezetének elnöke. Mint legutóbb kiderült, az ár­­víz 4 ezer szarvasmarha pusztu­­lását is okozta Romániában, és az izraeli társadalmi segítő bizott­ság most olyan formában is se­gítséget akar nyújtani a súlyos húshiánnyal fenyegetett Romániá­nak, hogy szarvasmarha szállít­­mányt küldenek oda hajóval. 1m1111m111111111111111H11111111m111111111111 — Joszéf Ávidár szolgálaton kí­­vüli tábornok könyvet irt, ״ Út­­ban a hadsereg felé” — Böde­­rech lácáhál — címmel. Munká­­ját a ״ Mááráchot”, a hadsereg kiadója gondozta és a könyv meg­jelenése alkalmából szép ünnep­­ség volt Tel-Avivban, a Bét He­­chájálban. • TANUKAT KERESEK munka­­szolgálat igazolására. 1942 júliusá­­tól 1944 februárig. Bácskertes, Zom­­bor, Nagybánya, Kővár, Zazar, Hosz­szúfalu. Bereck; aztután 1944 júniu­sától Budapest zsidóház és ősztől 1945. május 4-ig Kopháza, Maut­­hausen, Gunskirchen. Róth Alexan­­der, Petach Tikva, Beilinsen 15. • KIMONDOTTAN GYAKORLOTT eladónőt keres csemegeüzlet. Bné- Brák, Akiba u. 58. — A tel-avivi járásbíróság 200 Font pénzbüntetéssel sújtotta a „Mandy’s” diszkoték tulajdo­­nosát csendháborításért. Az érvé­­nyes rendelkezések szerint ugyan­­is éjfélkor van záróra, s a diszkó­­ték megszegte ezt a rendelke­­zést. Márciusban már eljárás volt a Mandy’s tulajdonosa ellen azo­­nos ügyben. 18: Mesék az állatkertből — ifjúsági dokumentumfilm. ״ Mint az emberek”. 18.30: Számi és Szuszu (héber felirat). 19: Arab nyelvű műsor (hírek az amerikai külpolitikáról). 19.30: Találkozó — a reh­o­­voti Weizmann-intézet ifjúsági tudományos önképzőkörének volt növendékei Jái­ Áháron­ professzorral beszélgetnek. 20: Mábát — hírmagazin 20.15: Teljes hosszúságú játék­film. ״ Divided Heart” (A ketté­­hasadt szív). Két anya harca egy fiúért, illetve egy fiú vergő­­dése két anya között áll ennek a melodrámának a tengelyében. A filmtörténet előzménye a második világháború kitörésével kezdődik. Az egyik jugoszláviai kisvárosban él Szlavko Joszip banktisztviselő és felesége, Szon­­ja. A családnak két kislánya van és a fiúgyerek csak sokévi vá­­rakozás után születik meg. A németek megszállják Jugoszlá­­viát. Joszipnak és Szonjának si­­kerül a kisfiúval a partizánok­­hoz menekülni, a két kislányt azonban elhurcolják a németek. A háború folyamán Joszip az életét veszti. Szonját is elfogja az SS és a kisfiúnak nyoma vész. Szonja Auschwitzba kerül, s csak a remény, hogy fiát ismét láthat­ja, tartja életben. Véget ér a há­­ború. Szonia visszamegy Jugo­­szláviába és elfoglalja férje ál­­lását. Az anya nem mond le fiá­­ról és az évek folyamán kutat­­ja nyomát. Végül is megtudja, hogy a kis Tvánt egy Hartl nevű bajor család örökbe fogadta és a nevét Tonira változtatta. Itt kezdődik a ma esti film. Inge Hartl-t és örökbefogadott fiát szoros kapcsolatok kötik össze. A kétségbeesett anya, Szonja, a bírósághoz fordul, mert reméli, hogy annak segítségével vissza­­kapja gyerekét. A két anya halá­­losan gyűlöli egymást, de ami­­kor a bírósági teremben meg­­hallják egymás történetét, mind­ketten igyekeznek megértéssel viseltetni egymás iránt. A bíró­­ság közbeeső döntése szerint Szonja Szlavko a kis bajor fa­­luba utazik, ahol a fia — aki nem ismeri — kineveti és gú­­nyolja az „idegen” asszonyt. Iván-Toni viszonya fokozatosan megváltozik, amikor megtudja, hogy Szonja az édesanyja. Inge Hartl fájó szívvel félreáll, mert szereti a fiút és nem akarja befo­­lyásolni. Amikor a bíróság ál­­tal megszabott idő lejárt, Szonja el akar utazni, fia azonban visz­­szatartja. Összeül a bíróság, hogy döntsön a gyerek sorsáról. 21.55: Hírek. Befejezésül egy mondat a Szentírásból és a Há­­zikrá. ISKOLATÉVÉ Nyári szünet július 5-ig. 5730. szíván 27. 1970. július 1., szerda. Az izraeli rádió külföldre sugár­­zott magyar nyelvű adása minden este » 45 órakor a 33.* és a 31,17-es hullámhosszon hallható. ALLANHO U1KKOZL■» (Csak hétköznapokon­ A-MOSOR 12. IS, I*. 17 .8 19. 20 . 23 és 24 órakor B-MOSOB 6 0S, I. 8. 2. 10 .2, IC, II. 16. 17. 11, 1» (könnyű never ; □ vélvén). 10 36 (uld 20^0 ■ (román». 20.45. (orosz» %1. 21 . 23. 24 órakor A HADSEREG KADIUJ* 12. 13. 14, I«. 17 18. 19. 26, I 21. 22. 23 Ss 24 úraK< uuuuuuuuuuuu>juuuu>»(uuuuuu1«4uuum B-MÜSOR 6: Má tovu. 6.10: Torna, 6.30: Ze­ nélő óra, 6.55: műsorismertetés, __ 7.15: Reggeli zene hanglemezekről, 7.55: Sofőröknek, 8.10: Reggeli zene, 8.55: Nagy emberek a zsidó világtör­ténelemben, 9.05: Reggeli zene, __ 10.05: Háziasszonyoknak, 12.02: A dolgozónak és munkaadónak, 12.30: Zenés hangos híradó, 14.10: Hová menjünk ma este? 15: Dátumok, 15.05: Üdvözlet dallal, 16.30: Fejtörő folytatásokban, 16.35: Üdvözlet dal­­la!17.05: Jehorám Táhár-Lév és da­­lai, 18.05: Sláger-parádé, 21.05: Lá­­togatás Párdesz Chánán, 22.05: Jic­­c­ák Návon helyettes házelnök ki­­vánsághangversenye, 23.05: Tárt aj­tókkal __ tarka műsor. __ Ehud Mánor, 0.05: Hátikká. A­ műsor 11.15: A vakációzó diákoknak _ arab nyelvlecke, 11.30: Hangleme­­zek, 12.05: Stanley Black és zene­­kara játszik, 12.15: Színáj — dr. Zeév Vilnai előadása. (II. rész): A szabadegyetemi előadássorozat kere­­tében. 12.35: Weiszgerber-Szarvas Klári hárfázik. 13.05: Két Sztravinsz­kij-mű. 13.50: Egy hét az UNO- ban. 14.10: Anyáknak és gyerekek­­nek. 17.05: A rádió szimfonikus ze­­nekara játszik. 17.30: Zenés fejtörő. 18.05: Az irodalom ösvényein, 18.35: Talmud-lecke. 18.55: Mezőgazdák­­nak. 19.15: Közgazdasági magazin, 19.50: Tnách-részletek, 20.10: A Dar­winizmusról. 20.45: Cházánat, 21.15: Japán kórusok. 22.05: Hangos hír­­adó. 22.45: Műdalok. _ Mark Lávri és­­Ticc­ák Ede] művei. Közremű­­ködik a rádió szimfonikus és fúvós­­zenekara. 23.05: Albert, Chamus Nobel-díjas író a műveiből olvas fel (francia nyelven). 0.05: Hátikra. A HADSEREG RÁDIÓJA 11.30: Hanglemezek.­­ 12.05: déli vendég. 12.30: Zenés fejtörő. 12.35: Hanglemezek. 13.05: Amerikai dalná rádé. 13.15: Hanglemezek,­­ 13.55: Közlemények katonáknak. 15: hang­lemezek, 15.30: Snort, 15.35: Hang­­lemezek. 16.45: Amikor katona vol­­tam. 17.05: Dallam szöveget keres. 18.05: A katonai színjátszó csopor­­tok műsorából. 18.40: Hangos hír­­adó, 19.10: Beszélgetés J. Gole­iró­­val. 20.10: Heti szimfonikus hang­­verseny. — Schönberg, Cézár Frank, Prokofieff és De Falla műveiből. — Közreműködik a londoni, a new­­yorki és a los­ angelesi filharmoni­­kus zenekar. 21.05: Arik Einstein a mikrofon előtt. 21.40: sztárpará­­dé. 22.05: Az éjszaka - felátálló Ben Porát. 0.05: Műsorzárás. UWUUUUUUWUWUUUUUUUUUUUUUUMUH Szépségápolás Tel Avív város szóvivője közölte, hogy 1970 első há­­rom hónapjában további két kilométer hosszúságú új utat köveznek ki a városban és ezen kívül kiszélesítettek szá­­mos utat és 7 és fél kilométer hosszúságú járdát építettek. Tel Aviv különböző részein — az első héber város külső arculatának megszépítésére irányuló akció keretében — áttérnek a színes járdák épí­­­­tésére, illetőleg kikövezésére. ^ jyguuuuuuu11>1uuuuuuuuu>*6*1uuM16«» A HITACHDUT 0LÉJ HUNGÁRIA KÖZLEMÉNYEI HAIFA Kultúr­st, július 8-án, szerdán 8 órai kezdettel. Speter Samu egész estet betöltő előadása: ,,Besztercétől Jeruzsálemig”. Költséghozzájárulás 2 font. N A T A N J A Július elsején, szerdán este 1 óra­­kor tartjuk a szokásos szociális tea­­esténket. _ Háziasszonyok: Welsz Baba és Korda Magda. — Szívesen látunk mindenkit. Rendelkezésre áll römike, kártya és sakk. Minden vasárnap délután 4-től az idősebb klub részére rendelke­­zésére áll mondanunk. Kérjük a ta­­gok és a vendégek látogatását. A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA ELŐADÁSOK KEZDETE) «.גזו - ^יז״יס 4:30 ALLENBY: Isten veled Barbara ÁRMON DAVID: Vérrokonság BEN JEHUDA' A Sühne CHEN: Egy asszony története CINERAMA: Aranyásót DAN: Dn bist Wunderbar OEKEL: A *taktus? vir»*» ESZTER: Utas az esőbe» CaFON: Antonioni Zabru­fei GAT: Kihívás GORDON: A csodálatos ORION: Nikky, a vad kutya OPHIR: De Sade márki szerelmei HÓD: A nővérek MAXIM: Repü­lőtér MUGRABI: Éhes sasok PEER: John és Mary TCHELET: Iima szerelmem SDEROT: A chailloui bolond nő TEL AVIV: Játékosok JAKON: Igazi bátorság STUDIO: Serafino BAT-JAM­OREN: Olyan édes, olyan romlott (8) SZAVION: Isten vele Mr. Chips (7—9.30) BAT JAM: Róma, mint Chicago KAMAT JOSZÉF: Izidora ACMAUT: Levél a Kremlből RAMAT-GAN — GIVAIAJUM SAIIT: A pokol harcosai LILY: Nők szerelme KAMA: Éjféli cowboy ARAION: A Chaillou­ bolond nő NOGA: Gil és Jim­­ JERUZSÁLEM ORION: Halló Dolly ORNO­A: Szerelmes játékok­­ HABIRA: Santa Vittoria tízta ORGIL: Tűzoltóbál­­ ARNON: Merészek felderítő raja H­abimaH Tel-Aviv, július 1., szerda Bemutató BARÁTOK MESÉLNEK JIMMYRŐL Irta: Ben-Cion Tomer A kisteremben: AZ ÜNNEPSÉG IZRAELI OPERA Szerda, július 1״ PILLANGÓ KISASSZONY ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK TEL-AVIVBAN Frenkel, Hámelech George 25״ te­­lefon: 223721. Nordáu, Ben J־ehuda 183, tel: 242673, Slomo Hámelech. rechov Slomo Hemel erb 78. tel: 246461. HAIFÁN Miróni, Herzl 29, tel: 63596.

Next