Uj Kelet, 1975. április (56. évfolyam, 8123-8146. szám)

1975-04-25 / 8142. szám

ÚJ KELET A CSILÁG SZIGETCSOPORT - MAGYARÉI (A beregszászi gettó csendőrparancsnokának kiadásában) A ״ Gulág szigetcsoport­, Alexander Szolzsenykcin, a Nyugatra száműzött No­­bel-díjas orosz író dokumentum rémre­­génye a leninista és sztálinista kényszer­­munkatáborok világáról, megjelent ma­­gyar kiadásban és rövidesen kapható lesz Izraelben is. A magyar fordításnak csak az a szépséghibája, hogy a ״ Nem­­zetőr“, az emigráns ״ magyar szabadság­­harcos írók és költők lapja“ kiadásában jelent meg Münchenben, amelynek fő­­szerkesztője Tollas (alias Kohlmann- Kecskési) Tibor azonos a beregszászi gettó egykori parancsnokával. Tollas, aki lap- és könyvkiadói teen­­dői mellett, időnként előadássorozatokat tart magyarlakta amerikai városokban, ahol mint „magyar szabadsághős” és ״ neves magyar költő“ szerepel a plakáto­­kon, a­­múlt év szeptemberében vette fel a kapcsolatot Gondos Sándorral, az ismert haifai könyvkereskedővel a ״ Gu­­lág“ készülőféiben 'é'6׳ magyar kiadási­­nak izraeli terjesztését illetően. Ponto­­sabban: a kapcsolatot előzőleg Gondos kezdeményezte, akinek annak idején fo­­galma sem volt Kehrmann-Kecskési Ti­­bor kilétéről és sötét előéletéről. Ez a sötét múlt — egy kegyetlen ka­­kastollas karrierje — a budapesti ״ Új Élet 1965 ״ július 15-i számában tárul fel. ״ A beregszászi gettó parancsnoki­­ból — magyar szabadsághős״ cím alatt, a cikk írója, Lévai Jenő, részletesen is­­merteti az 1948 június 18-án Budapes­­ten megtartott főtárgyalás anyagát, a­­melynek vádlottja Kohlmann-Kecskési - Tottas Tibor volt, s amely anyag, a cikk írójának megállapítása szerint. ..hitele­­sen örökíti meg a beregszászi gettó — eddig napvilágra nem jutott, rémnapja­­it“. Előzőleg Lévai felgöngyölíti a soknevű vádlott opportunista életpályáját. ..Kohl­­mann Tamás nyitgállományú ezredes Ti­­bor nevű fia 1920-ban, a Borsod-megvei Nagybárca községben született... Apja hivatásos katonatiszt volt, s fiából is tisztet akart faragni. Beíratta tehát a ka­­tonai reáliskolába. 1941-ben Kohlmann Tibort már hadnaggyá is avatják. Két évi csapatszolgálat után, 1943 augusztus 1-én a keleti frontra kellenne mennie, ehelyett inkább csendőrtiszti tanfolyam­­ra jelentkezik. Rövidesen felveheti a ka­­kastollas csendőrcsákót... 1944 április 1-én már főhadnagy és csendőrszakasz­­parancsnok“. Egy évvel beregszászi hőstettei után a vádlott nev­e igazoló nyilatkozatot nyújt be a miskolci 7. honvédkerületi parancsnoksághoz, amelyben csendőri szolgálatáról, mint ,,hadiszolgálatról" emlékezik meg, Naeron is szűkszavúan. Az előírás szerint, miután ellene bejelen­­tés nem érkezett — 30 nan elteltével, si­­mán ,,igazoltnak” jelentik ki.” (Valamivel több derül ki abból a ״ Nyilatkozat“-ból, arvelve 1945 . július 18-án töltött ki, ami­koris már felvételét kéri az akkor alakuló Államrendőrség kötelékébe. E nyilatkozat 8. pontjában már így meséli el további csendőrségi pályafutását­: 1944. április 1-től had♦ beosztásban (értsd: egyebek között, mint a beregszó- Szi­gettó parancsnoka — a szerk.) a 117. őrzászlóaljnál szakaszparancsnok­­ként szolgáltam. 1945 március 28-án a 7. századdal önállóan az oroszokhoz át­­jöttem és április 11-én az új demokrati­­kus hadsereg VTL kerületénél, a 21­1. zászlóaljnál voltam beosztva". E nyilatkozat 21. pontjának kérdésé­­re, hogy: ״ A zsidókra vonatkozó jogsza­­bályok alkalmazásával, illetőleg végrehaj­­tásával kapcsolatosan fejtett-e ki tevé­­kenységet?“ a felelet, rövid határozott­­sággal: semmit! A továbbiakban Lévai ismerteti, hogy Tollas Tibornak ez a nyilatkozata és az ahhoz csatolt ״ partizán igazolása alapján, anélkül, hogy ezt a furcsán-gya­­nús okmányt a felszabadulás zűrzavaros idejében megvizsgálták­ volna. 1945 de­­cember 1-én, az akkor szervezkedő Ál­­lamrendőrség kötelékébe felvették. Iga­­zolványának száma K. 569. Rendőrfő­­hadnagyként folytatott tevékenysége el­­len panasz nem merült fel Bujkáló ná­­cik ,, nyilasok, ▼ott csendőrök felkuta­­tása és őrizetbevétele volt a fő feladata, s ezt látszatra 161 végezte el. Egy volt csendőre súlyos szatokat szolgáltatott múltjáról. Ez vezetett leleplezésére. Kohlmann-Kecakési-Tollast a belügy­­miniszter 223.085.948 BM. Száron ren­­deletével azonnal eltávolította a rendőr­­ség kötelékéből — írja Lévai. Őrizetbe­­vétele után a Markóba került vizsgálati fogságba. Cellájában sajátkezűleg írott ״ Életleírása“ nyolc oldalra terjed ki és ebben a zsidókról és Beregszászról, aho­­vá — úgymond — ״ szálláscsinálásra“ küldték ki, mindössze csak néhány rap­­szódikus bejegyzést találunk: ״ Összeszedés! Téglagyárat én vezet­­tem! Karhatalom! Berakás! Nem úgy, mint másutt! Kint állomás és önálló úr“ A dr. László elnöklete alatt lefolyta­­tott budapesti tárgyaláson a Népbíróság sorra kihallgatta a beregszászi gettó 10.000 volt lakója közül életben maradt néhány nőt és férfit, akik a deportálás­­ból visszatértek. A tanuk, akiknek neve­­it a cikk felsorolja, mind-mind Kecské­­si rendőrparancsnok bűneinek egy-egy szörnyű fejezetét villantották fel. Vallo­­másaik lényegét összefoglalva, a bíróság rögzítette a beregszászi gettóban történ­­tetet, megállapítva, hogy a szerencsétlen üldözöttek deportálása ״ a legborzasztóbb körülmények között történt és ennek e­­gyik felelőse a vádlott, Kecskési Tibor csendőrparancsnok volt. ״ Nevezett a T17-es tábori csendőr­­zászlóaljnál szolgált és 1944 április 25- én került Beregszászra. 1944 május első napjaiban a deportálandók­­at a hitköz­­ség épületében gyűjtötték össze, ahová rövidesen Kecskési Tibor vádlott vezeté­­sével egy csendőrszázad vonult be és 4 géppuskát helyezett tüzelőállásba. Az ud­­varba terelték ezután a férfiakat, ׳ ott a vádlott kiadta a rendelkezést, hogy fő­­belövés terhe alatt minden értéket be kell szolgáltatni. Ugyanezen időben, fent, az emeleti helyiségekben, nőket motoz­­tak csendőrei, s azokat testi vizsgálat alá vetették. ״ A templomok néhány nap után tör­­tént kiürítésénél is megjelent a vádlott csendőreivel és az összegyűjtötteket a téglagyárban lévő gettóba helyezte át. A tanúvallomásokból kitűnőleg Kecskési vádlott a május 15. -i első és a május 17-én tartott második transzport elindí­­tásánál is személyesen jelen volt. ״ Mindkét esetben, korbáccsal kezében , ő adta ki a rendelkezéseket a csend­­őröknek. E rendelkezések folyománya­­képpen a nőket meztelenre vetkőztették és a bevagonírozás előtt megmotozták. ״ Vádlott adta ki a rendelkezést, hogy mindenkitől mindent el kell venni. Egy állapotos asszony az izgalomtól össze­­esett, orvosért kiáltoztak. Kecskés­ azon­­ban kiadta az utasítást, hogy az asz­­szonyt azonnal dobják a vagonba... * Nem folytatjuk. Az sem különösebben fontos, hogyan került az Új Élet 1965 júliu­s 15-én megjelent fenti cikke, csak­­nem kerek tíz esztendővel később Gon­­dos Sándor haifai könyvkereskedő kezé­­be. Fontos és figyelemre méltó viszont Gondos Sándor 1974 október 28־ án kelt levele, amelyet a Nemzetőrs kiadóhiva­­talához intézett Münchenbe, s amelynek másolata itt fekszik előttem ״ Volt egy levélváltásunk a Szolzsenyi­­cin: Gulág Szigetcsoport c. könyv vá­­sárlására vonatkozóan. ״ Tekintettel, hogy időközben különbö­­ző dokumentumok kerültek kezembe, főszerkesztőjüknek a vészkorszakban (1944-ben) tanúsított magatartására vo­­natkozóan, kérem, hogy rendelésemet tö­­röljék, illetve azt meg nem történtnek tekintsék“. Gondos gerinces, egyéni "bojkott"-el­­határozása annál is inkább tiszteletre méltó, mivel Szolzsenyicin művének ma­­gyar tdadása iránt jelentős érdeklődés nyilvánul meg Izraelben. Ilyen körülmé­­nyek között nem csoda, ha a müncheni Nemzetőr nem vette tragikusan Gondos lerendelését és hamarosan felvette az it- Tett kapcsolatot egy másik izraeli könyv­­kereskedéssel. És félreértés ne essék: en­­nek a cikknek nem az a célja, hogy le­­beszélje az olvasót a «Gulág Szigetek»», port megvásárlásáról. Szolzsenyicin Irodalmi ügynökének bizonyára nem ju­­tott eszébe — vagy hatáskörébe—, hogy leellenőrizze Kohlmann-Kecskési-Tollas Tibor priuszát. És a mai anyagias világ­­ban legfeljebb csak elvárni lehet tőlük, de kötelezni nem lehet minden izraeli ke­­rekedőt, hogy üzleti politikáját egy más korszak szellemében nevelkedett ide­­alista — kiveszőlésben lévő bölény — morális mércéjéhez szabja. De úgy ▼él­­jük, ez a háttér ismertető cikk nem lesz érdektelen e nagyközönség számára. fáz.­.) nr 1 T 4-1­ 1 SRÁCA HECER EMLÉKEZÉSEI (IV.) HA NÁVON NEM NŐSÜL MEG... Irta: SLOMÓ­NÁKDIMON 1963-ban kiderült, hogy néhány volt német náci tudós Egyiptomban dolgozik,­­Vasszer hadigépezetének fejlesztésén, a rakétagyártási program megvalósításán. A Kneszet is foglalkozott az üggyel. Az adott történelmi pillanatban a koalíció és az ellenzék egységesen foglalt állást. Németország elítélése szerepelt a napirenden. A né­­metek nem akadályozók meg ezeknek a tudósoknak egyiptomi „vendégszereplését”. Iszer Hárel, a Biztonsági Szolgálat (Sin-Bét) főnöke aktív tevékenységet javasol a német tudósok ellen. Ben Gurion, a miniszterelnök és hadügyminiszter nem ért egyet ezzel a tervvel, mert szerinte kár elrontani a Németországgal való jó kapcsolatokat, amely fegy­­verbevásárlási terveink szempontjából káros lehet, összekülönbözik Havellel és lemond. Ben Gurion egyébként Golda Méirrel is összeveszett ebben az ügyben, ifjabb vita a Kneszetben. Ben Gurion egyedül marad. — Emlékszik erre a napra? — De még mennyire. A kne­­szet-vita napján volt Jicchák Návon esküvője. Návon — mint tudjuk —־ Ben Gurion egyik legközvetlenebb embere volt, szűk környezetéhez tartozott. Ma már elárulhatom, hogy Navon házasságkötése törté­­nelmi jelentőséget kapott. Ha nem nősül meg aznap és ott van a vita idején Ben Gurion mellett, az ,,öreg“ nem mond le. így azonban nagyon egye­­düli maradt Úri Luvráni he­­lyettesítette aznap Návont Ben Gurion mellett. Ha Návon ott van, ő értesít bennünket és i­­dejében közbelépünk. Én nem voltam egyébként jelen — mint köztudomású, soha nem lettem tagja a Kneszetnek —, de a fe­­leségem, Dvora képviselő volt. Tőle hallottam az ülésről. El­­mondta, milyen kínos helyzet­­be került Ben Gurion. Ha tu­dom előre, hogy mi készül, elejét vehettük volna. Návon a hibás, miért nősült éppen azon a napon ... — Ön honnan szerzett tu­­domást arról, hogy Ben Guri­­on lemondásra készül? — Paulától, a feleségétől. Meg kell mondanom, szeren­­csétlenségnek tartottam az or­­szág szempontjából. Sajnos, nem lehetett már lebeszélni Ben Guriont. — Egyedül tárgyalt vele? — Nem, küldöttséget szer­­veztem. Hogy kik voltak a tag­­jai? Kadis Luz, Akive Govrin, Bárkát, Becker, Abu Chasi, Jiszráél ,Tesájábu és én. Ami­­kor láttuk, hogy kár minden szóért, legalább arra igyekez­­tünk őt rávenni, hogy a Kne­­szet-tagságáról ne mondjon le. És sikerült is. Ben Gurion képviselő maradt. — Miért hagyta ott később a pártot? — Nagyon elromlott a kap­­csolata Eskollal, holott ő java­­solta Eskolt a kormány élére. De volt Ben Gurionnak egy követelése, hogy hivatalos vizs­­gálóbizottság foglaljon állást a ,,párása" -ügyben és tisztázza, mi történt 1954-ben. Ezt nem akarta a párt vezetősége. Én nem is egyszer tárgyaltam a problémáról Ben Gurionnal. Ké­­sőbb, mikor a pártszakadás megtörtént, a kettőnk közötti személyes jó kapcsolat nem romlott el. Többször is tanács­­koztunk. Én véltozatlanul ben­­ne láttam a mozgalom legna­­gyobb személyiségét. Egyéb­­ként a beszélgetéseinknek ké­­nyes hátteret biztosított, hogy a fiam, Mace velük ment. A Ráfi vezetőségi tagja volt . Mit mondott ezzel kap­­csolatban Ben Gurion? — Azt mondta, nem lepi meg, hogy én nem követem, mert mindig úgy ismert en­­gem, mint a pártegység hívét, a pártszakadás esküdt ellensé­­gét. Ami viszont engem illet, megmagyaráztam Ben Gurion­­nak, hogy a fiam most azt csi­­nálja velem amit én csináltam az apámmal annak idején. Le­­tért az utamról, amint hogy én is letértem az apáméról... — Az fin befolyása csökkent Ben Gurion távozása után, mert sokan szemére ▼etették a párton belül, hogy fenntartja a jó személyes kapcsolatokat az ״ öreggel“. Ez igaz? — Nem egészen Azt nem ál­­lítanám, hogy csökkent a befo­­lyásom, ámbár egyesekkel ki­­hűltek a kapcsolataink. Nézze, én soha nem voltam olyan fé­­lelmetesen trik a párton belül. (Folytatása a 9. oldalon) SABENA BELGA REPÜLŐTÁRSASÁG MEGSZERVEZI VAKÁCIÓJÁT CSEHSZLOVÁKIA GYÓGYFÜRDŐIBEN KARLOVY VARY Ar 3360.—* IL-től ־+ SFR 1058.40 (D.M. 995.40) PIESTANY Ar 3360.—* IL-től + SFR 1022.70 (D.M. 898.80) FRANTISKOVY LÁZNE Ár 3360.—* IL-től + SFR 1058.40 (D.M. 928.20) JÁCHYMOV Ár 3360.­* IL-től + SFR 1058.40 (D.M. 928.20) TRENCIANSKE TEPLICE Ár 3360.—* IL-től + SFR 951.31 (D.M. 837.90) ־'״״״״־ MARIANSKE LÁZNE Ár 3360.—* IL-től + SFR 1058.40 (D.M. 928.20) A repülőjegy árában szálloda (kúrával), kétágyas szoba 21 napig. Csehszlovák vízum megszerzése és részletes program ügyében forduljon utazási ügy­nökségéhez. * 15 utas esetén ZIMETADV. 1975. IV. 25 UJ KELET 7

Next