Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 9-16. szám)
1984 / 12. szám
K 90641012 Körkép : huszonnyolc mai magyar elbeszélés / szerk. Kardos György. — [19]84. — Bp. : Magvető, 1984. — 718 p., [14] t. : 111., arcképek : 19 cm Indulás: 1965. ISSN 0454—4242 között : 60.— Ft (könyvheti ára 30.— Ft) 894.511—32(082) Magyar irodalom — Elbeszélések 1984 — Mt.: Kardos György (szerk.) Antológiák A B A Körkép nemcsak mint az Ünnepi Könyvhét egyik szokásos műfaji antológiája kelt évtizedek óta változatlan érdeklődést a legszélesebb olvasóközönségben, hanem igényes, reprezentatív mintavétel is egyben az elmúlt esztendő magyarországi szépprózájából. A 84-es kötet is a tavalyi termés legjavából válogatott, huszonnyolc prózaíró terméséből gyűjtve össze anyagát Kardos György szerkesztésében, B ács Margit kisregénye, a Vendégek a kertben egy fiatal értelmiségi házaspár létkörülményeinek alakulását, gyermekük születésének örömeit ábrázolja finom lélektani érzékkel, miközben a hetvenes évek értelmiségének „életrajzáról” is van mondanivalója. Bertha Bulcsú Szürke Vince című, kitűnően szerkesztett novellájának „címszereplője” egy egér, aki a hős egyedüli barátja. Az elbeszélés kerettörténete a nehéz és nagy fegyelmet igénylő katonai szolgálat; Takács húga esküvőjére látogat haza, ahol a viharos lagzi sodrában újra rátalál régi szerelmére. Bodor Ádám novellája (Gyergyó éghajlata) is szerkezeti átgondoltságával, szimbolikus cselekményével és friss nyelvi erejével hoz új meglepetést: a hóban elakadt Barbara de Anatoliáról és Professzor Alexanderről csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy késdobáló artistáiként járják a világot. Boldizsár Iván pillanatfelvétele az ötvenes évekből, amikor a szerző külügyi államtitkár volt, hátborzongató, s mégis szerencsés csattanóval zárul, míg Csaplár Vilmos kisprózája a századfordulós Budapest mindennapjainak légkörét jeleníti meg. Császár István Gyilokjárójában az író régi alteregója, Rév Zoli tesz vallomást egy ételreceptről az ötvenes évek idejére asszociálva, Cseres Tibor Justh Zsigmond szerelme c., a magyar próza legjobb hagyományai felé forduló novellája pedig a parasztszínházat alapító békési arisztokrata író vívódásait, lelkialkatát ábrázolja. Csurka István színházi novellájának cselekménye egy félreértésre épül, s keserű félmosollyal „nyugtázza” a mögöttes társadalom néhány jelenségét. Esterházy Péter fiktív szövege, A fogadós naplója filozófiai-lélektanii traktátus a hatalomról és az írásról. Szabadság és boldogság, egyéni lét és az ember végső nagy kérdései a témái Erikának, a pszichológusnőnek és Istvánnak, a filozófusprofesszornak is Hernádi Gyula novellájában, amelyben a két mentalitás áthidalhatatlan ellentétei miatt a dialógus rövidre zárul. A második világháború is az egyik jellegzetes témája a kötet élményvilágának az ötvenes évek, a filozofikum és a szerelem mellett: ez tűnik föl Jávor Ottó Bukfenc c. írásában is, míg Jókai Anna horgásznovellája társadalmi érvényű allegóriára törekszik. Rio a címe Karinthy Ferenc fantasztikumba hajló miniatűrjének, amely Glücknek, a régi Budapest szegény zsidó kisemberének vízióját jeleníti meg a malamudi epika eszközeivel. Kolozsvári Grandpierre Emil egy szerelmi háromszög feszültségeit ábrázolja.