Új Könyvek, 1985 (22. évfolyam, 4. szám)
1985 / 4. szám
tezésére is. A kétségtelenül eredeti eszközökkel dolgozó szerző tehetségéhez nem fér kétség, munkálra ennek ellenére nam léptó a privátszférából: kevéssé sikerül cselekményét a múlt és még kevésbé a jelen emberi (társadalmi-társas) környezetébe illesztenie. A romániai magyar író művének olvasása egyébként is — épp sajátos szerkezete folytán — a szokottnál több figyelmet igényel. Művelt, a modern regények iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható. Életrajz, munkásság: 811137. Legutóbb megjelent MÜVE: Kokó Sámuel vándordíja (840071). Sz 39 850372 Századvég / [a vál., a szöveggondozás és a jegyzetek Szalai Anna munkája]. — Bp. : Szépirod. Kotó, 1984. — 2 db ; 18 cm. — (Magyar remekírók, ISSN 0133—1035) Regények ISBN 963 15 2616 X kötött : 155.— Btl.: Szalai Anna (1946) (vál., sajtó alá rend.) 1. — 1149 p. ISBN 963 15 2617 X 2. — 1221 p. ISBN 963 15 2618 6 894.511—31(062) 894.511(091)—31„18” a B A kettős kötet összesen tíz regénye a Jókai és Móricz közötti korszak prózairodalmából nyújt ízelítőt. Mint az utószóból megtudjuk, a szerkesztő arra törekedett, hogy a „századvég legjelentősebb íróinak ismertebb vagy feledésbe merült művein keresztül a műfaji és szdliáris sokrétűséget” bemutassa. Az első mű Tolnai Lajos Sötét világ (1894) című önéletrajza. Ez a munka nemcsak a szerző kései korszakának legjobb műve, hanem a műfaj hazai történetében is kiemelkedő jelentőségű. Tolnai munkája védekező, igazságot követelő írás: szélsőségesen jellemzi kora jelentős alkotóit (pl. Gyulai, Arany), saját gyermekkorának bemutatásában azonban a kiváló epikus nyilatkozik meg, aki az apró-cseprő események elbeszélésével is tud hatásosan jellemezni. Szüleiről lírai portrét ad, ugyancsak lágy hangon emlékezik a gyermekkori otthonra, írói kudarcainak bemutatásakor azonban ellentmondásos .Lesz írása: ellenfeleit kegyetlen gúnnyal mutatja be, segítődről azonban dicsérő szavak kíséretében emlékezik meg. Előhozza saját érdemeit is, sűrű emlegetésük sérült lélekre vall. Bár személyes indulatai, elfogultságai olykor hiteltelenítik kamaszát, műve mégis a magyar próza kiemelkedő darabja, Justh Zsigmond Faimus c. regénye a pusztuló felvidéki arisztokrácia rajza. Márfay Lőrinc, a regény hőse külföldi tanulmányútjáról hazatérve körös-körül a gyermekkorában megszokott világ pusztulását tapasztalja. Egyre jobban elbizonytalanodik, az ő szemüvegén keresztül mond bírálatot a szerző az arisztokrata rétegről, annak életfelfogásáról. A