Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1990 / 3. szám
gálámmá sem; tömörültek,közös orgánumaik "-innsitabilisak, voltaik, programot nem fogalmaztató mag.. Világnézeti és Mg sötétembert vett poétikai sajátosságokban találkoznak leginkább. A világnézetieket Nagy Sz. Péter a polgárság 20. századi, a 30-as években fölerősödő válságából eredezteti. A krízis elemzése után a nemzedék e szárnyának történetét foglalja össze, majd az idesorolható írók világképének közös és eltérő vonásait veszi sorra. Az elcímzésekben a művekben testet öltő esztétikum kimutatása szerves egységben marad a szociológiai és világképi meghatározókkal. Két fő irányzatként a szerző az önéletrajzi és a szociográfiai elemzés változatait, illetve a polgár menekülésének ,mitizált és „átesztétizált”formáit különböztet meg. A kifiportrék közül, bármelyeik ezt a tipológiát hitelesítik és aszínkép gazdagságát is érzékeltetik, a Reményeikről és a Maradiról szólók emelkednek ki. A témának azt a veszélyét, hogy az „urbánusok" újraértékelése a népi írók presztízsének csökkentésével szokott párosulni, Nagy Sz. Péter elkerüli,sőt — bár kimondatlanul — analogikusan érzékelteti, hogy a felszínen ellentétes irányzatok belül milyen stélű rokonságban lehetnek egymással:a válság észlelése, lázadás, menekülés, szociografikusság, mitizálás — ezekkel a fogalmakkal ki népi írók világát és munkáik sajátosságait is körtolídiálnánk. Értéke a könyvnek a választékos, , egyben közérthető összástílás, mégis intkább a huszadik századi magyar irodalom iránt elmélyültet érdeklődő olvasóknak ajánlható. A soroztában legutóbb:9002S5: NAGY S2L Péter az irodalomtudomány kandidátusa. Ismertetett műve: Az idilltőlaz abszurdig. Gelléri Andor Endre pályaképe (SIOEtf): 894 f V 80 900356 Veszprémi Miklós (1934) Hogyan halt meg Petőfi? : Történelmi oknyomozás / Veszprémi Miklós. — Bp. :Népszava, 1989. —185 p., [1®J t. : itt. ; 19 cm. — (Kulcs könyvek, ISSN 0233—29034 ISBN 963 322 877 8 fűzött : 4.3.— Etík Petőfi Sándor (1823—1843) 894.511Peitő®(081) Petőfi Sándor 3291894,511 jPetőfi S.(081) a b Manapság — araikor Szibériában kutatják Petőfi sírját — ismét fölújuljak atudományois és olykor tudománytalan, de rendszerint heves viták a költő halétáinak körülményeiről, helyéről. Veszprémi Miklós elfogadja a korábban valószínűsített változatot, hogy a költő őrnagy a segesvári csata áldozata tett, ugyanakkor „történelmi oknyomozása” nem ama keres választ, pontosan halesett el Petőfi vagy hol hantolták el, hattam arra, milyen körülmények között hunyt el 1849. július 31-ének délutánján Fehéregyháza és Héjjasfalva között Az újságíró a korabeli szemtanúk publikált visszaemlékezéseit és saját helyszíni vizsgálódásai ■alapján mintizgalmas regényt írja meg a vélhetően történteket, miként telt Petőfi utolsó napja. Epikus, cselekményes modorban eleveníti meg csaknem percről percea végzetes nap gyászos krónikáját, miközben az eseményekbe folyvást halaszövia maga föltételezéseit és következtetéseit, amelyek nem egy ponton eltérnek a szakirodalom korábbi megáddás