Új Látóhatár, 1970 (13/21. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - FIGYELŐ - Czigány Lóránt: A müncheni kincses kalendárium

ferences atyák „az egyszerű földművelő népet". Igyekeztek leereszkedni a dolgos, kétkezi parasztemberek értelmi színvonalára, hogy a szellem nap­világaként ragyoghassanak be a fehérre meszelt kicsi kunyhók ablakain. Persze voltak és vannak másfajta magyar kalendáriumok is, volt például a 'szellemi honvédelemnek' is naptára s van a Magyarok Világszövetségé­nek is kincses kalendáriuma, ahol az idegenbe szakadt honfitársakhoz ereszkedik le a szerkesztőség, s úgy magyarázza meg az év eseményeit, hogy idegenbe szakadt ésszel is érthetőek legyenek. Ezeket a hagyományokat — a specifikusan magyar kalendárium hagyo­mányát — újították fel külföldön a Nemzetőr olvasói számára. Mert mon­dani sem kell a Nemzetőr Évkönyv nem évkönyv, hanem kalendárium. Az évkönyv elnevezés a szerkesztők apró szemantikai botlása. Ezért nem is hibáztathatjuk őket, hiszen a Nemzetőr sem tudományos intézet, hanem időszaki sajtótermék. Mit tartalmaz a Nemzetőr kalendáriuma? A szerkesztők 'Köszöntője' sze­rint „szellemi találkozót", a „magyar múlt és jelen írói, költői, újságírói, államférfiai és művészei" között, „Szent István országalapító királyunk ezer­éves jubileuma", „a trianoni békeszerződés 50 éves és a maradék országrész szovjet megszállásának 25 éves évfordulója" alkalmával. A kiadvány célja pedig, az idézett 'Köszöntő' szerint „őszinte mérleget állítani az elmúlt negyedszázadról". Jubileumokban az ünnepléshez — legyen az öröm- vagy gyászünnep — valóban nincs hiány az 1970-es esztendőben. Minket azonban inkáb­b téma érdekel itt, mint az ünnep. A kalendárium első része — mint minden kalendárium — naptárt tartal­maz a római katolikus és protestáns névnapokkal és a hónapok állatövi elnevezésével. Minden hónapot egy-egy vers kísér­i a modern magyar klasszikusok, Ady, Kosztolányi, Juhász Gyula versei és nagy emberek munkáiból kiragadott mondások, valamint itt-ott helykitöltőnek a különböző országok pénznemei, a különböző zónaidők, a különböző országok autóinak felségjelzései, Se szeri se száma a hasznos ismereteknek. A „Századok neve" című részben például megtudjuk, hogy a 14. század „az Első Ágyú százada", avagy a 19. század „a Vasút százada", mert mint a bevezető mondja „a világtörténelem nevet ad a tűnő századoknak". Nyilván azért teszi ezt a világtörténelem, hogy könnyebb legyen eligazodni a külföldön élő magya­roknak, akik egyébként eléggé gyakran összekeverik az évszázadokat, csak­úgy mint ahogy a "Hány szívdobbanás az élet?' című dolgozat nélkül szin­tén nehéz lenne kiszámítani ezt az izgalmas tényt. Itt megtudjuk, hogy percenként 70—72 évlökéssel állunk szemben. Jó lett volna megtudni persze, hogy a kivételes esetekben, amikor Foky Dalma kezét szorongattam, vagy a Szedd a selymet elvtárst énekeltem ábrázoló geometria óra előtt a közép­iskolai oktatás kereteiben, vagy amikor légiriadót jeleztek Rahó—Miskolc térségében, akkor is 70—72 évlökéssel működött-e a vérpumpám, mivel én is gyanakszom, hogy „a modern élet ideges feszültsége nagyon ártalmas a szív munkájára", ahogy ezt az elmúlt negyed századról őszinte mérleget állító kiadvány sem rejti véka alá. A hőmérésről megtudjuk, hogy az ame­rikai Fahrenheit 212 egységre osztotta a hőmérőt és így "Celsiusnál a fagypont megfelel Reamurénel (!) míg Fahrenheitnél már 32 fokot tesz ki." Fahrenheit amerikai állampolgárságára eddig csak itt a „Különböző mér­tékek és azok ellenmértéke" című méréstani értekezésben találtam adatot, de úgy érzem ezt a véleményt is tiszteletben kell tartanom, mivel bizonyára önálló kutatás eredménye.

Next