Új Látóhatár, 1976 (27. évfolyam, 3-6. szám)
1976 / 3. szám - Tóth János: A forradalom kétszáz éve
Tóth János A forradalom kétszáz éve* „Ezeket az igazságokat magától értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek van teremtve. Teremtőjük őket bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, ezek között van az élethez, a szabadsághoz, és a boldogság kereséséhez való jog. A kormányok azért létesültek, hogy ezeket a jogokat biztosítsák. Hatalmukat a kormányzottak hozzájárulásából merítik." Az idézet az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatból való. Tizenhárom brit gyarmat uniója ezzel a nyilatkozattal nyilvánította ki 1776. július 4-én azt a szándékát, hogy függetleníti magát a tengerentúli anyaországtól. A szövegezés főleg Thomas Jefferson kezenyomát mutatja. Ezzel a nyilatkozattal vált szabadságharccá az első „dekolonizáló háború"; az a folyamat, mely az azóta eltelt kétszáz év alatt a gyarmati rendszert felszámolta. A szabadságharcról, annak vezéréről, George Washingtonról, a segítségről, melyet XVI. Lajos Franciaországa nyújtott, a harc hőseiről, európai résztvevőiről (Lafayette márki, Koscziusko generális, von Steuben báró) részletesen szólnak a történelemkönyvek. Kevés szó esik arról, hogy ez a szabadságharc egyszersmind a világtörténelem első forradalma is volt. Kétszáz év távlatából idézzük fel ezt a forradalmat és közvetlen következményeit. Különös egy szabadságharc, nem idegen elnyomók ellen folyt. A gyarmatokat a király nevében ugyanolyan britek kormányoztak, mint akik akkor a telepesek zömét alkották. A cél nem idegen iga lerázása, hanem új kormányzati rendszer létrehozása volt. A londoni instanciázások időszaka után a telepesek vezetői úgy látták, megegyezés nem lehetséges. Céljuk eléréséhez meg kell szabadulniuk a király hadseregétől és hivatalnokaitól, felettük gyakorolt hatalmától. Fegyveres összetűzésekre is sor került — ekkor jött létre a történelem első „egyoldalú függetlenségi nyilatkozata". Ennek tanulságát később a londoni kormány azzal vonta le, hogy a huszadik században, Rodéziától eltekintve, minden gyarmatának megadta az önrendelkezési jogot megegyezéses alapon. A tizenhárom állam vezetői előtt álló akadályok főleg katonai és politikai, nem társadalmi vagy jogi természetűek voltak. Az új társadalom, mely magának új rendet akart alkotni, már megvolt. A bevándorló telepesek maguk mögött hagyták az óhaza, Európa társadalmi megkötöttségeit. A legendás Mayflower paktum óta * Részlet „Az emberi méltóság forradalmá"-ról készülő könyvből.