Új Látóhatár, 1976 (27. évfolyam, 3-6. szám)

1976 / 3. szám - Tóth János: A forradalom kétszáz éve

természetjogi és puritán kálvinista elvek alapján rendezkedtek be az új világban. Szabadságaikat brit tradícióból származtatták, azok jobb érvényesítéséért küzdöttek. Gazdasági tevékenységük szá­mára ott volt a gazdag, még alig kiaknázott kontinens, a puritán hagyományok szigorú munkamorálja. Céljuk tehát a gyarmati rend­szer megszüntetése, a „szabadság alkotmányának" megalkotása volt. A csatákat a király ellen végül megnyerték, függetlenségüket 1783-ban Nagybritannia elismerte, az alkotmányt 1787-ben Phila­delphiában megszövegezték és elfogadták, a szabadságokat 1791- ben az első alkotmánymódosítás cikkelyeinek formájában felsorol­ták és alaptörvénybe iktatták. A forradalom ezzel sikeresen véget ért. Nem fulladt sem terrorba, sem katonai diktatúrába, sem idegen katonai megszállásba. A győztes hadvezér nem volt hivatásos katona. Az új ország függetlenségét az ágyúk csövével vívta ki, de az elnöki tisztet nem. Elnökké alkotmányosan választották és megbízatásának letelte után annak rendje és módja szerint átadta helyét a második elnök­nek, John Adamsnak. Az amerikai forradalom jelentőségét Washington már hadvezér korában, 1783-ban világosan látta, hatóerőit felismerte: „Köztársaságunkat az események és körülmények kedvező összetalálkozása segítette abban, hogy a nemzetek között helyet foglalhatott. Országunk megalapítása nem a tudatlan­ság és babona sötét korában, hanem olyan században történt, melyben az emberi jogokat jobban megértették és világosab­ban megfogalmazták, mint a történelem bármely más száza­dában. Korunkban az emberi szellem a társadalom boldogu­lásának keresésében nagyon előretört... Az Egyesült Álla­mok ilyen kedvező előjelek között jött létre mint nemzet, így, ha polgárai nem érik el a teljes szabadságot és boldog­ságot, csak saját hibájukra vethetnek." Bár az Atlanti-óceánt még vitorlás hajók szelték, az eszmék ezeken is át tudtak kelni. Az amerikai forradalom példája hamarosan hatni kezdett az európai parton is. Mikor az Egyesült Államok első elnökét megválasztották, a szövetséges XVI. Lajos országában egyre jobban kiéleződött a gazdasági válság. A király összehívta a Karo­kat és Rendeket, hogy új adókkal töltsék meg az üres kincstárt. Ám a Rendek alig jöttek össze, nem csak adókkal, az egész helyzet­tel akartak foglalkozni, és magukat alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították. Lafayette javaslatára külön bizottságot küldtek ki az emberi jogok listájának összeállítására. Elnöke Mirabeau lett. Lafayette barátja, az Egyesült Államok akkori párizsi követe,Thomas Jefferson is kéznél volt, hogy részt vegyen a szövegezésben. Ám közben a párizsi nép akcióba lendült. Július 14-én megrohanta.

Next