Új Látóhatár, 1976 (27. évfolyam, 3-6. szám)
1976 / 3. szám - Tóth János: A forradalom kétszáz éve
természetjogi és puritán kálvinista elvek alapján rendezkedtek be az új világban. Szabadságaikat brit tradícióból származtatták, azok jobb érvényesítéséért küzdöttek. Gazdasági tevékenységük számára ott volt a gazdag, még alig kiaknázott kontinens, a puritán hagyományok szigorú munkamorálja. Céljuk tehát a gyarmati rendszer megszüntetése, a „szabadság alkotmányának" megalkotása volt. A csatákat a király ellen végül megnyerték, függetlenségüket 1783-ban Nagybritannia elismerte, az alkotmányt 1787-ben Philadelphiában megszövegezték és elfogadták, a szabadságokat 1791- ben az első alkotmánymódosítás cikkelyeinek formájában felsorolták és alaptörvénybe iktatták. A forradalom ezzel sikeresen véget ért. Nem fulladt sem terrorba, sem katonai diktatúrába, sem idegen katonai megszállásba. A győztes hadvezér nem volt hivatásos katona. Az új ország függetlenségét az ágyúk csövével vívta ki, de az elnöki tisztet nem. Elnökké alkotmányosan választották és megbízatásának letelte után annak rendje és módja szerint átadta helyét a második elnöknek, John Adamsnak. Az amerikai forradalom jelentőségét Washington már hadvezér korában, 1783-ban világosan látta, hatóerőit felismerte: „Köztársaságunkat az események és körülmények kedvező összetalálkozása segítette abban, hogy a nemzetek között helyet foglalhatott. Országunk megalapítása nem a tudatlanság és babona sötét korában, hanem olyan században történt, melyben az emberi jogokat jobban megértették és világosabban megfogalmazták, mint a történelem bármely más századában. Korunkban az emberi szellem a társadalom boldogulásának keresésében nagyon előretört... Az Egyesült Államok ilyen kedvező előjelek között jött létre mint nemzet, így, ha polgárai nem érik el a teljes szabadságot és boldogságot, csak saját hibájukra vethetnek." Bár az Atlanti-óceánt még vitorlás hajók szelték, az eszmék ezeken is át tudtak kelni. Az amerikai forradalom példája hamarosan hatni kezdett az európai parton is. Mikor az Egyesült Államok első elnökét megválasztották, a szövetséges XVI. Lajos országában egyre jobban kiéleződött a gazdasági válság. A király összehívta a Karokat és Rendeket, hogy új adókkal töltsék meg az üres kincstárt. Ám a Rendek alig jöttek össze, nem csak adókkal, az egész helyzettel akartak foglalkozni, és magukat alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították. Lafayette javaslatára külön bizottságot küldtek ki az emberi jogok listájának összeállítására. Elnöke Mirabeau lett. Lafayette barátja, az Egyesült Államok akkori párizsi követe,Thomas Jefferson is kéznél volt, hogy részt vegyen a szövegezésben. Ám közben a párizsi nép akcióba lendült. Július 14-én megrohanta.