Új Látóhatár, 1976 (27. évfolyam, 3-6. szám)
1976 / 3. szám - Tóth János: A forradalom kétszáz éve
elfoglalta és lerombolta a Bastille erődöt, kiszabadította a politikai foglyokat. Este Versailles-ban de la Rochefoucauld herceg jelentést tett XVI. Lajosnak a nap eseményeiről. „Hiszen ez lázadás!" kiáltott fel a király. „Nem Felség, ez forradalom" jegyezte meg a herceg. A valóságban, a forradalom nyitánya volt a nap, amit franciák máig nemzeti ünnepként ülnek meg. Forradalommá azáltal lett, hogy az 1200 küldöttet számláló Alkotmányozó Nemzetgyűlés augusztusban letárgyalta és elfogadta az „Ember és Polgár Jogairól szóló Nyilatkozatot", amelyet végül októberben a király is aláírt. A nyilatkozat hangvétele méltó a történelmi alkalomhoz : „A francia nép képviselői Nemzetgyűlésbe tömörülve, abban a meggyőződésben, hogy a közélet bajainak és a kormányok korruptságának egyedüli oka az emberi jogok ismeretének hiánya, félretétele vagy megvetése, elhatározták, hogy ünnepélyes nyilatkozatban fejtik ki az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait..." A Nyilatkozat azt célozta, hogy „a törvényhozó és végrehajtó hatalom intézkedéseit mindenkor össze lehessen mérni azzal a célkitűzéssel, ami minden politikai intézmény célja": az emberi jogok megvalósításával. Ezeket a jogokat a Nyilatkozat 17 cikkelyben foglalta össze, közülük az első négy: 1. Az emberek szabadoknak és jogilag egyenlőknek születnek. Társadalmi különbség csak a közjón alapulhat. 2. Minden politikai intézmény célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás joga. 3. Minden politikai hatalom forrása a nemzet. Sem csoport, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha ez nem kifejezetten a nemzettől származik. 4. A szabadság abban áll, hogy mindent lehet tenni, ami másnak nem árt... A nyilatkozatot az újonnan alkotandó alkotmány előszavának szánták. Az alkotmány valóban készen is lett 1791-re. A „constitutio libertatis" Franciaországban is megszületett — de halva. Kihirdetésének napján felfüggesztették. Két alapelve: a szabadság és a nép jóléte egyre inkább összeütközésbe kerül. S az új rend életbeléptetése az európai adottságok között sokkal nehezebben ment, mint az Újvilágban. Nemcsak a király kormányát kellett leváltani, a hadsereget átszervezni, a hatalmon lévők és a hatalomból kizártak gondolkodását és magatartását kellett megváltoztatni. Ez pedig időbe telik. A jakobinusok úgy gondolták, hogy erőszakkal siettetni lehet. A vezetés így egyre szélsőségesebb csoportok kezébe került. Ez a szomszédos országok uralkodó rétegeit veszélyeztette. Megkez