Új Magazin, 1934 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1934-08-01 / 8. szám

Mikor az európai­­ metropolisokban a színházak kaput zárnak s felélednek a vurstlik, kráterek és Luna-parkok — Athénben akkor kezdődik a színházi fősze­zon. Rikító plakátok borítják a (tetőnélküli) faszinkörök frontját és néhány kőmozi is — a Schöberl-ágyak receptje szerint — színházzá­­avanzsál. (Vagy degradálódik?) Thespis kordáját a Kr. előtti Hellasban bivalyok vontatták faluról-falura. Ma he­lyiérdekű vicinálisok „röpítik“ a staggi­­oné­kat. Tehát a görög közönség az ország legkisebb helyén is fővárosi előadást él­vez. A baj csak ott kezdődik, hogy ez a fővárosi előadás a kiskunha­lasi daltársulat nívóján mozog. (A mo­dern görög aktor már nem visel kotur­­nust. A lábán Ma a­­ gesztusain hordja. Kegyeletből. Kegyetlenül.) A műsor kilencvenkilenc százalékban külföldi. Kizárólag világmárkájú szerzők világsikerű darabjait adják elő. Ingyen és bérmentve. Ami a tantiémet illeti. A ma­gyar szerzőknek­­is­­ázsiójuk van. Legin­kább Molnár Ferencet és Fodor Lászlót juttatják­­— szóhoz. De a görög színigazgató anti-tantiémiz­­musa nem holmi idegengyűlöletből ered — mert a nyelvében élő görög nemzeti szerző se kap eev ..leptát“ (fillért) se. — De miért is fizetne egy, mondjuk, Szokrátesz Antitalentosznak, akit a kuty­a se (a gö­rög kutya se) ismer, mikor Pirandellót játszhatja­­ ing­yen (Pirandellót persze nem értesíti sürgönyileg.) De a görög­­ színpadi szerző“ nincs is erre rászorulva- Tart nem­ Wart szerez. Leginkább jól dotált, ráérő, állami tiszt­viselők, ezek írják a történelmi, társadalmi és egyéb mindennemű drámákat — vagy von Haus aus gazdag jog- és orvostan­hallgatók, akik inkább a vékony vígjáté­kokat, de annál vaskosabb bohózatokat kultiválták. Eredeti görög bemutatók alkalmával igen nagy a forgolódás — nem a kasszá­nál, hanem — Euripidész, Szofoklész és Arisztofánész urak sírjában. Athénben a legnagyobb kasszasikert a párisi meztelen revük reprodukálása éri el. (reprodukálhatatlan reprodukálása ) A görög színházi kultúra Kr. utáni fény­korából ismét hőskorába esett vissza. Az első színészek rabszolgák voltak. A mai görög színésztársadalom egy lenézett kaszt. Görög úrlány nemhogy nem lehet színésznő, — de amíg férjhez megy, szín­házba is csak­­— külföldön járhat. S az úrilány nap­ja is leginkább csak akkor, ha a családja a Riviérán nyaral. A görög lakosság 80% a analfabéta. S akkor — tekintettel a fentiekre, hogy hon­nan rekrutálódhatnak a színészek — nem csoda, ha egypár egész jónevű színész, de különösen színésznő, is analfabéta. Ezek aztán úgy tanulják be a szerepet, hogy valamelyik „művelt“ (írni-olvasni tudó) kollégájuk előolvassa. — Ez az a paradox eset, mikor a kultúrharcos — analfabéta. Vagy az analfabéta a kultúrharcos. (A kettő közt különbség van. Lényeges. De ez lényegtelen.) De vannak a színészek közt vasszorgalmú emberek is, akik ma­gánúton végzik el az­­ elemit. Görögországban a sztárok és igazgatók közt nem sok a differencia, mert minden igazgató a saját sztárja. (És viceverza. És vis­ major.) De vannak még bonyolultabb alapon (családi alapon) szervezett társulatok (truppok) is. Ezeknél áll elő (különféle családi variációkban), az az illúziót keltő szituáció, mikor például az igazgató (mint intrikus) a saját unokájának (a naiva) udvarol a színpadon. — Hogy mi van még az athéni színhá­zak körül? Színházi újság — nincs. Filmújság — nincs. Rádióújság — nincs. De rádió-stú­dió sincs. Filmgyártás van. (Bár ne lenne.) — A görög nemzeti színház és a királyi opera (a király elűzése óta) szalmakalap- és cipőpasztaraktár. — A színházi és iro­dalmi ügynökség egyben pezsgő- és török­­kávéagentur. Az irodalmi műitész és egy­ben pezsgőügynök névjegye így néz ki: X. Y. Színházi, irodalmi és kereskedelmi bal­káni főképviselete. Oh, Thespis, hová húzták a kordéd? K­om CONTINENTAL SZÁLLODA Dohány­ utca 42. Tel. 462-29 El sórán­gú modern polgári szálloda CafeNegrescoban hangulatos esték Asztalrendelés: 878-66 rllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Vannak még gyöngéd férjek .. FERI (az asszonyhoz): Holnap ilyen­kor a gyorsvonat ablakaiból már látni fogja a tengert. . . BELLA (mereng): A tengert... igen... FERI: Amely nászutunk édes emléké­vel lesz tele. Ezelőtt tíz évvel Bella . . . BELLA (halkan) : Feri . .. FERI: Lássa, ahogy most itt ülök maga mellett, ahogy most úgy megfogom a ke­zét . . . Hát mondja, van férj, aki ilyen gyöngéd? BELLA (odaadással): És van feleség, aki megértőbb nálam? (Feri kezet csókol. Ebben a pillanatban megszólal a telefon. Az asszony felugrik. Füléhez emeli a kagylót.) BELLA: Halló, Olga, te vagy? Igen, holnap a fiumei gyorssal ... A férjem már mindent elintézett. . . Ráfér egy kis szalmaözvegység . . . olyan ideges mosta­nában .. . pedig még csak három éves há­zasok vagyunk­. . . Képzeld, itt van Feri... az első férjem . . . virágcsokrot hozott, tu­dod, minden évben­­meglátogat esküvőnk évfordulóján... (Sóhajt.). Hogy milyen gyöngéd tud lenni egy férj, aki már más asszonynak boldogtalan férje és hon mennyire tudta méltányolni azt egy asz­­szony, aki már más férjnek boldogtalan felesége. 1 | ‘ Dymi,­ ni kell a közönségnek? Írta : Bárdos Artur Be kell vallanom, hogy százszázalékos biztonsággal nincs, aki erre a kérdésre fe­lelni tudna. Ha volna ilyen­­biztonsággal dolgozó színházi meteorológus, akkor azt sokkal jobban megfizetné minden színház, mint bármelyik sztárját. A csillagvizsgá­lót jobban, mint a csillagot. Erre a kérdésre különben is mindig, sze­zononként, sőt szinte naponként más és más a felelet. Különös valami ez. Ami ma siker, az esetleg nem lett volna tegnap és nem lenne holnap az. Ami siker New­­yorkban, az még Chicagóban sem biztosan siker, nemhogy Budapesten. Egy ame­rikai színigazgatótól egyszer valaki igen nagy áron meg akarta vásárolni­­azt a produkciót, amelynek már Chicagóban igen nagy sikere volt. Ez a newyorki pre­mier estéjén, egy órával a kezdés előtt történt. A színigazgató kinevette azt a vállalkozót, aki neki 100.000 dollár hasz­not kínált. Négy órával később ez az igaz­gató bukott ember volt. A Chicagóban nagy sikert­­aratott darabon Newyorkban az ingét is otthagyta. A közönségnek első­sorban színház kell. A filmtől és más gépi technikától legeldifferenciáltabb színház. Nem darab, amelyet előadnak. Hanem elő­adás, színpadi produkció, amelynek csak matériája a darab, éppen úgy, mint a vi­lágítás és a többi. 25

Next