Új Magyar Muzeum 4/1 (1854)

Irodalom és nyelv - Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk

PETŐFI SÁNDOR ÉS LYRAI KÖLTÉSZETÜNK. 107 vedélyességével bele szeretett egy ifjú leányba, Szendrey Júliába, ki egy év múlva a szülők makacs ellenzése dacára is neje len. 1847. septemberében a hosszas küzdelmek közt véghez ment esküvő után tüstént oda hagyta ipa házát. „Az első élet nemmel — írja egy barátjához intézett levelében — Nagy-Bányán egy vendéglő­ben töltöm, nem hiában vagyok a csárdák költője.“ Nősülése kö­rülményeit s viszonyait nejéhez most nem lehet rajzolnom. Annyi bizonyos, hogy kedélye nagy változáson ment át. A szilaj ifjúból csendes, hú s a pedánsságig gondos férj lett. Ritkán látogatta ba­rátait, s nem örvendett , ha ezek látogatták. Elvonulva élt. Nejét szenvedélyesen szerette s talán féltette is, s úgy látszék, hogy a világon csak két dolog érdekli : neje mosolya s politikai álmai. A mézes heteket költőn, gr. Teleki Sándor jószágán töltötte el. Mit keresett Petőfi egy gróf jószágán, az a Petőfi, ki függet­len szegénységére büszkébb volt, mint a legdölyfösebb aristokrata független gazdagságára ? Maecenására talált-e a költő, ki egyik költő barátját megfeddé azért, mert b. Wesselényinek akarta aján­lani eposzát, hazafi­ tisztelete jeléül s azon körülménynél fogva, mivel az eposz hőse a báró egyik előde volt? Kik a kalandjairól s különc jelleméről híres fiatal grófot ismerték, tudták , hogy Pe­tőfi öt épen oly pajtásának nézheti, mint bármelyik tanulótársát. S ő valóban úgy szállott hozzá, mint akám­ely ismerőséhez szállott volna, ki Szatmármegye közelében lakik. A gróf csak annyiban volt pártfogója, mennyiben pajtásai. Koltón nem is sokáig időzött. Kolosváron keresztül, hol tiszteletére fáklyás zenét adtak s lako­mát rendeztek, visszaindult Pestre. Útjába este Szalontól, hogy Arany Jánossal megismerkedhessék. E tájt házassága után ez új baráti viszony a legnevezetesb mozzanat életében. Arany Jánost 1847. elején a Kisfaludy-Társaság által meg­koszorúzott „Toldi“ című pályaműve egyszerre a legelső magyar költők sorába emelte. Kik művét kéziratban olvasták, el voltak ra­gadtatva. Nagyobb népköltő mint Petőfi, mondák sokan , s némi kárörömmel. Petőfit ingerelte e mendemonda. Megszerezte magá­nak „Toldi“t, mielőtt nyomtatás alá került volna, s egy ültében el­­olvasá. Legelső dolga volt üdvözlő levelet írni Aranyhoz s egy költeményt, mely másnap az „Életképekben megjelent. Aztán tudakold : hány éves? s midőn hallotta, hogy harminc felé jár, így szólott : nem félek.

Next