Új Magyar Muzeum 4/1 (1854)

Irodalom és nyelv - Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk

PETŐFI SÁNDOR ÉS LYRAI KÖLTÉSZETÜNK. Ha oly oldalról fogja fel, a mint céljára szükséges s oly vonásokat és színeket használ, mik eszméinek életet adhatnak. Humoros vagy satirai hangulata, s az epigrammái él, melyben némely ily költe­ménye kikerekedik, mind oly eredeti, oly ép, oly művészi, hogy kérdenünk kell : az a költő írta-e ezeket is, ki a túlsó lapon ke­délybeteg , gyűlöli a világot, mert valami krilikaszer megbántotta, noha az egész nemzet tapsa kiséri, vagy bölcsészeti ötletekben áradoz, s oly furcsákat mond, hogy nem tudja az ember : tréfa-e mind­ez vagy komoly szó? „Pál mester“ egyike legszebb költemé­nyeinek. Mindenik strophája a legköltőibben s a legtermészetesb fokozattal fest kedélyállapotot. Pál mester elébb begykén csapja félre kalapját, kiokoskodja, hogy elcsapja feleségét s megteszi. Később nem nyúl kalapjához, megbánja tettét s kiokoskodja, hogy már most gazdasága elpusztul, úgy történik. Majd újra hegybén csapja félre kalapját s kiokoskodja, hogy mire a bánat, úgy sincs már sokja, jobb ha túlad rajta, s megteszi. Végre keservesen húzza szemére kalapját s kiokoskodja, hogy nincs semmie, s bizonyosan fel fogja kötni magát, s megteszi. Itt a kalap a legművésziebben van felhasználva, s abban, hogy az okoskodó Pál mester mindent előre megmond, mi vele történik s még­is megteszi, a leglélekta­nibb felfogás nyilatkozik. A „Megy a juhász szamáron“ című köl­teményében , a juhász fájdalma, ki nagyot üt botjával a szamár fejére, mélyen és igazán van kifejezve. Valódi humor. Az „Alku“ címűben, midőn a juhászlegényt erszénynyel kínálják, szegény­ségét akarják megvenni, s ráadásul szeretőjét kérik, s ő így fe­lel reá : Ha ez a pénz volna csak foglaló , S még száz ennyi lenne borravaló , S ide adnt­k a világot ráadásnak , Még sem adnám szeretőmet másnak, oly lángolón és jellemzetesen festi a juhász szerelmét, mint csak oly költő teheti, ki tárgyától egészen áthatva s mélyére merülve teremt. S mit mondjak „Téli esték“ című költeményéről, mely a családi boldogságot egy esti mulatság rámájában oly elragadón rajzolja ? Petőfi után a festő költemény, néprománc és genrekép nagy divatba jött. Régibb és újabb költők egész serege neki esett a pusztának. A délibáb valóságos „purpureus pannus“ lett. Majd 8*

Next