Új Magyar Muzeum 4/1 (1854)
Irodalom és nyelv - Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk
PETŐFI SÁNDOR ÉS LYRAI KÖLTÉSZETÜNK. 29 hés , a mesterkéltség , avagy ha jelesljeink valamelyikének sikerült is, a magyar nép még nem találta meg költőjét, ki egészen az övé legyen. A népnemzeti elem még nem jelent meg teljes tisztaságában, erejében. A jelenségek oda mutattak, hogy közeledik. Az újabb ítészet már egy-egy eltévedt szót hallatott ügyében. Erdélyi elméletileg és gyakorlatilag határzottan melléje nyilatkozott , s megkezdő széptani kutatásait a népköltészet körül. A Kisfaludy-Társaság jutalomkérdésül tűzte ki : mi a költészetben a népies? A magyar népszínmű csírájában volt. Színmű és novellaköltők a magyar élet külsőségein kapkodtak. A közönség kedélye is el volt készülve reá. A közszellem 1841-től fogva, bár lassan de határzottan, a demokrat eszmék felé kezdett hajlani. Még a ruhadivaton is nyilatkozott. Mikép a politikában készült az átalakulás, úgy az irodalomban is. Egyik a másikra hatolt és készítő elő. Nem volt már messze a fordulópont. A jelen meghasonlott a múlttal. ám költője föllépett, s álnév alatt közlött népdalai idéztek elő legnagyobb hatást. Petőfinek a pozsonyi színtársulatnál sem merít jól dolga, noha ez legnagyobb volt mindazok közt, hol eddig működött, s Pozsonyban épen országgyűlés lévén, meglehetős pártfogolásban részesült, s itt is szegénységben élt, s majd színész, majd írnok volt, ki országgyűlési tudósítások által kereste kenyerét, majd pedig az iskolák termeibe is benézett. Egy szép alkonyban a Dunaparton őgyelgett, merengve, bámulva a cifra népet, s gondolkozva, hogy holnap mit eszik. Épen akkor érkezik meg a gőzös Pestről. Országgyűlési tagok és jurátusok szállottak ki belőle, s köztök Lisznyai Kálmán, kivel történetből még azon órában megismerkedett. Lisznyai erszényét ajánlotta föl, s egyszersmind bevezette egy-két ott mulató nevezetes magyar íróhoz, kik mindenkép igyekeztek kiemelni nyomasztó körülményeiből. Egyedő összeget tettek öszve segedelmezésére, s Nagy Ignácnál, ki a Kisfaludy-Társaság megbízásából a „Külföldi Regénytárt“ adta ki, munkát szereztek számára. Pozsonyt odahagyva Pestre jött, ismeretségét szaporító, s közelebbi viszonyba lépett az irodalom akkori fiatalabb bajnokaival, mint Bérczy, Degré , Herényi, a két Vahot, Dobsa , Pálffy Alberttel. Majd Gödöllőre egy ismerőséhez vonult s két regényt