Új Magyar Múzeum 9/2 (1859)
Nyelv - Czuczor Gergely: A mássalhangzókról
• • 1 667 A MÁSSALHANGZÓKRÓL ÁLTALÁN. Latin nyelvvel közösek: takar tegit, takács textor, tapint tangit, tart durat (dauert, terwá), tetu, tenyér tenar, törgöl töröl, terit tergit, tétováz, titubat, tok tegmen (doxog), tol mídit (dudit), tombol tumultuatur, torok átvetve guttur, torony turris, törzsök truncus, tombácz fianulus, tírbokor turbat aquam , termőág termes, túró tyros, tarkó turótarkó tyrotarichos, tiszafa taxus, turul turtur, túr turzos, turget, turgidus, b)szs. S, kemény, sancsa, sanda, félre, görbén, mintegy csáléra néző, sánta, sántikál, sántít, félre biczegve lép , ita, tántorog, tántorít; se, tagadó közszó, sem, senki, sehol, sehová, semerre, semily, sehonnai, sincs ; mélyh. se , sehol, sohonna, sem si, seet v. siet, seb sebes, sebbellobbal, sajin (gyors; sé v. sí, hangút, séd, sió, sír, sirat, siralom, siránkozik, sivalkodik, sikat, sikolt, sivít, síp, sipít; só, sós, sóz, sótalan ; sír, elvont gy. sül, süt, sütemény; sav, süv, sógor v. sógorasszony; sú, hangút, súg , súgás, sugar, sugatag, sudam , sudamlik, saj, sajka, sajkás (talán: hajka, hajóka?) vö. suksaj , sav, sajmeggy, sajt, sajtalan; saj, kedélyhang, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, saj gat, sajlódik, sajlódtat; saj — sej, szaglási hang, sajdít, sejt (odoratur) ; saj = saj, sajt, sajtó, = sajt, sajtó, sutó; saj, saját, sajátít, sajátság, homályos eredetű (seját ?) sad = séd, kad ked, sadar, seder, hadar, heder; sál, hangút, salap, salapos; sál , szál, szál, salang, szalag, salangos, szalagos ; sdk — sáv, sáholy, sávoly; sáholyos, sávolyos; sám , tom, sámfa, bőrfeszítő, föltámasztófa; sany — seny, sannyad, sennyed, sennyedék ;