Új Magyar Szemle, 1920/2

1920 / 1. szám - Bogdánffy Ödön: A Duna-Tisza-csatorna

A DUNA-TISZA-CSATORNA. 37 Azóta a Duna-Tisza-csatorna dolgában egyik terv a másik után készült anélkül, hogy valamelyik is kivitelre került volna. Legala­posabb munkát végzett ezen a téren a kereskedelemügyi minisztérium, mely az idevonatkozó nagy tanulmányát 1905-ben bocsátotta közzé »Adatok a Duna-Tisza-csatorna kérdéséhez« címen. Azonban a csatornának sok ellenzője akadt, főként a vasutasok részéről, kik a csatornában a vasút versenytársát látták. De ha a há­ború előtt voltak is ellenzői a csatornának, a háború óta s főként országunk mai állapotában, midőn a Dunából a Tiszába és viszont a hajók csak megszállott területen át mehetnek, minden hozzáértő előtt világossá vált a csatornaközlekedés-politikai fontossága és szüksé­gessége. Egyébként a csatorna megépülését részben a sok tervváltozat is késleltette, mert a szakértők nem tudtak megegyezni a leghelyesebb csatornavonal irányában. Közlekedéspolitikai szempontokból a Duna és Tisza közötti csa­tornának két tervváltozata keres érvényesülést. Az egyik változat a budapest—szolnoki, a másik a budapest—csongrádi irány helyes­ségét vitatja. Van ugyan még egy harmadik útirány is, mely Buda­pestről Szegedre vezetne, de mivel ez útvonal 107 km hosszú darabon a csongrádi útvonallal összeesik és a csongrádi vonal megépítésével, ha a szükség felmerül, Szeged felé minden nagyobb nehézség nélkül szárnyvonal építhető, ez utóbbi változatot kikapcsolom az össze­hasonlításból. A szolnoki és csongrádi csatornairányok hosszát, összehasonlítva a jelenlegi víziót hosszával, a következő adatok mutatják : A csatorna hossza Jelenlegi víziót hossza Budapest és Szolnok közt ....... 108 km 798 km Budapest és Csongrád » ....... 140 » 709 » A szolnoki csatorna tehát mintegy 89 km-rel hosszabb víziutat helyettesítene, mint a csongrádi. Kétségtelen, hogy tisztán közlekedéspolitikai szempontból a szolnoki útiránynak némi elsősége van a csongrádival szemben. Szolnok nagy vasúti csomópont. Erdélyből, az Alföldről és a Felső-Tisza vidékéről az árak nagy része oda irányul. Szolnok és Budapest között az újszászi és ceglédi vasúti vonalak már csak nehezen bonyolíthatják le a forgalmat. Tehermentesítésül egy víziút megépítése kétségtelenül haszonnal járna, bár annak az árunak, amelyet vasúton szállítanak Szolnokra, csak a messze nyugatra irá­nyuló része bírná el a hajóra való átrakás költségét, hogy aztán a Dunán folytathassa az útját. Azonban az is bizonyos, hogy Budapest és Szolnok a Duna és Tisza párvonalas szakaszának végpontján van s hogy a hajók Budapestről Szolnokra, vagy Szolnokról Budapestre jussanak, jelenleg nagy kerülőutat kell megtenniök s a szolnok-buda­­pesti csatorna adná a legnagyobb útrövidülést. Jó oldala a szolnoki csatornának, hogy népes községek mellett vezet el; nevezetesen érinti Vecsést, Üllőt, Monort, Pilist, Alberti-Irsát, továbbá Cegléd várost.

Next