Új Magyarország, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-02 / 1. szám

i 1916 Űjé* If. fvIoIth it|. I. / It: '2 < C i ii-ii) TúenlíPÍ a?§7 oldal Avn jooo p&npft ÚJ MAGYARORSZÁG A VILÁGPOLITIKA ÉS A MAGYAR SZELLEMI ÉLET HETILAPJA A jugoszláviai Petőfi-brigád hiteles története .......... ... ................................................................... ■ '-11---­Iff a streptomycin, a penicillin testvére A magyar lélek mindig haj­lamos volt a töprengésre és lépelődésve. Nem tudja a dolgokat egyoldalúan szemlélni a falevélnek nemcsak szép. fé­nyes. húsos zöldjét látja meg. hanem tüstént ráncos és fakó fonákját is. Hiányzik belőle az egészséges önzés, amely más népek fiainak elhatározását megkönnyíti. Most. hogy a mosz­­közelségbe hozna a békes.ou:s!. sőt- legújabb jelentések szerint a magyar békeszerződés előkészíté­sét még Újév hetében megkezdik, egyre jobban szaporodnak a top rengő és tépelődő lelkek e ha­zában. A béke közelsége — mint ezt Gyöngyösi külügyminiszter leszö­gezte — örömmel és reményke­déssel tölt el mindnyájunkat. De nyomban felmerül a kérdés: mi lesz velünk? Milyen lesz ez az új héke? A moszkvai kommüniké önmagában e szempontból nem éppen vigasztaló olvasmány. Félő. hogy rólunk, nélkülünk döntenek. Lehetséges, hogy nem is lesz for malis tanácskozás, afféle teli es ülés. ahol óhajainkat és pana- •szainkat előadhatjuk. Ezért azt kell mondanunk, hogy a béket-ár gyalások tulajdonképen már meg is indultak azzal a tájékoztató munkával, amelyet bizonyíts ke­retek közör-t a külügymmis/.lé- térium -békeelökészitő osztálya végez. Nem titok, hogy magyar részről jegyzékek és memorandu­mok alakjában a fontos magyar álláspontokról állandóan tájé kozhatják az erdekelt hatalmakat. óelnkéé-,'ire* -- \ ,1: t v­zfttbén L; hát nem csak receptív- hanem expeditív munka is: nem­csak adatok, tények és összefüg­gések gyűjtéséből áll, hanem már- azoknak megfelelő helyre való eljuttatásából is. Bízunk azonban abban, hogy a politikai gyakorlat végül mégis más lesz, mint az első közlemény szövege zése és a magyar békedelegáció az érdekelt nemzetek kiküldöttei előtt akadálytalanul kifejtheti a magyarság álláspontjait-. Itt nem holmi partikuláris álláspontokra gondolunk, hanem annak az alap­vető igazságnak a leszögezésére és részletezésére, hogy a magyar béke. a dana-völgyi kérdés kielé­gítő rendezése elválaszthato.ilan alkotórésze a világbékének Euró' po nyugalmának. Lakolhal-f* a mull bűneiért a demokrácia? a a töprengő magyar lélek mai helyzetünket vizsgálja, ha számbaveszi a külső erő­ket. es a belső vágyakat, ha le­méri a lehetőségeket és az adott Ságokat. akkor bizony senki és semmi sem akadályozza meg, hogy töprengése t épe löd őssé, té- pelödése szomorúsággá ne változ­zék. Nem a külpolitika és a diplomácia nyelvén beszélek moő: de nem is az a célom. A való helyzetet elemezni, a köz­véleményt- felismerni és a valósé got megmutatni — ez az ér­teimé ennek a lapnak s ez a célja minden írásomnak. Miért hát e töpreng'1“:, e tépelödés. e szomo- r'-ség? Mert két elv merült fel a közeledő béke bórizoniján. kél elv. amelynek összeegyeztetése valószínűtlen, összenemegyezteté­se ned’g tragikus. , F, két eh' u népi igazságérzet es a reálpolitika. A népi igaz­ságérzet úgy kívánná- hogy az ország határai ott húzódjanak, ahol az egyes tömbben élő ma gyarság határa van; a reólpolúika, kemény parancsa pedig az, hogy ezt jobb szóvá sem tenni és még keményebb fenyegetése az. hogy az elmúlt rendszer bűnei miatt a mai magyarságnak is kevés — talán semmi —- a remélnivalója. Rémítő és egyáltalán nem vi­dító kétségek ezek, hogy félig Csokonaival szóljak. Lakolhat-e a muH bűneiért a mai rendszer, a jobboldal égbekiáltó gaztetteiért a magyar baloldal, a fasizmusért a demokrácia? Büntethetik-e az elnyomó urak vétkeiért az elnyo­mott s éppen felszabaduló népet? Megismétli k-e a nagyhatalmak Trianon hibáit? Olyan kérdések ezek- amelyek ma mindannviun kát gyötörnek, amelyek megöl, dósára szomjazunk, de a válasz megadása nem rajtunk múlik. Sí Trianon a mauyar baloldalnak ártott a lojrtöbbpt épi igazsagérzet: talán nem árt a fogalmat kissé köze­lebbről körülírni. Addig, rúg a nacionalizmus jelentősé­it nem veszti, amíg a tőrténe. m új eszméinek hullámverése [ nem mossa, a* országhatárokat addig egyetlen nemzetnek sem közömbös, hol húzódnak ezek a határok. Éppen szomszédaink példája mutatja- milyen kényel­mesen ügyel erre ma is minden nép. Az emberek nálunk épperi a demokráciától várják, hogv igafc­sagérzet-üket minden vonalon ki­elégítse. A magyar társadalomnak ma már a félrevezetett, gonosz tudatossággal tájékozatlanságban tartott rétegei is keservesen be­látják. hogv bűnt követtünk el. amikor a németek oldalán a há­borúba léptünk. De ne felejtse el senki: a reakciós, feudális és so­viniszta urak. meg a .nyilas árulók leghatásosabb propaganda- eszköze az volt- hogy a trianoni b ékes zerződés megszüntetését ígérték. A nép természetes igazságér­zete most magától értetődően azt kívánja, hogy a világ újjárende zésekor a maoparragot is meg­> ~71 . -í t. *. : -« ... . ,., ö, -, o' í - V . : •••,-; e se-m-miesetre sem ríc.moki acicieiLe nes sö< éppen a leghűségesebb demokraták, a baloldali hazafiak érzik, hogy az egészséges demo­kratikus fejlődéshez, a társada­lom átalakulásához nélkülözhet el­len a- igazságajándékozta belső r, yugalom. Ez hiányzott- Trianon után. többek között ezért tudta a Horthv-rendszer, az ,.úri" Magyar ország az irredentával, a revízió örökös hangoztatásával meggá tolni a demokratikus fejlődést és a szociális reformokat. Ezek ma már történelmi tények. Trianon a magyai baloldalnak ártott a legtöbbet. Paradoxonnak hangzik de így van: a győztesek a feudá­lis Magyarországot akarták bün­tetni, de a büntetésnek a nép és a nép szószólója, a baloldal itta meg a levét. Trianon adott jogcímet a hatalom birtokosainak és kiszolgálóiknak arra, hogy le- hazaárulózzák- lezsidóbérenc-de- mok ráfázzák. lebiidöskommun.s rázzák azt, aki az országnak más hajára is rá mert mutatni, mint a határok kérdésére. A gondolatsort még folytam: lehetne, de azt hiszem a párhu­zam igy is kézenfekvő. Nem akarjuk, hogy a népi .igazságérzet — Boldizsár Iván cikkének folytatása a 2. oldalon fent­it Béknhír Moszkvából rta : Szálai Sándor A tt| c\ i p megjön \ moszkvai háro béke TTv„ . hatalmi rw» nácskozáson elhat Á'ozták,hogy végre /.áros határidőn .belül reali­zálják a potsdami ígéretet és békét kivinek a/, ösv/.e-s voll tengely- államokkal. csatlnsországokkal A SZERKESZTÖSEG MACSKÁJA / / / • . / - 00/00 S' U/CWf neki i s i^g-js a mi T» n ) pc rsze. \ e n i < i t őrs zá írót. A iiü/.I ri á L és Japánt kivéve, ame.lv e kitek proli­lémái oldás), i nem éietlek még a in eg­1 ;,.h legíl. • . i Minder .f U. .....v ’• i hatat a* ’ i csak ii* az «ti köz vet lenii 1 érintő 1 iv*k es rzodé­sekéri vállal közv et len feleiőss gél: a finn békái Anglia ér> i a Szovjel unió (árgva 1 ja le a magvar. román. bolgai békéi Anglia. Amerika és á Szovjel ­ti \\ unió. img az olasz béke kidolgo­zásában Kranciaország is ré.-zl • \ esz. I logs a békefellételeket utóbb az Öss/.és kis és nags színe-isege.sek Hé terjesztik. ez lermésseles, de a közvetlen felelősség kérdéséi már nem érinti. Némileg meglepő, hogs I' ra nei a ország , nem kér és nem kap részt a keletemőpai és balkáni béke- rendezésből •. ez a jövő szempontjá­ból nem köd úgv meg a kezét, mint annakidején az a lém. hogv a Köz­ponti. I la la Imák összes békeszerző" déseii páriskörnvéki kastélyokban tárgyallak le. Az új francia politika megtartja nagVonis én kés szabad­kézi! közvetítő szerepét Kelet és N\ugai közöli. igvar -szempontból mindenek­előtt örvendetes az. hogy va­lóban békét kapunk. még­pedig hamarosan. V döntő tárgya^ lásoknak májusig le kell zajlaniok. De, örvendetes az iv hogy úgy látszik - -megszűnik az • ideig le nes élőm a. amelyre gyorsabb éli.-mer­te lésünk által Romániával es Bulgá­riával szemben szeri leltünk. Ivz paradoxul hangzik. Miért ne örül­lőnk volna annak — kérdezhetnék . hogv az új Magyarországod ha­marabb ismerte el a Nvngai. mint az új Romániát? Hiszen némi hely­zeti lolénv csak javunkra válhat­nék. amikor Románia kedvezőbb földrajzi és 'politikai struktúrája 'folytán hal hónappal hamarabb for­dulhatott szembe Hitlerrel, mint Magyarország s a melleit minden tekhitelben «birtokon belül megy a béke tárgyal ások elébe. Ni.os. a választ nem nehéz mejr- adni. Mi — bőséges tapasztalatok birtokában semmit sem várunk M agyar or szag, valamint Kelet- és Dél\kelet euró pa számára a nagyha­talmuk közti Hi)ferettriáklól. semmi hasznot nem remélünk attól, ha raj­tunk vagy éppen a mi hátunkon a halalmások összevesznek és elverik a port. Mi nem fok-latunk liiuta- poliiikáé nem akarunk múló ke­gyekéi k rmiló haragokat sem ma­gunk, sem szomszéda in k számára kiprf»' okaim, nem óhajaink hídfő­pozieiókat. Boldogok 'oltunk' Hogy megtaláltuk a mázunk általánosan elismert (leinokrátikus létezési for máit és örülünk, ha szomszédaink is megtalálják. Ha van a magvár külpolitikának már e pillanatban is megfogalmaz­ható irányvonala, akkor ez ígv ír­ható körül: j Mindig igv eke.zni. húg» a nagv- * hatalmak kooperáció? irtai rí éti '■'W/ • k • ’ •.». •-* .r^ surlóaá sí te! ölet re: 2 Azon lenni, hogy a Magva!’- országot érintő kérdésekben mindig a legsímáhb. a legtökélete so.bb legyen a nagv hatalmak együtt- működése! I'.hhen mima.szernségTe kell törekedni! Szomszédállarni és nagyhatalmi vonatkozásban egyaránt min (leni a békétől várni és semmit sem a viszály tál! hzek lényegében a kishala Imi po­litika örök irányelvei. Soha se O- felejtsük el: kis ország vagyunk,, szegény ország, anielvben egyetlen nagv halálomnak sincsenek nagvon lénveges. nagvon fon ros érdekei. Hiába illeszkednénk bele pillanatnyi előnyök kedvéért valamely nagy­hat a I om égvén i d i plomá r*ia i t érv ei — a sakktáblán a parasztot cserélik le légkörim ebben . . . H ogy mi történt a moszkvai tár­gyalások során, azt nem tudjuk, lény egében azonos témák szere­peltek a napirenden az őszi londoni hármasíalálkozón is - akkor nem jött léire a megegyezés, most igen. Miért? .Nyilván időközben tneg■ rle- lophat a l ölrsön.ös en&erfntényekre való készség. I ürltetetlen állapot is volt Aitlee Angliája számára, hogv kev ésbbé harmonikus vi zonvt tart­son lenn a »Szovjenmióval. mint igaz. hogy a közös háború« küzde­lem közveiíen benyomása alatt ( hnnhill és Kdén. Az újfajta atom- bomba-izo'arűmizmns nem tett jót a I ruman elnök által ádeudezeti State Departement hitelének és vé­gül a Szovjetunió is megoldási ke­lesei i a távolkeleii kérdésben, ahol lokozott nagy hatalmi egv ültműkö­désre van szükség, ha a másfél év­tizedes kínai háború é- az idestova háromévi i/edes kínai polgárháboriT adta problémákat meg akarják ol­dani. neliogv a MarArthur főpa­rancsnok előtt «> I v demokratikusan hajbókoló japánok isméi mozgá«- szabadsáiioi nyerjenek a keletázsiai és r-endesoceani politika réseiben és repedéseiben. A moszkvai inegegvezé« részletei­nek jelentőségéi* még nem tudjuk (elmérni. Nem tudjuk, mii jelent SXAi.Al vnoR rik'KKN Rk fOIATATÁSA A ?. ObnAbOKL^NT Moszkva után — béke előtt Boldizsár Iván és Szólal Sándor cikkei A magyarság sorsának rendezése Irta : Boldizsár Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék