Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-05 / 132. szám

Statisztika Felerősödött a választási kampány a Komárom-Esztergom megyei 3. számú választókörzetben annak reményében, hogy a következő forduló eredményes lesz. A megye egyetlen napilapja - ugyan nem jelzi sem fejlécén, sem impresszumában a függetlenséget - nyilván egyformán támogatja valamennyi jelöltet. Ezt igazolandó május 21- től június 4-ig átlapoztam az újságot, s a következő statisztikát sikerült összeállítani: a legtöbbször, 26-szor Keleti György (MSZP) szerepel, ebből 11 a fizetett hirdetés. Plusz egy teljes oldalon, amiről viszont nem derül ki, hogy fizetett-e... Őt követi Lázár Mózes (Fidesz), tizenkétszer szerepel, ebből nyolc fizetett hirdetés. Gyimóthy Géza (FKgP) és Pongrácz Tibor (MDF) hat, illetve öt alkalommal került a lapba, két-két fizetett hirdetéssel. Van még két jelölt, Skrihár József, független és Varga Lajos, Magyar Néppárt- Nemzeti Parasztpárt, Demokrata Koalíció, mindketten egy-egy rövid hír erejéig jutottak a hasábokra. Az utóbbi három napban, azaz június 1-jén, 2-án és 3-án Keleti mind a címlapon, mind a legolvasottabb, tehát az utolsó, azaz híroldalon szerepel. Az adatok nyilván nem igényelnek külön kommentárt. -érv- Surján: hibázott a parlament Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a parlamentben megakadt a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló szavazás - nyilatkozta Surján László népjóléti miniszter tegnap. Hangsúlyozta: ezek az önkéntesen szerveződő társadalmi szervezetek fontos állami feladatokat vállalnak magukra, és azokat lényegesen ügyesebben és hatékonyabban tudják megoldani. Surján László szerint a parlament hibásan döntött, amikor a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítéléséről, s annak minden készletéről magának tartotta fenn a döntés jogát. Sokkal jobbak azok a megoldások, amelyeknél a kormány kuratóriumszerűen működtet döntéshozó szervezeteket a költségvetési támogatás odaítéléséhez. II. évfolyam, 132. szám és 1992. június 5., péntek BELFÖLD A KDNP az oktatásról és az erkölcsi megújulásról - A KDNP nem áll el attól a szándékától, hogy a rádió és a televízió elnökeinek leváltását szorgalmazza - mondta Tóth Sándor országgyűlési képviselő a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. - Szakmai tehetetlenségük, a vezetői felelősség hiánya indokolja ezt, de ezt kívánja az egyik legerősebb követelő rendszer, a közvélemény is. Az ország hatalmas szellemi kincsekkel rendelkezik, melyek fölmutatásában csak nemzeti, közszolgálati médiumok működhetnek közre. Emellett, ezenkívül természetesen szükség van kereskedelmi jellegű médiumokra is - hangsúlyozta Tóth Sándor. Úgy vélte, hogy a jelenlegi problémák megoldásának kulcsa az új vezetők kinevezése és egy jó médiatörvény meghozatala lehet. Ezután ismertették a párt oktatási programját. A közoktatás reformja egyik legsürgősebb feladatunk - mondta Horváth Antal a bizottság szakértője -, hiszen ezzel a magyar közélet egyik legfontosabb gondját lehetne megoldani. A jelenlegi válság végső gyökerei az erkölcsi válságra vezethetők vissza, ezért lényeges, hogy az ország megújulása - az alkotmányosság keretein belül - a keresztény értékrend alapján menjen végbe. Ennek az erkölcsi megújulásnak az érdekében kötelezően választható tantárggyá kell tenni a hittant vagy az erkölcstant. A párt támogatja az egyházi iskolák működését, illetve létrehozását. Elítél minden olyan próbálkozást, mely a kereszténység esélyegyenlőségét akadályozza az oktatásban. Szántó Gyula, egyetemi professzor a szakoktatás csődjének nevezte, hogy a 14 éves korúak pályaválasztásra kényszerülnek, a serdülőket munkára kötelezi a jelenlegi rendszer, a fiatalok nagy része a szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát elvégezve is szakképzetlen marad és kiábrándulttá válik. A KDNP ezen a helyzeten úgy kíván segíteni, hogy a tankötelezettség teljesítéséig, azaz 16 éves korig a fiatalok általános nevelésben, művelődésben részesülnének, és csak ezután kerülnének szakoktatói intézményekbe. Ezzel át lehetne hidalni azt a „csellengő" korszakot, amely sok fiatal számára eltévelyedést, zsákutcát jelent. -mg- Aszálykártérítés (Folytatás az 1. oldalról) A kormányülés további napirendi pontjait ismertetve a szóvivő elmondta: a kabinet első olvasatban megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint a kisebbségek - a pozitív diszkrimináció elve szerint - lényegesen kevesebb szavazattal jutnának parlamenti képviselethez, mint a politikai pártok. Ugyanakkor a választásokon a kisebbségek a pártokhoz hasonlóan országos listát indíthatnának. A szóvivő mindehhez hozzáfűzte, hogy a kormány a közeli napokban konzultációra hívja össze a kisebbségek képviselőit a törvényjavaslat megvitatására. A kormányülés külpolitikai vonatkozású napirendjeit László Balázs szóvivő ismertette. Mint mondotta: a kormány beszámolót hallgatott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt szankciók hazai életbe léptetéséről. A szóvivő ennek kapcsán utalt arra, hogy a külgazdasági tárca megkezdte az embargóból eredően a magyar gazdaságot sújtó károk felmérését, annak érdekében, hogy egy későbbi időpontban hazánk kártérítési igénnyel fordulhasson az ENSZ-hez. A nemzetközi embargó Magyarországot érintő összefüggéseinek áttekintése mellett a kormány döntött arról, hogy újabb külföldi hitelfelvétellel gyorsítja meg a közúthálózat fejlesztését. Ennek értelmében a kabinet két kölcsönfelvételt hagyott jóvá: az Európai Beruházási Banktól származó ötvenmillió ECU-s kölcsönből a Sopront, illetve Szolnokot elkerülő útszakasz megépítését, valamint 800 kilométernyi úthálózat felújítását finanszírozzák. További 21 millió ECU, amelyet az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank folyósít - a Budapestet körülölelő M0- ás körgyűrű építésére szolgál. Légy a tejben Nem véletlen, hogy a népek nagy tanítómesterének születésnapja tiszteletére számozták valaha a fővárosi trolibuszokat, a névadó bölcsessége az egykori Beszkárt mai vezetőire is hatott. Legalábbis ez derül ki abból a kísérletnek szánt újításból, amit a 74-es járaton vezettek be esténként. Fából vaskarika: a régen megszokott kalauz nélküli közlekedést változtatták meg, az újsütetű kalauz és ellenőr maga a vezető. A második és harmadik ajtót zárva tartja, a le- és felszállás az első s egyben legszűkebb ajtónál történik, ahol megnézi az utasok bérletét. Milyen a gyakorlatban ez az ötlet? A megállókban zárt ajtókba ütköző leendő utasok arcán jól látható a csodálkozás és a tanácstalanság. Előbb kopogni, majd mutogatni kezdenek, aztán előreszaladnak az első ajtóhoz, ahol a leszállók miatt már nagy a tumultus. És a kocsiban? Hiába kéri udvariasan a vezető, hogy elöl tessék leszállót, az utasok préselődve, tülekedve próbálnak engedelmeskedni. A dolog pszichés hatása a legérdekesebb. Az utazóközönség anonim tömege két megálló között tudatos, ám megosztott közösséggé válik. Vannak, akik a vezetőt szidják, mások a vezetést vagy épp a tettek emberét emlegetik - elképzelhető, milyen hangnemben. A másik csoport a sofőr idegeit félti, nem őt kell szidni, nem ő tehet róla - nyugtatják, jelentem, a kísérlet bevált. A menetidő és az utazóközönség vércukorszintje jelentősen emelkedett. Másutt is be lehetne vezetni. Például a metrón, székely A Gazdasági Kabinet ülése Elkészült az Alföld rövid és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepciója. Ezzel foglalkozott tegnapi ülésén a Gazdasági Kabinet, amelyről a Pénzügyminisztérium tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Eszerint az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a korábbi és a jelenlegi kutatási eredményeire alapozva az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével dolgozza ki a koncepciót. Az Alföldprogram összesen 4,3 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású és 11 mezőtáj termelési körzetre terjed ki. A Gazdasági Kabinet tájékoztatót hallgatott meg a versenyhelyzet alakulásáról az eddigi privatizációs tapasztalatok alapján. A testület foglalkozott a társadalombiztosítás részére történő vagyonátadással, tájékoztatót hallgatott meg az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz kerülő vagyoni kör meghatározásáról. Foglalkozott az átfogó hitelgarancia intézménnyel is és a csődtörvény hatásaival is. A félrevezető információk ellen (Folytatás az 1. oldalról) A tiszteletdíj meghatározásával azonban a felülvizsgálatot nem lehetett bevárni, hiszen a köztisztviselői törvény újrarendezte a kormánytagok és az országgyűlési képviselők illetményét, amelyhez hozzá kellett igazítani a köztársasági elnök díjazását is. Ezeket a körülményeket a törvényjavaslat indoklása részletesen kifejtette. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kedvezményekre vonatkozó, remélhetőleg mielőbbi törvényi szabályozás hiányában a köztársasági elnök nem részesülne - egyelőre az állami vezetők munkaviszonyával összefüggő kérdésekről szóló rendelkezések alapján - ugyanazokban a járandóságokban, mint a miniszterelnök. 3. Ami a kormánytagok és politikai államtitkárok költségtérítését illeti, a kormány korábban már többször hangsúlyozta, hogy azt ideiglenesnek tekinti, és az új illetményrendszer bevezetésével egyidejűleg meg fogja szüntetni. Ennek megfelelően az erre vonatkozó rendelkezéseket a kormány július 1-jével hatályon kívül helyezi. 4. Mindezek alapján július 1- jétől - az elhangzott állításokkal szemben - a köztársasági elnök és a miniszterelnök teljesen azonos juttatásokban részesül. Az alaptalan vádaskodás kapcsán a kormány vonatkozásában használt jelzőkhöz a Miniszterelnöki Sajtóiroda nem kíván kommentárt fűzni. Kreatív fiatalok versenye Tizenkét éves tudó Tegnap a Gellért Szállóban dr. Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke és dr. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ünnepség keretében dicsérő és elismerő oklevelet adott át az I. Országos Ifjúsági Innovációs verseny 42 helyezettjének. A nemes versengést az elmúlt év októberében hirdette meg a Magyar Innovációs Kamara és a Pesti Hírlap Kiadó Kft. Hasonló versenyeket - 21 év alatti fiatalok számára - már öt éve rendeznek az Európai Közösség tagországaiban. A keleti régió országai közül hazánk kapcsolódott be elsőként a versenybe, így győzteseink ott lehetnek idén szeptemberben Sevillában az Ifjú Tudósok Európai Versenyén. A hazai versenyt a húsz évnél fiatalabbak - vagyis főként a gimnazisták az első és másodéves egyetemisták - számára rendezték. A múlt év végéig 17 pályázat érkezett be s került a neves üzletemberekből, de főleg nagynevű tudósokból álló zsűri elé. A pályaműveket aszerint vizsgálták, hogy mennyire eredetiek az elképzelések, hogy gyakorlati alkalmazásuk hasznosítható eredménnyel járhat-e, esetleges bevezetésük milyen társadalmi értéket képvisel s nem utolsó sorban, hogy e találmányok és újítások prototípusai elkészíthetők-e április végéig. Nem annyira az újító ötlet, mindennek megvalósíthatósága volt tehát a fő szempont. Csak elismerés illeti a rendezvény „feltalálóit", Pakics Jánost a Magyar Innovációs Kamara elnökét és az Ipari Kockázati Tőke Kft. vezetőit. Az pedig, gondolom, valamennyiünket büszkeséggel tölt el, hogy ilyen szép számmal akad hazánkban, már a fiatal korosztályban is (a legfiatalabb nyertes „tudós" mindössze 12 éves) komolyan gondolkodó, a szellemi értékek iránt receptív és értéket teremtő ember. Az értékteremtésre bizonyság, hogy a munkák közül 14 találmány, s ezt az illetékes hivatal már be is jegyezte. A 64 kidolgozott és értéket teremtő munka közül a 19 legjobbat (és természetesen szerzőiket is) a TV2 június 6-án 13.40-kor mutatja be. Ez egy elődöntő, amelyen a közönség szavazatait is figyelembe veszik. A döntőre ugyancsak a TV2 csatornáján, június 9-én kerül sor. Itt ismerteti a zsűri a helyezéseket s dönt arról a három pályamunkáról, amelyek készítői Magyarországot fogják képviselni a sevillai versenyen. (pajzs) ENY • A Fővárosi Közgyűlés városgazdálkodási bizottsága tegnap az esti órákban befejeződött ülésén, célvizsgálatot rendelt el annak megállapítására: az Új köztemetőben felállított székely kapu ügyében mulasztott-e a hivatal, illetve a temetkezési intézet. A Blaha-tombola tegnapi nyerőszáma: 103. • Megjelent a Beszélő 1981-1989 között keletkezett számainak összkiadása három kötetben - jelentették be az AB-Beszélő Kiadó sajtótájékoztatóján. Göncz szavazásra buzdít Minden magyar polgárnak joga van haragudni, s a jelenleginél jobb politikai és gazdasági megoldást követelni, minden magyar polgárnak joga van a kormányt dicsérni, de egyhez nincs joga: arra, hogy ne menjen el szavazni - hangoztatta Göncz Árpád tegnap az oroszlány melletti Majkon, ahol részt vett a romtemplom új toronyórájának felavatásán. Még nem döntött az Alkotmánybíróság (Folytatás az 1. oldalról) Az indítványtevőt védi az Alkotmánybíróság, így magát a bejelentőt, s beadványának tartalmát is bizalmasan kezeli a testület. Ezért is fordulhat elő az a helyzet, hogy sem a tárgyalás előtt, sem utána nem tudhatja meg a nyilvánosság, mit is tartalmaz az az öt kérdés, mellyel kapcsolatban a miniszterelnök kikérte az alkotmánybírák véleményét. Majd csak a testület a nem hivatalos jelzések szerint napokon belül megszülető döntése, illetve annak tartalmi kifejese utal a kormányfő indítványában szereplő öt témára. Egyelőre, tegnap, az Alkotmánybíróság kérdezett. A megjelent négy közjogi méltóság pedig: Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (Szabad György, az Országgyűlés elnöke külföldi útja miatt nem jelenhetett meg a tárgyaláson), valamint Balsai István igazságügy-miniszter élhetett - a kiszivárgott hírek szerint élt is - a válaszadás, a véleménynyilvánítás lehetőségével. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke úgy rendelkezett: egyelőre senki se nyilatkozzon a testület nevében az ott elhangzottakról. Annyit azért megtudhatott az, aki az eső ellenére kitartott a székház előtt, hogy ma ismét zárt ülést tartanak az alkotmánybírák, ahol - a téma rokonsága miatt- megtárgyalják Dornbach Alajosnak, a parlament alelnökének, az SZDSZ képviselőjének egy 1974-es eredetű, a kinevezésekkel kapcsolatos rendelet kapcsán tett indítványát. Előreláthatólag néhány napon belül, közel egy időben fog az Alkotmánybíróság állást foglalni e két ügyben. Antall József miniszterelnök, és Göncz Árpád köztársasági elnök a csaknem háromnegyed óráig tartó tárgyalás után egyszerre távozott a székházból... - mailár - Az MSZMP Keleti mellett A Munkáspárt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján ezúttal Wirth Ádám, a tanácsadó testület vezetője fejtette ki pártjának álláspontját időszerű kérdésekről. Mint elmondotta: külföldi tapasztalataik is arra mutatnak, hogy a baloldali mozgalom magához tért átmeneti bénultságából és kezd túljutni a válságán, miközben a kapitalista jóléti állam mítosza foszlóban van. Kérdésünkre, hogy ehhez hozzájárult-e a kommunista gyarmatbirodalom szétesése s ezzel a riasztó negatív példa megszűnte, tagadólag válaszolt. Wirth Ádám bírálta a magyar kormányt a jugoszláv válsággal kapcsolatos politikája miatt. Meggyőződése szerint a polgárháborúért nem tehetők felelőssé kizárólag a szerb elvtársak, az államszövetség egybenmaradása pedig fontos európai érdek. Az embargó a problémák „gyökereit nem oldja meg", de alkalmas arra, hogy tovább mélyítse a válságot. A miskolci Dimag-ügy kapcsán kifejtette: meggyőződése szerint a nagyipar válsága nem tudható be a Kádár-rendszernek, azért már a mai kormány a felelős. Gondjaink megoldását továbbra is Marx, Engels és Lenin eszméiben kellene keresnünk-A kisbéri választásokat illető kérdéseinkre a szóvivő elmondta: önálló jelöltet nem állítanak, tagjaikat és szimpatizánsaikat viszont felszólították, hogy Keleti Györire, az MSZP jelöltjére szavazzanak. Kérdésünkre, hogy nemes gesztusukért ígért-e valamit az MSZP cserébe, a baloldali összefogás időszerűségét és szükséges voltát hangsúlyozta. Miután kétségünknek adtunk hangot arra nézvést, hogy ez a szándék kölcsönös, lévén, hogy Horn Gyula, az MSZP elnöke mindent megtesz annak érdekében, hogy Nyugaton szocdemként adja el magát, s a bolsevik múltjától szabaduljon - Wirth Ádám kijelentette: eszmei meggyőződéseiket nem teszik függővé személyes kérdésektől... (P)