Új Magyarország, 1992. szeptember (2. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

ZTÉNY • Eduard Sevardnadze, a grúz Államtanács elnöke indulni kí­ván a parlamenti elnöki választá­son, és visszavonta parlamenti képviselői jelöltségét. A politikus azután jelentette be elhatározá­sát, hogy az Államtanács október 11-re országos választást hirde­tett a törvényhozás elnöki tiszté­nek betöltésére. Sevardnadze egy nyolc pártot tömörítő párt­­szövetség jelöltjeként indult vol­na a parlamenti választásokon. • Észak- és Dél-Korea tegnap Panmindzsonban ismét nem tu­dott megegyezni a kölcsönös nukleáris ellenőrzés gyakorlati végrehajtásában. Az egyezke­dést szeptember 19-én folytatják. A tárgyalások azért futottak zá­tonyra, mert Phenjan szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) szakértői látoga­tásuk alkalmával már tisztázhat­ták az észak-koreai nukleáris programmal kapcsolatos nyuga­ti kétségeket, Szöul szerint vi­szont az IAEA ellenőrzése nem elegendő, és kölcsönös vizsgála­tot sürget. • Ez év első felében, először az­óta, hogy három éve az akkori Szovjetunióban megnyíltak az ottani zsidóság előtt a kivándor­lás kapui, kevesebben választot­ták úti célnak Izraelt, mint az Egyesült Államokat és Németor­szágot - közölte tegnap a beván­dorlást szervező Zsidó Ügynök­ség Jeruzsálemben. A két említett országba 37 ezren érkeztek az Iz­raelbe telepedett 30 ezerrel szemben. • Országos ökológiai katasztrófa méretét öltötték az utóbbi na­pokban a szárazság okozta erdő­tüzek Lengyelországban. Az or­szág történetében még soha nem volt annyi erdőtűz, mint most. Eddig 40 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává. Különös aggodalmat kelt Dél-Lengyelor­­szág egyik legnagyobb összefüg­gő, a katowicei és az opolei vaj­daságra kiterjedő erdőségét súj­tó tűzvész. A 16 ezer hektárból 10 ezer hektár áll lángokban. A ter­mészeti csapással vívott küzde­lemben 3 tűzoltó életét vesztette. Arafat Kairóban Kairóba érkezett tegnap Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy a közel-keleti békefolyamatról, ezen belül a Washingtonban má­sodik hetébe lépett újabb tárgya­lási forduló menetéről tárgyaljon az egyiptomi vezetőkkel. Arafat a nap folyamán másfél órán át tárgyalt Oszama el-Baz egyiptomi elnöki tanácsadóval. A palesztin vezető - akinek szervezete Izrael kívánságának megfelelően közvetlenül nem vehet részt a tárgyalási folya­matban - szombaton Tuniszban fogadta a megszállt területeket képviselő palesztin tárgyalókül­döttség három tagját, és tájékoz­tatást kapott tőlük az autonómi­ára vonatkozó, múlt héten elő­terjesztett izraeli javaslatokról. Azokat Washingtonban palesz­tin részről az előző, jobboldali iz­raeli kormány által már ismerte­tett és visszautasított ajánlat megismétlésének nevezték. Arafat Tuniszból az el nem kö­telezettek dzsakartai csúcsérte­kezletére utaztában állt meg rö­vid időre az egyiptomi főváros­ban. II. évfolyam, 206. szám­­,1992. szeptember 1., kedd KÜLFÖLD Bagdad szárazföldi támadásra készül Tűzpárbaj Irak és Kuvait határán Kuvaiti források szerint fegyve­res összetűzésre került sor vasár­nap az Irak és Kuvait között fek­vő demilitarizált övezetben. Az incidens során egy kuvaiti rend­őr életét vesztette, kettő megse­besült. A kuvaiti védelmi minisztéri­um tegnapi közleménye szerint 12-15 iraki egy teherautóval be­hatolt a zóna északi részébe, majd tüzet nyitott egy határőr­posztra. Az ott tartózkodó mint­egy 15, önvédelmi céllal fegyvert viselő vámtisztviselő és rendőr viszonozta a tüzet és néhány tá­madót meg is sebesített. A táma­dást követően az irakiak északi irányban elmenekültek - hang­zik a közlemény. A kuvaiti bel­ügyminisztérium változata sze­rint egy kuvaiti járőr a zónában irakiakat fedezett fel, akik nyil­vánvalóan a kuvaiti határ átlé­pésére készültek, s így került sor a tűzpárbajra. A demilitarizált zónát ellenőr­ző ENSZ-megfigyelő csoport szóvivője megerősítette, hogy valóban történt ilyen incidens, részleteket azonban nem közölt, csupán azt, hogy az esetet ki­vizsgálják. Kuvaiti katonai forrá­sok szerint egyébként az Öböl­háború vége óta több alkalom­mal került már sor szórványos lövöldözésre az iraki-kuvaiti ha­tár közelében, azonban legtöbb­ször csupán csempészek akciói­ról volt szó. A kuvaiti haderőt - különösen a határőrséget - a re­­ülési tilalmi övezet múlt heti evezetése óta egyébként foko­zott riadókészültségben tartják. Az amerikai katonai vezetés már hetek óta olyan jeleket észlelt, hogy Bagdad szárazföldi táma­dást készít elő Irak déli részén, a síiták ellen - közölte az NBC tévé­állomás egyik műsorában vasár­nap Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanács­adója. A tanácsadó bizonyítékául megemlítette, hogy értesüléseik szerint több iraki hadosztály is el­hagyta laktanyáit. Bár Scowcroft nem volt haj­landó válaszolni arra, hogy ilyen esetben az Egyesült Államok mi­ként reagálna, ám azt elárulta: Washington, valamint az Öböl­beli háborúban vele szövetséges Párizs és London általánosság­ban már megállapodott az eset­leges iraki offenzívára adandó válaszról. Elhagyta a kórházat Huszein jordániai király, akin a napokban veseműtétet hajtottak végre. Az 57 éves uralkodó egyik­­ rákos - veséjét eltávolították az amerikai orvosok a Minnesota államban levő Rochester város klinikáj­án MTI - Külföldi képszerkesztőség #MAIiY4R0lbSZ,ti. tudósítás .....T­BW . Akik becsapják az államot Stuttgarti telefonjelentésünk: A szociális jóléti állam ismérve, hogy gondoskodik a társadalom perifériájára került polgárairól is. Mindenki számára biztosítja azt a bizonyos „szociális kosarat", amiből ha szűkösen is, de meg le­het élni. Németországban e te­kintetben nincs fennakadás. A torzulások ott kezdődnek, hogy sokan két kosárhoz jutnak, vagy a kosarukba ínyencségeket is csempésznek. Pontosabban: so­kan kijátsszák az állami intézmé­nyek figyelmét, illetlenül kétszer részesednek a szociális juttatá­sokból. Hans von Lübke, a Nürnberg­­ben lévő Szövetségi Munkaügyi Hivatal illetékese a minap hozta nyilvánosságra, hogy az elmúlt két esztendőben rohamosan megnőtt azoknak a száma, akik jogtalanul vették, illetve veszik igénybe a szociális támogatást, a munkanélküli segélyt vagy tá­mogatást, avagy a szűkített munkaidő miatt járó fizetéski­egészítést. Közben dívik a feke­temunka. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem egy cég szí­vesen alkalmaz olyan munka­erőt, aki szociális segélyben ré­szesül, mivel az után megtaka­ríthatja a társadalombiztosítási illetéket. A visszaélések elszapo­rodása különösen a keleti tarto­mányokban szembetűnő: itt 1991 második felében még csak tizenháromezer-ötszáz csalót csíptek fülön, ez év első felében viszont már hetvenezret. Az or­szág nyugati felében a múlt év­ben ez a szám arányosan maga­sabb: 230 ezer szabálysértést és csalást regisztráltak. Lübke közölte, hogy az ügyes­kedők ezzel a Munkaügyi Hiva­talt csupán nyugaton több mint kétszázmillió márkával károsí­tották meg. A feketemunkásokat alkalmazó cégekre negyvenmil­lió márka pénzbírságot, illetve büntetést róttak ki eddig. A bon­ni munkaügyi minisztérium nem nézi természetesen tétle­nül, hogy ilyen galád módon jussanak egyesek anyagi el­őnyökhöz és az állam szociális kasszáját megrövidítsék. A mi­nisztérium szóvivője, Ludger Re­uter bejelentette, hogy további nyolcszáz pénzügyi ellenőr beál­lításával kívánják effektívebbé tenni a munkahivatalok tevé­kenységét és fokozott vállalati ellenőrzéssel véget vetni az élős­ködők üzelmeinek és megelőzni a társadalmi károkat. Lezsák Mihály „Gyenge láncszem” Mit javasol Izrael Libanonnak? Izrael kész kivonulni Dél-Liba­­nonból, ha Bejrút aláírja vele a békeszerződést, s olyan erős hadsereget állít fel, amely képes lesz megakadályozni a libanoni területről indított Izrael-ellenes fegyveres akciókat. Ezt a wa­shingtoni forduló keretében a li­banoni delegációval tárgyaló iz­raeli küldöttség társelnöke mondta egy amerikai televíziós állomásnak. Yoszef Hadassz sze­rint országa elismeri az Izrael és Libanon közötti nemzetközi ha­tárokat, ám úgy tűnik, Bejrút csak akkor hajlandó békemegál­lapodást kötni velük, ha a többi arab ország is ugyanígy cselek­szik. A libanoni delegáció vezetője a maga részéről úgy vélekedett, hogy Izrael az arab országok „gyenge láncszemét" látja Liba­nonban, s ezért akar különbékét kötni vele. A politikus szerint sürgette a tel-avivi vezetést, hogy a két fél legalább elvben jusson megállapodásra a csapat­­kivonások menetrendjéről. En­nek fejében - mint mondta - Li­banon kész figyelembe venni az összes izraeli biztonsági aggo­dalmat. Izrael az 1982-es libanoni in­váziója után hozta létre az úgy­nevezett „biztonsági zónát" Li­banon déli részén, hogy ezzel is védje területeit a szomszéd or­szág területéről induló rakétatá­madásokkal, illetve fegyveres kommandóakciókkal szemben. in­­r ! ///MAIIVARORS/.tu­ kommentár Karabah ígérete Hegyi-Karabahban és az örmény-azeri határon tegnap is dörögtek még a fegyverek, ám mindez nyilvánvalóan csak egyfajta tehetet­lenségi nyomatéknak, illetve a minél jobb pozíciók kiharcolási vá­gyának volt tulajdonítható. Ma ugyanis a remények szerint az ed­digieknél tartósabb fegyverszünetnek kell életbe lépnie napjaink kaukázusi krétakörének egyik válságövezetében. (A másik forrongó övezetben, Abháziában viszont hivatalosan már tegnaptól fegyver­nyugvásnak kellett volna lennie, ám a grúz-abház viszályban igazi áttörést csak az orosz és a grúz elnök hét közepén esedékes találko­zójától várnak, talán éppen a dél-oszétiai rendezés mintájára.) Az előzmények ismeretében kissé váratlanul érte a külvilágot Ba­ku és Jereván kinyilvánított béke­vágya, ami egy hatvannapos tűz­szünetben is testet öltött. Politikai naivitás és botorság lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a kazah közvetítés s az EBEÉ erő­feszítéseit is méltányoló enyhülékeny hangnem egyben biztosítéka is lesz a megállapodásoknak. Hiszen egyrészt a több éve húzódó karabahi konfliktus körül is elhangzott már jónéhány teljesületlen ígéret, s köztudomású az is, mennyire semmibe vették az egyre is­métlődő tűzszüneteket a felek a délszláv válságban. Most sem fe­ledhetjük, hogy a kihirdetett fegyvernyugvás előestéjéig az ör­­öi ellentétben Azerbajdzsán hivatalosan nem adta ál­mény elgenne­dását az egyezségre, ha valóban elhallgatnak a fegyverek Mégis, könnyen lehet hogy a már csaknem végzetes és igazi háborúval is fenyegető szem­benállásból történő kimozdulás első szakasza lehet a mai tűzszü­net. Örmény részről biztató körülmény, hogy együttesen mondtak igent a megállapodásra a jereváni kormányzat és a karabahi ör­mény közösség (az ez idáig senki által el nem ismert Karabahi Köz­társaság) vezetői, s ez pedig azt jelentheti, hogy az ellenőrzés alól kicsúszott örmény szélsőségesek akciói is kevésbé fenyegetik majd a tűzszünet betartását. Jerevánban nyilvánvalóan úgy gondolkod­nak, esélyt kell végre adni a viták tárgyalásos rendezésének. An­nak, hogy a megújult azerbajdzsáni vezetés bebizonyíthassa: nem­csak szavakban hirdeti a békét, s kész a karabahi örmények szá­mára biztosítani a nemzetközi közösség által elfogadott jogok gya­korlását. Másrészt az örmény társadalomra egyre nyomasztóbb teherként nehezedik a háborúskodás és azeri blokád okozta gazdasági káosz, sokan máris rettegve gondolnak a télre, ha ismét a hideg és vacogás járja át a lakásokat és hivatalokat egyaránt. Jól jönne már tehát egy olyan megoldás, amely egyik fél nemzeti büszkeségét sem csorbí­taná, hogy mindkét nép végre a szabad gazdaság felvirágoztatásá­ra fordítsa energiáját az értelmetlen öldöklés helyett. Aligha hihető, hogy Bakuban másképpen gondolkodnának. Igaz, az azeri szán­dékokat más is motiválhatja, nevezetesen, hogy adott esetben Ör­ményország katonai segítségért fordulhat Moszkvához. Azerbaj­dzsán viszont, amely nem tagja a FÁK-nak, nem. Persze egyes ba­­kui hírek szerint erre sem kell sokáig várni. Daróczi László A brazil elnök nem mond le Csúszópénzek - családi számlára Fernando Collor de Mello brazil el­nök visszautasította az ellene fel­hozott vádakat, és közölte: addig nem mond le, amíg a kongresz­­szus nem hagyja jóvá gazdasági reformjait. Az elnök, akit egy­arlamenti vizsgálóbizottság­orrupció vádjában bűnösnek talált, rádióbeszédében alapta­lannak és választási fogásnak mi­nősítette az ellene felhozott vá­dakat. Az őt ért konkrét vádakkal kapcsolatban az elnök hossza­san magyarázta, hogy semmifé­le törvénytelen vagy rendkívüli nem volt magánrezidenciái helyreállításában (amelynek költségét, több mint egymillió dollárt a vizsgálóbizottság meg­állapítása szerint egy vállalat fi­zette). Nem tért ki arra, hogy bi­zalmasa és volt kampányfőnöke, Paulo Cesar Farias - akit azzal vá­dolnak, hogy több tízmillió dol­lárt kitevő csúszópénzt fogadott el - rendszeresen juttatott jelen­tős összegeket a Collor család magánszámláira. Az ügyvédi kamara előrelát­hatólag ma javasolni fogja a kép­viselőháznak az elnök lemonda­­tását, amelyhez kétharmados többségre van szükség. A brazil sajtó által végzett vasárnapi köz­vélemény-kutatás szerint az 503 képviselőházi tag közül 337 - te­hát eggyel több, mint a szüksé­ges többség - támogatná az el­nök elmozdítását. Hazaárulási ügyben kell felelniük Volt NDK-tisztek letartóztatása A német szövetségi törvényszék az egykori keletnémet biztonsági minisztérium (MfS) négy magas rangú tisztje, valamint a nyugat­német katonai elhárítás, a MAD egyik munkatársnője ellen haza­árulás vádjával elfogatóparan­csot adott ki. A karlsruhei szövet­ségi ügyészség különösen sú­lyosnak minősítette Günter Kratsch altábornagy ügyét. Kratsch 1976-tól 1989-ig a minisz­térium 2. számú kémelhárítási főosztályának vezetője volt. Kratschnak mindenekelőtt egy időközben - 1988-ban - el­hunyt Bundeswehr-ezredes, a MAD helyettes vezetője, Joachim Krase hazaárulási ügyével kap­csolatban kell felelnie. Krase 1979-80-ban a nyugatnémet ka­tonai hírszerző szolgálat riadóz­­tatási tervéről és az NSZK terü­letén állomásozó összes atom­fegyver-hordozó rendszerről in­formációt szolgáltatott az NDK- nak. Krase tevékenysége nyo­mán gyakorlatilag tíz évre meg­bénult a nyugatnémet katonai elhárítás. Kratschot felelősségre vonják ezenkívül az úgynevezett „levél­ellenőrzés" rendszeréért, amely­nek alapján az NDK-ba érkező levél- és egyéb postai küldemé­nyeket a minisztérium munka­társai kinyitották, s a pénz-, ék­szer-, illetve más érték­küldemé­­nyeket - mintegy 30 millió már­ka értékben - kivették belőlük. Kratschon kívül a főosztály másik három munkatársa ellen adtak ki elfogatóparancsot, ők összekötő tisztként dolgoztak a nyugat-németországi informá­torok és a minisztérium között. Az informátorok közé tartozott többek között a MAD egyik 43 éves hölgyalkalmazottja, aki állí­tólag a '60-as évek vége óta dol­­gozott az MIS-nek, őt most szin­tén őrizetbe kívánják venni. Az 5 találatos nettó nyereményalap összege! Szerencsejáték Rt. A szerencse kovácsa.

Next