Új Magyarország, 1992. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
K A SZATÉNY • Az új, független államok belső nehézségeik miatt nem egykönnyen tudják teljesíteni azokat a leszerelési kötelezettségeket, amelyeket annak idején a Szovjetunió vállalt magára, de mindenképpen végrehajtják azokat - mondta Jevgenyij Saposnyikov marsall, a Független Államok Közössége fegyveres erőinek főparancsoka Párizsban azon a tanácskozáson, amelyet a Nyugat-európai Unió kezdeményezett az új korszak stratégiájának megvitatására. • Nyoma veszett két, összesen 300 utast szállító komphajónak a Bengáli-öbölben, miután kalózok megtámadták őket. Huszonöt utast halászok mentettek ki a tengerből, ők akkor ugrottak a vízbe, amikor a banditák tüzet nyitottak a kompokra. Rendőrségi közlés szerint a kutatóhajó egyelőre nem találta meg a kompokat, és azt sem tudta felderíteni, elsüllyedtek-e, vagy a kalózok zsákmányai lettek. • Kína és Dél-Korea beruházásvédelmi, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt írt alá Ro Te Vu délkoreai elnök négynapos hivatalos látogatásának záróakkordjaként. Megállapodás született egy gazdasági, kereskedelmi, technológiai együttműködési vegyes bizottság felállításáról is. A látogatás végén kiadott kínai-délkoreai közös közlemény csak felszínesen érinti Ro Te Vu látogatásának két legfontosabb témáját, a koreai újraegyesítés és az észak-koreai atomiparral kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat. • Pozsonyban tegnap háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött, melynek résztvevői a Magyarországon élő szlovák nemzeti kisebbség életét és annak történelmi hátterét vizsgálják. A tanácskozásra nagy számban érkeztek Pozsonyba a Magyarországon élő szlovákok képviselői is. A tanácskozás résztvevőit a pozsonyi várban fogadta Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke. II. évfolyam, 232. szám 1992. október 1., csütörtök Washington kész enyhíteni az embargót? Genfi tárgyalások a délszláv válságról A délszláv válsággal kapcsolatos több fontos találkozó színhelye volt tegnap Genf: Douglas Hurd brit külügyminiszter - az Európai Közösségek soros elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia képviseletében - Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a Jugoszlávia-konferencia társelnökeivel tárgyalt, miután azok a reggeli órákban Radovan Karadzsiccsal, a boszniai szerbek vezetőjével találkoztak. A Hurddel folytatott megbeszéléseket követően a társelnökök Franjo Tudjman horvát és Dobrica Csosics jugoszláv elnökkel ültek tárgyalóasztalhoz. Az eszmecseréken a délszláv válság rendezési lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseket tekintették át. A Tudjman és Csosics elnökökkel folytatott tárgyalások első számú témái megfigyelők szerint a kelet-szlavóniai feszültség és a boszniai katonai helyzet. Fred Eckhardt ENSZ-szóvivő -bár az egyes megbeszélések pontos témáit és eredményeit nem közölte - hangsúlyozta: a megnövekedett diplomáciai aktivitás azt jelzi, hogy a rendezés kérdésében valamiféle haladás mutatkozik. Douglas Hurd maga is úgy vélekedett: Dobrica Csosics genfi jelenléte azt mutatja, hogy Belgrád enged ellenállásából. A növekvő nyomás valószínűleg normálisabb belgrádi politikához vezet a szomszédokkal szemben, és azt is eredményezi, hogy Jugoszlávia visszatérhet a nemzetközi közösségbe - jelentette ki a brit diplomácia vezetője. A tárgyalásokat követően közölte: London komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy a légihidat fenntartó más országokkal együtt újraindíthassák a boszniai segélyszállítmányokat. Milan Panics jugoszláv miniszterelnök Washingtonban Lawrence Eagleburger ügyvivő amerikai külügyminiszterrel és vezető amerikai kongresszusi képviselőkkel tárgyalt a Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett embargó enyhítésének esetleges lehetőségéről. Panics és Eagleburger tárgyalása nem volt hivatalos, a találkozó ténye nem is szerepelt a külügyminisztérium szokásos előrejelzésében. A Tanjug szerint Eagleburger közölte, hogy az Egyesült Államok kész támogatni a fűtőanyagok és a humanitárius cikkek szállítására vonatkozó tilalom enyhítését. Az ügyvezető amerikai külügyminiszter azonban leszögezte, hogy az amerikai kormány mindaddig ragaszkodik a tilalmi intézkedések fenntartásához, amíg a jugoszláv válság megoldásában konkrét eredmények nem születnek. Ezen belül is Eagleburger első helyen említette a Bosznia-Hercegovinában folyó háború beszüntetését. A második országegyesítő Helmut Kohl tíz éve kancellár A háború utáni német történelemben nem volt még kancellár, akinek politikai bukását oly gyakran megjósolták volna, mint a most 62 éves Helmut Kohlét. A háború utáni hatodik kancellár azonban eddig minden vihart átvészelt és ma ünnepli kancellárságának tizedik évfordulóját. Ennél hosszabb időt eddig csak Konrad Adenauer töltött el abban a székben14 évet. Kohl a legfiatalabbnyugatnémet kancellárként foglalta el a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Helmut Schmidt helyét, s sokan „átmeneti megoldásnak" tartották, mondván, hogy a Rajna-pfalzi politikus, képzettségére nézve történész, nem nőtt fel a feladathoz. Kohl kancellárságának tíz éve azonban - talán az idei évet leszámítva - a töretlen gazdasági konjunktúra évtizede Nyugat- Németországban, s ha mar végképp le is írták, segítségére sietett a történelmi szerencse. A termetes kormányfő, saját szavai szerint, már azzal is elégedett lenne, ha a történelem tankönyvek valamelyik lábjegyzetében megemlítenék a nevét. A második országegyesítő német kancellárral azonban már most is vaskos bibliográfiák foglalkoznak: míg a nagy előd, Bismarck „vérrel és vassal" egyesítette a múlt század második felében a német kisállamokat, Kohl békésen és Németország minden szomszédjának egyetértését elnyerve hajtotta végre a történelmi megbízatást. Igaz, támaszkodhatott nagy elődök apró munkájára. Konrad Adenauer, „a stratéga" a nyugati szövetségi rendszeren belül szerzett bizalmi tőkét az NSZK- nak, Willy Brandt, „a víziókkal teli" pedig Keleten. Volt egy Mihail Gorbacsov is, aki olyan felismerésre jutott, hogy az új világcivilizációs rend kialakítását a német megosztottság felszámolásával kell kezdeni. S voltak a keletnémet százezrek, akik 1989 nyarán és őszén „a lábukkal szavaztak" , hagyták el százezrével az NDK-t azzal a jelszóval, hogy „mi megyünk a márkához, ha az nem jön hozzánk". (MTI, Panoráma) Modern bűnök lajstroma Még az idén napvilágot lát a katolikus egyház új, egyetemes katekizmusa, amely egy rangos nemzetközi teológusgárda összefogásával több éve készül. Az egyház alapvető erkölcsi tanításainak a pápa által jóváhagyott összegzését tartalmazó katekizmus utoljára több mint nyolcvan évvel ezelőtt készült. Egy ilyen alapmű célja, hogy a jelenleg 960 millió hívőt számláló katolikus egyház ezt használja kiindulópontnak a helyi hittankönyvek megszerkesztéséhez. Az egyetemes katekizmus újdonsága - mint arról az olasz hírügynökség beszámolt a „modern bűnök" lajstrombavétele. Ilyenek például az ittas vezetés, a közvélemény manipulálása, a pornográfiára való felbújtás, a kábítószer-készítés és kereskedelem. Szintén bűnnek számít a katekizmus szerint a horoszkópkészítés és olvasás, az okkultista szeánszokon való részvétel, az amulett, vagy talizmán viselése. A korábbi katekizmushoz képest új elem még a terrorizmus említése, és hogy a párbaj mint bűnös cselekedet már nincs néven nevezve. A halálos ítélettel kapcsolatban a Vatikán úgy foglal állást, hogy az bizonyos esetekben megengedhető. A közjó érdekében meg kell akadályozni, hogy agresszor veszélyeztesse a társadalmat. Ezt megelőzendő, a világi hatalmaknak joga és kötelessége börtönbüntetéssel és akár halálos ítélethozatallal is védekezni. Figyelemre méltó változás a „halálos bűn" helyett a „súlyos bűn" fogalmának bevezetése, és a lélektani indítékok vizsgálata egyes bűnös cselekedetek esetében. A homoszexualitással, a fogamzásgátlással, a házasságon kívüli szexuális élettel kapcsolatban a Vatikán felhívja a papok figyelmét, hogy ilyen esetekben is mérlegeljék a lélektani és szociális szempontokat. Figyelemre méltó az is, hogy az új katekizmus szerint az öngyilkosok nem zárják ki automatikusan magukat az üdvösségből, ha tettük pszichológiai rendellenesség következménye, vagy tettük súlyos szenvedés, kínzás előli meneküléssel magyarázható. Az új katekizmus szerint is súlyos bűnnek számít a házasságon kívüli, úgynevezett élettársi viszonyban élés. Az ilyen személyek nem járulhatnak szentségekhez (gyónás, áldozás stb). A házasságon belüli nemi élet az új katekizmus szerint az öröm forrása, de sosem választható külön a termékenység elfogadásától. Az új katekizmus latin nyelven készült, a főbb világnyelvekre most fordítják, és előreláthatólag több nyelven, még ebben az évben napvilágot lát. Bakay Csongor Mitterrand-Majortalálkozó Párizsban „Nagyfokú megértést tapasztaltam az elnök részéről" - jelentette ki John Major brit miniszterelnök tegnap Párizsban, Francois Mitterrand elnökkel folytatott tárgyalása után. A kormányfő aláhúzta: Mitterrand elutasítja a „kétsebességes Európa" gondolatát, azt, hogy az Európai Közösség gazdaságilag erősebb tagjai a gyengébbek, így Nagy-Britannia nélkül valósítsák meg az európai uniót. Major a Tizenkettek soron kívüli, október 16-án Birminghamben kezdődő csúcsértekezletének előkészítéseként találkozik a Közösség tagállamainak vezetőivel, elsőnek Mitterranddal. A találkozón meg kívánta nyugtatni a francia elnököt, hogy a brit kormány, a parlamenti ellenállás ellenére, kész megfelelő időpontban előterjeszteni a maastrichti szerződés ratifikálásának javaslatát. Nyilatkozatában azt mondotta, hogy azonos nézőpontra jutottak számos kérdésben, mindenekelőtt abban, hogy a Közösséget nem szabad kétfelé bontani, a Tizenketteknek „együtt kell előrehaladniuk az európai unió felé". Abban is egyetértés volt - tette hozzá -, hogy „bizonyos eljárási változásokra" van szükség az Európai Közösségen belül, a döntéseknek nyíltabbaknak kell lenniök, jobban figyelembe kell venniük az egyes nemzeti érdekeket. Lemondott az ukrán kormányfő Hosszas huzavona után tegnap lemondott tisztéről Vitold Fokin ukrán kormányfő. Döntését Leonyid Kravcsuk elnök közölte a törvényhozás ülésén. Fokin azzal indokolta távozását, hogy nem akarja tovább élezni a feszültséget Ukrajnában. Fokint és kormányát az elmúlt hetekben elemi erővel bírálta az ellenzék, lemondatására pedig aláírásgyűjtés kezdődött. A szeptemberi közlekedési és bányászsztrájk résztvevői szintén távozását követelték. A befolyásos pártok és szervezetek szerint Fokin és az általa vezetett kormány minden eszközzel lassította a reformokat Ukrajnában, és nem érvényesítette eléggé az ország érdekeit az államközösségben, illetve a világban. Kravcsuk a parlamenti ülésen azt is közölte, hogy Fokin egyelőre nem hagyja el hivatalát, a folyamatban lévő ügyeket tovább viszi. #MA;VABDmA kommentár A kengyelfutó Ross Perot Ross Perot újra lovagol. A texasi milliárdos, aki halvány győzelmi esélyei láttán júliusban kilépett az elnökválasztási versenyből, most - lelkes támogatói példátlan kampányának engedve - jelezte, hogy a mai napon közzéteszi: beszáll-e mégis csak harmadik jelöltként az elnöki hatalomért folyó akadályversenybe. Addig is szemmel láthatóan élvezi, hogy ismét ráirányul a figyelem, sőt - a maga nemében példátlan arcátlansággal - Dallasba rendelte a két párt szakértői csapatát, hogy a nyilvánosság előtt kifaggassa őket, mit szándékoznak tenni a központi témának tartott deficitügyben, illetve szembesítse őket saját választási programjával. Perot korábbi kampánymenedzsere kerek perec ki is mondta egy tévéműsorban, hogy főnöke egyáltalán nem alkalmas az elnöki posztra, s csupán óriási önimádata és az önmaga iránti figyelem felkeltése miatt hitegeti támogatóit, hogy ismét versenybe fog szállni. Perot-nak fogalma sincs a politikai folyamatokról és a kormányzás mibenlétéről, s nem rendelkezik azzal a temperamentummal, amely nélkül nem lehet belőle jó elnök - hangoztatta volt kampányfőnöke. Perot azonban ismét lovon van - és mondja a magáét. A nagy amerikai összefogást sürgető könyvét lobogtatva fáradhatatlanul ismételgeti tévéműsorról tévéműsorra: itt az ideje, hogy kitisztítsuk az istállót, fogjunk neki, lapát a kézbe. Káosz és szemét mindenütt. Az évek óta tartó tétovázás megtette a magáét, s most van mit látni: civakodó pártok, be nem váltott ígéretek, satnyuló gazdaság, elburjánzott korrupció. Mindezzel az enervált Bush-kormányzat nem tudott mit kezdeni, de a feladat nagyságához mostani két vetélytársa, Bush és Clinton sem képes felnőni. Perot programja viszont egyszerű és nagyszerű, íme a perot-i recept. Helyezzük új alapokra a foglalkoztatást és állítsuk ismét munkába az embereket. Serkentsük a kisvállalkozást, támogassuk tőkével és hitellel. Lesz új hitelpénz, ha megváltoztatjuk a bankszabályokat, a tőkehozadék adóját pedig átirányítjuk a kisvállalkozásokra. Dolgozzunk ki új stratégiát a mamutvállalatok fejlesztésére. Irányítsuk rá a jövőre az ipart, fejlesszük úgy, hogy a legjobb legyen a világon. Versenytársaink ezt teszik - mi nem. Nem lehetünk szuperhatalom mindaddig, amíg nem a miénk a világ vezető ipara. Számoljuk fel az államadósságot. Úgy kell törvénykezni, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés. Kössünk igazi szabadkereskedelmi egyezményeket. Manapság egész iparágakat átengedünk más országoknak. Persze, ezzel még korántsem merül ki Perot kívánságlistája, amelyen ugyancsak előkelő helyet foglalnak el az olyan kinyilatkoztatások, hogy „szabaduljunk meg az illegális kábítószer-kereskedelemtől, álljuk útját a bűnözési és erőszakhullámnak. Építsük újra városainkat, tegyük iskoláinkat a legjobbakká a világon. Alakítsuk át a költségelv szerint az egész egészségügyet. Vezessünk be új, igazságos adózást. Megmosolyogni való lenne a program, az bizonyos, ha werfi Amerikáról és arról a Ross Perot-ról lenne szó, aki Ronald Reaganhez hasonlóan olyan meggyőző erejű víziót fest az amerikai polgár elé, amelynek szinte elhanyagolhatóak a részletei. Amerika már régóta áhítozik egy olyan elnökre, aki képesnek látszik a rég veszendőbe ment értékeket helyreállítani: a jó béreket, a biztos állást, a nyugodt utcákat, az Istennek tetsző értékeket, a család békéjét. Perot úr - egyszerű szavakkal - most egy olyanfajta egyezséget kínál föl a szavazópolgárnak, hogy válassza őt, mert vele együtt vissza fog térni a régen letűnt aranykor. Csak fel kell pattanni a ló hátára és belovagolni a történelembe. Korpa Béla Vádemelés az államfő ellen Brazília: elnöki őrségváltás A brazil képviselőház kedden elsöprő többséggel úgy döntött, hogy indítsák meg az ország államfőjének leváltási folyamatát. A vádemelés mellett az 503 képviselő közül 441 szavazott, 38 ellenezte, egy tartózkodott, 23 képviselő pedig távol maradt a történelmi szavazástól. Fernando Collor de Mello elnököt egy kongresszusi vizsgálóbizottság bűnösnek találta abban, hogy több millió dollár személyes anyagi haszon fejében hivatali tisztét felhasználva védelmet nyújtott egy korábbi közeli munkatársa törvényellenes üzleti ügyeihez. A bizottság jelentését fogadta el most a képviselőház, s ezzel szabad utat engedett az államfő leváltásához. A képviselőházi nyílt, név szerinti szavazást élőben közvetítette a brazil televízió. Az eredmény megszületése után a brazil nagyvárosok utcáin több százezernyi ember spontán karnevállal ünnepelte az elnök elmarasztalását. A brazil alkotmány értelmében most hat hónapra felfüggesztik az államfőt hivatalából, s a végleges döntést a szenátus mondja ki. Ez a szavazás már csak formalitásnak tekinthető, így eldőltnek látszik, hogy a 103 éve függetlenné vált Brazília történelmében először jogi úton fogják eltávolítani hivatalából az ország első emberét. Az államfői tisztet Hamar Franco alelnök veszi át, akinek két napon belül kell nyilvánosságra hoznia új kormánya összetételét. Az eddigi kabinet a szavazás eredményének ismertté válása után testületileg benyújtotta lemondását. Fernando Collor de Mello 1989- ben nyerte meg az akkor 1960 óta első ízben tartott közvetlen elnökválasztást. A győzelem idején 40 éves politikus Brazília legfiatalabb államfője lett, akinek sikerét elsősorban azzal magyarázták, hogy a brazil szavazók elhitték neki: kérlelhetetlen harcot fog folytatni az ország belpolitikai életét mérgező korrupció felszámolásáért. Katonai őrségváltás az elnöki palota előtt a képviselőházi szavazás idején MTI - Külföldi képszerkesztőség