Új Magyarország, 1992. október (2. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

II. évfolyam, 232. szám­­hAlllAl _________ 1992. október 1., csütörtök Jeszenszky Géza előadása New Yorkban Továbbra is a román térfélen van a labda A román választások kimenetele várható volt, bár sokan eltérő eredményt reméltek. Örvende­tes, hogy a Demokratikus Kon­vencióval sokkal színesebb lett a politikai paletta, s megnöveke­dett a Konvenció, a vele szövet­séges RMDSZ súlya. E pártok de­mokratikus elkötelezettsége vi­tathatatlan és örvendetes az is, hogy a románok és a magyar ki­sebbségiek a demokrácia plat­formján együtt tudnak működ­ni. Többek között erről beszélt New Yorkban, a Külpolitikai Ta­nács tagjai előtt Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter az ame­rikai politikai és gazdasági élet vezető képviselőinek a kommu­nizmus utáni Európáról tartott előadást, majd kérdésekre vála­szolva kifejtette: román-magyar viszonyban nem várható olyan áttörés, amilyent nagyon szeret­nénk. Továbbra is a román térfé­len van a labda és nyilvánvalóan nagyjából ugyanazokkal fogunk tárgyalni, mint eddig. A miniszter szólt a bősi erőmű körüli vitáról és a tanács tagjai­nak kérdései is utaltak a Szlová­kiában tapasztalható növekvő türelmetlenségre. Nagy teret ka­pott a délszláv válság. A magyar belpolitikai fejlemé­nyek - ha nem is álltak a közép­pontban - de felmerültek a talál­kozón. A miniszter szólt a szél­sőséges jelenségek okairól, a csa­lódottságról, s arról: nem lehet szétválasztani a szélsőbalt és a szélsőjobbot, hiszen azonos gyö­kerekből táplálkoznak, sőt gyak­ran a személyek is ugyanazok. A magyar kormány elkötelezett je­lenlegi vonalának folytatása mellett, a kormányrúd középen marad. A tanács ülésén Soros György, az ismert magyar származású amerikai bankár mutatta be a külügyminisztert. Jeszenszky el­mondta, régi ismerősök Soros­sal, aki figyelemmel kíséri a ma­gyar viszonyokat, de sok más nemzetközi kérdést is. - Nagyon jelentős, hogy Soros jelen van Romániában és ott sok jó ügyet támogat, segítve a magyarságot, annak kulturális vállalkozásait - mondta. Mintegy harminc ország veze­tő képviselőivel, az ENSZ főtit­kárával tárgyalt az ENSZ-köz­­gyűlés alkalmából Jeszenszky Géza, ismertetve a magyar állás­pontot egyebek között a dél­szláv válságban és a bősi erőmű kérdésében. Tegnap magyar újságíróknak nyilatkozva a miniszter hangsú­lyozta, hogy tapasztalatai szerint az átalakítás sikerei, a magyar külpolitika változatlanul nem­zetközi elismerést kapnak, nem tapasztalhatók a legutóbbi bel­politikai fejlemények, viták ki­hatásai. Számára jó alkalom kí­nálkozott arra, hogy széles kör­ben ismertesse a Bőssel kapcso­latos jogvitát, utalva arra, hogy megfelelő szlovák válasz hiá­nyában e súlyos jogsértés kérdé­sében Magyarország EK-közve­­títést kérhet, illetve az ENSZ Biz­tonsági Tanácsához is fordulhat. Egy új állam, mint Szlovákia szá­mára aligha lenne előnyös, ha ilyen nemzetközi fórumon neve először egy jogilag igencsak vi­tatható kérdés kapcsán merülne fel. A délszláv kérdésben általá­nos volt az egyetértés, hogy vál­tozatlanul lehetséges a békés megoldás. Jeszenszky Géza tárgyalásain előtérbe állította, hogy a kisebb­ségi viszályok milyen általános veszélyt jelentenek a nemzetkö­zi kapcsolatokra, a stabilitásra, rámutatva a pozitív példára: mi­óta az új bolgár kormány egyen­jogúságot adott a török kisebb­ségnek, helyreállt a stabilitás, csakúgy, mint a jó viszony a szomszédos Törökországgal. A miniszter ma szólal fel a közgyűlésben, majd hazautazik. Baloldali kormány Romániában? A győztes sokirányú kéznyújtása­ ­­­ (Folytatás az 1. oldalról) Tegnapi nyilatkozataikban a DNMF vezetői és személyesen Ion Iliescu elnökjelölt, illetve a DNMF alelnökének a héten kinevezett Ad­rian Nastase külügyminiszter egy­ségre, a nemzeti érdekek előtérbe helyezésére, összefogásra szólítot­ták fel a többi leendő parlamenti pártot, és azt is értésre adták, hogy akár a tőlük „elvált" Nemzeti Meg­­mentési Fronttal is készek szövet­kezni, vagy bármelyik más párttal. Az azonban alig képzelhető el, hogy egy ilyen ajánlatot elfogadna például a Demokratikus Konven­ció. A DK pártjai ugyanis kifejezet­ten jobboldaliak, gyors reformo­kat akarnak és külpolitikai elveik is nagyrészt különböznek a leen­dő kormánypártétól. De bármi­lyen paradoxon, Romániában csak az biztosíthatná a parla­ment, a kormány és nem utolsó­sorban a belpolitikai-társadalmi élet stabilitását, ha a DNMF, az NMF és a DK szövetkezne. Ez esetben azonban az ultranacio­nalisták és a kommunisták mel­lett valószínűleg az RMDSZ is „házon kívül" maradna. A DNMF mindenki felé kezet nyújtó magatartásának lehetnek kampánycéljai is: hátra van az el­nökválasztás második fordulója, s a Demokratikus Megmentési Front saját elnökjelöltjének sze­retne minél több hitelt szerezni, illetve megtartani. Közvetve... A hét elején olyan gyors ütemben működő választási adatszolgáltatás tegnapra erő­sen visszaesett, délutánig nem közöltek újabb részeredménye­ket a központi választási irodá­ból, illetve a nemzeti statisztikai bizottságtól. Az ok: késnek a vá­lasztási jegyzőkönyvek össze­gyűjtésével, és közben az adato­kat is ellenőrzik, felülvizsgálato­kat tartanak. Botos László V­­íjbl I---­Az Együttélés Mozgalom tárgyalásai Felvállaljuk a kisebbségek ügyét A pártszempontokat háttérbe szorítva az össznemzeti érdek volt a döntő azokon a tárgyalá­sokon, amelyeket az Együttélés Mozgalom képviselői folytat­tak a két ország közötti ügyek­ről három napon át hazánkban, így értékelte a meghívók nevé­ben Kónya Imre, az MDF parla­menti frakciójának elnöke a szlovák parlament tagjainak magyarországi látogatását a teg­napi sajtótájékoztatón. „A látogatás politikai súlyát az ad­ja" - olvasható a tárgyalásokról ki­adott sajtóközleményben - „hogy a magyar politikai reprezentáció részéről ez volt az első hivatalos meghívás a két csehszlovákiai po­litikai mozgalom felé." Ezt az érté­kelést egészítette ki a tegnapi saj­tótájékoztatón Duray Miklós, a szlovákiai magyar delegáció veze­tője, aki elmondta: ha szimboliku­san is, de részt kívántunk venni a parlamentben a kisebbségek jogai­ról folyó vitán - mondta. Az Együttélés Mozgalom vezetője pozitívan értékelte a kormány által beterjesztett törvénytervezetet, amely - Duray Miklós szerint - kezdeményezőleg hathat más kö­zép-európai, sőt európai ország hasonló tárgyú jogalkotásához. Újságírói kérdésre válaszolva az Együttélés Mozgalom vezető­je pontokba szedte, milyen ag­gályai vannak - az új szlovák al­kotmány elfogadása után - a Felvidéken élő magyarok jövőjét illetően. Duray Miklós kifogásol­ja: az említett dokumentum az­zal, hogy korlátozza a Szlováki­ában élő nemzeti kisebbségek jo­gait, csorbítja azok oktatási, nyelvi lehetőségeit, másodren­dű állampolgárokká fokozza le őket, s egyúttal nem biztosítja a szülőföldre való jogukat. Ezért már ma is felfedezhető bizonyos latens félelem a szlovákiai ki­sebbségek körében: attól tar­­tunk-tartanak, hogy az elvadult magyar- és zsidóellenesség mi­att megkülönböztetés ér minket, üldöztetésnek, sőt akár etnikai tisztogatásnak is áldozatául es­hetünk.­­ Magyarország a nemzetközi jog talaján áll, amikor felvállalja a határainkon kívül élő kisebbsé­gek ügyét - mondta a sajtó kép­viselői előtt Kónya Imre, vissza­utasítva ezzel a kijelentésével azokat a vádakat, amelyek sze­rint hazánk, például az Együtté­lés Mozgalom tagjainak fogadá­sával el akarná szigetelni Szlová­kiát.­­ A felvidéki magyarok sor­sa, miként valamennyi határain­kon kívül élő magyaroké nem belügy, s nem magyar ügy, azt nemzetközi jogi garanciák sza­bályozzák. Ugyanez vonatkozik a Duna elterelésének kérdésére is, amely szintén szóba került a szlovákiai delegáció tárgyalása­in. Magyarország - hangoztatta az MDF parlamenti frakciójának vezetője - tartja, magát ahhoz a kötelezettségvállalásához, ame­lyet a Helsinki Alapokmány alá­írásával vállalt, azaz tartózkodik a határok erőszakos megváltoz­tatásától. Duray Miklós hasonló szel­lemben nyilatkozott a határok sérthetetlenségéről, s egyben hangsúlyozta: maga is, s a dele­gáció tagjai is nagyon fontosnak tartják, hogy az önálló Szlovákia majdan ne szigetelődjön el, ha­nem kapcsolódjon be az európai államok közösségébe. Mailár Éva Hága döntsön Bősről! Magyarország mindenképpen a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi a Bős-nagymarosi vízi erőmű ügyét. Változatlanul szükséges­nek tartjuk - ahogy azt Antall mi­niszterelnök úr javasolta Meciar miniszterelnöknek -, hogy ez a nemzetközi fórum döntse el ezt a vitás jogi kérdést. Pillanatnyilag jogászcsapat dolgozik a kereset megszerkesztésén és várható, hogy már a napokban a munka vé­gére érnek - közölte a sajtó képvi­selőivel Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, aki elmondta azt is, hogy ezzel az állásfoglalással teg­napi, zárt ülésén egyetértett az Or­szággyűlés külügyi bizottsága is. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az úgynevezett C-változat, amelyet a szlovák fél tovább szorgalmaz, ellentétben áll a nemzetközi joggal és határsér­tésnek minősül. Ezzel szemben Pozsony azt hangoztatja, hogy a mi megszüntető nyilatkoza­tunknak nincs jogi hatálya, va­gyis változatlanul érvényben van az országok közti eredeti szerződés - húzta alá Mádl Fe­renc, hozzátéve, hogy személye­sen meglehetősen borúlátó azzal kapcsolatban, beleegyezik-e Po­zsony, illetve Prága, hogy Hágá­ban döntsenek az ügyről. Már­pedig ismeretes, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság csak akkor tárgyalja meg az esetet, ha mindkét fél aláveti ennek magát. K. B. ­ Vladimír Meciar - a szlovák hírügynökség által tegnap este közzétett nyilatkozatában - saj­nálkozását fejezte ki Antall Jó­zsef magyar miniszterelnök Bős­sel kapcsolatos legutóbbi levelé­nek tartalma miatt. A szlovák kormányfő azt minősítette saj­nálatosnak, hogy a Duna terve­zett elterelésével kapcsolatban a magyar kormányfő az államha­tárok megsértéséről, az állami szuverenitás veszélyeztetéséről tett említést. Antall József levele Soros Györgynek Soros György elnök úrnak, Soros Foundation Igazgatótanácsa New York Tisztelt Elnök Úr! Szeptember 14-én 16.40 órakor érkezett telefaxon a nekem címzett levele, amelyben egyrészt idéz a Magyar Fórum c. hetilap írásaiból, másrészt több kérdést is feltesz „megnyugtató" válasz­adásra kérve. Arról is tájékoztat, hogy „mivel közügyről van szó, úgy levelemet, mint válaszát nyilvánosságra fogom hozni". Őszintén csodálkozom, hogy a fent megjelölt időpontban megérkezett levelét aznap este bemu­tatta a Magyar Televízió, illetve teljes terjedel­mében közölte szeptember 15-én a Népszabad­ság. A választ meg sem váró közzététel kétségte­lenül arra utal, hogy Elnök Úr nem levélváltást kezdeményezett, hanem olyan „nyílt levélről" van szó, amelynek nyilatkozat, illetve újságcikk jellege van, ami fel is mentene a válaszadás il­lemszabálya alól. Jelen válaszomban közölhetem, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum vezető testületei nyilat­kozatban foglaltak állást a levélben felvetett egyes kérdésekről. Továbbá felszólaltam a parla­ment 1992. augusztus 31-i ülésnapján és politi­kai elemzésemben utaltam - miniszterelnökként és az MDF elnökeként - azokra a kérdésekre, amelyekkel sem a kormány, sem én nem azono­sítjuk magunkat. A parlamentben kifejtett állás­pontomat az MDF parlamenti frakciója minden vonatkozásban egyetértőleg tudomásul vette a szeptember 2-i frakcióülésen. A kormány szeptember 3-i ülésén egy nyilat­kozatot fogadott el, amely világosan meghatá­rozta a kormány álláspontját, és amelyet a sajtó is közölt. A Soros Alapítvány működésével összefüggés­ben - erre Ön is utalt - a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium tett nyilatkozatot, illetve megállapodást kötött a jövőre vonatkozóan. Csurka István képviselő úr - függetlenül attól, hogy valóban az ügyvezető elnök mellett műkö­dő hat alelnök egyike - a saját nevében írta meg cikkét, és köztudomású, hogy azt az MDF-elnök­­séggel nem egyeztette. Zacsek Gyula képviselő úr pedig külön is hangsúlyozta írása elején, hogy „saját egyéni vé­leményemet írom, mint országgyűlési képviselő és mint az MDF tagja. Ebből nem következtethe­tő az, hogy ez az egész parlament vagy a teljes MDF véleménye lenne!!!" A fent említett nyilatkozatok, illetve tények után őszintén csodálkozom azon, hogy Elnök Úr felteszi kérdéseit - a válaszadás igényével - a magyar miniszterelnöknek. Alig hiszem, hogy hasonló eljárás elképzelhető lenne bármelyik or­szág államfője vagy kormányfője esetében. Az országgyűlési képviselők a saját nevükben tett kijelentéseikért minden országban szemé­lyükben felelősek, és e felelősséget a képviselő urak a fentiek alapján, megnyilatkozásaikban vállalták is. Éppen ezért levelének címzettjeként az ön által választott eljárást és módszert arány­tévesztésnek vélem. Ami viszont „közügy" benne, arról egyértelműen szóltam a kormány nevében a parlamentben és külön nyilatkozatot adtunk ki - ahogy erre fentebb utaltam. Végezetül utalnék arra, hogy a feltett kérdései­vel is összefüggő véleményemet, politikai felfo­gásomat már akkor is módjában volt Elnök Úr­nak megismerni, amikor ellenzékben voltunk, és először találkoztunk Bíró Zoltán él az MDF ko­rábbi elnökének meghívására Óbudán, majd más alkalommal - ezért személyes érdeklődés­ként aligha értelmezhető. ^ Köszönti. — ^ 1 (Antall József) Szomália: öldöklés az élelemért Legalább 25 ember életét vesz­tette és 45 megsérült a Szomália déli részén fekvő Baraawe kikö­tőjében hétfő óta folyó összecsa­pásokban. Az összetűzések az éhezők megsegítésére érkezett élelmiszersegély megszerzésé­ért törtek ki. Egy fegyveres cso­port elkezdte a Nemzetközi Vö­röskereszt humanitárius segé­lyének kirakodását, amikor egy másik csoport, szintén igényt tartva a szállítmányra, megpró­bálta ebben megakadályozni, s a vita fegyveres összetűzéssé fa­jult MTI - Külföldi képszerkesztőség mmmmmmsm kiküldött munkatársunk jelenti Madridból. Ausztriától kezdve Ausztráliáig a világ kereszténydemokrata és konzervatív irányzatú pártjai­nak magas rangú képviselői - ex- és jelenlegi miniszterelnökök, pártvezetők - adnak mától há­rom napon át randevút Madrid­ban. Először az Európai Demok­ratikus Unió (EDU) pártvezetői tanácskoznak, azután pedig két­évente esedékes kongresszusát rendezi meg a Nemzetközi De­mokratikus Unió (IDU). Az eseményekre a Magyar Demokrata Fórum elnökeként a spanyol fővárosba érkezik Antall József miniszterelnök, aki 1990 óta az EDU alelnöke, s jelen lesz Surján László (KDNP) és Csóti György (MDF) is. A Kisgazdapárt EDU-tagságát belső helyzetének rendezetlensége miatt felfüg­gesztették, így ez a párt nem képviseltetheti magát. Fontos fejleménye lesz a mos­tani tanácskozásnak, hogy az MDF-et, - Kelet-Közép-Európá­­ból elsőként - felveszik az IDU teljes jogú tagjává. Ez kétségte­lenül elismerés a magyar kor­mánykoalíció vezető pártjának azokért az erőfeszítésekért, ame­lyeket az ország teljes szuvereni­tása visszanyerése, a piacgazdál­kodás és a demokratikus struk­túrák megteremtése érdekében tett. A delegációvezetőket fo­gadja János Károly spanyol ki­rály, és Antall József holnap rö­vid eszmecserét folytat Felipe González spanyol kormányfővel is. Nem igazán ismeretes a ma­gyar közvélemény előtt az 1983- ban, londoni székhellyel, 17 or­szág 18 pártja részvételével meg­alakult Nemzetközi Demokrati­kus Unió tevékenysége. Pedig az 1978-ban létrejött Európai De­mokratikus Unió, az 1981-ben alakult Csendes-óceáni Demok­ratikus Unió és az 1985-ben megszületett Karibi Demokrati­kus Unió kötelékében az IDU ma a választók számát tekintve a legnagyobb politikai internacio­­nálé. E szervezetek olyan politikai filozófia alapján tömörítik sora­ikba a különböző, de elsősorban kereszténydemokrata és kon­zervatív pártokat, amely szemé­lyiségközpontú világképre ala­poz, vagyis az egyént a kollektí­va elé helyezi. Az e közös filozó­fia talaján álló pártok Európában az EDU mögött sorakoztak fel, hogy erőiket jelképesen egyesít­ve gyorsabban teremtsenek le­hetőséget a többpárti demokrá­cia, a szociális piacgazdaság jog­államiság kiterjesztésének Euró­­pa-szerte. Hasonló célokat tű­zött ki az IDU is, amelynek kongresszusain az emberiséget leginkább foglalkoztató olyan sorskérdéseket vitatnak meg, mint a környezetvédelem, a nemzetközi terrorizmus vagy kábítószer-kereskedelem, avagy világunk biztonsága. A mostani tanácskozásokon várhatóan kiemelt figyelmet for­dítanak az európai válságöveze­tekre, s főképpen a délszláv vál­ságra, de a jelek szerint az IDU - s értelemszerűen az EDU is - a szélsőségek elutasítása mellett kitárja kapuit Kelet-Közép-Eu­­rópa demokráciái előtt. Szabad­ság, gyarapodás, haladás - ezen fogalmak nevében tevékeny­kednek e szervezetek, s ezen eszmék sikerét igyekeznek most elősegíteni szűkebb régiónkban, így Magyarországon is. A nem­zetközi együttműködés kereté­ben a nyugati testvérpártok igen hasznos tanácsokkal láthatják el keleti „kistestvéreiket" annak ér­dekében, hogy a piacgazdaság kiépítésének fájdalmas feladata a társadalom egyetlen rétegének se okozzon elviselhetetlen meg­rázkódtatást. Daróczi László A miniszterelnök is részt vesz az IDU kongresszusán . Szabadság, gyarapodás, haladás !

Next