Új Magyarország, 1993. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
• Biztosra vehető, hogy a jelenlegi államfő, Daniel Arap Moi megnyerte az első többpárti elnök- és parlamenti választásokat Kenyában, mindazonáltal az is valószínű, hogy pártja, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió (KANU) az állítólagos csalások ellenére sem tudja megtartani monopolhelyzetét a törvényhozásban. A KANO egyelőre 77 parlamenti helyet szerzett meg a 188-ból. Az egyszerű többséghez 95 helyre lenne szüksége. A végleges eredmények a jövő hétre várhatóak. • Elégedetten nyilatkozott moszkvai tárgyalásainak eredményeiről Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter, aki Pavel Gracsovval a Grúziában állomásozó orosz csapatok státusát, az orosz fegyverek és haditechnika egy részének Grúzia részére történő átadását és az abháziai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Az orosz védelmi minisztérium szerint Kitovani nem emelt kifogást az orosz csapatok grúziai jelenléte ellen, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy kivonják őket a grúz-abház válságövezetből. • Iskolás lányok csoportos öngyilkossága váltott ki megdöbbenést Japánban újév napján. Öt általános iskolás lány fölmászott Tokió központjában egy magas épület hetedik emeletére, ahol „szipózásba" kezdtek, majd öntudatlan állapotban leugrottak a magasból. Hárman a helyszínen szörnyethaltak, ketten súlyos állapotban kerültek kórházba. • Robbanások történtek csütörtökön délután Münchenben egy távfűtőműben. Az első detonáció a kazánházban pusztított, majd a helyszínre érkező tűzoltók még egy robbanást hallottak. Az anyagi kár milliókban mérhető. • Hét halottja és mintegy száz sebesültje van a holland autópályákon bekövetkezett tömeges szerencsétlenségeknek az új év első napján. A baleseteket a sűrű köd és a jeges útszakaszok idézték elő. A legtöbb gépkocsi a Rotterdam és Amszterdam körüli autópályákon ütközött össze. A sorozatos ütközések éjfél után kezdődtek, és a legnagyobb karambol során több mint száz autó futott egymásba. •Cziffra Györgyöt, a Franciaországban élő kiváló magyar zongoraművészt a Becsületrend tiszti rendfokozatával tüntették ki az újév alkalmából a francia kulturális miniszter előterjesztése alapján. Becsületrendet kapott Franciaország budapesti nagykövete, Pierre Brochand is. A szenzációs hírt a Ganze Woche című népszerű hetilap röpítette fel. Eszerint Alois Mock februárban, súlyos betegségére való tekintettel, lemond. Egyidejűleg találgatások terjedtek el arról, hogy a külügyminiszter távozása alkalmat nyújt Vranitzky kancellárnak kormánya átalakítására. További jóslatok már az 1994 őszén esedékes parlamenti választások előrehozásáról szóltak. Első reagálásában Erhard Busek alkancellár, a Néppárt elnöke, nemcsak felháborodását fejezte ki a hírlapi kacsa miatt - hangsúlyozva, hogy „a mai kritikus időkben különös fontossága van az osztrák külpolitika folytonosságának, de aggodalmát is, arra az esetre, ha az álhír netalán a koalíciós partner szociáldemokraták oldaláról indult volna ki. Utóbbit sietett eloszlatni Vranitzky kancellár. „Szó sem lehet arról" - mondotta -, „hogy egy, a legolcsóbb bulvárstílusban megírt névtelen újságcikk ledöntse posztjáról kormányom egy miniszterét." A kancellár az újságcikk mögött a két kormányzó párt összeugrasztására, a kormány meggyengítésére törekvő sanda szándékokat lát. Kijelentette: kormányátalakításról egyelőre nincs szó, s a választások előrehozása is csak abban az esetben kerülne szóba, ha időpontja a Közös Piachoz való csatlakozásról tartandó népszavazáséval ütköznék. Ami a külügyminiszter betegségét illeti, az idegi természetű, s a panaszait példás fegyelemmel viselő politikus szellemi teljesítményét a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Ezt bizonyította Mock az óév utolsó napjaiban folytatott amerikai tárgyalásai során, és bizonyítja most nyilvánosságra hozott, legújabb akcióprogramjával. E programban az eddiginél jóval aktívabb osztrák részvételt követel az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Mock hivatkozik az ENSZ főtitkárának arra a jelentésére, amelyben az a „megelőző diplomácia" - ezen belül preventív csapatmozgatások és előzetes riasztórendszerek - növekvő fontosságára hívja fel a figyelmet. „Az eddiginél tevékenyebben kell részt vennünk az ilyen akciókban" - fejti ki a külügyminiszter, kimondatlanul is utalva az általa helytelennek ítélt osztrák távolmaradásra a „kéksisakosok" Szomáliai bevetésétől. De nagyobb intenzitással kell bekapcsolódnia Ausztriának, Mock véleménye szerint, a világszervezet humanitárius tevékenységébe, helyi választások megfigyelésébe és a menekültek hazajuttatásába is. E célokra megfigyelőtisztek, rendőrök és orvosok fokozott bevetését tartja szükségesnek. A Mock-program legkényesebb és várhatóan vitákat is kiváltó része azt javasolja, képezzék ki az osztrák hadsereg bizonyos egységeit az ENSZ-akciók keretében való gyors bevetésre. Egyidejűleg osztrák részvételt követel az ENSZ más országokból toborzott erőinek különleges kiképzésében is, elképzelhetőnek tartja a burgenlandi „békeakadémia" bekapcsolását ebbe a programba és egy bécsi székhelyű „nemzetközi békeakadémia" felállítását. Fokozott osztrák aktivitást kíván Mock az emberi jogok védelmében is. Minderre, véli a miniszter, nemcsak a nemzetközi szolidaritásban játszott hagyományos szerepe kötelezi az országot, de Ausztria ennek ellenében számíthat az iránta tanúsított szolidaritás erősítésére is a világban. Az osztrák külpolitika tetterejével, egészségével a jelek szerint az új évben sem lesz baj. Ugyanezt kívánja a béke és biztonság minden híve e külpolitika nemzetközi megbecsüléstől övezett, felelős irányítójának is. Berényi György tWr mHAI[IYAROmAG tudósítás Politikai sírásók sanda szándékai Bécsi tudósítónktól: Betegágyat vetett egy bécsi lap az osztrák külpolitikának. Nem szilveszteri tréfaként, még csak nem is minden alap nélkül: az ország külügyminiszterének betegsége köztudomású tény. Éppen csak az erre épített, messzemenő politikai spekulációk légvára omlott össze a legcsattanósabb válasz - nem a hivatalos, gyakran oly rövid érvényű cáfolatok, a túlságosan is korán „elparentált" politikus tetterőt sugárzó, új akcióprogramjának súlya alatt. III. évfolyam 1. szám 1993. január 2., szombat Moszkvában lesz az orosz-amerikai csúcsértekezlet Jelcin nehézségei a START—2 szerződéssel (Folytatás az 1. oldalról) A tervek szerint a januári csúcstalálkozón írják alá a START-2 szerződést, tehát a helyszín megváltoztatásán kívül más változtatást nem iktattak a Jelcin-Bushtalálkozó programjába. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tájékoztatta ukrán kollégáját, Anatolij Zlenkót a START-2 megállapodás tartalmáról. A két külügyminiszter csütörtök este folytatott telefonbeszélgetést. Ezzel egy időben Roman Popadjuk, az Egyesült Államok kijevi nagykövete átadta Leonyid Kravcsuk államfőnek George Bush amerikai elnök levelét a hadászati támadó fegyverek további csökkentését célzó START-2 megállapodásról. Kozirev és Zlenko egyetértett abban, hogy mihamarabb teljesíteni kell a volt Szovjetunió által aláírt START-1 szerződésben foglaltakat, amelyeket az atomfegyverekkel rendelkező utódállamok - Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Fehérorszország - magukra nézve kötelezően vállaltak. A START-1 szerződést azonban Ukrajna még nem ratifikálta, és e lépés nélkül a START-2 szerződés sem léphet jogerőre. George Bush elnök Leonyid Kravcsuk államfőhöz intézett levelében arról biztosította az ukrán vezetést, hogy Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna érdekeit szem előtt tartja. Kravcsuk az amerikai nagykövetnek adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy az ukrán parlament még januárban ratifikálni fogja a START-1-et. Belpolitikai ellentétek miatt könnyen előfordulhat, hogy Borisz Jelcin orosz elnöknek nehézségei lesznek a hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötendő START-2 szerződés parlamenti jóváhagyásával - állapította meg szilveszteri számában az Izvesztyija. A tekintélyes moszkvai lap jóslata kapcsán emlékeztetett arra, hogy milyen „kínvallatásnak" vetették alá az orosz parlamenti képviselők a kormány képviselőit, amikor a START-2 alapját jelentő júniusi Bush-Jelcin keretmegállapodásról számoltak be. „A honatyák elégedetlenek a két elnök sietségével, és komoly ellenvetéseik vannak a fegyverzetkorlátozás anyagi következményeivel szemben is" - tette hozzá a napilap. „A törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti nyílt ellentét, ami különösen élesen jelentkezett a népképviselő kongresszuson, újra kiéleződhet, és nem kizárt, hogy erre éppen a START-2 ratifikálása ad alkalmat. Borisz Jelcinnek így nem kis erőfeszítésébe kerül majd, hogy a szerződést elfogadtassa a parlamenttel" - vélekedett az Izvesztyija. (MTI) Mitterrand Bush-találkozó lesz Az Elysée palota képviselője újév napján megerősítette, hogy Francois Mitterrand elnök találkozik George Bush elnökkel. Az eseményre vasárnap kerül sor, az amerikai elnök moszkvai látogatása után. A palota közlése szerint a találkozót a francia elnök javasolta George Bushnak. Milan Panics Washingtonba utazott Gáli ellenzi a katonai beavatkozást Milan Panics leváltott jugoszláv miniszterelnök csütörtökön, nem sokkal éjfél előtt az Egyesült Államokba utazott. Az Egyesült Államokból Szerbiába visszatelepült üzletemberpolitikus a Bush- és a Clintonkormányzat képviselőivel is találkozik majd. Útjának fő célja, hogy lebeszélje az amerikai politikusokat a boszniai válságba való katonai beavatkozás tervéről. A jugoszláv hírügynökség arról is beszámolt, hogy Milan Panics már felvette a kapcsolatot Bill Clintonnal, az Egyesült Államok január közepén hivatalba lépő új elnökével. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár sikeresnek nevezte csütörtöki szarajevói látogatását. A bosnyák fővárosból Genfbe tartó politikus rövid időre Zágrábban megszakította útját, és a HINA horvát hírügynökség jelentése szerint kijelentette: bízik abban, hogy sikerül tárgyalásos úton rendezni a boszniai válságot. - Sok emberrel találkoztam, és új javaslatok is szóba kerültek - közölte, azonban nem árulta el, hogy mit tartalmaznak az újabb rendezési tervek. Cyrus Vance, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke, aki Butrosz Gálival együtt látogatott el Szarajevóba, szintén derűlátóan nyilatkozott. Közölte, hogy a január 2-án sorra kerülő genfi csúcstalálkozón szó esik majd az a újabb javaslatokról is. Részleteket ő sem mondott. A BBC jelentése szerint Butrosz Gálit nem fogadta egyöntetű rokonszenv Szarajevóban: néhány tucat muzulmán tüntető azzal vádolta az ENSZ-t és főtitkárát, hogy nem tett határozott lépéseket a boszniai vérontás beszüntetésére. (MTI) Szokatlan viseletben Butrosz Gáli főtitkár. Néhány órás szarajevói szolidaritási látogatása idején az ENSZ-katonák vigyázták biztonságát. A főtitkár és a világszervezet „erélytelenségét" bíráló tüntetést azonban ők sem tudták megakadályozni MTI - Külföldi képszerkesztőség Elmúlt egy év... (4.) Szerbia: vesztesek és nyertesek „A választások eredményéből ítélve a szerb nép nyugati beállítottsága - a többség ugyanis az amerikai bombázórepülőkre szavazott." A belgrádi Borba napilap ezzel az aforizmával nemcsak fején találta a szöget, hanem bele is ütötte a fejünkbe, amikor a választásokat kommentálva leszögezte: a radikális változások helyett Szerbia megkapta a radikálisokat. A választásoknak ugyanis sok vesztese van, de nyertese csak kettő: Szlobodan Milosevics és a csetnikvajda Seselj vezette Szerb Radikális Párt. A 250 tagú szerb parlamentben ugyanis eddig egyetlenegy képviselőjük volt - maga a vajda -, de most 73 helyet szereztek meg, igaz, szinte kizárólag a kommunistákból átvedlett szocialisták kárára, akik most csak 101 helyhez jutottak. A nép tehát értelemszerűen mégis a változásra - a szocialisták ellen - voksolt, ez a „változás" azonban nem jelent mást, mint ugyanazt - csak még rosszabb kiadásban. Szerbia a háborús változat mellett tette le a voksát - többnyire így kommentálták a nyugatiak az eseményeket, de az ottani demokratikus közvéleményt is sokkolta a végeredmény. Hogyan lehetséges az, hogy egy végsőkig jobboldali csetnikpárt megszerezze a szavazatok 25 százalékát? - kérdezik önmaguktól is az ellenzékiek. S ami még furcsább: ez a radikális párt, amely a köztársasági és szövetségi parlamentben egyszerre ekkora erővé lépett elő, az egyidejűleg lefolytatott helyhatósági választásokon megsemmisítő vereséget szenvedett az ellenzéktől! Ennek egyik magyarázata az, hogy ott személyekre szavaztak, s a személyekről a választópolgárok pontosan tudták ki kicsoda, míg a köztársaságin a pártok programjai alapján döntöttek, kinek adják szavazatukat. A másik magyarázat ennél prózaibb: keményen manipulálták a választási eredményeket, de csak a törvényhozó testületekért folyó szavazáson, mert csak ott van igazi hatalom, amit mindenáron meg kellett szerezni. A városokat, községeket ugyanis már korábban megfosztották még a hatalom morzsáitól is. Maga Seselj vajda győzelemittasan így nyilatkozott: - A külföld megkísérelte befolyásolni Jugoszlávia, Szerbia és Crna Gora belpolitikáját. A nyugati erők ijesztgették a szerb népet, és azt követelték tőle, hogy szavazzon Panicsra. A szerb néppel így nem lehet beszélni így vagy úgy, egy dolog bizonyos: Szerbiában győzedelmeskedett Nagy-Szerbia eszméje, a radikális szerb nacionalizmus. Mindinkább teret hódít a szerb csakazértis, a „nem fog nekünk senki parancsolgatni", a „majd megmutatjuk mi az ellenünk összeesküdött katolikus, iszlám, kapitalista világnak, milyen a szerb virtus", a „megemlegetik még a szerb mennyei népet" jelszavak által vezérelt politika. , Hogy milyen, vagy inkább: milyenné lett ez a nép, arról Mirjana Markovics egyetemi tanár - Szlobodan Milosevics hites felesége - közvetlenül a választások előtt így vélekedett: „a konzervatív és nacionalista szellem teljesen eluralkodott a társadalom fölött. Ez a domináció nem véletlenül alakult ki, hanem egy központból, a médiákból dirigálták, amelyek - a televízió kivételével - az ellenzék irányítása alatt állnak." Majd így folytatta: „Ezt a fasizmushoz közelítő primitív nacionalizmust és sovinizmust tartják most hiteles hazaszeretetnek. Árulónak kiáltanak ki minden szerbet, aki nem gyűlöli a horvátokat és albánokat. A gazdasági elit csempészekből és hadigazdagokból verbuválódik, s csak hónapok kérdése, mikor kerülnek be a kormányba és a parlamentbe. Azok jutnak majd hatalomhoz, akiknek börtönben lenne a helyük." Arról azonban mélyen hallgatott Mirjana asszony, hogy mindehhez „némi köze" férje urának is van... S amíg Milosevicsné így füstölög, a megfogyatkozott szerb értelmiség tagjai és az okleveles fiatalok megrohamozták a külföldi nagykövetségeket, beutazási vízumért esdekelve. Megrémültek a kialakuló „új" koalíció víziójától: „a szocialisták frigyre lépnek a radikálisokkal, Milosevics Seseljjel, és újult erővel rontanak neki a parlamenti és az azon kívüli ellenzéknek. Kiprovokálják a háborút az albánokkal és a muzulmánokkal. Crna Gora kiugrási kísérletét elfojtják és a miniköztársaságot Szerbiához csatolják. Diktatúra, letartóztatások, üldözések, káosz. Bosznia után sorra kerül Macedónia is. Lángba borul a Balkán. (Csak a Balkán?) A nagy kavargásban a radikálisok szinte észrevétlenül kiszorítják a szocialistákat, s végül a hatalom kizárólagos és teljes birtokosává válnak." Ijesztő távlatok? Rémálom? Szlobodan Szelenics író, akadémikus még a választások előtt erről így vélekedett: - Ha törvényes keretek között veszít az ellenzék, akkor kétségbeesésünkben verhetjük a fejünket a falba, hogy népünk olyan zsákutcában rekedt, amelyből nagyon nehezen és csak nagy sokára talál ki. Korpa Béla Rabin: „Az eltávolítás túl enyhe büntetés’’ A tévedésből száműzöttek hazamehetnek A Libanonba toloncolt több mint négyszáz palesztin közül az a tíz, akit tévedésből száműztek az izraeli hatóságok, hazatérhet - közölte csütörtökön a jeruzsálemi rádióban Jichak Rabin izraeli kormányfő. Egy tizenhat éves fiú kivételével kétségeinek adott hangot az ügyben, vajon valóban a hazatérést választják-e, az otthon nagy valószínűséggel rájuk váró börtönbüntetést. Ugyanaz a státus vár rájuk, mint amilyenben kiutasításuk előtt voltak, mondta Rabin, jelezve, hogy házuk ellen jogi eljárás volt folyamatban, amikor begyűjtötték, és kitoloncolták őket. Egyebek között Izraellel kollaborálóként számontartott palesztinok meggyilkolásával vádolják őket. „Számukra az eltávolítás túlságosan enyhe büntetés, majd meglátjuk, hazatérnek-e, miután kijelentették, hogy a kitoloncolás rosszabb, mint a halál" - jelentette ki Rabin. Megjegyezte, hogy halálbüntetés egyikükre sem vár. A hadsereg szóvivője szerint a szóban forgó palesztinok azonnal útnak indulhatnak az Izrael által megszállt dél-libanoni körzet, az úgynevezett „biztonsági zóna" érintésével. A további 403 száműzött ügyében két héttel az után, hogy kitoloncolták őket, nem állott be érdemi fejlemény. Jichak Rabin javaslatát, hogy a kormánya által kitoloncolt iszlám fundamentalistákat fogadja be egy harmadik ország, Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerdán kategorikusan elvetette. A francia javaslatot, amelynek értelmében a kiutasítottakat átmenetileg a dél-libanoni ENSZ- erőkre bíznák, maguk a száműzöttek vetették el. (MTI)