Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
III. évfolyam 62. szám ) 1993. március 16., kedd ally A kormány segítő kezet nyújt az önkormányzatoknak Beszélgetés Szentgyörgyvölgyi Péter köztársasági megbízottal Januárban múlt két éve, hogy kinevezték a köztársasági megbízottakat. A fővárosban ezt a tisztséget Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár tölti be. A hivatalnak az államigazgatásban betöltött szerepéről és eddig szerzett tapasztalatairól kérdezte munkatársunk az államtitkárt. - A sajtóban gyakran éri az a vád a köztársasági megbízottakat, hogy törvényességi ellenőrzéseik ürügyül szolgálnak valamiféle politikai befolyásolásra, nyomásgyakorlásra a többnyire ellenzéki önkormányzatokkal szemben. Mi erről a véleménye? - Igaztalan vád. Jogszabály tiltja, hogy a köztársasági megbízott politikai tevékenységet folytasson, párt nevében szerepet vállaljon. Egészen másról van szó. A köztársasági megbízotti és az önkormányzati rendszer egyaránt vadonatúj intézmény. A választások során úgy alakult, hogy a parlamentben a kormánykoalíció került többségbe, az önkormányzatokban viszont az ellenzék. Az Alkotmány előírja, hogy a kormány az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését - a belügyminiszteren keresztül - a köztársasági megbízottak útján lássa el, ezért őket a kormány kinyújtott kezének tartják. Ebből a helyzetből adódóan sokan mintha ennek a „kéznek" a nyomását éreznék. - Kérem, fejtse ki az érveit bővebben. - Ugyancsak az Alkotmány rögzíti, hogy az állampolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják, vagyis az önkormányzáshoz való jog a népfelség alapján magát a választópolgárt illeti meg. Nem mindegy tehát számukra az, hogy e jogokat a nevükben jogszerűen gyakorolják-e. Éppen ezért a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési tevékenységét nem az önkormányzatok ellenére, hanem a jogszerű hatáskörgyakorlás, s ezen keresztül az állampolgár érdekében végzi. - Hogyan folynak az ellenőrzések? - Bekérjük a képviselő-testületi jegyzőkönyveket, megvizsgáljuk az önkormányzatok határozatait, rendeleteit, és ha ezek magasabb jogszabályba ütköznek, illetve saját szervezeti és működési szabályzatukba, akkor észrevételt teszünk. Ha ezzel nem értenek egyet, akkor a köztársasági megbízott bírósághoz fordul. Ha a törvénysértés az önkormányzatok határozataiban nyilvánul meg, akkor a rendes bírósághoz fordulunk, ha rendelet kerül szembe paragrafusokkal, akkor az Alkotmánybírósághoz. A meghozott döntés véleményem szerint nem érinti egyik fél presztízsét sem. Illetőleg az állampolgár nyert azáltal, hogy ügyei így most már a bíróság által is kontrolláltam jogszerűen mennek. - Ezek szerint itt, a fővárosban eléggé sziszifuszi munkát végeznek. - Egy-egy jegyzőkönyv, amely a képviselő-testületektől eljut hozzánk, nem is oldalszámmal, hanem a vastagságát kifejező centiméterekkel mérhető... Rengeteg jogszabályt kell e vaskos iratok értékeléséhez áttekinteni. Ezt elvégezve rossz érzése van az embernek, ha piszkálódásnak tekintik erőfeszítéseit. Az önkormányzatoknál a jegyzők a törvényesség megtartatása szempontjából kulcspozícióban vannak. Nekik kellene megelőzniük, hogy törvénysértő határozat szülessen. Emiatt több helyen a képviselőtestület és a polgármester ferde szemmel néz rájuk. Sokan elhagyják állásukat. Mi erről a véleménye? - A jegyző valóban ott van a határozatok születésénél, és időben figyelmeztetheti a testületet a hibákra. Csakhogy ő az önkormányzat alkalmazottja. A jogban járatlan képviselők gyakran azt hiszik, hogy meg akarja őket akadályozni szándékuk keresztülvitelében, és ennek megfelelően járnak el vele szemben. Budapesten a VI. kerületben volt egy jegyző, aki egymagában több előzetes észrevételt tett, mint az összes többi. Felmondtak neki, mert nem viselték el, azt gondolván, hogy akadályozza a tevékenységüket. Már nem is jegyző... - Mi volna a megoldás, hogy több védelmet kapjanak? - Budapesten mára mindössze öt jegyző maradt hivatalában az 1990-ben megbízott huszonhárom közül. Szerintem az volna a célravezető, ha a jegyző nem a képviselő-testület alkalmazottja volna, hanem akár a köztársasági megbízotti hivatalé, akár egy jegyzői kamaráé. Elképzelhetőnek tartanám, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok törvényességi ellenőrzési osztályai afféle jegyzőiskolák lennének, és a pályázati kiírások feltétele volna olyan személyek alkalmazása, akik ott legalább két évet eltöltöttek. Ez a begyakorlottság rendkívül hasznos volna. - Az önkormányzatoknál megszülettek a szervezeti és működési szabályzatok. Véleménye szerint kellően tudnak-e élni velük? - A képviselő-testületek nem eléggé éltek annak a lehetőségével, hogy a testülettől hatásköröket ruházzanak át a különféle bizottságokra. Bizonyos kérdéskörökre szakosodhatnak, kívülálló szakértőket vonhatnak be tevékenységükbe. - Önök terjedelmes kiadványt jelentettek meg kétéves működésükről. Hogyan foglalná össze abban leírt tapasztalatait? - Az önkormányzati törvény rendkívül nagy csatározások nyomán született meg. Vannak ugyan hibái is, de egészében véve jó törvény. Tovább lehetne finomítani például a jegyzők kérdésében, vagy hogy a köztársasági megbízott törvényességi észrevétele esetleg a végrehajtásra halasztó hatályú legyen. Sajnos nem minden esetben éltek a képviselő-testületek az önkormányzati törvény adta lehetőségekkel. Budapesten inkább a peremkerületekben vannak olyan önkormányzatok, amelyekben lokálpatrióták a képviselők, komolyan veszik a feladatukat, és nagyon sokat tesznek lakóhelyükért. Soha annyi csatorna, gázvezeték, tornaterem, iskola nem épült Magyarországon állami pénzből, mint az elmúlt két évben. Sajnos, a főváros belső kerületeiben a képviselő-testületek személyi csatározások színterévé váltak. Sok fontos határozatot, rendeletet nem hoznak meg. Ez a Fővárosi Önkormányzatra fokozottan vonatkozik. Torzsalkodnak, ahelyett, hogy az állampolgárokat érintő fontos kérdésekben döntenének. Tamási Tamás Sáfár Tibor felvétele Alapítvány a reálértelmiségért A gazdasági életben a rendszerváltozás súlyos megrázkódtatásokkal jár. Sokan önhibájukon kívül munkanélkülivé válnak, egzisztenciájuk és megélhetésük kerül veszélybe. A műszaki értelmiségre, mérnökökre, technikusokra is ez a sors vár. Vannak, akik a privatizáció következtében válnak feleslegessé, mások nyomban az egyetem padjaiból kikerülve az állástalanok számát gyarapítják. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete - néhány szimpatizáns közreműködésével - létrehozta az Alapítvány a reálértelmiségért elnevezésű közcélú felajánlást, amely a műszakiak állásgondjainak enyhítését szolgálja. Felmérik a hozzájuk fordulók állásigényeit, és megkísérlik megoldását. Új munkahelyeket kutatnak fel. Átképzéssel és tanácsadással segítik a vállalkozóvá válást. A gazdaság különböző ágazataiban kialakuló fejlesztési elképzeléseket az ötlettől a megvalósításig végigkísérik. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Dragon Pál országgyűlési képviselő, a kisgazda harminchatok parlamenti frakciójának titkára, aki megvalósuló céljaikról nyilatkozott lapunknak. - 1992 tavaszán hoztuk létre az alapítványt, amelynek elindulására saját lakásunkat, telefonunkat és némi készpénzünket is feltettük. Számos helyen kilincseltünk támogatásért, de tudomásul kellett vennünk, hogy egyre nehezebb még a jó céloknak is megnyerni másokat. Szerencsére elnyertük a Munkaügyi Minisztérium egyik pályázatát, és ez lehetővé tette, hogy az ország különböző pontjain szervező munkacsoportokat állítsunk föl. A fővároson kívül Abonyban, Debrecenben, Esztergomban, Szentendrén és Szegeden fordulhatnak az állástalanok helybeli munkatársainkhoz. Ezekre a posztokra olyan munka nélküli szakembereket állítottunk, akikben megvan az elhivatottság és az együttérzés mások sorsa iránt, s szívügyüknek tekintik társaik támogatását. A minap tartott kuratóriumi ülésünkön elhatároztuk, hogy minden hónapban öszszejövetelt tartanak a megyei és a városi ügyvivők. Kicserélik tapasztalataikat, megbeszélik a további tennivalókat. Felvesszük a kapcsolatot a megyei munkaügyi hivatalokkal, a vállalkozókkal, a helybeli üzemekkel, kutatva az elhelyezkedési lehetőségeket. Ügyvivőink már számos önkormányzattal kialakították az együttműködést. Megszervezzük a jogszabályfigyelő szolgálatot, ismertetjük a kisvállalkozói garanciaalappal kapcsolatos jogszabályokat. (tamasi) BELFÖLD „Öröökségünk '48" A középfokú oktatási intézményekben immár évről évre visszatérő történelmi vetélkedő idei országos döntőjére és a díjak kiosztására került sor szombaton Kecskeméten. Az „Örökségünk '48" elnevezésű tanulmányi verseny első helyezettjei iskolatípusonkénti kategóriában a szolnoki Széchenyi István Gimnázium, a székesfehérvári Jáky József Szakközépiskola, illetve a budapesti Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet csapata. A csaknem fél éve zajló történelmi versenyt a Haza és Haladás Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány rendezte a munkaügyi, illetve közoktatási tárca, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei szervezete és a kecskeméti Gáspár András Szakmunkásképző Intézet támogatásával. Az országos döntőbe összesen 33 - ötnyolc tagú diákcsapat jutott el és részesült az elért helyezéstől függően a rendezők, támogatók által felajánlott táborozási lehetőségben, pénz-, tárgy-, illetve könyvjutalomban. (MTI) MIM X 3 JA 4 -Európai elvek jegyében A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat országgyűlési vitájáról és a magyarországi nemzetiségi kérdés hátteréről Szauter Rudolf (MDF) országgyűlési képviselővel, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjával beszélgetünk. - Van-e egyáltalán Magyarországon nemzetiségi kérdés? - A hazai nemzetiségek számára a rendszerváltozás a huszonnegyedik órában jött el, mert a Kádár-rendszer kedvelt szlogenje volt, hogy nálunk nincs nemzetiségi kérdés. Ezzel szemben az az igazság, hogy Magyarországon más jellegű a nemzetiségi kérdés, mint a környezetünkben lévő országokban, de létezik. - Tudjuk, mintegy egy tucat nemzetiség él Magyarországon. De mi a hazai nemzetiségi kérdés lényege? - Az elmúlt 30-40 évben nem üldözték úgy a nemzetiségieket, mint például a második világháború után a magyarországi németséget, majd a Rákosi-időszakban a délszláv lakosságot, hanem egyszerűen elhanyagolták őket. Ezért a magyarországi nemzetiségiek nagy része identitászavarokkal küszködik. A gyerekek többnyire nem ismerik már az anyanyelvüket. Én viszonylag jól beszélek németül, mert 38 éves koromban esti tanfolyamon tanultam az anyanyelvemet. - Miben különbözik a magyarországi nemzetiségi kérdés a környezetünkben lévő államok hasonló problémájától? - Abban, hogy nálunk ez nem politikai kérdés külpolitikai értelemben. Nincs ma egyetlen parlamenti párt, amelyik ne gondolkodna hasonlóan az alapkérdésről, azaz hogy szükséges a pozitív diszkrimináció, amivel kompenzálni kell a hátrányokat. Természetes, hogy olyan mértékben, amennyire ez indokolt. Szélsőséges példát mondva: nem lehet egy nemzetiséginek az átlagosnál magasabb órabért adni, csak azért, mert nemzetiségi. A tanulásban, kultúrában viszont picivel többet kell kapjanak, hogy könynyebben behozhassák a lemaradást. - Miben tartja hiányosnak a kisebbségekről szóló törvényjavaslatot? Nincs hiányossága, mert még nem született meg. Az a baj, hogy mindenki azt hiszi, ért a nemzetiségi kérdéshez, és „mindent belead", hogy olyan tökéletes törvényt alkossunk, amit eleve hiú ábránd remélni. Már csak azért sem lehet ideális a törvény, hanem a körülményekhez képest elfogadható, mert a nemzetiségiek helyzete, amire most hozunk törvényt, remélem, gyökeresen megváltozik pár év után. Ha néhány év múlva a nemzetiségiek demokratikusan megválasztott szervezeteinek a hiteles képviselői leülnek tárgyalni, ismerve igényeiket, lényegesen javíthatunk a most készülő törvényen. - Milyennek ítéli meg a mostani törvényjavaslatot? - Ha Magyarországon megszavazzák ezt a törvényt, európai szintű nemzetiségi törvényünk lesz, amilyen kevés országnak van. Azért mondom ezt, mert például Dél- Tirolban a német anyanyelvű lakosság autonómiáját az osztrákolasz államszerződés garantálja, ami nem törvény, és nem vonatkozik más népcsoportokra. Ugyanez a helyzet a svéd-finn szerződés esetében.A Dél-Tirolban látottak alapján én örülnék, ha, teszem azt, hasonló autonómiának örvendhetne az erdélyi magyarság is. Ez így igaz. Viszont ilyen átfogó nemzetiségi törvény, amit most előkészítünk, példa értékű lehet Európában. T. Békés Sándor Világbanki hitel Fejér megyének • Korszerű oktatás - középiskolás fokon Világbanki hitellel újszerű, alapos humán és reálműveltséget adó, szakképesítést nyújtó oktatási formákat alkalmaznak az 1993-94-es tanévben Fejér megye több középiskolájában. A székesfehérvári Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola például úgynevezett szakmacsoportos képzés kifejlesztésére és kipróbálására vállalkozott. A módszer előnye, hogy a tanulók nem szakmai, hanem szakirányú képzést kapnak, s arról, hogy konkrétan mely szakterületen akarják képezni magukat, nem a beiratkozáskor, hanem második osztályos korukban, a szak, a szakma, a követelmények és a munkafeltételek teljesebb ismerete után kell dönteniük. A 3. és 4. osztályosoknak olyan szakmai - műszaki, vállalkozási, nyelvi, számítástechnikai - ismeretek elsajátítására lesz lehetőségük, amelyek megszerzése lehetővé teszi számukra a választott szak későbbi elvégzését. Ezentúl az érettségi után - fél év, egy év alatt - szakmunkásbizonyítványt, illetve technikusi oklevelet szerezhetnek. Gépész és fémtechnika, valamint számítástechnika, informatika és hírközlés szakmacsoportban kezdi meg szeptemberben tanulmányait két-két osztály. A dunaújvárosi Rudas László Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában a Világbank által támogatott oktatási formában, az iskolai fejlesztő munkára épülő, új szakképzési modellben, megnyújtott képzési időben tanulnak majd a diákok. Az intézményben közgazdasági, kereskedelmi-marketing, informatikai, pénzügyi-számviteli, valamint idegen nyelvi gép- és gyorsíró osztály indul. A képzésben részt vevők az eddiginél magasabb szintű közismereti, nyelvi, informatikai képzésben részesülnek, s a negyedik osztály elvégzését követően fél-két év alatt szerzik majd meg az érdeklődési körüknek megfelelő szakképesítést. Ugyancsak nyújtott képzési időben szereznek szakismereteket a székesfehérvári Egészségügyi Szakközépiskola újszerű képzési modelljében tanulók is. Ők az első négy évben magas szintű nyelvi, informatikai, humán jellegű képzést kapnak, s ez idő alatt készítik fel őket az egészségügyi hivatás gyakorlására, valamint fejlesztik ki bennük a szükséges szakmai képességeket, valamint az egészségügyben végzett munkához elengedhetetlen tulajdonságokat, a humánumot, a mások problémáival való érzelmi azonosulás képességét. Szakosodásra ezután lesz lehetőségük. (MTI) Az SZDSZ oktatási kormányprogramja kidolgozásának kezdetét jelentette a párt oktatási tagozatának ülése és a hozzá kapcsolódó konferencia, amit az új városháza dísztermében tartottak szombaton. A közoktatási törvény folyamatban lévő kidolgozása és az új kulturális miniszter kinevezése lehetővé teheti, hogy az eddigi politikai és szakmai hibákat kiküszöbölő, a szakma és a szülők várakozásainak megfelelő, hosszú távú megegyezés jöjjön létre a közoktatás kérdésében - hangzott el a rendezvényekhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. Fodor Tamás, az SZDSZ parlamenti frakciójának tagja elmondta: a demográfiai hullám levonulásával lehetőség nyílna a minőségi oktatásra. A mai kornak megfelelő készségek kialakítását azonban akadályozhatja, ha az önkormányzatoknak el kell bocsátaniuk pedagógusokat, épp ezért a mindenkori kormányzatnak biztosítania kell az önkormányzatok számára a szükséges pénzt. Egyáltalán nincs kidolgozva a követelmény- és vizsgarendszer az oktatási törvénytervezetben, pedig egy korszerű rendszerrel meg lehetne akadályozni a „felülről vezényelt iskolarendszer" kialakulását. Fontos, hogy a törvényben nem szabad mereven elhatárolni az egyes iskolatípusokat - hangsúlyozta Kelemen Péter, az SZDSZ oktatási tagozatának vezetője. (MTI) T Távlatok a közoktatásban Az egyház társadalmi A Református Egyház és a Fidesz közötti együttműködés lehetőségeiről, a párbeszéd fontosságáról cseréltek véleményt szombaton Debrecenben Kocsis Elemér püspök és Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a fiatal demokraták országos választmányának tagja vezetésével a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Fidesz képviselői. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint egyetértettek abban, hogy a világnézeti és a vallásszabadság feltételeit biztosítani kell az országban, mint ahogy együttműködésre van szükség a reális igényekhez igazodó egyházi társadalmi szerepvállalás kialakításában is. A találkozó résztvevői kezdeményezték, hogy még ebben az évben nagyobb szabású konzultáción vitassák meg az egyházak és a liberális pártok elvi és gyakorlati együttműködésének lehetősé- gét. (MTI) X3.Síi HiAo. A rádió és televízió felügyeletéről Az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén folytatja a rádió és a televízió felügyeletéről szóló 1974-es kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság 1992. június 8-án kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek ítélte az 1047/1974. (XI. 18.) kormányhatározat 6. pontját, amely szerint a rádió és a televízió a kormány felügyelete alatt áll. A határozat rámutatott arra, hogy a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket törvényben kell szabályozni. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt rendelkezés nem a kormányfelügyelet ténye miatt alkotmányellenes, hanem a kormány meghatározó tartalmi befolyását lezáró garanciák hiánya miatt. A testület az alkotmányellenesnek minősített határozati pont megsemmisítésének időpontjáról akkor nem döntött, hanem e tekintetben az alkotmánybírósági eljárást 1992. november 30-áig felfüggesztette. Egyúttal felhívta az Országgyűlést, hogy a médiával kapcsolatos törvényeket 1992. november 30-áig alkossa meg. Az Országgyűlés a meghatározott ideig nem alkotta meg a médiatörvényt. Ezért az Alkotmánybíróság 1992. december 1- jén elrendelte a korábban felfüggesztett eljárás folytatását az alkotmányellenesnek minősített jogszabály megsemmisítési időpntjának pontjának (MTI) meghatározására.